Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-06 / 130. szám

1973. Június 6^ szerda m ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 A sajóhídvégi Rákóczi Tsz-bcn a műhelyek dolgozói az utolsó simításokat végzik a nyá­ri gcpszemlc előtt az aratási munka gépparkján. Az öt kombájn néhány napon belül indulásra kész. Kerékgyártó János gcpcsoportvezető és Konesár József műhelyfőnök sze­rint a különböző gépek, de főleg az erőgépek és a szállítójárművek javításához az egész országot összejárták, míg minden szükséges alkatrészt beszereztek. A nagy Botra erőgé­peket még így is csak „bütykölt” alkatrészekkel tudták üzemképessé tenni. A szerelők igye­keztek a legjobb munkát végezni. Aratás idején legtöbbjük maga is „gépre száll”, s csak az alaposan megjavított, százszázalékos üzemképes gépparktól várható folyamatos munka és jó kereseti lehetőség (Fotó: Sz. Gy.) Kritikusan a vezetői munkáról Írták: Juhász György és Soós Ottó, az ózdi városi és járási pártbizottságok első titkárai Ózdon és a járás üzemeiben a pártszervezetek, a szakszer­vezetek. a KISZ- és a gazdasági vezetők kapcsolatának for­mái, módszerei többnyire jól kialakultak, sokrétűek, válto­zatosak, fokozatosan fejlődnek. Többnyire érvényesül a kol­lektív vezetés és egyszemélyi felelősség elve. Az alapvető elvi azonosságok mellett azonban színvonalbeli eltérések vannak, melyek jórészt a különböző adottságokra, sajátos­ságokra vezethetők vissza. Keresztül-kasul járják a járást. Hírük, nevük a leg­kisebb faluban is ismert. Ha megbízottjuk megjelenik va­lahol, barátként, ismerősként fogadják s bizalommal bíz­zak rá értékeiket. A két gépkocsi mindig, mindenho­vá percnyi pontossággal ér­kezik. 9 Az edelényi Javító és Szol­gáltató Szövetkezét — mert róluk szól e vázlatos króni­ka — 58 községbe „kopog be” havonta többször i.„ A kiterjedt „hozom-viszem” szolgáltatás keretében össze­gyűjtik a javítanivalót, s amikor elkészülnek a mun­kával ugyanúgy házhoz is szállítják a televíziót, a mo­sógépet, a centrifugát, a rá­diót s minden olyan értéket, amit az ügyfelek rájuk bíz­nak. S mindezt szerény el­lenszolgáltatásért, méltányos tarifáért teszik. Általában egy hétre vállalnak. S ha az al­katrészhiány, vagy egyéb ok közbe nem szól, a megszo­kott határidőt be is tartják. Minden faluban tudják, me­lyik napon hány órakor ér­keznek s már várják őket. Tíz éve már, hogy elkezdő­dött ez a fajta kapcsolat a lakossággal. Ha van kifogás, amiatt történik, mert a vegytisztítás- ra beadott ruhaféle átfutási ideje még mindig túl nagy. Ez esetben viszont tudni kell, hogy a szövetkezet ebben vétlen. Csak „alvállalkozó”. A vegylisztítás ugyanis a Putnoki Ktsz-nél történik, az edelényiek szerepe mind­össze annyi, hogy „begyűj­tik” a tisztítani vagy festeni valót. Természetesen a put- nokiak is ki-kimennek a fal­vakba az edelényi járás terü­letén is. vesznek át munkát s általában egy hét alatt (!) készen vissza is szolgáltat­ják. Emiatt van aztán nézet- eltérés és sok kérdés: mi az oka annak, hogy amit Put- nok közvetlenül vesz át, az előbb elkészül, mint amit az edelényi megbízottak visznek el? Miért e szembetűnő meg­különböztetés? Természetesen a két szö­vetkezet között nincs kés­hegyre menő vita, jó egyet­értésben dolgoznak, ami még tartalmasabb lehetne, ha ilyen „apróságok” sem za­varnák. Megvitatni való Megyénkben a Benin Ko­hászati Művek szocialista brigádjainak kezdeményezé­sére indult a „Gyermekeink korszerűbb neveléséért” moz­galom. Az Ózdi Kohászati Üzemek kommunistái tag­gyűléseken vitatták meg az LKM szocialista brigádjainak kezdeményezését, s úgy fog­laltak állást, hogy csatlakoz­nak a nemes célú társadalmi mozgalomhoz. Az ÓIíÜ az 1973—74. és az 1975. évi ered­mények alapján fizethető nyereségrészesedésből cgy- napi nyereségtömegnek' megfelelő összeget ajánl fel az általános iskolák fejlesz­tésére. A közelmúltban megt artott termelési tanácskozásokon a részt vevő 7565 dolgozó kö­zül 7534-en a csatlakozás mellett döntöttek. A”pőstaigazgatóság a ver­egyébként is akad a két szö­vetkezet között, aminek meg­oldására nem ártana asztal­hoz ülni és szót érteni. Mert amit Putnolc fizet Edelény- nek a vegytisztításhoz vagy festéshez összegyűjtött ru­hákért, az enyhén szólva — borravalónak is kevés. Ne essék félreértés: az elvégzett munka ellenértékéről van szó, ami a putnokiak által átutalt 3 százalékban semmi­képpen sem fejeződik ki. Egy kas eszmecsere, jóindulat és méltányos mérlegelése a helyzetnek, egészen biztos teljes mértékben hel; lebil­lentené az egyensúlyt i nem világot rengető, de mégis szemet szúró problémában. A szövetkezet, amely 65 tagot számlál, lehetőségeihez mérten figyelemre héttő eredményekről adhat szamot. Jól illusztrálja ezt egyetlen adat is: legutóbb 39 napi keresetnek megle.ciö nye­reséget fi zelteli. Ehhez az seny eredményét a jövő évi alapot meg kellett termelni, újítási ankéton ismerteti és ami abban jutott kuejezesre, ,, , , hogy a múlt évben 3 millióez alkalommal adjak at a 265 ezer forint volt a tér- jutalmakat, okleveleket a melési érték. Az átlagkoré- versenyen legtöbb sikert cl- setek egyébként évi 24—25 érőknek, ezer forintra tehetők; havon­ta így kereken kétezer forint l"1r .. j ut egy-egy borítékba. Ter­mészetesen, a differenciálás itt is érvényesül. Tehát ennél több, vagy kevesebb is le­het a pénz. A teljesítmények növelésé­hez, a jövedelem gyarapítá­sához, általában a gazdasá­gosabb termeléshez sokinin- dent szeretnének megoldani az edelényiek is. Akad persze más jellegű gond is. Ilyen — többek kö­zött az anyagellátás és a cipész szakmában az után­pótlás hiánya. S még valami, amit szóvá tesznek. Anélkül, hogy vitatnák a kisiparo­sok szerepéi, szorgalmát és az általuk nyújtott szolgál tatás jelentőségét, mégis ki fogásolják, hogy az iparosat elsősorban nem a lakossál > igényeinek a kielégítését tart ? ják fontosabbnak, hanem ; í közületektől felvállalt mun ka elvégzését. Van miről beszélni, va mit megoldani tehát az Edr lény! Javító és Szolgálta Szövetkezetnél, ahol legaláb úgy szeretnék zárni ezt évet is, mint a múlt észtéi dőt. Tóth Ferenc A gazdaságirányítási rend­szerben történt változás,, a párt- és a tömegszervezetek munkamódszereinek fejlődé­se tovább gazdagították a testületek és a vezetők, vala­mint a gazdasági vezetők együttműködésének formáit, módszereit, stílusát. Kialakult gyakorlat A párt vezető szerveinek ülésein legtöbb esetben vá­lasztottként vagy meghívott­ként részt vesznek a tömeg­szervezetek és a gazdasági egységek vezetői. Bevonják őket az előterjesztések ké­szítésébe, módjuk van véle­ményük kifejtésére. Gyakor­lattá vált az is, hogy a tö­megszervezetek és a gazda­sági szervek ülésein, tanács­kozásain a különböző szintű pártszervek képviselik a párt álláspontját. Ez a rész­vétel a gazdasági szervek ta­nácskozásain, a szakszerve­zeti tanácsok, illetve a szak- szervezeti bizottságok ülésein rendszeresebb, a KISZ testü­leti ülésein már kevésbé. Fejlődő törekvés mutatkozik abban is, hogy már a mun­katervek készítésekor elha­tárolják a tennivalókat, s így csökken a párhuzamosság a testületi munkában. A párt- szervezetek fokozódó aktivi­tással serkentik önálló mun­kára a tömegszervezeteket. A legtöbb helyen a szervek ve­zetői között jó, személyes kapcsolat alakult ki. s így a mindennapi munka során is gyakran véleményt cse­rélnek. A vezetők kapcsolatának egyik formája az úgyneve­zett üzemi négyszög-megbe­szélés, amelyet többnyire a nagyobb üzemekben megha­tározott napokon tartanak. Az^üléijpkeg, Sgyáat a községi tanács negyedik ötéves tervében anyagi okok miatt nem szerepelt a gond megoldása, sőt még a későb­bi években sem igen lehe­tett számítani rá. Egyetlen járható út maradt: a napkö­zit társadalmi összefogással kell megépíteni. szinteken általában a párt- titkárok, alsóbb szinteken pedig a gazdasági vezetők kezdeményezik. A vállalati négyszög-megbeszéléseken a szervek programjainak egyez­tetésén tűi elsősorban elvi átfogó kérdésekben foglalnak állást, kölcsönösen tájékoz­tatják egymást. A gyárrész- legi, műhelyi megbeszélése­ken elsősorban a termelési feladatok összehangolása tör­ténik. A titkárok megkerülése A kapcsolatok gyakorlásá­ban problémák is adódnak. Nem mindenhol értékelik helyesen a gazdasági veze­tés önállóságát, döntési jog­körét, a felelősség túlzott megosztáséra törekszenek. Az üzemi négyszög-megbeszélé­seken olyan kérdésekben is állást foglalnak, ami vala­melyik mozgalmi szerv tes­tületének a hatásköre. Hiba az is, hogy a döntések előké­szítéséről, a munka közbeni vitákról a párttagság sok esetben csak utólag vagy egyáltalán nem értesül. Régi gond, hogy a nem ózdi, illetve járási székhelyű vállalatok a helyi és a fel­sőbb határozatokat — köz­pontjuk elképzelésének is­merete hiányában — csak kisebb-nagyobb késéssel tud­ják megvalósítani. Több vállalatnál ugyanakkor a belső mechanizmus korsze­rűtlensége, a vezetői jogok hiányosságai vezetnek prob­lémákhoz, amik az együtt­működésben is zavarokat okoznak. A látszólag vita nélküli „problémamentes ve­zetés” a felszínen teljes egyetértést mutató kapcsola­tok néha elvi engedménye­ket, megalkuvást takarnak. sada 1 mV m unkaSan*ItlszífeVte”1 el, s hogy a szülők mar ed­dig is több mint 1100 órát dolgoztak az építkezésnél. Az épület falain néhány nap óta bokrétát lenget a szél. Rajta sok-sok színes szalag, úgy ahogy régi szo­kás szerint minden új ház tetején látható. (n. i.) A Tokaji SZÖVOSZ Kereskedelmi Szakmunkásképző Isko­lájában a diákok ruházati, vegyesiparcikk, élelmiszer- és ve­gyesbolti eladói szakon tanulnak. Évente 400 tanuló nyer képesítést ebben az iskolában. Képünkön: gyakorlati foglal­kozás a pénztárgép-teremben. Szakszervezeti aktívák továbbkénzése Érdeklődési körüknek meg­felelően, már több magas színvonalú előadás megtartá­sára került sor a Diósgyőri Gépgyárban a szakszervezeti aktívák továbbképzési tan­folyamán. Június 4-én, hét­főn az üzemi szakszervezeti testületek gazdasági reszor- tosait hívta össze a szakszer­vezeti bizottság. Részükre Bihari Rudolf, a Vas-. Fém­es Villamosenergia-ipari Dol­gozók Szakszervezete köz­ponti vezetőségének tagja tartott előadást. A gépgyári reszortfelelősök az előadást követő konzultá­ción igen sok hasznos ta­pasztalatot szereztek. függés sok probléma forrá­sa. A pártmegbízalásokról tör­ténő beszámoltatásban több esetben tapasztalhatók for­mális vonások. A titkárok egy része kisebbségi érzés­sel küzd, nem szívesen vagy egyáltalán nem mer vitat­kozni, főleg ellentmondani a gazdasági vezetőknek. Előse­gíti a kisebbségi érzés ki­alakulását az is, hogy a fel­sőbb pártszervezetek képvi­selői, a városi, a járási és a megyei tömegszervezetek vezetői csak a gazdasági ve­zetőket keresik fel. a titká­rok megkerülésével intézik dolgaikat. Találkozni olyan hibás szemlélettel is, mely a gaz­dasági tevékenységben me­reven szétválasztja a szak­mai és a politikai munkát. V annak gazdasági vezetők, akik csak a felsőbb párt­szervezetek véleményét vagv a párthatározatokat tekintik mérvadónak. Saját pártszer­vezetük ülésein részt sem vesznek rendszeresen. Fel­szólalásaikat pedig „Műiről jövő információként” igye­keznek feltüntetni. A vezetők nem egy eset­ben elnézőek egymással szemben, nem fordítanak gondot a vezetői példamuta­tásra. Főleg morális kérdé­sekben gyakori az elnéző, ál­humánus szemlélet. A hiányosságok felszámolása összességében megállapít­ható, hogy a varos és a já­rás üzemeiben a pártszer­vek, a szakszervezetek, a KISZ- és a gazdasági veze­tők közötti kapcsolat fejlő­dő, egyre eredményesebb. Ez alapvetően segíti a poli­tikai és a gazdasági céljaink megvalósítását, az üzemi de­mokrácia érvényesülését. Ugyanakkor több régebbi és újabb keletű probléma az együttműködés egyes tisztá­zásra váró kérdései, a meg­levő hiányosságok, a kapcso­latok továbbfejlesztését, tö­kéletesítését igényli a párt általános és helyi politiká­jának minél eredményesebb megvalósítása érdekében. , (Folytatjuk) kiömlő ver eszméletét vesztette. Mentővei f — vitték be a kórházija, ellátták * a sebét és oltásokat kapott. S 1 kap inés ki tudja hányat, hi- j szén sejteni sem lehet, nem | szenved-e az állat valamilyen fertőző betegségben. Néhány J napig feküdnie kellett, azóta pedig kezelésre jár. Mint mond- , ja, az oltások miatt még egy j év múlva is jelentkeznie kell i ellenőrzésre. i Fájdalom. idegesség, hóna- 1 pokig tartó nyugtalanság, i Mindez egy felelőtlen kutya- 1 tulajdonos miatt, aki fittyet j hányva az előírásokra, nem • hajlandó pórázra kötni az ide- j genekre cseppet sem veszély- I télén kedvencét, s akit, ha J megkérdeznek. cinikusan, i mindössze annyit válaszol: 1 „Legfeljebb megbüntetnek 200 i forintra. Mást nem igen tehet- * nek, mert fizetem az adót a i kutya után”. » I Lyukóbányán. Miskolc belvá- t rosában vagy másutt, gyakran J látni gazdátlan, vagy szájko- i sár nélküli kutyákat. Felelőt- 1 len emberek az együttélés leg- , elemibb szabályát semmibe * véve veszélyeztetik mások , egészségét, testi épségéi, ha- 1 nyagságukkal item kis fájdal- J inat, idegességet és rettegést » okoznak. \T alóban nem lehet mást » " tenni Szabó Antal né lyue- $ kóvölgyi kutyatulajdonos és a J többi meggondolatlan ember f ellenében? (nagy) i Íz akció tíz éve kezdődött Hozom-viszem szolgáltatás az edelényi járásban MM íz «I dolgozói

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents