Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-06 / 130. szám
ms ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. június 6., szerda Képzőművészek gondjaiból Feljegyzések egy konzultációs bizottsági ülésről Vezetőségválasztó konzultációs bizottsági ülést tartottak az elmúlt szombaton a Magyar Képzőművészek Szövetsége észak-magyarországi területi szervezetében. Megvitatták az elmúlt ciklusban végzett munkát, megválasztották az új szervezeti titkárt és a szövetség vidéki bizottságába küldendő képviselőt. A tanácskozás néhány gondolatát érdemes utólag is feljegyezni. Mint a leköszönő vezetőség beszámolójából kitűnt, a területi szervezet (amely Borsod, Heves és Nógrád megyét öleli fel Miskolcon kívül) tagjainak száma ötvenhárom, de ezek között mindössze tizenkilenc a szövetség tagja, azaz harmincnégy olyan alkotó is a szervezethez tartozik, aki még nem bizonyult alkalmasnak a művészeti szövetség tagságára. A létszám mindjárt két gondot is felvet, ami a tanácskozáson meg is fogalmazódott; az egyik a harmincnégyes létszám, a Képzőművészeti Alaphoz fűződő tagsággal a területi művészeti szövetségi szervezethez tartozás. Többen kérdezték, vajon nincs-e valami szükségtelen duzzasztás e létszám mögött, indokolt-e minden esetben az ide tartozás, az ilyen laza kötöttségű szervezeti keret nem hat-e károsan a szövetség művészitartalmi munkájára; a másik gond, hogy a tizenkilen- ces szövetségi tagsági létszámon belül is adódnak olyan alkotók, akik a területi szervezettel semminemű kapcsolatot nem tartanak, jóformán csak lakó-, vagy munkahelyi hovatartozásuk sorolja őket az észak-magyar- . országi területi szervezethez. A szervezeti keret is vitatéma volt, több felszólaló érintette. Művészeti szövetségre szükség van, a párt művelődéspolitikája igen nagy mértékben épít is ezekre a szövetségekre. A vitatható — a felszólalások tükrében — a szervezeti munka milyensége, korszerűsége, illetve korszerűtlensége, illetve az a gyakorlat, hogy a több mint két évtizeddel korábban kialakított szervezeti formák és módszerek egy merőben megváltozott társadalomban, más Itörülmények között és alapvetően más hozzállással munkálkodó művészek munkájának összefogására, jó értelmű befolyásolására napjainkban is alkalmasak-e. Különösen sürgetően indokolja ezt a gyakorlat-felülbírálást az a tény, hogy a tanácsi önállósággal, illetve annak növekedésével, az igazgatási decentralizáltság fejlődésével számolni keil annak az állapotnak közeli ' találkozásának talán legelső fóruma a kiállítás. Az északmagyarországi területen, de konkrétan Miskolcon is — annak ellenére, hogy a József Attila Klubkönyvtár bekapcsolódásával örvendetesen növekedett a kiállítási lehetőség — a tárlati élet milyensége ugyancsak vitatéma. Sokan tartózkodnak a részvételtől, mások a rendezéssel, zsűrizéssel szemben élnek fenntartásokkal, s közrejátszanak egzisztenciális gondok is. Tagadhatatlan, hogy sokféle anyagi gond is befolyásolhatja a művészek részvételét a közösségi munkákban, a tárlatokon, de a díjak érdemi ■ növekedésével számolni aligha lehet, s nem is elsődlegesen az anyagi oldaláról közelítendő meg a tárlati és szervezeti élet. Több felszólalás nagyon szenvedélyesen kutatta a szervezeti élet nehézségeinek, szétesettségének okait. Volt, aki igen élesen kifogásolta a képzőművészeti életben láb- rakapott liberalizmust, a dilettantizmusnak és amatőrizmusnak való kapunyitást, bizonyos „álbékék”, fogcsikorgató „megbékélések” rendszerét, ami az egyik legnagyobb veszélyt jelenti a képzőművészeti életben, s a kiállítások színvonala romlásánál egyik fő okként kezelendő. De ehhez a témakörhöz tartoznak a különböző, nem művészi értéken alapuló támogatások, esetleges díjazások, a támogatásokban, különböző szerződésekben jelentkező formalitások. Ezek eredményeként a művészeti eszmeiség elsikkad, de legalábbis háttérbe szorul. Sok szó esett a tanácskozáson a zsűrizés rendszerének hiányosságairól, a Képcsarnok Vállalat monopolhelyzetéből adódó visszásságról, a képzőművészeti kritikai élet országos hiányáról, a fiatal művészekkel szükséges törődésről és sok egyébről. Ugyanakkor a tanácskozás bőségesen számot adott a pozitívumokról, az előző ciklus eredményeiről is, amely között például két Munkácsy-díj is szerepel (Koránt János, 1972., Lenkey Zoltán, 1973.), de ide sorolható egyes külföldi kapcsolatok bővülése is. A hangii 7. Dr. Soós Gábor,1' a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese kedden tájékoztatta a sajtó képviselőit a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről és a soron levő legfontosabb tennivalókról. Először a tavaszi munkák tapasztalatait összegezte. Leszögezte, hogy május végéig az ország teljes területét megművelték, a vetést és a növényvédelmet jó minőségben és időben elvégezték. A terveknek megfelelően alakult a vetésszerkezet is. A továbbiakban dr. Soós Gábor összegezte, hogy a téli, illetve tavaszi időjárás milyen hatással volt a növényzetre. Elmondotta, hogy a téli szárazság nagyobb gondot nem okozott. Az áprilisi esőzés éppen a legjobbkor érkezett, a májusi szárazság azonban több helyütt megviselte a növényzetet. Az elmúlt napokban az ország 80 százalékán 20—50 milliméter- nyi csapadék hullott. Ez rendkívül kedvező hatással volt a kukoricatáblákra, a virágzásban levő burgonya- földekre. A borsó helyzetén azonban lényegesen már nem változtat, éppen azért svi- míthatunk arra, hogy borsóból a konzervgyárak és a fogyasztók is kevesebbet kapnak a tervezettnél. A szárazság különben legtöbbet rontott a bogyósok terméskilátásán, a málna, a ribiszke és az eper csak igen gyenge termést produkál. A gyümölcsösökben közepes termésre számíthatunk. A szőlő átvészelte a telet, s a szárazság sem viselte meg, a fürthozam igen jónak mondható. A Mátra és Tokaj vidékén szórványosan elszára- dással találkoztak, ezt a szokatlan jelenséget külön bizottság vizsgálta. Megállapították, hogy nem betegség, hanem fagyás okozta. Az öntözés területén — mondotta a továbbiakban — nagyon sok hiányosságot észleltek. összesen 426 800 hektáron teremtették meg az öntözés feltételeit, ennek ellenére május 20-ig csupán 110 000 hektáron öntöztek. Az öntözés mellett nagyon fontosnak ítélte, hogy a mezőgazdasági munkákat, különösképpen a növényvédelmet megfelelő időben és minőségben végezzék el. Befejezésül a nyári munkákra való felkészülésre hívta fel a figyelmet dr. Soós Gábor. Hangsúlyozta, hogy már most meg kell kezdeni a betakarító gépek karbantartását, a kombájnok javítását, üzemképessé tételét. TENGERPART Mazsaroff Miklós munkája 25 év iskolai kiállításon Ma, szerdán délelőtt 9 órakor az államosítás óta eltelt negyedszázad fejlődését bemutató iskolai kiállítás nyílik a miskolci Vörösmarty utcai 11. sz. Általános Iskolában. Az oktatás körülményeinek, módszereinek, az iskola felszereltségének örvendetes javulását szemlélteti, s a gyermekek munkáit is bemutatja ez a kiállítás. Az iskola egész rendezvény- sorozattal ünnepli az államosítás 25. évfordulóját. Ünnepi csapatgyűlések, honvédelmi verseny, Miskolc fejlődését nyomon követő városnéző kirándulások és természetjárás is szerepel az ünnepi rendezvények sorában. Mintha haza jönnének... A finn énekkar vasárnap érkezik Egy esztendeje már, hogy a miskolci Egressy Béni Zeneiskola énekkara finnországi vendégszereplésre indult. A szép sikereket nemcsak újságkivágások őrzik, az emlékek, a kedves fogadtatások emlékei ma is elevenen élnek az énekkar kis tagjainak szívében. Mostanában sokat beszélnek az egy esztendővel ezelőtti eseményekről, hiszen Miskolc testvérvárosából, Tamperéből vendégeket várnak. A Pirkanpojat Finn Fiúkórust. A gyerekeket — hiszen kilenc—tizenhat éves fiúk alkotják a hatvantagú kórust — tulajdonképpen a magyar testvérváros, Miskolc látja vendégül. De a zeneiskola énekkarosai személy szerint is szívügyüknek tekintik vendégszereplésüket — hiszen azt szeretnék, hogy úgy érezzék magukat a vendégek, mintha haza jönnének ... A finn fiúkórus fogadtatására érthetően lázas izgalommal készülnek. Néhányan fel is utaznak elébük Budapestre. S vasárnap délután mindenki kimegy a Tiszai tábortüzes találkozónak is tér-hangverseny jellege lesz majd. Hiszen a tábartűznól nemcsak a finn kórus tagjai, hanem a zeneiskola énekkarának tagjai is ott lesznek. A finn vendégek 14-én, csütörtök reggel búcsúznak majd el Miskolctól. A budapesti városnézés után, a hazaindulás előtt azonban még egyszer pódiumra lépnek — Budapesten a Zene- akadémia kistermében adnak hangversenyt. Remélhetőleg szép sikerrel. Mert a tümperei kórusnak nagyon jó a híre, Jarmo Kokkonen, a kórus vezetője Finnországban egyike a legjobb kórusvezetőknek. Erről — reméljük — a zene miskolci barátai is meggyőződhetnek, no meg az aggteleki cseppkőbarlang látogatói is, hiszen a már említett hangversenyeken kírVűl a 12-i aggteleki kirándulásukon a barlangi haragversenyteremben is C“una,c _ egy kis műsort. De 5’ Venc*églá- • tók arra is goj.^0“3^- hogy Megújul a monoid iskola tok arra is got, wews “ogy a messziről jj^ e„Ven,^^s?het meeismerte«'.,' , kicsit a a megyével is s §1 talál- í Monokon az iskola 1936- tól egy régi kastélyban kapott helyet. Az épület műemlék jellegű, s az idő vasfoga bizony meglátszik rajta. Az ajtók, ablakok rosszul záródnak, s a külső-belső vakolás is szükséges már. Az idei tanév befejeztével most felújítják a monoki általános iskolát. Ficsor István tanácselnöktől megtudtuk, hogy mintegy egymillió forintot költ a Monok községi Tanács a megyei felújítási keretből a nyolctantermes iskolára. — Mindannyian örülünk, hogy megoldódik végre az iskola problémája. Hiszen télen a gyerekele csak nagykabátban tudtak tanulni. — mondta a tanácselnök. — Tizenegy év- vp/V^ ezelőtt csak a tetőzetet újítofák fel, de az ajtók, ablalfh tovább rongálódtak. A tanács két kivitelező vállalttal is próbálkozott, míg végre a Dél-borsodi TÖV^t, asztalos-részlege eí- vállald a munkát. Nehezíti ugyanis a helyzetet, hogy az iskola műemlék jellegű épület. s eredeti formájában kell visszaállítani. A költség- vetés már készül, s mintegy 600 ezer forint értékű munkát még ebben az évben elvégeznek. Háromszázhárom iskolás gyerek van Monokon. Napközi otthon eddig nem működött, pedig már évek óta érezték hiányát. A tanácselnök elmondta, hogy a község volt orvosi lakását és rendelőjét most napközi otthonná alakítják át. •— A következő tanévben már egy napközis csoport helyet kap az épületben. Vízvezeték már van, a konyhát kell kialakítani. Ügy tervezzük, hogy száz férőhelyes lesz a napközi otthonunk, ürömmel fogadták a szülők a hírt, hogy biztonságban tudhatják a gyermekeiket. A napközi otthon építéséhez a termelőszövetkezet is ajánlott fel társadalmi munkát. A Moszkvában tartózkodó világhírű festőművész, Marc Chagall Furceva asszonnyal, a Szovjetunió művelődésügyi miniszterével beszélget a Trelyakov-képtárban a nagy vendég tiszteletére rendezett kiállításon Hacsaturján 71 éves HETVEN EVVEL ezelőtt született a modern szovjet zeneművészet egyik legmarkánsabb s egyszersmind legszínesebb egyénisége, Aram Hacsaturján. Zenei tehetsége korán megmutatkozott, rendszeres zenei tanulmányait azonban tizenkilenc éves korában kezdte. A moszkvai konzervatórium növendékeként cselló-, zongora- és zeneszerzői szakon tanult. Első szerzeményeit növendék korában írja. Szimfonikus műveket, kamarazenét, dalokat és katonai indulókat. Már ekkor tudatosan igyekszik műveibe beépíteni az armén és grúz népzene motívumait, felhasználni a népdalok kifejezési eszközeit. Műveit kezdettől jellemzi a színes, in- venciózus harmonizálás, a rögtönzés ötletessége. Diplomamunkaként készített I. szimfóniájában már érett, kiforrott zeneszerzőként szólal meg. Zongoraversenye és a David Ojsztrahnak ajánlott hegedűverseny világhírűvé teszi a művészt. I A második világháború évei alatt komponálja II. szimfóniáját és a Gajáne című balettet. Ezeket a világszerte elismeréssel fogadott műveket a háború után számos újabb alkotás követte, amelyek közül kiemelkedik a csellóverseny, valamint Hacsaturján művészetének szintézisét adó szépségével, drámai erejével nagyszerű balettje a Spartacus. ARAM HACSATURJÄN művei népszerűek hazánkban is. A Gajáne híres Kardtánca szinte vetekszik a divatos slágerek népszerűségével. Két balettje a Gajáne és a Spartacus áz Operaház, illetve az Erkel Színház repertoár-darabjai. Művészetének kijáró tisztelettel köszöntjük a rangos művészt hetvenedik születésnapján. A JÓ BIZONYÍTVÁNY JUTALMA: A FÉNYKÉPEZŐGÉP Ajándékozzon gyermekének fényképezőgépet! ETUD 4,5x6 cm 99 Ft SZMENA 8M kisfilmes, tokkal 330 Ft KOZMIC 35 kisfilmes, tokkal 350 Ft CERTO KN35 kisfilmes, tokkal 350 Ft 5ZMENA SL gyorscserekazeltás, kisfilmes, tokkal 430 Ft BEIRETTE kisfilmes, tokkal 533 Ft MINDEN GÉPHEZ, MINDEN ALKALOMRA VÁSÁROLJON FORTE FILMET!
