Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-21 / 169. szám
I Szabad szombat a vízparton A \ 11-kiildöííséff latnaként C? f v| Bán yá széhm sarja Július 21, szombat. Sokak számára ez a nap is csak olyan, mint a tegnap vagy a tegnapelőtt. Munkával, hivatali elfoglaltsággal telik, egy a hétköznapok közül. Legfeljebb annyi a különbség, hogy a holnapi pihenőre, vagy a jövő hét végére gondolva, a szokásosnál hosszabbnak tűnik a műszak, a munkaidő. Szombat van. Termelnek az üzemek, dolgoznak a gépek, nyitva tartanak az üzletek, a hivatalok, járnak az autóbuszok és a villamosok, egyszóval minden olyan, mint a hét többi napján. A munkahelyeken észre sem venni, hogy a szokásosnál kevesebben dolgoznak. , A többiek? Számukra itt "an a pihenőnap, a szabad szombat. Aligha van olyan ember, aki nem várja, aki nem örül neki, s aki ne osztaná be minden percét. Hozzá igazítjuk a napi tennivalókat, egész heti programunkat. úgy vesszük ki a szabadságot, hogy lehetőleg a csonka hét szombatja is beleessék. Ezen a napon, akarunk minden ügyes-bajos dolgot elintézni, minden fáradtságot kipihenni: strandolni, kirándulni a hegyekbe vagy a vizek partjára, délután és este vendégeket fogadni, vagy „felugrani” a rég látott ismerősökhöz, „legrosszabb” esetben pedig egyszerűen csak otthon maradni és a négy fal között élvezni a szombatot. Jó időt, nyári meleget ígért mára a meteorológia. Mint minden szombat, ma reggel is ezrek kerekednek fel autóval, busszal vagy az „apostolok lován”,- hogy tanyát verjenek valahol, kedvükre hódoljanak a nyár, s a szabad szombat örömeinek. Zsúfolásig megtelnek a strandok, kirándulóhelyek, zaj veri fel az erdők csendjét. Egy teljes napra vagy tán kettőre is ritkul a város forgalma, nyugalmasabb a bérházak, parkok és terek környéke, — még az itthon maradiaknak is nyújt némi örömet, kárpótlást a szabad szombat. Szöveg: Nagy István z ri< is M ei ai Dl L le el a ie 1. * a el í ás Rakaca, a szabad szombatosok paradicsoma, hétvégeken a horgászok százai keresik fel. Az apja és a nagyapja is a föld alatt, a királdi bányában kereste kenyerét. A család számára természetesnek tűnt, hogy a szülők nyomdokaiba lépve Béla is a vájár szakmát választotta. Özdon végezte el a vájár szakmunkásképző iskolát és nem is akármilyen eredménnyel. A vájáriskolák országos versenyén a harmadik helyezett lett, ennek alapján kapta meg a szakmunkás oklevelet. Egy évig vájárként dolgozott, majd sikerrel pályázta meg a bányaipari technikum nappali tagozatát. Molnár Béla most 28 éves, a Királdi Bányaüzem aknásza. Az üzem KlSZ-alap- szervezetének titkára, sőt a választásokig most két alapszervezet gondja nehezedik a vállára. — Nem tudom . elképzelni ti magam a bánya nélkül. Beleszülettem ebbe a szakmába. Néha eszembe jutott, mihez kezdenék, ha bezár- k nák a Királdi Bányaüzemet, ü Mindig arra a megállapításra jutottam, hogy amíg megyénkben egyetlen szénbá- nya üzemel, addig nekem is “ ott a helyem. Molnár Bélát a munkahe- lye Királdhoz köti, az otthona viszont Dédestapol- csányhoz, ahol született és »•ahol jelenleg is él családjá- i val. Nős, szívesen beszél ki- | lenchónapos kisfiáról, I Ugyanígy a KISZ-munkáról. — Már szakmunkástanuló Molnár Béla koromban tagja lettem a KISZ-szervezetnek, a második évben pedig alapszervi titkárnak választiottak. Azóta mindig találtam munkát az ifjúsági mozgalomban. Persze könnyebb az iskolában irányítani az alapszervezetet, ahol minden nap együtt vagyunk, együtt élünk. Az üzemben sokkal nehezebb összefogni a kollektívát. Különböző műszakokon dolgozunk, más-más községben lakunk, ezen kívül van aki tanul, másoknak családi gondjaik vannak, s megannyi hasonló körülménnyel kell számolni, ha egy akciót tervezünk. Éppen azért nagyszerű érzés magunkénak tudni egy- egv jól sikerült akciót, kollektív munkát, amivel kiérdemelhetjük az idősebbek elismerését is. — Mikor tudta meg, hogy tagja lett megyénk VIT- küldöttségének? — Május 17-én. Azt hiszem ezt a dátumot életem végéig nem felejtem el. Őszinte lehetek? Már az évi akcióprogramunkat a VIT jegyében állítottuk össze. Munkatervünk napirendjén szerepeit a világifjúság találkozóinak története. Sokat álmodoztam, hogyan lehetne Berlinbe kijutni, persze titokban tartottam, ezt az akkor elérhetetlennek tűnő vágyamat. Így érthetően életem legkellemesebb meglepetését hozta május 17-e. Az igazat megvallva azonban, mindaddig hinni se nagyon mertem, amíg Pestre nem hívtak az egyenruhát felpróbálni. A honvédségnél végzett KISZ-munkám jur talmául már járhattam a Szovjetunióban, most másodszor lépem majd át az országhatárt. Ügy érzem, egy fiatal számára nincs nagyobb kitüntetés, megtiszteltetés, mint küldöttség tagjaként a világ ifjúságának nagy találkozóján részt venni... (t. i.) Társadalmi ellenőrökkel r Ózd üzleteiben Karvastagságú vízsugár paskolja, dögönyözi a tapolcai strand fürdőzőit Fotó: Laczó József Tiszai halászok vigyázzák a partot, a kirándulók nyugalmát líoxxásxóIfis cikkünkhöx A tó-ügy Nagyon örülök, hogy az Észak-Magyarország foglalkozott a Csorba-telepi tóval. Mint sokunknak, nekem is szívügyem ennek a tónak az ügye, de valóban az a helyzet, hogy a tó és környéke kihasználatlan, ez ideig nem sikerült élnünk a jó ,lehető- séggel. Tudomásom szerint készült ugyan ennek a területnek évekkel ezelőtt egy általános rendezési terve, de ez már nemigen használható, mivel azóta újabb tavak keletkeztek. A baj az, hogy hol itt- hol ott nyílik bánya, és egyik tó sincs rendesen kiképezve. Miért nem lehet nálunk úgy bányászni a kavicsot, mint ahogyan például a németek tették Duisburg mellett? Ott először próbafúrásokat végeztek. majd elkészítették a terület feltárási tervét. így jött létre egy nemzetközi evezős-kajak-vitorlás pálya és horgászparadicsom. De a Velencei-tóqíúi is építenek nemzetközi evezőspályát. Tizenkét forintot fizetnek egy vállalatnak egy négyzetméter nád kitermeléséért. A Csorba-telepi evezőspálya szinte egy fillérbe sem kerülne, ha a bányászat tervszerű lenne. A nyéki — mályi tavaknál is ki lehetne építeni egy észak-magyarországi nyaralóközpontot hiszen a víz itt 20 fokra is felmelegszik. De például a Mályi-tónál is — nyilván nagy összegért — betonmedencét építenek, pedig sokkal ésszerűbb lenne egy kosár-strand elkészítése, mint ahogyan azt Visegrá- • dón, vagy Szegeden is csinálták. A Csorba-telepi tó nagyszerű lehetőség, amelyet nem lenne szabad veszendőbe hagynunk. Közvetlenül a város mellett lehetne alkalmat teremteni sportolásra, horgászásra, üdülésre, pihenés- ra Talán előbbre lépést jelentene, ha megalakulna egy intéző bizottság, amely a városi, vagy a megyei tanács mellett, mint állandó bízott ság munkálkodna és kifejezetten a tó-ügyben fejtené ki tevékenységét. Dr. Molnár Adorján lónál 2 forint 50' fillér árdrágítás. A belső helyiségben azután kiderült, hogy még van tarja is. Ügy látszik, ezt a kedvesebb vevőknek tartogatta az üzletvezető. Erre utal, hogy ugyanitt több csomag húst is találtunk „Mari néni", „Péter bácsi” és hasonló jelzésekkel. Azok számára volt elkészítve, akik a hátsó bejáratot, használják, míg mások nemritkán sorban állnak, hogy hús kerüljön a vasárnapi ebédhez. Ezek után már nem volt meglepetés az sem, hogy a hűtőben nem is kis mennyiségű húst tartalékoltak. Az üzletvezető a közületek rendelésével (gimnázium, napközi, óvoda) indokolta, de rendelést: csak áprilisit tudott előbányászni. Talán felesleges hangsúlyozni. hogy a gimnázium és a napközi a nyári szünet alatt nem igényel húst. ti/: «amlününken kívül talán lényegtelen apróságnak tűnik, hogy a tanuló, vagy talán a segéd a felszólítás után sem tudta fejére erőltetni az előirt sapkát. Ki várhatná el, hogy a vezetőnek ilyenekre kiterjedjen a figyelme ... Mérni renden is lehel A Rolof-ügy kapcsán a Gül Baba étterem reflektorfénybe került az utóbbi hónapokban Özdon. Az itt tartott ellenőrzés arról győzött níeg. hogy kár lenne előítéletekkel lenni a jelenlegi vezetéssel és a személyzettel szemben. Hat féldeci közül csak egy volt súlyhiányos. de az is olyan kis mértékben. hogy szőrszélhasoga- tás lett volna szabálysértési eljárást kezdeményezni. A bor, a kávé és a röviditalok minősége is megfelelt az élő- fásnak Becsületesen dolgozni es mérni rendesen is lehet a kereskedelemben . .. 'róth István ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 5 1973. július 21., szombat c A szokásosnál nagyobb forgalmú napon, szombaton indultunk az üzletek ellen- áőrzésére Özdon, a kohászain üzem társadalmi ellenőreiével, Dernei Lászlóval, Bárdos Lajos Józseffel és Balázs Sándorral. Szabad szom- a baton, nem sokkal bérfizetés után érthetően nagyobb a , tumultus az üzletekben, a I vásárlóknak «aligha van gondjuk az ellenőrző mérlegekre, ilyenkor könnyebben „tévedhet” az eladók ceruzája is. Elsőként nem véletlenül az egyik legnagyobb forgalmú üzletbe, az ív úti lG8-as számú ABC-áruházba tér- 1 tünk be. I Bajok a szavatosságnál Az ellenőrzésnek is megvannak az apró fogásai. Eze- • két Dernei László, a csoport ’ vezetője magyaráz,-,?, ffig" áet'~ •tcirsa előremegy és elvegyül a vásárlók között. Próbavásárlásnál például arra kell ügyelni, hogy olyan áruféleségeket válasszon ki az ellenőr, amelyéknél a leggyakoribb az elmérés, de olyan mennyiségben és ősz-, szetételben, hogy ne foghassanak gyanút az eladók. Ügyelni kell. mert a rutinos kereskedő hamar „kiszúrja” az ellenőrt. Bárdos L. József és Balázs | Sándor is ezt figyelembe véve vásárolnak. Egyikük ko- I sarában reggelinek való, préselt sonka, gyulai kolbász, kenyér, nápolyi, míg másikuk a bevásárló férjet utánozza. Többek között zöldbab és paradicsom kerül a kosarába. Az ellenőrök csak a kasszánál, fizetés után fedik fel inkognítójukat. Az üzletvezető jelenlétében történik a visszamércs és az itánszámolás. Minden rendben, sőt 40 íillérrel még kevesebbet is számoltak, mint amennyit kellett volna. Ez sem helyes, de mint a példa bizonyítja ilyen is előfordul. — Miért adják 20 forintért a paradicsom kilóját? A zöldséges boltban már 14 forintért mérik. — Még nem kaptunk utasítást az ármódosításra ... Elég szomorú, ha a város legnagyobb üzletébe is ilyen nehézkesen jut el az információ. Különösen Özdon, ahol egyébként is magas a primőrök és a zöldáruk ára. De ez már nem tartozik a társadalmi ellenőrök hatáskörébe. Az annál inkább, hogy az ABC-áruház polcain lejárt szavatosságú árukat találnak az ellenőrök. 51 forintos Duna és 27,50 forintos Palermo bonbonokat és a kávé tucatjait kell leszedetni a polcról, rövid idő alatt 1200 forint értéket meghaladó árut vonnak ki a forgalomból. Ez is szabálysértési birsaggal jár. A tej, a vaj és más tejtermékek szavatossági idejé- rftíík .RtTítóUtpiíeáör iitbír —<r gyakorlott ellenőröknek is gondot okoz Többször is szó volt már róla, hogy változtatnak ezen de úgy látszik a kereskedelemnek nem sürgős ... fiús — puh alól Az ABC-áruház szomszédságában levő 501-es számú húsboltban szokatlanul kicsi a forgalom, ami talán a kis választéknak köszönhető. A következő párbeszédet ott rögzítettük: — Egy kiló tarját kérek. — Elfogyott — Akkor egy kiló combot és egy fél kiló levescsontot. — Ä comb negyven forint tesz, a csont három ... A visszamérésnél a meny- nyiséggel nem volt baj, annál inkább az árral. Kisger- gely László üzletvezető szemrebbenés nélkül 100 százalékos áremeléssel, velős csontnak megfelelő áron hozta forgalomba a közönséges levescsontot, a 39 forintos combot pedig 40 forintért mérte. Egyetlen vásár
