Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-20 / 142. szám
1973. június 20., sterda ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 3 Iliire több burgonya lesz A MISKOLCI PIACOKRÖL már a múlt hetekben eltűnt az óburgonya, s amikor még volt, akkor is túl magas áron adták. Az ok világos: kevés burgonya termett tavaly. Mégpedig azért, mert ennek a munkaigényes növénynek a termesztéséhez nem minden gazdaságban állott rendelkezésre munkaerő, s a hektáronkénti 100 mázsa termés kevés volt ahhoz. hogy gazdaságos legyen a termelése. A piac jobb ellátása és a Miskolci Hűtőház promfitgyára igényeinek kielégítése érdekében mindenképpen növelni kell a termelőszövetkezetek termesztési kedvét, pontosabban valamilyen módszerrel gazdaságossá kell tenni a burgonyatermesztést. Ennek legkézenfekvőbb módja a társulás, illetőleg a gépesített burgonyatermesztés, amely csak társulás útján válhat valóra. Az első burgonyatermesztő társulás 16-án, szombaton megalakult megyénkben. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat észak-magyarországi központja, a megyei AGROKONZUM Vállalat és 6 termelőszövetkezet alakította meg. Létrejöttének útját a Termelőszövetkezetek Észak- borsodi Terüjeti Szövetsége egyengette, mert a társuló felek „északiak”. A sajópüs- püki Sajóvölgye Tsz, a puí- noki Egyetértés, az edelényi Alkotmány és a borsodszirá- ki Bartók Béla Termelőszövetkezet 100 hektárral, a nagybarcai Bánvölgye Tsz 150 hektárral társult. Száz hektárral csatlakozott hozzájuk a mezőkövesdi Kossuth Termelőszövetkezet is. Így teliét a következő évben 650 hektáron termelnek teljesen gépesített módszerrel burgonyát. Gesztornak a Sajóvöl- gve Tsz-t választották. Az AGROKONZUM felmerte a fajtaigényeket. Eszerint fehér húsú kisvárdai rózsaburgonyát és két új fajtát. a holland Desire-t és a német Marike-t termesztik. I A Vetőmagtermeltetö Vállalat biztosítja az import vetőmagot. A társulás célul tűzte ki a hektáronkénti 200 mázsás termésátlagot. Ennyi várható a burgonyafajtától, és az alkalmazandó agrotechnikától. Szakembereket bíztak meg azzal, hogy a komplex termelés fejlesztése érdekében felmérést végezzenek a 1 ermelés korszerűsítésének lehetőségeire. A termelőszövetkezetek agrárszakemberei mellett a területi szövetség és a Vetőmagtermeltetö Vállalat szakemberei is segítenek ebben a munkában. Ez a hat termelőszövetkezet tehát 130 ezer mázsa burgonyát termel a következő évben, ha hektáronként 200 mázsával számolunk. Ennek a mennyiségnek a 60 százalékát étkezési burgonyaként értékesítik az AGRÓKON- ZUM-nak, 30—40 százalékát pedig vetőmagként a Velő- magtermeltető Vállalatnak. Az AGROKONZUM — mipt: társ — minden mázsa burgonya után 20, a vetőmag- termeltető pedig 4 forinttal járul hozzá a gépvásárlási alaphoz. A termelőszövetkezetek hektáronként 50 forintot adnak a közös alapba, továbbá minden mázsa — önálló — 'standon eladott burgonya árából 5 forintot i.s erre a célra i fordítanak. A beruházás néhány éven belül megtérül. A társulás tagjai a következő évekre tervezik, hogy esomagoltan, fajtanévvel megjelölve adják át termékeiket az AGROKONZUM- nak. Terveik között burgonyatároló építése is szerepel. Mindenekelőtt vetőmag- burgonya-tárolót építenek. AZ ELSŐ BORSODI burgonyatársulás létrejött, de hamarosan újabb társulások várhatók. A bodrogközi és Hernád menti termelőszövetkezetek még az idén követik az észak-borsodiak példáját. I,. Gy. ■luminmwumMTOt caanwanw 1 BVK példát mutatott A vegyiparban a BVK az elsők között volt a földgázbázisra való átállásban. Az új energiahordozók alkalmazásában e ,nagyüzem nemcsak hazai, de európai vonatkozásban is példát mutál ott. Jelenleg, kémiai-technológiai célokra óránként 30 ezer m5 földgázt használt fel a gyár. Szintetikus ammóniát, nitrogént. acetiléngázt és pvc-t állítanak elő. Ennek az újszerű technológiai folyamatnak vannak olyan pontjai, ahol több mint 1000 Celsius-fokos hőmérsékleten dolgoznak, ugyanakkor néhány méterrel odébb ugyanazt a gázt mór mínusz 40 fokon dolgozzák fel. Magyar—francia kooperáció Készüllek a csőtirbinák A leninvárosi, 230 megawattos Tiszai Erőmű a következő években mammut- vállalattá fejlődik. Az „áram- gyár” hatáskörébe olyan üzemek tartoznak, mint a ti- szalöki és a kesznyéteni vízi erőmű. A vállalat jelenlegi legnagyobb beruházása a Tisza árterén épülő olajtüzelésű erőmű. Első ütemének elkészítésére 7,4 milliárd -forintot költenek cs a négy csehszlovák gyártmányú kazánnal és az ugyanannyi — egyenként. 215 megawatt teljesítményű — turbinagenerátorral folyamatosan 1978-ig kezdik meg a termelést. Az elmúlt években kifejlesztett:, új vízturbina-típussal — a csőturbinák felszerelésével — az ilyen erőmű a korábbinál gazdaságosabban valósítható meg. Ezért magyar—francia kooperációban négy — egyenként 9800 lóerő teljesítményű — cső- turbiilát szerelnek fel. Ezek a gépek, méreteiket tekintve világviszonylatban is jelentősek. Üzemkiviteli előnyeik, hogy gyorsan indíthatók, gyors a terhelésfel vételük, s így alkalmasak arra is, hogy a villamoshálózat terheléscsúcsainak a kiegyenlítésére gyorsan energiát szolgáltas- jsanak. A csőturbinák és a hozzájuk kapcsolódó generátorok évi 106 millió kilowattóra villamos energiát adnak majd az országos hálózatba. A csőturbinákat a nagy gyakorlattal rendelkező Ganz- IS! AVAG és a francia Neyr- pic-cég. a generátorokat pedig a Ganz V»llamossági Művek ugyancsak a francia Alsthom-céggel együttműködve készíti el. 1974-ben a Tiszai Erőműnek három olyan vízi erőmüve lesz, amelyek összesen 45 megawatt energiát termelnek. Annyit, amennyi jelenleg a Tiszai Vegyi kombinál villamosenergia-igényének a felet fedK. J. Segítség a cementBÉiel A Fclsőzsoleai MEZŐGÉP Vállalat zsolcai üzeme jelentős " munkákkal segíti a Hcjőcsabai Cementmű rekonstrukcióját. A MEZŐGÉP nehézvasszerkezeti műhelyében készülnek a HCM hatalmas szaJaghídjának egyenként 8 tonnás elemei. A képen: utolsó simítások az egyik hídelemen. (Fotó: Sz. Gy.) Wß&ZtwiZ&$$S$ 27 ezer íefeieS4eí Az eddigi legsikeresebb ével. zárták a közelmúltban a Diósgyőri Gépgyár szakszervezeti tömegpolitikai oktatásának szervezői, résztvevői. A három témakörben összesen 100 tagozaton indítóit oktatásnak több mint kétezer résztvevője volt, gyakorlatilag a vállalat minden 5. dolgozója részesült, az okr tatás valamilyen formájából. A foglalkozásokon részt vettek aránya sem volt még soha ilyén magas, a lemorzsolódások száma pedig ilyen kevés. Külön eredményként könyvelhető el. hogy az oktatásba benevezettek döntő többsége szocialista brigádtag volt (93,6 százalék), s a fizikaiak aránya is meghaladta a 77 százalékot. Amit még el kell mondani: örvendetesen javul a nők (34.3 százalék) és a vidékről bejárók aránya. _ , Az elmúlt oktatási év értékelői külön elemezték, mi érdekelte leginkább a több min! 2000 gépgyári dolgozót az oktatás anyagában feldolgozott kérdések közül. A hozzászólásokból indultak ki, amelyeket három gondolatkör szerint csoportosítottak. Az elsőbe olyan felvetett és megvitatott kérdések kerültek, mint például az anyagi jólét biztosítása, a nemzeti jövedelem növelése, a fia- talok politikai és erkölcsi nevelése, a szocialista világ- rendszer egysége, a munkahelyi demokrácia, a szakszervezetek szerepe az árak alakulásában és így tovább. A második kérdéscsoportba .azok a kérdések kerültek, amelyek a vállalati belső mechanizmushoz kapcsolódlak. Ilyenek voltak a brigádmozgalom helyzete és fejlesztése, a törzsgárda fokozottabb megbecsülése, a bérproblémák és bérfeszültségele megoldásának lehetőségei, szociális kérdések és így tovább. S végül a felvetett, kérdések egy nem kis része a városfejlesztési elgondolásokhoz. a lakásprobléma megoldásához, a városi közlekedés helyzetéhez, a piaci ellátás gondjaihoz kapcsolódott. Ez a hármas tagozódás önmagában is bizonyítja, milyen sokszínű tematikát dolgoztak ki az oktatás megszervezői. Természetesen az oktatásban résztvetteknek számot is kellett adniok a megszerzett új. vagy felelevenített ismeretekről. A vizsga során már az előző oktatási évben is kísérleteztek a tesztlapokkal, az oktatás egészére azonban csak most terjesztették ki először. A tesztlapokra összesen 21 kérdés, került, amelyekre 27 428 feleletet adtak a hallgatók. Ezek 84 százaléka bizonyult helyesnek. Ez önmagában is bizonyítja, • hogy a tesztvizsga bevált, az oktatásban résztvevők szívesen vizsgáznak tesztlapokon. Az oktatás hatékonyságát oly módon mérték fel a gépgyáriak. hogyt a foglalkozásokon részt vettek számához hasonlították a hozzászólók számát. Kiderült, hogy a 707 foglalkozás közül 176-on a résztvevők több mint égy * harmada nyilvánított véleményt. Hatvankét olyan foglalkozás is volt, ahol a megjelentek több mint tele hozzászólt. Az elmúlt oktatási év zárásával megkezdődött a felkészülés az 1973/74-es szakszervezeti tömegpolitikai oktatási évre. Eldöntött máris, hogy ismét 3 témakörbe: oktatást szerveznek. Ezek anyaga eltérő, értékük azonban egyenrangú. Mind a három témakör feldolgozói foglalkoznak majd a Vasmunkás Szövetség fennállásának 70 éves jubileumával. Ezen kívül többek között olyan témák kerülnek feldolgozásra, mint a fejlett gazdálkodás, korszerű munkaverseny, munkáspolitikánk, mint a társadalmi összérdek kifejezője, tervgazdálkodás, vállalati önállóság, a kollektíva szerepe az egyszemélyi vezetésben, Európa békéje, biztonsága, és így tovább. A politikai oktatás megszervezéséhez a szakszervezeti bizottság irányelveket ad ki, amelyek meghatározzák majd a különböző testületek, munkabizot tságok. aktivisták feladatait. Ezt követően munkához látnak az üzemi szak- szervezeti testületek is, amelyekre többek között olyan fontos munkák elvégzése hárul még. mint a tanfolyamok résztvevőinek, s a propagandisták kiválasztása, az oktatás helyi feltételeinek megteremtése. —ny—s— Érdekes találkozóra gyűlt össze Miskolcról és a megye más helységeiből körülbelül száz fiatal nemrégiben a miskolci ifjúsági házban. Azért gyűltek össze, hogy kérdéseikre meghallgassák a választ Nemes Dezsőtől, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjától, a KB Politikai Főiskolájának rektorától. Az eseményről annak idején tudósítottunk. Nyilvánvaló, hogy több órás találkozót, teljes hűséggel visszaadni írásban nem lehel. Különösen hiányzik a találkozó hangulatának — közvetlenségből, humorból, kötekedve-bizta- tásból összetevődő hangulatának visszaadása. Néhány gondolatot azon' ' ' ••"»s felidézni. Kezdeményezés Az egyik fiatal azt kérdezte, miben kell különböznie a KISZ munkastílusának a párt munkastílusától. Nemes Dezső elvtárs azzal kezdte a választ, hogy nem nagyon őrül ennek a kérdésnek. Éspedig azért nem, mert a kérdésben az is ben- netóglalódik: a kérdező nem nagyon érzi a különbséget, márpedig kell lennie különbségnek. Másolni semmiképpen sem szabad, mert a másolás, az önállói lanság, a bürokratizmus veszélyét hordozza magában. Nem lehet elégszer elmondani — amiről a válaszadásban többször is szó esett —, hogy a fiataloknak kezdeményezniük kell. Hiszen a saját, közvetlen munkaterületét ’mindenki jobbon ismeri, mint például a KISZ Központi Bizottsága. Nem várható, hogy majd mindent a központból mondanak meg. Csak jelentések alapján, csak papírmunkával nem lehet eredményesen dolgozni, az így összegyűjtött információk alapján nem adhatók bölcs tanácsok. Ezt tudja mindenki. Azt is, hogy harcolnunk kell a bürokratizmus ellen, és mindenki kötelességének is érzi ezt a harcot. Tévedés azonban azt hinnünk, hogy mert nem szeretjük a bürokratizmust, mert harcolunk ellené, úgy már mentesek is vagyunk a bürokráciától. Lehet, hogy munkamódszerünkben, egyes intézkedéseinkben magunk is bürokratikusak vagyunk, holott pedig elítéljük azt, harcolunk ellene. Kezdeményezés. Emberközelből, mindennapos találkozások, személyes beszélgetések, őszinte viták, eszmecserék alapján kiformált, kimunkált elképzelések. És persze, következetes munka a jó elképzelések végrehajtásáért, megvalósításáért. Nyilván nem utoljára szólunk mi sem erről a témáról. A légkör Ügyannyira nem, hogy a most következő témakör, ha bármily halványan is, de valahol szintén kapcsolódik a kezdeményezések problematikájához. Félvetődött ugyanis néhány kérdés, melyekre a választ nem ezen a találkozón, hanem más szervek vezetőitől, illetékeseitől kaphatnánk meg. Például: hogyan készítették fel a tanácsokat a sportmozgalma irányítására Ezt a tanácsoktól kellene megkérdezni — hangzott a válasz és elhangzott a biztatás is: ha elmennek a tanácshoz, .mondják meg azt is. miben tudna segíteni a KISZ. Mert ezzel kapcsolatosan, vagy a tömegsport fellendítésével kapcsolatosan — ez is. felvetődött — szintén elképzelhető lenne a KISZ- íialalok kezdeményezése. És, mert a mindennapok munkájából szinte mindennap új feladatok adódnak, egy sor más-más területen is szükség van a fiatalok kezdeményezésére. Felvetődik egy sor kérdés, melyre a fiataloknak kell válaszolniuk. Mint ezen a találkozón is. melyen Dudla József, a KISZ megyei első titkára enyhe öniróniával kérte: ha valamelyikünknek van még olyan kérdése, melyre nem saját magunknak kell válaszolnunk, az jelentkezzen .. . De ne essék félreértés: a fentebbi sorok inkább csak a valóban közvetlen, jó. hangulatú beszélgetés jelzéseként íródtak le. Inkább csak annak a hangulatnak a jelzőseként. melyben a fiatalok úgy érezték — és joggal —. hogy mindenről kérdezhetnek, ami érdekli őket. Csak a példa kedvéért álljon itt más jellegű kérdésekből néhány: Van-e hazánkban inflációs folyamat? Miért drágábbak a házgyári lakások, mint a hagyományosak? Milyen intézkedések várhatók a jogtalan haszonszerzés megfékezésére? A szovjet diplomácia miért nem ér el Kínára! kapcsolatosan olyan sikereket, mint a nyugati országokkal? És több. más, úgynevezett „rázós” témáról kérdeztek még. Mindenről, ami érdekelte . őket. Mert régóta ez a természetes már hazánkban; nemcsak mintegy ■ száz fiatal alkotta, szükebb körben, hanem az. ország legszélesebb nyilvánossága előtt is. Értékmérők Elgondolkoztató mondatok hangzottak el a hibákról, pontosabban a hibák osloro- zásának kérdéséről. Magától értetődő, hogy a hibák ellen fel kell lepnünk, tennünk kel! a magunk ereje, tehetsége szerint. Vannak azonban emberek, aki le úgy vélik: a hibák ostorozása egyenlő a leghaladóbb állásfoglalással, a legmerészebb tettel. Pedig: a semmittevő ember is képes észrevenni a hibákat, és ezek megszüntetésére biztatni másokat. Tulajdonképpen rendkívül kényelmes filozófia csak a hibákról szólni, csak a tennivalókról ágálni, különösen, ha ezeket a tennivalókat mindig másoktól várjuk. Valóban találkozhatunk gyakorta ezzel a típussal. Mindig tudja, hogy mi a rossz, a helytelen, de ha jobban odafigyelünk, azt is észrevehetjük, hogy csak ezt tudja. Ráadásul, ennek a típusnak a képviselői meg vannak győződve róla. hogy mindent helyesen látnak, mindent tudnák, mások viszont csak téblábolnak, botorkálnak a különböző feladatok, tennivalók útvesztőiben. De hol van az erkölcsi alapjuk ehhez? A mindennapos küzdés, töprengés, a tevékeny részvállalás adta erkölcsi alapjuk? És folytathatnánk azokat a gondolatokat is. amelyek a KISZ-fiátalok aktívaértekezletén kibontakoztak, egy- egy kérdés kapcsán felvetődlek. Azok a fiatalok, akik részesei voltak ennek a találkozónak, nyilván meg is teszik majd ezt saját közösségükben. Priska Tibor Jegyzetek egy
