Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-22 / 144. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. június 22., péntek Elhunyt Keleti Márton Hatvannyolc éves korában váratlanul elhunyt Keleti Már- ton filmrendező, háromszoros Kossuth-díjas, kiváló művész. Temetéséről késfíhb intézkednek. ! Magyar Filmgyártó Vállalat, Művészeti Szakszervezetek ' Szövetsége, Magyar Film- és Teievízióinűvészek Szövet ! sége, Színház- és Filmművészeti Főiskola. Csütörtöki telefotó a moszkvai „Kraszna.ia Sve.ja” Tcxtill'árból: a dolgozók nagy érdeklődéssel olvassák a Pravda j legfrissebb számát, amely beszámol Leonyid Brczsnyev arne- 1 rikai látogatásáról EifitiüiÉlai iévsieifü ülést tarlót! Minisztertanács Keleti Márton Budapesten szii eleit. Pályáját 1924- ben a Városi Színházban kezdte mint segédrendező. Később drámai műveket, operákat is rendezett. A hangos eljárás bevezetése óla dolgozott a filmszakmában. Egész életét a magyar filmgyártás felvirágoztatásának szentelte. A felszabadulás utáni első pillanatoktól részt vett az újjáépítésben. 1945- ben elsőnek szólalt meg A komlói Kossuth-bányá- ban megfeszített erővel folytatják a küzdelmet a szerda reggelre virradóan keletkezett bányatűz lokalizálásáért és a még ismeretlen sorsú két bányász felkutatásáért. Kreffly Gábor, az Országos Bányaműszaki Felügyelőség elnökhelyettese csütörtökön délután a helyszínen tájékoztatta a sajtó képviselőit az eddigi eseményekről: Eródy Sándor „A tanítónő'’ című drámájának filmre vitelével. Ezt követően 34 játékfilmet valamint 12 televízió- filmet készített. Filmjeit, köztük a Mágnás Miskát, az Erkelt a Fel a fejjel-t, A hattyúdalt, A tizedes meg a többiek-et, a Szerelmi álmokat a magyar nézők milliói látták. Neve külhonban is ismertté vált, de túl a látványos közönségsikereken, Keleti Márton valóban elkötelezett, h arcos-politi kus filmre n dsző volt. Az 1959-ben készített „Tegnap”, „Virrad” című filmjei és az 1972-ben forgatott „22 nevem volt” igazolja azt a pártos szándékot, amely a működését jellemezte. Mint a Művészeti Szak- szervezet egyik újjászervezője, mint a Filmművész Szövetség alapító tagja és a Filmművészeti Főiskola fáradhatatlan tanára, felmérhetetlenül sokat lett a szocialista művészet és a művészeti közélet fejlődéséért. Keleti Márton halála pótolhatatlan veszteséget jelent barátainak, munkatársainak, az egész magyar filmszakmának és a magyar nézők millióinak. percen át nyomattak iszapot, ezenkívül habgenerátorok bevezetésével igyekeznek megfékezni a tüzet. A csütörtökön délután négy gát építésén dolgoztak, hogy teljesen elzárják a tüzet tápláló levegő útját. Ha a tűz kialszik, a bányamentők megközelíthetik azt a részt, ahol a feltételezés szerint még a lentrekedt két bányász lehet. Csütörtökön, közép-európai idő szerint 18.00 órakor ösz- szeült a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság tagfelvételi kérelmét az ENSZ-be. ^Először a Biztonsági Tanács e havi elnöke, Jakov Malik szovjet fődelegátus hivatalosan ismertette a testület tagjaival a két felvételi kérelmet. Majd — az ügyrendi szabályoknak megfelelően — a BT tagfelvételi bizottsága elé utalták a kérelmeket, k felkérték a bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg munkáját. Jakov Malik azzal zárta a csütörtöki tanácskozást, hogy a Biztonsági Tanács „olyan kérdéssel kezdett foglalkozni. amelynek egyaránt különleges jelentősége van az európai és a nemzetközi helyzet. valamint az ENSZ tevékenysége szempontjából”. A Biztonsági Tanács ezzel péntekre, közép-európai idő szerint 15.30-ra napolta el ülését. Közben befejezte tanácskozását a tagfelvételi bizottság is. Egyhangúlag jóváhagyta a két német állam tagfelvételi kérelmét. (Folytatás az 1. oldalról) és Arhdvata! elnökét, hogy saját hatáskörében szabályozza a szabad-áras ipari termékeknél az- árvetési költségkalkuláció kötelező rendszerét. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a tavaszi munkákról, a nyári betakarításra való felkészülésről és az ellátás varható alakulásáról. A gondosan végzett tavaszi munkák a szárazság hatását nagy mértékben ellensúlyozták. A mezőgazdasági üzemek jól felkészültek a gabona betakarítására. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette, s úgy határozott, hogy az augusztus 15-ig megkezdett és még ez évben befejezett szemes ieiménytá- rolók építéséhez 30 százalékos ártámogatást biztosít. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését az élelmiszerek minőségének 1972. évi alakulásáról és az ezzel kapcsolatban hozott minisztertanácsi határozat végrehajtásáról. Az elmúlt évben kedvezően alakult az élelmezési ipar nyers- és alapanyag ellátása. Nőtt a konzervipar termelése, a fogyasztásra előkészített, csomagolt élelmiszerek gyártása, választéka. A minőség javulásához hozzájárult a fokozott ellenőrzés. A munkaügyi miniszter jelentést terjesztett elő. a nőknek a szakmai képzésben és továbbképzésben való részvételéről. A nők társadalmi, gazdasági és szociális helyzetével foglalkozó párt- és kormányhatározatok nyomán munkafeltételeik és munkakörülményeik javítása, egészségvédelmük, anyagi- és erkölcsi megbecsülésük terén számottevő eredményeik születtek. További erőfeszítésekre van azonban szükség szakmai képzésük és továbbképzésük fokozásához. Ennek érdekében a Minisztertanács határozatot fogadott el és felkérte a társadalmi szerveket, hatékonyan segítsék elő ennek megvalósítását. A kormány a köziekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapján határozatot hozott, hogy az utak állapotának megóvása érdekében a jövőben a megengedettnél nagyobb terhelésű járművek csak külön engedéllyel és díj ellenében használhatják az utakat. A rendelet előírja a járművek terhelésének fokozott ellenőrzését. A művelődésügyi miniszter, az egészségügyi miniszter, valamint a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter rektori kinevezésre, felmentésre és rektori megbízatás meghosszabbítására tett javaslatát a kormány elfogadta. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét, hogy vizsgálják meg az országgyűlés júniusi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételek és javaslatok megvalósításának lehetőségeit és tájékoztassák azokról az országgyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A Minisztertanács a kormány titkársága vezetőjének előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a saját, továbbá a kormány bizottságai, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács 1973. második félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Kessuth-bányán tolylÉp a Sililsei Az emberek elmondása szerint június 20-án, egy óra körül a X-es főléggurítóban észlelték először a tüzet, ahol egy 19 szálból álló kábelköteg lánggal égett. Az ott tartózkodó bányászok nyomban megkísérelték az oltást poroltó berendezésekkel és vízzel, azonban a tűz olyan gyorsan terjedt, hogy ez a kísérlet eredménytelen volt. A füst közvetlenül 107 embert veszélyeztetett a bányatérségben. Túlnyomó többségük felismerte a veszélyt, fegyelmezetten, mentőkészülékét használva, kimenekült a bányából. Heten szenvedtek könnyebb lefolyású gázmérgezést: hárman már elhagyták a kórházat, négyen vannak gyógyintézetben. Az ő állapotuk sem súlyos, rövidesen hazatérhetnek. Két bányászt — Nagy Lajos 42 éves és Gábor József 41 éves vájárokat — a bányamentők holtan találták; a két szerencsétlen ember a füsttel, gázzal szeny- nyezett levegőből már nem tudott kimenekülni. Két további dolgozó — Eperjesi József 41 éves vájár és Agócs János 34 éves csillés — sorsa még ismeretlen, nem tudtak nyomukra találni, felkutatásukat folytatják. A tüzes bányarészben 240 Rektori kinevezések, felmentések A Minisztertanács csütörtöki ülésén a művelődésügyi miniszter előterjesztésére — munkájuk elismerése mellett — dr. Márta Ferenc egyetemi tanárt, a József Attila Tudományegyetem rektorát, dr. Szabó Kálmán egyetemi tanárt, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektorát — megbízatásuk lejártával, dr. Bupc‘ák András egyetemi tanárt, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorát megromlott egészségi állapotára való tekintettel, saját kérésére, megbízatásának lejárta előtt két évvel — rektori megbízatásuk alól 1973. június 30-i hatállyal felmentette. Dr. Fodor Géza egyetemi tanári a József Attila Tudományegyetem, dr. Berend T. Iván egyetemi tanárt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és dr. Bognár Rezső egyetemi tanárt a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem rektori teendőinek ellátásával 1973. július 1-i hatállyal háromévi időtartamra megbízta. A kormány az egészségügyi miniszter előterjesztésére — dr. Zoltán Imre egyetemi tanárt, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, dr. Kesztyűs Ló- ránd egyetemi tanárt, a Debreceni Orvostudományi Egyetem és dr. Boros Béla egyetemi tanárt, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorait rektori megbízatásuk alól 1973. augusztus 31-i hatállyal felmentette. Dr. Antoni Ferenc egyetemi tanárt a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, dr. Szabó Gábor egyetemi tanárt a Debreceni Orvostudományi Egyetem és dr. Tigyi József egyetemi tanárt a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektori teendőinek ellátásával, három évi időtartamra, 1973. szeptember 1-i hatállyal megbízta. A Minisztertanács a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztésére dr. Bélák Sándor egyetemi tanárnak, a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem rektorának megbízatását további l három évre meghosszabbi-1 tóttá. Harminckét esztendeje 1941. JÚNIUS 22. a világ első szocialista állama számára a legnehezebb megpróbáltatás kezdete volt. 32 évvel ezelőtt a hitlerista csapatok, a megnemtámadási szerződést megszegve, ezen a napon rátörtek a Szovjetunióra. Megkezdődött a második világháború legpusztítóbb négyéves szakasza, melyben a részvevő felek hatalmas veszteségeket szenvedtek. Az agresszorok csapásainak váratlansága és félelmetes ereje ellenére a Szovjetunió nemcsak megvédte magát, de oroszlánrésze volt a fasizmus megsemmisítésében. ledhetik ezeket a tragil időket, de tisztában vann azzal, hogy a múlt nem beghet állandóan a jelen lett és nem homályosítha el a jövő perspektíváit. „/ ért tudtunk túllépni a mi ton az önök országával kapcsolatban. mert nem akarjuk, hogy az visszatérjen” — mondotta Leonyid Brezsnyev elvtárs az NSZK-ban tett látogatása idején a nyugatnémet televízióban. Az elmúlt korok háborúit a történészek és katonai szakértők elsősorban azért tanulmányozták, hogy csszegyűjt- sék a tapasztalatokat, az elkövetkezendő háborúk számára, hiszen a békét csupán rövid lélegzetvételnek tekintették a két háború között. A modern társadalmi-történelmi és tudományos-műszaki fejlődés a probléma gyökeresen új megközelítését kívánja. Az elmúlt korok háborúit azért kell tanulmányoznunk, hogy a jövőben minden háborút megelőzzünk. A háborút pedig csak olyan politika folytatásával lehet megelőzni, amely elutasítja a háborút, mint a politikai célok megvalósításának eszközét. A SZOVJETUNIÓ és a szocialista tábor országai tán- toríthatatlanul ilyen politikát folytatnak. A szocialista tábor egysége és növekvő ereje azt eredményezte, hogy napjainkban az erőviszonyok a szocializmus javára változtak és feltartóztathatatlanul a béke és a társadalmi haladás irányában fejlődnek. Az összeurópai biztonsági tanácskozás küszöbön álló megnyitása is az európai béke fordulópontját jelentheti; m. ’ kell erősítenie az európai biztonság alapját, amelyet jól szolgáltak a Szovjetunióval és a szocialista tábornak az NSZK-val, Franciaországgal és más európai államokkal, valamint az Egyesült Államokkal kötött legutóbbi szerződések. A kontinens államai közötti viszonyt meghatározó elvek elfogadása és következetes betartása — melyek közül különösen a határok sérthetetlenségét, az erőszakról való lemondást, a leszerelést és a kölcsönösen előnyös együttműködést kell kiemelni — megakadályozza a háború kitörését kockáztató feltételek kialakulását Európában. AE EURÓPÁBAN kirobbantott háborúk a történelem során kétszer is világháborúvá szélesedtek. Eljött az idő, hogy Európát földünk békéjének, biztonságának és a népek közötti kölcsönös megértésének fontos tényezőjévé tegyük.
