Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
ÉSZAK-MftGYARORSZÁG 4 E 1973. június 1., pontéi; A diáknapok lehetőségei és buktatói A kétévenként megrendezett diáknapok az iskolák színjátszóit is seregszemlére szólítják. Népes fórumon léphetnek színre a legtehetségesebb együttesek. Kínálkozó alkalom volt a most lezajlott sárospataki találkozó is a diákszínpadi mozgalom fejlődésének megfigyelésére, az elért eredmények a biztató — vagy riasztó — kísérletek megítélésére, az ösz- szehasonlításra. (Már az előkészületek, az iskolai és a megyei válogatók is számos érdemi tanulsággal szolgáltak.) Sárospatakon három megye, Eorsod, Hajdú, Szabolcs, s az idetartozó két nagyváros, Miskolc és Debrecen középiskoláinak, szakmunkásképző intézeteinek válogatott diákszínpadjai reprezentálták szű- kebb hazájuk iskolai színjátszását. Tegyük hozzá mindjárt: igényesen, magas szinten, a szakembereket is örvendezésre késztető meglepetésben részesítve. A bemutatkozott 22 diákszínpad közül 8 érdemelte ki a legértékesebb minősítést, az arany fokozatot, figyelemre méltó gondos munkát honorált a 6 ezüst és a 6 bronz érem is. S csupán két együttes itteni teljesítménye nem érte el az érmes szintet. A két évvel korábbi helyzethez viszonyítva rohamos a fejlődés a diákszínpadi mozgalom — élmezőnyében. A megkülönböztető fogalmazás indokolt. Erre intenek a válogatók tapasztalatai, ezért ezekről is szólnunk kell e téma kapcsán. De idézzük előbb az élményszerző bemutatókat. Jólesően tűnt szembe Patakon a műfaji változatosság. Az amatőr színpadi mozgalomért hivatalból és ügyszeretetből egyaránt példásan buzgolkodó szakemberek kedvtelve tapasztalhatták, hogy szinte minden lényegi tanácsuk megfogant a legjob- bakban az eltelt két esztendő során. Több diákegyüttes szorgosan kutatott saját háza- tájának hagyományaiban. Sikerült „poraiból” lüktető életre kelteni a hagyományos iskolai kosztümös színjátszást. Ennek egy sajátos válfaját, a színpadi krónikát mutatták be a hajdúszoboszlói gimnazisták a szoboszlói utolsó boszorkányégetés hiteles feljegyzéseiből dramatizált játékukban. A vidámság, a diák-komédiázás is hangot, teret kapott teljes sikert aratott Patakon. A debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola Csokonai Dorottyájában találta és ragadta meg a nagyszerű lehetőséget a harsány kópé-játék — szakmai műszóval a „farce” — megújítására. Csak az sajnálható, hogy a zárttéri bemutató sikere, különdíja után az együttes nem mutatkozhatott be a gálaest nagy szabadtéri színpadán is, ahová elsősorban kívánkozott, s ahol a legnagyobb közönséget is kedvre derítette volna a harsányan vidám játék ötletes, színes kosztümjeivel remekre sikerült maszkjaival. Más jellegű vidám műfajt: népi komédiát alkalmazott sikerrel diákszínpadra a püspökladányi gimnázium együttese. A derűs diákjáték irányában megyénkből egyedül a szikszói gimnázium együttese indult el, a vidám Petőfit idézve A helység kalapácsa színre hozásával. Kár, hogy félútban megrekedt az ígéretes ifjú társulás, s nem mert igazán kedvére, diákmódra komédiázni. Az oratórikus feldolgozások közül azok voltak szuggesztív hatásúak, a színpad és a közönség között közvetlen kapcsolatot teremtőek, amelyek mai mondanivalót közöltek — bár ha Dózsát vagy Petőfit idézték is. Bebizonyosodott, hogy a hivatalos alkalmakra — jelen esetben évfordulókra — szánt színpadi összeállítások | akkor töltik be igazán tudatosító, sőt ismeretterjesztő feladatukat is, ha nem tesznek művészi engedményeket, s vitathatatlan irodalmi értékű alkotásokat szólaltatnak meg. Ebben a műfajban már a borsodi együttesek is az elsők között jeleskedtek. Módszertani s művészetpedagógiai értékként a miskolci 2. sz. Szakközépiskola diákszínpadának bemutatóját említjük példának. Juhász Ferenc Petőfi csontjai című, nehéz veretű szövegével emlékeztek és emlékeztettek a 150. évforduló nekünk szóló tanítására. A diákszínpad vezetője méltán kapott rendezői különdíjat munkájáért. Elsőrendű érdeme, hogy a diákszínpad tagjainak reális képességeihez igazította a feldolgozást. Nem álltak rendelkezésére kiemelkedő egyéni tehetségű előadók, — ezért a közönséggel oldotta meg teljes sikerrel a legnehezebb feladatot: a szöveg | fő mondanivalóinak egyenrangú értelmi és érzelmi közvetítését. Kórusszólamai mintaszerűen kidolgozottak, példásan összehangolt a szereplők együttes szövegmondása, az indokoltan mértéktartó fegyelmezett színpadi mozgása. Ezzel elérkeztünk a tanulságok általá- g riosításának a lehetőségéhez. Az egész [ amatőr művészeti mozgalomra érvényes az 8 előbbi példa summázata: a teljesítmény S sikere vagy bukása azon fordul meg, hogy I az együttesbe bevonható szereplők egyéni | képességeihez szabja-e a vezető a felada- | tokát — vagy pedig erejüket meghaladót | akar velük mindenáron produkáltatni. Az 1 utóbbi esetben elkerülhetetlen a kudarc. | Ennek lehettünk tanúi, sajnos nem egy alkalommal, a diáknapok — s egyéb amatőr — találkozók, versenyek válogató versenyein. A kudarc pedagógiai hatásai különösen maradandók lehetnek. Több diákegyüttes azért nem jutott túl az első próbákon vagy bomlott fel rövid működés után, mert nem számoltak vezetőik a rájuk bízott fiatalok egyéni teljesítőképességével, érdeklődésével. Pedig az amatőrmozgalom addig vonzó és nevelő hatású, amíg a résztvevői elsősorban maguk lelik kedvüket az önkéntes szolgálatban — s 1 másokat is csak akkor részel tethctnek a 1 művészet adta élmény öröméből. Berecz József | Lesz zuhanyozónk és pancsolómedencénk... A fatönk-autó két kis utasa élesen veszi a kanyart... Szállnak a hinták, s gazdára találtak a homokozó apró játékai is. — Ejnye, Józsika! Mire való ez a játék?... Az óvónő, Erényi Tiborné szavaira a kisfiú elengedi a vasvázas kis álló formát, s némi bűntudattal válaszolja: — Célbadobásra ... — Kihozhatunk zsákokat? Az igenlő válaszra már futnak is be a terembe, a babzsákokért. Helyére kerül a forma, meghúzzák a határvonalat' és már áll is a sor. A mezőnyárádi. óvoda vezetőnője közben lelkesen mutatja: I — Ott a falnál szeretnénk egy zuhanyozót, egy kis medencével. Nem lesz nagy, az igaz, de lesz. Amikor jó idő van, tavasztól késő őszig, lehetőleg mindig kint vagyunk a gyerekekkel. A két csoportban negyvennyolc mezőnyárádi kisfiú és kislány tölti el az óvodában a napot. Igaz, régi az épület. hiányoznak a nagy világos ablakok, s ha bent vannak a teremben, akkor napközben is fel kell kapcsolniuk a villanyt, mégis sok minden történt itt az elmúlt esztendőben. — Bizony sok minden, mert átalakítottuk egy kicsit az épületet, mosdóhelyiséget kaptak a gyerekek. A Lehel gyártól pedig két hűtőgépet is kaptunk ajándékba. Sok minden változott... Bizony sok minden. Amikor huszonkét esztendővel ezelőtt ide került, mint fiatal óvónő, egyetlen ici-pici helyiségben „működtek”, s a gyerekek lábasokból ettek. Most pedig porcelán tányér- kákát, poharakat tesznek az asztalra — a gyerekek. A kicsik maguknak, a nagyobbak pedig „hetes”-rendszer- ben. — Lassan ismét túlnövünk önmagunkon — fűzi tovább a gondolatsort az óvónő. Már kevés a helyünk, jó lenne egy harmadik csoport is. De egyelőre nincs rá lehetőség. Nehezíti a helyzetünket, hogy óvónőnk sincs. Az egyik kartársnőm szülési szabadságon van, s a képesítés nélküliek ugyan nagyon szorgalmasak, de maguk is segítésre szorulnak. Ez egyébként a járásban is gond. A részben osztott csoportokkal nehezebb foglalkozni. | — Az adottságok is rósz- szabbak... — Azt mondanám, nehezebbek. De nekünk ezeket figyelembe véve kell dolgozni. S végső soron, segítenek nekünk. A tanács Is, a szülők is... Most hat olyan gyerek van nálunk, akinek valamelyik szülőjét az óvodából ismerem. Ide járt hozzánk ... A foglalkozótermeket benépesítik a gyerekek. A sürgés-forgás a tízórainak szól. Ügyesek, fegyelmezettek — étvágyuk farkasétvágy. — Annak a kislánynak csodálatos zenei érzéke van — mutat egy szöszke gyerekre. — A mellette ülő kislánynak pedig a lovak a mindene. Mindennap beszámol arról, hogy a „lovai” mit csinálnak. A gyerekek csodálatosak. A tízórainak vége. A fa- ; tönk-autó úi. gazdákra ta- , Iáit, s az óvó néninek is be | kellett állnia a célbadobók ! közé. Csutorás Annamária Tíz hónappal ezelőtt indult el hosszú útjára a híres mezőkövesdi népzenész-csa- lád egyik fia, Suha Balogh Kálmán, a világjáró prímás és zenekara, hogy egy éven át a magyar népi muzsika követe legyen a távoli szigetországban. Több alkalommal kaptunk hírt szerepléseikről, sikereikről, most vaskos paksaméta érkezett Tokióból. Néhány fényképes prospektus a Suha Balogh- zenekarról, amelynek színes képein nemcsak a magyar ruhába öltözött zenészek láthatók, hanem a budapesti újjáépített királyi vár, Vaj- dahunyad vára a Városligetből és több más magyar vonatkozású felvétel, más prospektusokon a zenekar japáni szerepléséből néhány mozzanat látható. Angol nyelvű újságkivágások is érkeztek. Az egyik arról tudósít, hogy hazánk felszabadulásának évfordulóján, április 4-én a zenekaron keresztül köszöntik népünket, egy másik újságcikk pedig rendkívül részletes, elemző kritikai beszámoló a zenekar japáni tevékenységéről. Suha Balogh Kálmán zenekara hosszú utat tett meg Mezőkövesdtől. Nincs Európának olyan országa, ahol hosszabb ideig ne vendégszerepeitek volna, bejárták a Közel-Keletet, Északt és Közép-Ameri kát. A mexikói olimpia idején hosszabb ideig Mexikóban szerepeltek. A ritka időszakban, amikor itthon tartózkodnak, Budapesten, a Royal-szálló éttermében muzsikálnak. Külföldi tevékenységük azonban nem egyszerűen éttermi muzsikálásból áll. hanem népzenei koncerteket is adnak Tokión kívül más városokban is rendszeresen koncerteznek. Észak-Japántól délig, Sapporótól Osakáig minden jelentősebb városban hangversenyeztek eddig, s a magyar népzene, a Kodály- és Bartók-feldolgozások, a virtuóz csárdások, variációs hangszerszólók mindenfelé igen nagy sikert aratnak a koncertpódiumon is, soksok elismerést szerezve a magyar népi muzsikának. A zenekar sok híres emberrel találkozott Japánban. Felkereste őket többele között Oshyi Unno hegedűművész, a tokiói zeneakadémia professzora, aki korábban több alkalommal koncertezett Budapesten és régi barátság fűzte már a zenekar vezetőjéhez és tagjaihoz. Kocsis Albert hegedűművész, Szabó Csilla zongoraművész, Kovács Kati és több más, Japánban járó magyar művész is felkereste őket, áprilisban pedig Péter János külügyminiszter tokiói látogatásán egyórás koncertet adtak a vendégek tiszteletére. A világjáró együttes lassan hazafelé készülődik. Suha Balogh Kálmán arra kéri szerkesztőségünket, adjuk át a zenekar üdvözletét az Észak-Magyarország olvasóinak, Borsod megye lakóinak, mezőkövesdi barátaiknak, és tolmácsoljuk azt a kívánságukat is, hogy hazatérésük után szülővárosukban szeretnének édesapjukkal, Suha Balogh József fa- cimbalom-rnűvésszel együtt egy nagyobb szabású élménybeszámoló koncertet adni a mezőkövesdieknek. Szívesen tolmácsoljuk üdvözletüket és kívánságukat egyaránt. (hm) — Most nézzétek meg figyelmesen ezt a képet is! Milyen mese jut róla eszetekbe? A fehérköpenyes gyermekkönyvtáros meseposzlókat helyez a zöld táblára. Köröskörül csodálkozó, csillogó szemű gyerekek. A miskolci II. Rákóczi Ferenc Könyvtár gyermekkönyvtárában mesedélután van ... Még öt évvel ezelőtt, a- Szabadság téri szűkös helyiségben kezdődtek meg a gyermek-foglalkozások. Most a szép új könyvtárban már arra is van lehetőség, hogy több iskolai csoport bekapcsolódjon a délutáni könyvtári órákba. Tóth Gyuláné gyermekkönyvtáros az alsótagozatos gyerekekkel foglalkozik. A 37-es számú Általános Iskolából két elsős osztály is jár rendszeresen a könyvtárba. — Havonta egyszer, meghatározott munkaterv alapján tartunk könyvtári órákat az iskolásoknak — mondta Tóth Gyuláné. — A foglalkozások témáit természetesen összehangoltuk a pedagógusokkal is. . Aztán lelkesedéssel beszélt a kis nebulókról. Hogyan léptek be .először a könyvele birodalmába, csodálkozva, félénken. — Az ismerkedés hamar megtörtént. Ma már önállóan járnak-kelnek a polcok között: böngésznek, válogatnak a könyvekből. — Mi mindent tanulnak itt a gyerekek? — Eleinte a környezetismeret tantárgyhoz kapcsolódtunk. Szájtátva figyelték a szemléltetőeszközöket: hogyan változik a nappal és az éjszaka, hogyan követik egymást az évszakok. A tananyaghoz kapcsolódva később verseket is tanultunk. Néhány hónap múlva már saját szavaikkal mondták el a meséket. Az olvasóvá nevelésben rendkívül sokat segítenek a gyermekfoglalkozások. Már hétéves korukban megszeretik a könyveket a gyerekek. Nagyban fejlődik az olvasási készségük, s nem utolsósorban a szóbeli kifejezőkészségük is. Az első osztályos tanító nénik elmondták, hogy nemcsak az olvasás órán mutatkozik meg a fejlődés, de a többi tantárgyak szempontjából is hasznosak a gyermekfoglalkozások. Mindenekelőtt a gyerekek látóköre szélesedik. — Egy évig jártak az elsőseim rendszeresen a könyvtárba — mesélte Ben- csik Gáspárné tanítónő. — Ez idő alatt ugrásszerűen gyarapodott a szókincsük, sokat fejlődött az emlékezőtehetségük. Érzékenyebb lett az átélőképességük is: szájtátva hallgatják a különböző állatmeséket, a mai történeteket. A gyermekkönyvláros elmondta, hogy a kicsili legkedvesebb olvasmánya a Kirándulás az Ábécé-hegyre című könyv. — Jó nevelőhatású ez az olvasmány; észrevehetően fejlődött a kicsik magatartása is. A foglalkozásokon különösen szeretik a dramati- zálásokat. A legfélénkebb gyerekek is ma már bátran állnak „közönség” elé. Szépen, tisztán, érthetően beszélnek. — A tanév végével a gyermekfoglalkozások is befejeződnek? — Biztos vagyok benne, hogy ezek a gyerekek nyáron sem lesznek hűtlenek a könyvtárhoz. Hiszen csaknem valamennyien beiratkoztak, s a szülőkkel vagy egyedül jönnek kölcsönözni. A jövő tanévtől kezdve továbbra is foglalkozunk velük. Természetesen, az életkori sajátosságoknak megfelelően, már magasabb szinten. A gyerekek a tanév utolsó foglalkozásán kedves ünnepséget tartottak. A műsoros délutánon bemutatták a szülőknek és a tanító néniknek, mit tanultak egész évben a könyvtárban. A sok szép mesét és verset, amit a könyvektől kaptak, megőrzik maguknak. Mikes Márta Pál Tálasától hirdet link Pályázatot gépésztechnikusi képesítéssel, 5 éves gyakorlattal, lehetőleg német, szláv nyelvtudással és részletes önéletrajzzal kérjük az alábbi címre: Esetleges felvilágosítást a BORSOD MEGYEI VÍZMÜVEK személyzeti vezetője ad Miskolc, Tömösi utca 2. — Telefon: 18-031 ! Magyar népdal 1 okiéban Az ABC“hegyen Nebulók a könyvtárban a Mezőkövesdi Gyógy- és Termálfürdő vezetői munkakör betöltésére