Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-21 / 169. szám
ÉSZAK- MAGYARORSZÁG 4 1973. július 21., szombat NT f • • f r \ 70 ~ - ~ 1 Közönségíalállíozo kórházban a „Közérzetünk” címmel rendezett ankétot tegnap, július 20-án délután a Szentpé- teri kapui kórház klubtermében a Világ Ifjúsága szerkesztősége. Az ankétot dr. Hajdú Ferenc, az Egészségügyi Felvilágosítási Központ igazgatóhelyettese nyitotta meg, a vitát pedig dr. Katona Edit, az Egészség- ügyi Felvilágosítási Központ osztályvezetője és Zsigmond Márta, a Világ Ifjúsága szerkesztője vezette le. Mezőkövesdi népművelők tapaszíalaícscréje í Sátoraljaújhelyen j A mezőkövesdi és a sátor- ; aljaújhelyi művelődési közj pontok munkatársai között évek óta rendszeres és kölcsönösen hasznos a tapasztalatcsere-kapcsolat. Az elmúlt két napon a mezőkövesdi főhivatású népművelők jártak látogatóban Sátoraljaújhelyen, valamint a járás bodrogközi és hegyközi településein. Az első napon a Sátoraljaújhelyi Művelődési Központ klubjában került sor tartalmas szakmai beszélgetésre. Ugyanaz nap délután a Bodrogköz történetileg és néprajzilag legnevezetesebb községébe, Karcsúra kalauzolták a kö- vesdieket vendéglátóik, ahol az Árpád kori román építészeti műemléket tekintet- , ték meg,. s a helyi művelő. dési ház munkájával ismer', kedtek. Innét Cigándra látogattak, s ott a községi , könyvtár nyári munkáját tanulmányozták. ’ Másnap a Hegyköz jelleg- ; zetes településeivel, az ot, tani kis falvakban folyó közművelődési munkával ismerkedtek a mezőkövesdi vendégek van rájuk igény. A részvevők körében éppúgy, mint a szervezők, rendezők és lebonyolítók különféle fórumain, szervezeteiben. De hát milyen igényt elégítenek ki, s kielégíthetik-e egyáltalán? * Ez a táborozás háromnapos volt. A KISZ Borsod megyei Bizottsága hívott meg képzőművészeket, írókat, színészeket Dédestapolcsányba. Az első nap délelőttjén — miután berendezkedtünk a rövid „tábori életre” — a művészeti kritika helyzetéről, sajátos borsodi gondjairól beszélgettünk — ez a leghelyesebb kifejezés — egy gyönyörű tisztáson, a tábortól nem messzire, a fűre Íeterí- tett takarókon elhelyezkedve, s éivezve a meleg napsütést. Beszélgettünk és — ismerkedtünk egymással. Egymást kijavítva, kiegészítve, repli- kázva, óvatosan persze, ahogy az ismerősök szokták. Aztán — talán a nap növekvő melegének hatására — mind HL'J.g.L'Z-.ü uancin c* megye más városaiban. * Ebéd után Özdon vártak, s fogadtak bennünket az ÖKÜ és a városi KISZ-bizottság munkatársai, vezetői. Üzem- látogatás ... Előbb egy kis séta a történelemben, azaz a gyár kohászati múzeumában, ahol megnéztük az Acélgyártás című filmet, majd a nagy hozzáértéssel, gondossággal és szeretettel elkészített tablókon, modellek, dokumentumok s tárgyak segítségével végigkövettük a 125'. éves üzem fejlődésének útját az első vashámoroktól máig. Az út folytatódott: a jelenben, a gyár különböző üzemrészeiben, az épülő új finomhengermű szerelés alatt álló impozáns gépegységeinél, az acélöntőműben, a durvahengerdében. Láttuk, mint javítja, regenerálja s újítja meg önmagát — munka közben, folyamatosán — ez a dübörgő, izzó energiáktól remegő, lángok közt született, élő s érző gyáróriás. A kohászok, hengerészek kára és a városi KlSZ-bizou- ság titkára látott vendégül bennünket. Hallottunk a gyár fiataljainak példamutató helytállásáról, a vietnami, a VIT- és a kommunista műszakok során elért kiemelkedő teljesítményekről; hallottunk azokról a gyarapodó kulturális, művelődési lehetőségekről, amelyek az elvégzett napi munka után várják a városban a fiatalokat. S aztán, az ismertetést követő kérdések nyomán érdekes vita alakult ki. Arról például, hogy nem túlságosan termeléscentrikus, az üzemben végzett munkára s eltöltött időre koncentráló-e a KISZ tevékenysége itt, Özdon. Arról, hogyan követi nyomon a KISZ a ledől-' gozott napi 8 óra után a gyárkapun kilépő munkást, mennyire tudja, mivei tölti a szabad idejét, hogyan él. hogyan művelődik, hogyan szórakozik... Lezáratlan vita volt, érvek és ellenérvek szintézise nélkül. De vita volt, s nem haszontalan, hisz gondolatokat adott, amelyek kölcsönösen nyilván hosszabb életűek az együtt' töltött néhány óránál. * Deme László, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára jött ki hozzánk a második nap délelőttjén, hogy időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről, a Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának tapasztalatairól, kultúrpolitikánk feladatairól tájékoztasson. A közvetlen, diskurzus jellegű tájékoztató taglalta a két világrendszer viszonyának, egymás mellett élésének egyes szakaszait, majd részletesen szólt a „fellazítás” ideológiájának létrejöttéről. Marcuse „tanításairól”, a szocializmus nemzeti jellegét, az emberarcú szocializmust, a demokratikus szocializmust meghirdető eszmei torzulásokról, tévtanokról, köztük a Hegedűs András— Heller Ágnes és mások képviselte, szociológiai-filozófiai elhajlásról, amely kétségbe vonja a munkásosztály vezető szerepét társadalmunkban, s a fejlett tőkés országokhoz való integrálódást jelöli meg fejlődésünk perspektívájaként. Beszélt Deme ! elvtárs a kultúrpolitika fel- j adatairól, kulturális életünk ; jelenségeiről, s hangsúlyozta, hogy a jövőben is változatlanul érvényesülnek kultúrpolitikánkban, kulturális életünkben azok a normák, amelyeket a párt X. kongresszusa határozott meg, a gyakorlat azonban több elvi következetességet igényel a jelenleginél mind a szocialista eszmeiségű alkotások támogatásában, mind a társadalmunktól idegen, illetve azzal ellenséges művek és művészeti áramlatok tiltásában. Papp Lajos (Folytatjuk) A hangtár után sokan érdeklődnek i A telefon gyakran csöng. Van, amikor tucatnyiszor azért, mert valaki, valakik érdeklődnek. — Mikor nyitnak? — Lehet már zenét hallgatni? A válasz egyelőre — s úgy tűnik, hogy még néhány hónapon keresztül: nem. A megyei könyvtárban — bár úgy tervezték — nem nyílik meg ősszel a hangtár. — Ami rajtunk, könyvtárosokon múlott, azt megtettük. A zenei irodalom, a dokumentációs anyag katalógusa elkészült. Hamarosan készen lesz a lemezgyűjtemény katalógusa is — mondta dr. Benkő Csabáné, a hangtár-zenei részleg vezetője. De a stúdiót még csak megrendeltük. A stúdió, a technikai berendezések beszerzése több ok miatt késett. Az egyik ilyen ok, hogy a berendezések drágák, nem volt hozzá megfelelő anyagi fedezetük. Igaz, olcsóbb, gyengébb megoldással megvalósíthatták volna, de azt ők nem akarták. „Inkább várjunk még egy kis ideig, de ha elkészül, akkor valóban kifogástalan legyen” — mondták. Olyan, amelyik állja az időt, a várható nagy „forgalmat” és méltó lesz magához az egész könyvtárhoz is. * A második emeleti lezárt részlegben azonban már pezseg az élet. Mert igaz ugyan, hogy a hangár még nem áll az érdeklődik rendelkezésére, de az irodalom, a zenei folyóiratok sokasága, s a kották már igen. S nem kevesebb, mint 23 féle zenei tárgyú folyóirat között böngészhetnek az érdeklődők. Magyarul és a világnyelveken. S megkaphatják már a műjegyzékeket is, amelyek közül a legfontosabbakat beszerezték, — Amikor átköltöztünk ebbe a könyvtárba, s elkezdtük e részleg kialakítását, szinte a nulláról indultunk. Most ötszáz féle kézikönyvünk, lexikonunk, enciklopédiánk és műjegyzékünk van, úgy 1200 kottánk és 1100 lemezünk. S addig se várunk, amíg elkészül a' stúdió, hiszen könyvtárba illő zenei ismeretterjesztésben már megtettük az első lépéseket. Idén tavasszal kezdődtek meg azok a zenei előadás- sorozatok, a zenei könyvtárosok vándorgyűlésének idején Liszt-, Petőfi-emlékmű- sorral, majd az oratórium és az opera világa előadással. Ennek folytatása lesz ősszel Sziklai Erika önálló estje, s már télen a beszélgetés Feuer Máriával. A sort a tervek szerint a Miskolci Fúvósötös kamarahangversenye zárja majd. Akárcsak az első két alkalommal, most is könyvkiállítás kíséri majd a rendezvényeket. — De mást is tervezünk. Tervezzük például a nyilvános zenetörténeti órákat, a főiskolával közösen. Erre bárki bejöhet majd, akit érdekel. * Sokféle tervük van, de a tervek egy részének feltétele a stúdió. A stúdió, amely a Philips-program alapján készül el, nyolc csatornán adja ki a hangot. A VIME- LUX készíti el a berendezéseket, s lesz sztereó-lemezjátszó, sztereo-magneto- fon és kazettás magnetofon is benne. A fülhallgatóval és kapcsolóval ellátott asztaloknál tizenhatan hallgathatnak majd egyszerre zenét (s ha úgy kívánják, prózai szöveget is, természetesen). — Azt persze, meg kell mondanunk, hogy nem akármilyen zenét. Elsősorban komoly zenét, de a nagy egyéniségekhez kapcsolódva dzsesszt is. Különböző hangszerszólókat. S általában arra törekszünk majd, hogy egy-egy művet akár több feldolgozásban is megismerhessenek az érdeklődők. Ha kell, úgy, hogy mi magunk rögzítünk egy-egy hangversenyt a rádióból. A hangtár, — mert elsősorban így emlegetik a könyvtárban ezt a részleget —■ prózát is gyűjt. Elsősorban a hazánkban megjelenő előadóművészek sorozat-lemezeit, de megpróbálják rögzíteni a helytörténeti vonatkozású hanganyagot is. Ehhez pedig arra van szükség — amint tervezik is — hogy nem csak lemezanyagot gyűjtsenek, hanem megpróbáljanak rögzíteni is hanganyagot. És az is természetes, hogy a klasszikus zenén kívül a népzenét is rögzítik tárolják, — s nemcsak a magyar népzenét, hanem a szomszéd népek, elsősorban a szlovákok folklór-anyagát, hiszen a megyei könyvtár egyben a szlovák nyelvű báziskönyvtár is hazánkban. Az előreláthatólag jövő tavaszra elkészülő stúdiót összekötik az előadóteremmel is, így nagyobb szabású programjaikhoz műsort tudnak szolgáltatni. A Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának tanáraival karöltve pedig egy zenei klub létrehozását is tervezik. Sokféle lehetőséget kínál majd a hangtár, ha elkészül. Hallgathatnak nyelvleckéket, zenét és prózát, s ha kérik, szolgáltatásként a beadott magnószalagra át is játszanak majd. Akár egy egész műsort is. Csutorás Annamária Lányok, asszonyok figyelmébe ajánljuk az üdítő, tápláló turmixitalokat A turmixitalokat felforralt és jól hűtött tejjel készítjük, és jól lehűtjük a hozzávaló nyers gyümölcsöt is. A kimért tejet és gyümölcsöt cukorral együtt beletesszük a gépbe és a gépet bekapcsoljuk. Néhány másodperc alatt a turmixital fogyasztható. Gép nélkül is készíthetünk turmixitalokat oly módon, hogy villával a gyümölcsöt jól összetörjük és literes üvegben, kézzel, erősen összerázzuk. MEGGYTURMIX: 25 dkg kimagozott meggy, 8 dkg porcukor, 2 dl tej. MÁLNATURMIX: 30 dkg málna, 6 dkg porcukor, 2 dl tej. Fentiekhez hasonlóan készíthetünk még italt eperből, almából és őszibarackból. Borsod megyei Tejipari Vállalat miskolci tejüzeme
