Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
1973. június 1., péntek mar fiSZÄK - MftGVARO RS ZÄG 3 Mint minden fopálom, így az erdő fogalma is állandóan változik — terjedelmében, tartalmában is, — az emberiség történelme, vagy akár az egyes ember élete folyamán. Mást jelent; mesét az értelemre nyitó gyereknek-, mást; kitűnő faanyagot az asztalosnak, ácsnak, hangszerkészítőnek, szobrásznak, mást; ízletes-izgalmas vadat, halat, élményt a vadásznak, horgásznak, mást; gyógynövényt és — újabban — gyógyító levegőt a betegnek, és — természetesen — mást; kenyeret, munkát; hivatást az erdőn lakó és az erdőből élő embereknek, Az erdő bölcsője, ihletője, de sokszor élő tartozéka, szereplője a népmesék, mondák, balladák, népdalok és a népi bölcsességet kifejező közmondások világának. De az erdő nemcsak csoda, varázslat, művészet, hanem tudomány is: ........ bizonyos növ ények. és állatok életközösségének egysége, amelyhez a talaj és a klíma is hozzátartozik” — mondja a lexikon. Az erdő azonban mindenekelőtt népgazdasági kincs és ugyanakkor közvetlen kenyér, megélhetés, munka, hivatás sok ezer ember számára, ők ipy vélekednek: Váradi Károly, fakitermelő : — Sok mindent jelent szú - momra az erdő. Nézze meg ezt a munkahelyet itt, Csip- késkút környékén. Olyan ez, mint egy csatatér. Zúgnak a motorfűrészek, gépek, kiabálnak egymásnak az emberele, traktorok marják föl a földet, mi meg vágjuk az erdőt. Hát kérem, ez a kegyellen munka jutott nekünk. Télen is, de most különösen sajnálom a fákat, hiszen már életbe borultak. Pedig már régen csinálom ezt. Még gyermekkoromban döntöttem ki az első fát. Akkor a kézifűrész másik oldalán az apám volt. Azóta ott új erdő nőtt már és nem is olyan régen már motorfűrésszel is dolgoztak benne, gyérítettem. Ezért mondhatom, hogy szinA fakitermelő, Váradi Károly A gépkocsivezető, Kovács I.ajos te életem az erdő. A fakitermelés nemcsak fizikailag a legnehezebb munka, hanem ... No. szóval, mindenféleképpen a legnehezebb. De hát az erdő azért van, hogy az embert szolgálja. Az embernek mindig szüksége volt a fára, hiszen ez volt a tüzelője, az asztala, az ágya, a tető a feje fölött, ez volt a bölcsője, a koporsója. Az embernek mindig szüksége volt a fára és mindig szüksége lesz az erdőre. Nézzen csak túl ezen a csatatéren! Milyen szép az az erdőhát! Kőris van benne, az én kedvenc fám. Ma a reggeli harmatnál ott láttam egy csapat szarvast, ahol kéken virágzik a hagymás-fogas ír. Lehet, hogy nagysokára már nem lesz szüksége az emberiségnek a fára, de az erdőre, a szépségre, az egészségre, a nyugalomra mindig ... Ezért is jártam el szabad szombatokon csemetét ültetni, segíteni a feleségemnek, amikor még itt dolgozott. Ha az ember fakitermelő. azért van lelkiismerete. Sok fát kidöntöttem, de sokat, is ültettem. Hogy nyugodtan aludjon az ember... Kovács Lajos, gépkocsivezető: — Nekem is, meg alattam a 6 tonnás ZIL-nek nagy megerőltetést jelent az erdő. Már húsz éve járom ezeket a hajmeresztő, télen különösen veszélyes erdei utakat. Eddig több mint 700 ezer kilométert vezettem itt balesetmentesen. Igaz, ezeken az utakon jóval kevesebbel kell megnyomni a jelzőkürt gombját, mint városban, vagy műutakon, de mégiscsak itt derül ki, hogy ki az igazi pilóta. Kezdetben szinte élveztem ezt a nagy teherrel való „terep-autózást”. De bizony most már fáj a hátam, meg a gyomrom a sok rázástól. Mert a nehéz munkát meg lehet szokni, a veszélyes utakat meg lehet ismerni, de az állandó rázáshoz nem tud hozzátörődni az ember. De hát én már nem hiszem, hogy az erdei utakat, a farönkökkel megpakolt platót elcserélem az autósztrádával, vagy valami fényesen csillogó személy- kocsival. Itt születtem, erdei emberek között, és ha fel is ültem a technikára, erdei ember vagyok én is. fis az is maradok ... Szöveg: Oravec .Tános Kcp: Nagy István (Folytatjuk) A KÖRNYEZETVÉDELEM nemcsak a folyók vizének, vagy a levegőnek a védelmét jelenti. Kevés mezőgazdasági szakember gondol például arra. hogy a rosszul alkalmazott műtrágyázás csaknem olyan káros az emberi " szervezetre, mint a szennyezett levegő vagy víz. A helytelen műtrágyázás káros hatásait több országban is kutatják, vizsgálják, örömmel szólhatunk arról, hogy e tekintetben a hazánkban végzett kutatómunkának nemzetközi rangja, tekintélye van. A Borsodi Vegyi- kombinátban például széles körű kutatómunka folyik az agrokémiai kísérleti telepen, ahol nemcsak a műtrágyázás termésfokozó hatását vizsgálják, hanem a rosszul alkalmazott műtrágyázás környezetet károsító hatásait is. Az itt dolgozó szakemberek megállapították: ha egyoldalúan nagy mennyiségű műtrágyát alkalmaznak a mezőgazdaságban, akkor néhány terméknél, de különösen a zöldségféléknél (spenót:. saláta) a termelés növekedése ellenére romlik a termék minősége, veszít éltekéből. Így például megnő a növények nitrát, nitrit tartalma, ami az ember egészségére rendkívül káros. Szakemberek szerint, ha szakszerűen kiegyensúlyozott műtrágyázást alkalmaznak — foszfort, kálit és magnéziumot a nitrogénnel együtt — akkor a minőségromlás elkerülhető, sőt a termésnövekedéssel együtt javul a minőség is. A BVK AGROKÉMIAI kísérleti telepén elsősorban a magnézium hatását vizsgálják. mint minőségjavítót, mert a BVK-ban gyártott agronit típusú műtrágya az, ami magnéziumot tartalmaz. Az e területen végzett kutatómunka eredményeiről számolt be a Magyar Tudó- j many os Akadémia közelmúltban megtartott, környezetvédelemmel kapcsolatos ülésén nagy érdeklődést váltva ki dr. Kiss A. Sándor, a kísérleti telep vezetője is. A Diósgyőri Gépgyár vasúti kerékpárgyárfó gyáregységébe n a mozdonysoron dolgozik Lengyel Pál esztergályos. Szép eredményeket vár ő és brigádja, valamint jó helyezést a szocialista brigádversenyben az eddig végzett munka alapján Fotó: Fojtán Lászki Csütörtökön ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Megvitatták a termelőszövetkezetek oktatási, módszertani bizottságának tevékenységét. Megállapították, hogy a termelőszövetkezeti választott vezetők és az üzemi vezetők továbbképzése az elmúlt években jelentősen fejlődött. 1971-ben 3000, az elmúlt évben 4800 tsz-vezető részesült elméleti és szakmai továbbképzésben, s a tervek szerint ebben az évben már 7000 termelőszövetkezeti vezető bővíti gazdasági és szakmai ismereteinek körét A szövetkezeti demokrácia szélesedésével a különböző tisztségviselőktől is egyre nagyobb felkészültséget várnak. Közülük 1500- an gyarapítják ismereteiket az idén a szövetkezeti ön- kormányzat számos kérdéséről. A teksmyOrszágos növénytermesztési vándorgyűlés kezdődött csütörtökön Mosonmagyaró- v ár ott, több mint hátszáz állami gazdasági, termelőszövetkezeti és kutatóintézeti szakember részvételével. Dr. Kovács Imre. a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelés- és műszaki fejlesztési főosztályának vezetője tariot.t előadást. Rámutatott, hogy a szarvasmarha- és a juhtenyésztés tervezett fejlesztése szükségessé teszi a takarmánybázis bővítését. Elsősorban is a hozamokat kell növelni, mert hiszen a szálas- és tömegtakarmányok átlaghozamai még az elmúlt tervidőszakban is lényegében azonosak voltak az 1931 —40-es évek átlagával. Az okokat elemezve rámutatott, hogy a gazdaságok megközelítőleg sem használják ki a takarmánynövény-fajtákban rejlő potenciális lehetőségeket. A búzával és kukoricával szemben is még messze elmarad a szálas- és tömegtakarmányok műtrágyázási színvonala. S zerény keretek között, de ünnepi hangulatú termelési tanácskozáson találkoztak tegnap a Mezőkövesdi Varosgazdálkodási Vállalat dolgozói és vezetői. Évfordulóra emlékeztek. Ugyanis húsz évvel ezelőtt, 1953-ban mondták ki a vállalat megalakulását. Két évtized alatt nagy változás ment végbe a vállalatnál. Erről beszélt a tanácskozáson Herkely György igazgató is, aki többek között elmondta, hogy kezdetben a vállalat húszegynéhány dolgozót foglalkoztatott, s a vállalati vagyon még a 39 ezer forintot sem érte el. Azóta azonban sok minden történt: a saját tulajdonban levő eszközök értéke 3 millió forintra, míg az ingatlanoké 40 millió forintra emelkedett. Jelenleg 120 munkás, kisegítő, műszaki és adminisztratív dolgozó munkálkodik a különböző szolgáltatási, ingatlankezelési és építőipari jellegű feladatok megvalósításáért. A nagyobb ütemű fejlődés 1908 után következett be. Különösen az utóbbi két évben történt nagy előrelépés. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőben a vállalat termelési értéke már elérte a 11 millió forintot, a nyereség pedig az egymilliót. Ugyancsak jó dolog az is, hogy a városgazdálkodás dolgozói igen jó körülmények között végzik munkájukat: 1969-ben elkészült az új telephelyük, ahol irodaépületen kívül jól felszerelt műhelyek, raktárak, szociális létesítmények kaptak helyet. A lakosság részére nyújtott szolgáltatáson, s a köztisztasági feladatok elvégzésén túl a vállalat építőipari tevékenységet is folytat Kövesden. Így például, a Városgazdálkodási Vállalat mintegy 70 fős építőipari részlege az utóbbi néhány évben felépítette az OTP járási székházát, az új élelmiszer ABC-áruházat, valamint a Zsóri-fürdő főbejáratát. És természetesen a vállalat új telephelye is ennek a kis kollektívának a jő munkáját dicséri. Mezőkövesd várossá nyilvánítása hasonlóképpen nagy feladatot jelentett a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói számára, akik ezúttal is nagyszerűen megálltak a helyüket. Szinte emberfeletti munkát végeztek, valósággal újjávarázsolták a tatarozásra és felújításra szoruló középületeket és a tanácsi intézményeket. A városi pártbizottság eddig végzett munkájuk alapján dicséretben részesítette a vállalat vezetőit és dolgozóit. Az igazgató nagy elismeréssel szólt a vállalatnál folyó szocialista brigád- és munkaverseny-mozgalomról. — A szocialista brigádok nemcsak a gazdasági feladatok teljesítésében járnak az élen, hanem a társadalmi munkavégzésben, a közösségi élet. fejlesztésében egyaránt példát mutatnak — mondotta. Valóban. Mindinkább gyakorlattá válik, hogy a szocialista kollektívák évről évre egyre magasabb színvonalra emelik tevékenységüket a munkában, a művelődésben és a közösségi magatartás formálásában. M em véletlen tehát, hogy a vállalat gazdasági vezetése megfelelően differenciált erkölcsi és anyagi elismerésben részesített több brigádot, vállalati dolgozót. A termelési tanácskozáson hat brigádot tüntettek ki a szocialista cím különböző fokozatával. A X. Pártkongresszus nevet viselő brigád immár harmadszor érdemelte ki a szocialista címet, így most. ezüst fokozat illette meg. A Május 1. és az Arany János brigád munkáját bronz fokozatú éremmel jutalmazták. Ezenkívül, a termelési tanácskozáson csaknem 40 ezer forintot osztottak szét a törzsgárdatagok és a legeredményesebben dolgozó brigádok közöU. L. U *«é§ önnek mit {©Sent az érdé? (SI.) I fásferiel és a pptaeäwzei Esztergályos a „mzisnysoroi” Ülésezett a I0T elnöksége 7T-f| ^ ^ ^ B|||*§S g |||^ KIssérfeti t<Dí&p a &W§€-baBi
