Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-17 / 140. szám

lit terveznek liazincbarcikán ? 1973. június 17., vasárnap A föld alatti vízkészletek feltárásáért Nemzetközi barlangkutató tábor ■ * A MA EMBERÉNEK fi­gyelmét a tudomány csodái a távoli égitestek felé vezér­lik. Pedig talpunk alatt is vannak fel nem tárt titkok, méghozzá bőségesen. Ezek­nek a felderítése általában nem jelent világszenzációt. De előkészítheti és .biztosít­hatja esetleg a mai kenye­rünket vagy a holnapi vi­zünket. Szöveg: Oravccz János A FÁRADSÁGOS és vi­szontagságos barlangkutató munka megismerése, tiszte­lete fáradságos és viszon­tagságos útra kényszeríti a krónikást is. Az idén Bold- vaszilastól mintegy 10 kilo­méterre északra, a Szabó pallag közelében verték fel élénk színes sátraikat két héttel ezelőtt a tábor lakói. A munkában időnként a hatvan magyar barlangkuta­tón, hegymászón és könnyű­búváron kívül amerikai, an­gol, svájci és nyugatnémet barlangászok is részt vettek. A tábor vezetője, Szentbe István geológus, alpinista ■ elmondotta, hogy az észak­borsodi karsztvidék kutatá­sának a tudományos ered­ményeken kívül fontos gya­korlati értelme is van. Ugyanis a felszíni vízkészle­tek, a folyók felhasználása ivóvíz céljára már ma is egyre nehezebb de a jövőben még nagyobb gondot jelent. Ezen az útjelzőn Is ott van a kifeszített szárnyú denevér, a barlangászok nemzetközi jelvénye Munka a föld alatt. A szakemberek azt „jósol­ják"; eljutunk odúig, hogy az ivóvíz drágább lesz ,az aranynál. Ezért nagyon fon­tos már most a felszín alatti vízkészletek feltárása. Az-említett térségben több mint száz víznyelő, függőle­ges barlang, zsomboly talál­ható; ezeken keresztül pró­bálják elérni a karsztvíz- szintet. a feltételezhetően nagy föld alatti víztárolókat és vízszintes barlangokat, barlangrendszereket. Itt ta­lálható többek között a Ve- csenbükki zsomboly, az is­mereteink szerint Közép- Európa egyik legmélyebb füg­gőleges barlangja. A Buda­pesti Vörös Meteor Termé­szetbarát Egyesület a BEAC — a fővárosi egyetemisták — a VITUKX barlangkutató cso­portja a Fővárosi Tanács barlangkutató csoportja és a miskolci Marcel Loubens barlangkutató csoportja az idén a tábor keretében új barlangok feltárásán, térké­pezésén, tehát a terület rész­letes felderítésén munkálko­dott. A munka során elkészült, méghozzá mérnöki felmérés alapján, művészi kidolgozás­ban a Meteor barlang térké­pe. Az 50 méter mély Széki- zsomboly alján egy nagy ter­met is feltártak. Lényegében feltárták a 80 méter mély Tektonik zsombolyt is, mely a Vecsem-forrás rendszeré­hez tartozik. Ezenkívül még sok kisebb barlangban foly­tattak feltáró kutatást. Az expedíció vezetője ki­emelte, hogy munkájukban nagy támogatást nyújtott a Vöröskereszt fővárosi szerve­zete és az MHSZ Borsod me­gyei vezertősége is. A FENYŐFÁKKAL koszo­rúzott tábor a campingek megszokott képét mutatja. Csalt ha közelebb megyünk, j vesszük észre a speciális fel­szereléseket ; a különleges köteleket, szerszámokat, 3 a biztonságot szolgáló eszközö­ket, lámpákat, hágcsókat, he­vedereket, védősisakokat, há­tizsákokat és hálózsákokat, a tűz körül száradó, erősen megviselt, anyagtól vörös­barna overálokat, bakancso­kat. A tábort fáradhatatlan és — a szó nemes értelmé­ben — megszállott fiatalok lakják, akik évi rendes sza­badságukat, saját pénzüket, felszerelésüket használják erre a fontos munkára Tá­volról a tábor olyan mint egy kiránduló, pihenőtelep. Még sem az. Fent az irdat­lan magasságban sugárhaj- | tású repülőgép zúg el. lent 10 méterekkel a föld felszí­ne alatt, a sötétben, a hide­get lehelő mészkövek szorí­tásában fiatalok dolgoznak. Fiúk és lányok. Mai fiatalok. A kutatótábor Kép: Kunkovács László Kazincbarcika az elmúlt 23 év alatt csaknem S0 ezer la­kosú. jelentős ipari várossá fejlődött. A távlati rendezési tervek szerint lakosainak száma az ezredfordulóra eléri a 60 ezret. A város lakosságának jelentős része, mintegy 12—13 ezer ember jelenleg aktív dolgozó, a Borsodi Vegyikombinát- ban, a hőerőműben, a Borsodi Szénbányák Vállalat üzemei­ben, az építőanyagipari üzemekben és a különböző szolgál­tatásokat nyújtó üzemekben dolgozik. A nagyüzemekben te­vékenykedők többsége egészségre káros munkahelyen tölti el munkaidejének jelentős részét. MINDENNEK ISMERETÉ­BEN javasolta a városi ta­nács az Észak-magyarországi Intéző Bizottság múlt év ok­tóberi ülésén a város kör­nyezetének üdülőterületté, pi­henőkörzetté való kiépítését. Terveiről, elképzeléseiről, s az eddigi intézkedésekről be­szélgettünk Takács Istvánnal, a Kazincbarcikai városi Ta­nács elnökével. — Javaslatunkat három pontban foglaltuk össze. Eb­ben a Tardona patak mellett csónakázótó és kultúrpark megépítése, a herbolyai úgy­nevezett bányatavaknál pi­henő- és horgászpark létesí­tése, illetve a Tardona völ­gyében üdülőközpont létesí­tése szerepel. A környék szépségével bi­zonyára nagy hatással lesz a távolabbról, érkezőkre, hi­szen a Tardona-völgy az or­szág egyik legszebb része. A keskeny völgyben végigfutó patak két oldalán merede­ken, 2—300 méter magas dombok, hegyek emelkednek. Az erdők levegője pedig szinte kristálytiszta. Az üdülőterület létesítésé­nek egyik lényeges feltétele az oda vezető út kiépítése. A kormányhatározat alapján Tardona községig új út épül majd. Ez szolgál az üdülőte­rület megközelítésére is. Az üdülőközpont céljára a Her- bolyától mintegy 1,8 kilomé­terre levő úgynevezett Ibo­lyás völgyet javasolta a vá­rosi tanács. Ez a terület a Tardona-völgy megfelelő, al­kalmas része. Az intéző bi­zottság észak-borsodi albi­zottságának április 10-én megtartott ülésén a javasla­tot elfogadták. Az üdülőterületen kívül csónakázótó és kultúrpark, továbbá pihenő- és horgász­park létesítését is tervezik. Ennek tanulmány- és prog­ramtervét 1970-ben készítette pl a Miskolci Tervező Válla­lat. A tanulmányterv szerint az első lépcsőben épülne meg a mintegy 22 hold vízfelü­letű csónakázótó a csónak­házzal, a tópresszóvaít, a sé­tányokkal, és bekötő utakkal, pihenőhelyekkel, továbbá a gyermekjátszótérnek alkal­mas területekkel. A második ütemben a vidámpark, a KRESZ-park és a cirkusztér épül meg. A MUNKÁLATOK meg­kezdéséhez széles körű társa­dalmi összefogásra van szük­ség. A nagyobb vállalatok máris mintegy 3 és fél millió forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. A pihenő- és horgászpar- kot a Herbolya mellett levő tavak körül alakítják ki. Az erdőrendezőséggel folytatott tárgyalások alapján már ez évben sor kerül a tavak mentén mintegy 6 fcataszt- rális hold terület fásítására Később az üresen hagyott tisztásokon játszóterek é* sporttelepek létesülnek. Ter­mészetesen nem hagyják ki annak lehetőségét sem, hogy esetleg a Herbolya menti ta­vak körzetét alakítják ki cso- nakázótónak, ha azok erre a célra megfelelnek. Ezzel kapcsolatban rövid időn be­lül megtörténik a végleges állásfoglalás, s ezt követően megkezdődhetnek a kivitele­zési munkálatok is. A városi tanács szorgal­mazza az ÉVM területrende­zési főosztályával a város rendezési terveinek elkészíté­sét, s ennek részeként a Tar­dona-völgy általános rende­zési terveit is. A völgy üdü­lőterületté való nyilvánítása egyértelműen azt jelenti, hogy az elkövetkező időszakban csak a terveknek megfelelő épületek emelhetők majd ezen a területen, A felvázolt tervek még ter­mészetesen módosulhatnak. kiegészülhetnek, ami azt je­lenti, hogy a végleges terv elkészítésére és jóváhagyásá­ra csak ezután kerül sor. Szá­mos részletkérdésben kell dönteniük még a különböző érintett fórumoknak, hogy a tervek megvalósuljanak, s valóra váljon igen sok kör­nyékbeli dolgozó vágya. CSAK HELYESELHETŐ a Kazincbarcika városi Tanács terve és elképzelése, amihez remélhetőleg, az anyagi fe­dezetet is maradéktalanul biztosítani tudják, ha a fel­sőbb fórumok is megfelelő támogatást nyújtanak. Az el­mondottak egyértelműen be- illenek a megye idegenfor­galmi fejlesztési tervébe, amelyről megyei szintű ta­nácskozás is volt a közel­múltban Miskolcon. Hajdú Gábor A juhtenyésztés jövője Az észak-borsodi területen több kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet van: Az éghajlati viszonyokon kívül a föld is nehezíti a munkát. Erdők koszorúzta hegyek, vízmosta szakadékok, eró­ziótól mart dombok válto­gatják egymást. Nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmas terület a megye északi részén csak kevés található s így az itte­ni szövetkezetek kenyérgabo­na és kapások termesztésé­ben semmiképpen sem ver­senyezhetnek a sík vidéki szövetkezetekkel. Az elmúlt időszakban a közös gazdaságok vezetői az érintett szakemberek, s a te­rületi szövetség kereste a kiutat, hogyan lehetne pro­filmódosítással növelni a kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek jövedel­mét. Úgy találták, hogy a te­rületen az adottságok legin­kább a juhtenyésztésnek kedveznek, s ennek alapján máris több közös gazdaság igyekszik fejleszteni a juh­állományát. * Az elmúlt hónap végén a pulnoki Egyetértés Termelő- szövetkezet saiógalgóci üzemegységében az Észak- borsodi" Szövetkezetek Terü­leti Szövetsége és a Magyar Agrártudományi Egyesület­hez tartozó állattenyésztők társasága által megtartott bemutatón az ózdi és edelé- nyi járásból mintegy 42 szakember vett részt, hogy tanulmányozza a korszerű állattartás módjait. A jelenlevő szakemberek megelégedéssel nyilatkoztak a bemutatón látottakról, az ott. olcsó házi készítésű esz­közökkel kialakított férőhe­lyekről, valamint a hizlalás módjairól. A szakemberek ugyanis olcsó megoldással — a felszabadult gépszín berendezésével — alakították ki a bárányhizlalókat. A be­mutatón az állatállomány többsége 40—42 kilogrammos januári, februári ellésú bá­rány volt. Mint a jelenlevő szakemberek elmondtak, a hizlalást eredmények jók, 3,5—3,8 kilogramm bárány­táp elfogyasztásával 1 kilo­grammos súlygyarapodást sikerült elérniük. * A putnoki Egyetértés Ter­melőszövetkezet telephelyén beszélgettünk Halászi János­sal, a szövetkezet főállatte­nyésztőjével és Molnár Gé­zával, a termelési fejlesztő­vel. A szövetkezet ez év már­ciusában egy esült a sajógal- góci Petőfi Tsz-el, valamint a sajókazai Megértés Terme­lőszövetkezettel. Az egyesü­lést követően az állatállo­mány és a földterület is számottevően megnöveke­dett. Ez különösen a juhtar- tás tekintetében jelentett elő­relépést, hiszen az egyesülés után négy nyájban mintegy ezer anyajuh és ötszáz nö- vendékállatot tett ki a kö­zös gazdaság állománya. A putnoki szövetkezet a megelőző időszakban a sza­porulatot tejesbárányként ér­tékesítette. Az egyesülést kö­vetően a sajógalgóci üzem­egységben levő két nyáj ro­tációs ellése következtében semmiképp sem lehetett ked­vező árért értékesíteni a -szaporulatot. Így a szövetke­zet vezetői a sokkal jövedel­mezőbb hizlalás mellett dön­töttek. Ez évben 400 pecse­nyebárány értékesítését ter­vezték. Ennek érdekében alakították ki a sajógalgóci hizlalótelepet. Mint a szakemberek el­mondták. a kétszeri elletés az eddigi 1000—1200 forint jövedelmet darabonként mintegy 600 forinttal növeli, s a tenyésztésre meghagyott jerkeállomány fejlődése is számottevően felgyorsult, A módszerrel körülbelül egy fél évvel meg lehet rövidí­teni az áMatok növendék­korát. ^ A szakemberek általában egyetértenek abban. hogy az észak-borsodi terület első­sorban juhtenyésztésre al­kalmas. Abban is egyetérte­nek, hogy e téren még nem születtek nagy eredmények, a lehetőségeket még megkö­zelítően sem használták ki. Ennek igen sok, bonyolult összetevője van, de a te­nyésztői tevékenység módo­sítása mindenképpen meg­hozza majd a várt eredmé­nyeket. Az elmúlt évek kedvezőt­len intézkedései hátrányosan befolyásolták a juhtenyész­tést, viszont ez év január 1- től minden beellett jerke toklyóra — évenként 30 szá­zalékos növekedést figye­lembe véve — 500 forint üzemi támogatást kapnak a szövetkezetek. Az új épüle­tek építésére férőhelyenként 1400 forintot, átalakításnál 60 százalékos támogatást kaphatnak a közös gazdasá­gok. Kilátásban van a gyapjú szabványának felülvizsgálara is. hiszen a jelenleginél csaknem 2000 szám határoz­za meg a minőséget, ami számos ellentét forrása. Az átvevők ugyanis ennek alap­ján szubjektiven ítélhették meg a minőséget. Módosítás­ra szorul az exportra kerülő vágójuh szabványa is. Az eddigiekben 14 kilogrammos élősúlyú bárány szerepelt, >. holott, a külföldi szabvány­nak megfelelően (nyakazott állapotban) 14 kilogramm súlyú bárányokat tartanak a legjobbnak. Ennek legma­gasabb az átvételi ára is. Ha a jelenlegi gátló körül­ményeket megszüntetik, le­hetőség nyílik rá, hogy a ma még kedvezőtlen helyzetben levő közös gazdaságok a juhtenyésztés feilend ütésével felzárkózzanak a jobb adott­ságú szövetkezetek mellé. JA. G.

Next

/
Thumbnails
Contents