Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-21 / 169. szám
I 1973. július 21., szombat ESZÄKsH*A©YÄROI?®3*G ~ 3 Egy célért dolgoznak Községi vezetők beszélnek munkájukról A minap dr. Szilágyi Jánosnak , a mezőkövesdi járási hivatal elnökének társaságában Mezőkeresztesen járlam. A látogatás során a nagyközségi tanács elnökének hivatali szobájában kötetlen beszélgetést folytattunk a helyi vezetőkkel. Az összejövetelen a nagyközségben működő párlalapszerve- zetek képviseletében Berccz György csúcstitkár, ötvös Sándor tanácselnök és Prágni István vb-tilkár, továbbá Kiss Imre, a helyi áfész igazgatóságának elnöke vett részt. Bevezetőként dr. Szilágyi János elmondotta, hogy Mezőkeresztesen évek óta igen jó együttműködés alakult ki a párt- és tanácsi szervek között. Ezt elsősorban annak tulajdonította, hogy a nagyközségben egységes, összehangolt községpolitikai célok vezérlik a vezetőket. Berecz György csúcstitkár csak megerősítette mindezt. — Elmondhatom, hogy a kéthetenként sorra kerülő vezetői megbeszéléseken, továbbá a testületi üléseken a nagyközséget, a lakosságot érintő minden lényeges kérdést megvitatunk, s ennek alapján alakítjuk ki álláspontunkat. Nagyon jó dolognak, eredményesnek tartom a kölcsönös tájékoztatást. Azon túl pedig, hogy a nagyközségi tanács elnökével és más vezetőkkel a különböző testületi üléseken rendszeresen találkozunk, a személyes kapcsolatot is felhasználjuk az adott ügyek, problémák megvitatására, lerendezésére. A résztvevők elmondták, hogy a X. kongresszus határozata alapján az egyik legfontosabb feladatnak az állami és társadalmi élet demokratizálásának fejlesztését tekintik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy növekszik a helyi államhivatali szerv önállósága. Vagyis, a község lakosságát érintő kérdésekben helyben döntenek. Az Önállóság növekedése viszont szükségszerűen magával hozza a dolgozók fokozottabb bevonását a döntések meghozatalába. Ily módon a pártszervezet is erőteljesebb helyi politikát folytathat. Mint az a beszélgetés során kiderült. Mezőkeresztesen ezt az utat választották a párt- és tanácsi szervek. Ennek kapcsán szóba került a nagyközségtől jó néhány kilométerre levő egyik kerület, azaz más nevén Csin- csetanya példája. Bár ennek a kis településnek —, amely közigazgatásilag Mezőkereszteshez tartozik — mindössze 500 lakosa van, mégis erőteljesen fejlődik. Mégpedig azért, mert a nagyközségi párt- és tanácsi szervek kezdeményezése nyomán az állami gazdaság, s egyéb szervek, intézmények hathatós segítséget adnak az itt élő emberek életkörülményeinek állandó javításához. Ma már olt tartanak, hogy a lakás- viszonyokat tekintve — már ami a közművesítést illeti — Csincsetanyán lényegesen kedvezőbb a helyzet, mint magában a hatezer lelket számláló nagyközségben. Elmondták továbbá, hogy az idén például 1500 méter hosszú járdát építenek a településen. Az ehhez szükséges cementet és kavicsot a tanács biztosítja, és jelentős a lakosság által felajánlott társadalmi munka is. — Érdemes megemlíteni — vette át a szót Ötvös Sándor —, hogy a pártszervezet és a tanács által kialakított községpólitikát a helyi termelőszövetkezet és a különböző szervek, intézmények bevonásával, valamint az egész lakosság hatékony közreműködésével valósítjuk meg. Nem véletlen, hogy évenként több mint egymillió forintot költünk Mezőkeresztes fejlesztésére. Az sem meglepő, hogy közös összefogással a valóságban ennek az összegnek a többszörösét valósítjuk meg 1973-ban. Minden évben újabb és újabb OTP-társasházak, utak, járdák épülnek, fokozatosan bővül az üzlet- és villany- hálózat, javul a lakosság ellátása. Ugyanilyen öröm számunkra, hogy egyre több lesz Mezőkeresztesen az ifjúsági klubok és a diákotthon férőhelyek száma is. Berecz György csúcstitkár a következőket mondta a pártirányításról: — Tisztán látjuk, hogy a tanácsok önállósága és az ezzel járó felelősség csak akkor érvényesülhet kellőképpen, ha a pártirányítás elvi és politikai jellegű. A pártszervezet nem dönthet a tanács és szervei helyett, nem vállalhatja magára az operatív teendőket. Ezen én azt értem, hogy a pártszervezet elsősorban társadalmi-politikai oldalról foglalkozzék egy-egy dologgal. míg(a tanács — ezt úgyszintén szem előtt tartva — konkrétabban, a megoldás részleteit figyelembe véve cselekedjék. Mi elsősorban ösztönözzük a vezetőket a döntésekben, másrészt segítjük a politikai szempontok érvényesülését. A tanács szerepéről Ötvös Sándor beszélt. — Mindenekelőtt örülök annak, hogy olyan tanácsapparátusa és tanácstagsága van nagyközségünknek, amelyben megvan a kezdeményező erő, a bátor felelősségvállalás, s képesség aV. általános és a helyi érdekek egyeztetésére. S ami még igen lényeges, megfelelő politikai érzékkel rendelkeznek, ilyenformán a lakosság bizalommal van irántuk. A tanácsi munkában bekövetkezett változások nagy önállóságot, politikai és szakmai, hozzáértést követelnek. Nagy. részt ezen múlik, hogy a megnövekedett jogkör lehetősége mennyire válik valósággá. A nagyközség párt- és tanácsi vezetőivel folytatott beszélgetés is azt tükrözte, j hogy Mezőkeresztesen jó úton járnak, helyesen értelmezik a rájuk vonatkozó j párt- és kormányhatározatokat, központi utasításokat. I *. I*. M, Aratás alatt se rozsdásodjék a kapa Péler-Pállal deS; a mezőgazdaság legnagyobb munkája, az aratás. Erről írnak mostanában az újságok, erről látni filmkockákat a televízióban. Az aratással azonban nem állhat le a mezőgazdaságban végzendő egyéb, más munka sem. Nem lehet azt javasolni a termelőknek, hogy Pé- ter-Pál után tegyenek félre mindent az aratáson kívül, s ne törődjenek a szénával, a növényápolással, az aprómaggal, a másod vetéssel. Nem bizony. Hiszen a soksok katasztrális hold borsó, lucerna, vöröshere és egyéb aprómag, amelyet ugyancsak a nyári mezei munkák dandárjában kell betakarítani *— fontos bevételi forrást jelent a közös gazdaságnak, de csak akkor, ha nem hagyjuk elperegni, kárba veszni. A közelmúltban erről a problémáról beszélgettünk az egyik nagy termelőszövetkezet főagronómusával, aki nem választotta el az aratás és a cséplés menetrendjét a növényápolástól, a lucerna második kaszálásától, és az aprómag betakarításától, de a másod vetéstől sem. tgv van ez rendjén; Éppen ezért más közös gazdaságnak is ajánlani tudjuk, amit a fő- agronómus clvlárs mondott: Aratás alatt se rozsdásodjék a kapa! Persze, mindez nemcsak akarás kérdése. Nagy körültekintést is igényel, hogy egyszerre többféle munkát végezhessenek a tsz-ek. Megtörténhet az időjárás miatt, hogy a nyári munkák menetrendjén változtatni kell, de annyi bizonyos, hogy a gépek jobb kihasználásával, elsősorban pedig az emberek munkakedvének fokozásával minden tsz-ben úrrá lehetnek a kapálás, az aprómagvak betakarításának gondján is. Ehhez az kell, hogy a két műszakot a traktorok és a növényápoló gépek üzemeltetésében ne csak akkor vezessék be a mezőgazdasági üzemek, amikor körmükre égett a munka, hanem jóval előbb, amikor még jóval többel segíthet a két műszak. Bevált módszer és nagyot lendít a nyári munkákon, ha az aratas és cséplés időszakában nem csupán a gabonabetakarítást. premizálják, hanem minden olyan munkát, amelyet júliusban, augusztusban égetően fontos befejezni. Ez különösen az aprómag-betakarilásban, valamint a gyümölcs- és zöldségfélék szedésében jelenthet nagy lendületet. A munkaszervezés alapos körültekintést és nem utolsósorban emberismeretet követel a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőitől. Nemcsak az állandó dolgozók igényeit, kívánságait kell mérlegre / tenniük. Helyes, ha az úgynevezett besegítő emberek anyagi érdekeltségét is megteremtik. Az iparból, a bányákból sok segítséget kap ezekben a he-1 áprilisit tudott eiooanyaszm. Talán felesleges hangsúlyozni. hogy a gimnázium és a napközi a nyári szünet alatt nem igényel húst. tadó árut vonnak ki a forgalomból. Ez is szabálysértési bírsággal jár. A tej. a vaj és más tejtermékek szavatossági idejéBárezi Mihály tökben a mezőgazdaság. Segítenek a nagydiákok is. szedik a gyümölcsöt, a zöldséget, kapálják a kukoricát, a répát. Ezeknek a besegítő dolgozóknak akkor ég kezük alatt a munka, ha előre megállapított munkaterületen, a nekik legjobban megfelelő munkahelyen és munkakörben dolgoznak. Persze, a kereset is fontos. Akár időbérben, akár teljesítménybérben dolgoznak a besegí- tők, mindenképpen helyes, ha a munkába állás előtt közük velük, mennyit ér a munkájuk. S az sem közömbös, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok ezekben a hetekben4 hogyan látják el élelemmel, szállással a besegítőket. Ahol jó az elszállásolás és kifogástalan az élelmezés — ahol nemcsak az elvégzett munkát, hanem a munkát végző embert is nézik ott nem Állandóan uralkodnak el a gyomok a kukoricában, a répában. Ott idejében kazalba kerül a második kaszálású lucerna, zsákba kerül az aprómag. szemmel tartani a határt. Ez most az agronó- musok és brigádvezetők egyik legégetőbb feladata. Ahol legsürgősebb a munka, oda kell összponlosítaniok az emberi erőt, s a gépeket. A kapák, a kul tlvátorok, a permetezőgépek munkája ugyanolyan fontos, mint a kombájnoké. ISa|ok a szavato-sa«2ai Az ellenőrzésnek is meg vannak az apró fogásai. Ezé két Dernei László, a csopoi Magasvári Antal
