Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-22 / 144. szám
1973. június 22., péntek É5ZAK-MAGYARORSZÁG 3 SZÉPEN DÍSZÜK a határ errefelé is. De hogy milyen esztendőt érlel a napsugár, ma még nem lehet pontosan tudni. A Kossuth Termelőszövetkezet tagjai, Borsod- ivánka. Négyes, Tiszavalk munkaképes lakosságának többsége reménykedik, hogy legalább olyan jó lesz, mint a tavalyi. Erre a gazdaságra nagyon ráférne a bő esztendő. Kornizs Béla, akit Tisza- valkon mindenki csak Gyula bácsinak szólít, jelenleg a termelőszövetkezet darálójában dolgozik. A múlt évben 28 000 forintot keresett, illetve ennyi volt a jövedelme a közösben, tehát 0000 forinttal több, mint a Isz-tagok átlagos jövedelme. Ezt természetesen alaposan megpótolta még háztájival is. A három termelőszövetkezet összevonásáról és a három község közigazgatási egységesítéséről így beszél: — A közösítés mindenféleképpen jó dolog. Hiszen így sokkal jobban ki lehet használni a földet, a gépeket és sokkal jobban fel lehet használni az embereket is. Azt is jónak tartom, hogy a három falunak közös tanácsa van. Hiszen ez azt is jelenti, hogy kevesebb ember kell az irányításhoz, az ügyes-bajos dolgok intézéséhez és kevesebb helyiség is. A három fa- 1 u ilyenfajta egységének, a mi friss közösítésünknek azonban hátrányai is vannak. És úgy vagyunk ezzel, hogy a hátrányokat máris érezzük, az előnyöket majd később, a jövőben. De én azt gondolom. hogy ezek a mai hátrányok holnap előnnyé válnak, válhatnak... A Kossuth Termelőszövetkezet jelenleg 7319 holdon gazdálkodik. Ennek többsége szántó, de van gyümölcsösük, legelőjük, rétjük és erdőjük is. A tagok létszáma 970, amiből 591 aktív dolgozó, a lobbi nyugdíjas. Itt kell megemlíteni, hogy a közös földterületből 302 hold a háztáji. — Egyik gondunk az — mondotta Csató Sándor, a termelőszövetkezet elnöke —, hogy gazdaságunkban az átlagos életkor 42—43 év, a nyugdíjasok száma állandóan nő. Ugyanakkor a termelő- szövetkezetünkben csak 11 azoknak a fiataloknak aszalna. akiknek az életkora 14- iől 20 évig terjed. Miután a három község három termelőszövetkezetének az egyesítése nem a legjobban sikerült. s közben nagyot sújtott rajtunk az 1970-es tiszai ár- és belvíz, így most arra törekszünk minden erővel, hogy a veszteségeket kigazdálkod- juk, hogy minél hamarabb jobb munka- és életkörülményeket teremthessünk tagjainknak. Ezért is támogatjuk nagy erővel a háztáji gazdálkodást, hiszen ez egyaránt hasznos a közös gazdaság tagjainak, a • termelőszövetkezetnek, de az egész népgazdaságnak is. EZEN A KÖRNYÉKEN — éppen az adottságok miatt — nagy hagyományai vannak a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek. A termelőszövetkezet egyik legfontosabb üzemága így nyilvánvalóan a növénytermesztés, a kenyér- és takarmánygabona, a szálastakarmány c;s az ipari növények termesztése. Mindezekre azért is van szükség, hogy a sok munkáskéznek az év legnagyobb időCsató Sándor tsz-elnök Kornizs Béla tsz-tag szakában mindig tudjanak munkát biztosítani. Érdemes megemlíteni, hogy a növény- termesztésben szinte csak nők, lányok, asszonyok dolgoznak. Állattenyésztésük vegyes hasznosítású. A jelenlegi 835 szarvasmarhájukat a tej és a hús miatt gondozzák, exportra is hizlalnak. Ezenkívül 900 sertésük van, juhászatukban pedig 1000 állatról kell gondoskodni. Hatvan lovukat kizárólag háztáji kiszolgálásra használják. Az állattenyésztés fellendítése érdekében hoztak létre nemrégiben egv új takarmánykeverő üzemet. Van egy olyan házi építőbrigádjuk. amely nemcsak a közös gazdaságnak dolgozik, hanem a három község ilyen jellecű szolgáltatásának egy részét is megoldja. 9 lánctalpas, 31 gumikerekű traktoruk, 10 kombájnuk, 9 tehergépkocsijuk és számos munkagépük javításáról, karbantartásáról a közös gazdaság jól felszerelt javítóműhelye gondoskodik. Érdemes megemlíteni, hogy a három községben becslések szerint — éppen a termelő- szövetkezet sokoldalú támogatásának eredményeként — mintegy 600 szarvasmarhát, több mint 2000 sertést és számtalan baromfit tartanak. — A szanálás után — mondotta a termelőszövetkezet elnöke — első dolgunk az volt. hogy megvizsgáltuk, feltártuk saját tartalékainkat és külön intézkedési tervet dolgoztunk ki és valósítottunk meg annak érdekében, hogy a veszteségeket pótoljuk éppen tagságunk érdekében. Az említett ár- és belvíz sok mindent elvett tőlünk. Most, hogy épül a Tisza II. vízlépcső, amelynek második üTehiét'' ‘ a 80-as években fejezik be, így elvárjuk, hogy a Tisza adjon is vissza valamit. Számításaink szerint körülbelül 800 holdon rendezkedhetünk be öntözéses gazdálkodásra. S miután ( itt nagy ütemben épülnek meg a hétvégi pihenőházak, a mezőgazdaságilag nem hasznosítható területünk egy részét parcellázzuk és talán > lesz lehetőségünk arra, hogy \ egy bisztrót egy zöldséges boltot, egy kisebb péküzemet és egy tőkehúsboltot is üzemeltessünk. BEJÁRVA a termelőszövetkezetet:, azt tapasztaltuk, hogy az állattenyésztés okoz jelenleg a legtöbb gondot, hiszen például a szarvasmarha-állomány 16 helyen régi, elavult istállókban van elhelyezve, ami nemcsak a munkát nehezíti meg, hanem ineg is drágítja az állattartást. A beszélgetések kapcsán szó került arról is, hogy a Tisza II. vízlépcső építése következtében i millió 602 ezer forint kártérítést szavaztak meg a felsőbb szervek a közös gazdaságnak, termeléskiesés pótlására. Helyes lenne, ha az 1074-ben és 1975-ben esedékes kártérítést minél hamarább, és egyszerre kapná meg a Kossuth Termelőszövetkezet. És ha még az is elérhető lenne, hogy az 1 millió 900 ezer forintos szanálási hitelt úgy változtatnák át állami dotációra, hogy csak szakosított szarvas marha felen építésére lehetne felhasználni, ez óriásit lendítene a termelőszövetkezet állattenyésztésén, az egész termelőszövetkezeten, három falu lakossága döntő többségének életszínvonalán. Mert a borsodivánkaiak, a négyesiek, a liszavalkiak, a Kossuth Termelőszövetkezet tagjai nemcsak megérdemelnék ezt, hanem szorgalmukkal. munkájukkal vissza is hálálnák. Mert ezek az emberek nagyon dolgosak és nagyon takarékosak. Szöveg: Oravcc János Kép: Szabados György (Folytatjuk) A káderpolitika nyesítésében kiemelkedően fontos szerepük van a pári- alapszervezeteknek. A kádermunkára vonatkozó párt- határozatok végrehajtása jelentős mértékben az ö munkájuktól függ. A pártalap- saervezetek működési területükön a fontosabb vezető funkciók betöltésénél véleményezési jogg'al rendelkeznek. E jog gyakorlása a pártban folyó kádermunka szerves része, amely sokrétű, bonyolult feladatokat ró az alapszervezetekre. A pártalapszervezetek időről időre maguk döntik el, milyen beosztásokat vesznek véleményezési jogkörükbe. Ez függ a pártszervezet működési területének -jellegétől, nagyságától, szervezeti felépítésétől és más helyi adottságaitól. Ezért indokolt, hogy jelentős eltérések legyenek a véleményezési jogkör szélességében. Lényeges kérdés, hogy a véleményezési jogkör a kádermunka milyen, mozzanataira terjedjen ki. Legcélszerűbb, ha az alapszervezetek a funkció-jegyzékbe tartozó személyek fontosabb személyi ügyeiben nyilvánítanak véleményt (kinevezés, felmentés, áthelyezés, minősítés, kormánykitiir.telesre való felterjesztés, fegyelmi eljárás kezdeményezése). Helytelen némely pártalapszerve- zetnek az a gyakorlata, hogy állást kívánónak foglalni a -fizetés és a jutalom összegének megállapítása, különféle jelvények adományozása, valamennyi külföldi utazás kérdésében. Hozzájárul ennek a gyakorlatnak a kialakulásához, hogy az állami és gazdasági vezetők több esetben maguk is túlzott igényt támasztanak a személyi állásfoglalásokat illetően. Az alapszervezetek véleményezési joga testületi jog. A jogkör a pártszervezet vezetőségének, a tíz főnél kisebb létszámú alapszerveze- tékben a taggyűlésnek kell gyakorolnia. Mégis gyakran előfordul, hogy nem a testület, hanem egy személyben a titkár gyakorolja a véleményezési jogkört. A mindennapi munkában esetenként adódnakáeénysze- rítő körülmények, különleges, sürgős esetek, amikor nincs mód a vezetőség összehívására. Ilyenkor a párttátkár egv személyben mond véleményt, de állásfoglalásét minden esetben utólag jóvá kell hagyatnia a vezetőséggel. A* áltatni tők nagy többsége eleget tessz kötelességének: igényli a pártalapszervezetek véleményét, és azt figyelembe is veszi. Előfordul azonban, hogy az alapszervezet véleményét, javaslatát az állami, gazdasági vezetők nem fogadják el, nem érvényesítik; Ez nem jelenti a párt vezető szerepének megsértését, mivél az alapszervezet véleményezési joga nem döntési jog Az állami, gazdasági vezető nem köteles azt elfogadni és érvényesíteni. A vezetőnek jogában áll — az egyszemélyi felelősség elvétérvén vési tve — a pártszervezet véleményétől eltérő módon dönteni. Ilyenkor azonban köteles a pártszervezet vezetősége előtt megindokolni, miért nem vette figyelembe, miért nem találja helyesnek az alapszer - vezet véleményét. A gyakorlat általában azt bizonyítja, ahol a pártszervezet vezetősége és az állami, gazdasági vezetés között az együttműködés pártszerű, elvi alapokon valósul meg. ott a felső partszerv döntése nélkül is közös nevezőre, egyetértésre tudnak jutni. Mind ritkábban, de előfordul. hogy egyes állami, gazdasági vezetők nem kérik ki a párt vezetőség véleményei. vagy másképpen döntenek es azt nem indokolják meg az alapszervczet vezetősége előtt. Ilyen esetekben az. alapszervezet vezetőségéne. nentesuk joga, hanem kötelessége is fellépni jogkörének megsértése mS«tt, s jelezn i ezt az irányító pártszervnek. Nem 1 reives, ha a pártalap - szervezetek vezetőségei az ilyen eljárást, szó nélkül- tudomásul veszi kebelen yu gsea - nak ebbe. Az alapszerrezclek véleményezési jogkörükből adódó feladataiknak akkor tudnak maradéktalanul eleget tenni, ha a párt általános káderpolitikai elveit a helyi viszonyokra alkalmazzák. Így képviselhetik és érvényesíthetik helyesen a párt politikáját munkaterületükön. A Rudabányai Vasércműveknek jelenleg már több mint 300 000 tonna olyan réztartalmú ércvagyona van — amelyet nem költséges kutatásokkal, hanem bányaművelés közben tártak fel. Ebből és az ismert földtani adatokból arra következtetnek, hogy a rudabányai hegyekben bizonyos geológiai törésvonalak mentén réz-, valamint más, fémes- és nem fémes ásványok találhatók —, amelyek megkeresésére” az idén 300 méter mélységig kutatásokat folytatnak. A kutatásokhoz és a réztartalmú ércek feldolgozásához igen jelentős segítséget kaptak és kapnak a Nehézipari Műszaki Egyetem ásvány előkészítési tanszékétől. Közös munkával dolgozták ki a rézszínpor gyártási technológiáját. amellyel az egyetem laboratóriumában próbaképpen már 10 kilogramm ilyen terméket készítettek. Ezt a dúsitványt az egyetemen beható vizsgálat alá vették. A vizsgálatok szerint a dúsít - vány 93 százaléka rézből, vas - ból és kénből tevődik össze; Ezenkívül kisebb nyomokban található benne ezüst, ólom. cink. kálium, nátrium, titan és bizmut. Ez azt jelenti, hogy az ércből nemcsak a rezet, hanem a vasat és a ként is érdemes kivonni. A feltárt és még feltárható réz hasznosítására Rudabányán évi 25 000 tonna nyersére feldolgozására réz- flotáló müvet szerelnek- fel, amelyben novemberben kezdik meg a termelési próbákat. lamarosan átadják az utasforgalomnak a Déli pályaudvar új, kétszintes állomásépületének csarnokait. A 2000 négyzetméteres első emeleti szinten 23 pénztár áll majd az utazóközönség rendelkezésére. A metró felöl érkezők három lépcsőn juthatnak az állomás szintjére. Az épületet különleges napfénynyelő francia üveggel burkolják. Képünkön: az új állomásépület és környékének látképe ■ ■■ ^ láz, vas és in a rndainyai rézszínpnrban Borsod Ivánka — Négyes — Tiszavalk (2.)
