Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI m A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 138. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1973. június 15. Csütörtökön délelőtt II órakor összeült az országgyűlés. Az ülésén részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt megemlékezett arról, hogy az ülésszak meg­nyitása egybeesik a Magyar Kommunista Párt és a Szociál­demokrata Párt egyesülésének 25. évfordulójáról szóló meg­emlékezésekkel. A kél munkáspárt — mondotta — 1918. jú­niusában a marxizmus—leninizmus elvei alapján egyesítette erőit, s ebben a teremben tartotta meg egyesülésének, kong­resszusát, fogadta el a szocializmus felépítésének program­ját. Az egyesülési kongresszust követően 1948. június 16-án, ugyancsak ebben a teremben tárgyalta az országgyűlés az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot, s azt 230 szavazattal — 63 szavasat ellenében — törvényerőre emelte. A történelmi események évfordulója alkalmából országgyűlé­sünk tisztelettel köszönti a magyar munkásosztályt, annak egységes forradalmi pártját, és további nagy sikereket kíván a dolgozó nép ügyének szolgálatában végzett munkájukhoz. Dr. Pesta László jegyző ismertette az időközi képviselői választásokról szóló jelentést. Ezután Apró Antal bejelentet­te, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését bemutatta.A jelentés számot adott arról is, hogy az Országos Választási Elnökség, az Elnöki Tanács előtt beszámolt, az április 15-i tanácstag választások eredményeiről. g Apró Antal közölte, hogy a Minisztertanács megbízásából I Faluvégi. Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyű- I lésnek a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének ( végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Majd bejelentette, hogy két képviselő interpellációt nyújtott be. Apró Antal ezután javaslatot tett a napirendi pontokra, amelyet egyhangúlag az országgyűlés elfogadott. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2, Interpelláció. Ezután megkezdődött a tavalyi költségvetés végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügy­miniszter emelkedett szólásra. FaiuwégI Lajos expozéja Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter expozéjában a kormány megbízásából is­mertette az 1972. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót. A tavalyi év mérlege ösz- szességében kedvező. A nem­zeti jövedelem több mint 5 százalékkal nőtt, az ipar 6.3 százalékos, a mezőgazdaság 4,5 százalékos, a kivitelező építőipar 3 és a kéreskedeüem 5 százalékos bővüléséből adó­dóan. Gazdaságunk növeke­dési üteme valamivel alacso­nyabb volt a KGST-országok átlagánál. A termelékenység megfelelően nőtt, exportunk kiemelkedően lendületes volt. Nemzeti vagyonunk kereken 100 milliárd forinttal gya­rapodott. A íő népgazdasá­A felhalmozáson belüli arányok is — folytatta a to­vábbiakban a pénzügymi­niszter —• egészségesen vál­toztak. A belső-külső egyen­súly viszonyt kifejező kül­kereskedelmi és fizetési mér­legünk aktív volt. Exportunk 22 százalékkal nőtt, impor­tunk alig változott. Külke­reskedelmi forgalmunk két­harmadát a szocialista orszá­gokkal bonyolítjuk. A szo­cialista országokkal folyta­tott gazdasági együttműkö­dést segíti a KGST-orszá­gok valutáris és pénzügyi rendszere. Az integrációval együtt jár a továbbfejlesz­tés igénye is. Kielégítően bővülnek kap­csolataink a tőkés és a fej­lődő országokkal. Nemzetkö­zi fizetőképességünk elis­mert. külföldi megítélése kedvező. Az export dinami­kája az idén folytatódik, an­nak ellenére, hogy a lezaj­lott száj- és körömfájás) jár­vány miatt az állati termé­kek kivitele ebben az évben alacsonyabb lesz, mint ta­valy volt. Jelenthetem a tisztelt or­szággyűlésnek — mondotta Faluvégi Lajos —, hogy a költségvetés bevételeinek 9.3 százalékos növekedési üteme gi arányokat ott sikerült ja­vítani, ahol 1970—71.-ben kedvezőtlen irányzatok érvé­nyesültek. Csökkent a fel­halmozási hányad. jobbá vált a nemzeti jövedelem termelésének és felhasználá­sának összhangja. Az 1972. évi tervnek az volt az egyik fontos célja, hogy a beruházások volume­ne ne haladja meg az elő­ző évi igen magas színvona­lat. E téren is javulás mu­tatkozik. Óvakodnunk kell azonban a túlzott megelége­dettségtől. A folyamatban le­vő nagy beruházásoknak ugyanis mintegy kétharmada továbbra is a tervezettnél hosszabb idő alatt lép be a termelésbe. meghaladja a kiadások 8.8 százalékos bővülését. A ko­rábbi hiány nagy része azon­ban még fennmaradt. Az álla­mi költségvetést 2,6 milliárd forint hiánnyal zártuk, ami 600 millió forinttal kisefbb a tervezettnél, és kevesebb az előző évinél is. Az állami költségvetés be­vételeinek 83 százaléka a vállalatoktól és a szövetke­zetektől származik. A gaz­dálkodó. egységeinktől várt jövedelem a tervezett alatt maradt. A lakossági adó- és illetékbevételek nőttek. Fo­kozódott a magas jövedel­műek adója. Az évi 100 ezer forintot meghaladó jövede­lemmel rendelkező kisiparo­sok például az adózók 5 szá­zalékát teszik ki. viszont a progresszív adóztatás miatt ők fizetik az adók mintegy 40 százalékát. Az iparból származik a nemzeti jövedelemnek csak­nem a fele. A mezőgazdaság a nemzeti jövedelemhez mintegy 17 százalékkal já­rult hozzá. A mezőgazdaság 1 ermeléséhez és beruházási támogatós céljára a költség- vetés kiadásainak mintegy 10 százalékát kapta. Az év fo­lyamán intézkedések szület­tek a szarvasmarha-tenyész­tés és az intenzív növény­kultúrák fejlesztésére. A megtermelt nemzeti jövede­lem egy harm ad a a népgaz­daság egyéb területeiről ered. Az 1972. évi költségvetés végrehajtása alapján megál­lapítható. hogy több szem­pontból gondot okozó 1970-es és 7l-es évek után a gazda­ság fejlődésében és az egyen­súlyviszonyokban kedvező irányzatok bontakoznak ki. A sikerek láttán sem feledkez­hetünk meg arról, hogy a magasabb társadalmi, szo­ciális célok elérésének felté­tele az erőforrások és a jö­vedelmek állandó gyarapítá­sa. A pén isiig ym in iszter a to­vábbiakban elmondotta, hogy a vállalatok és a szövetke­zetek nyeresége 93,5 milliárd forint, nagyobb az előző évi­nél. Az iparvállalatok nyere­ségé több mint 49 milliárd forint. Az iparvállalatoknál egységnyi terméket kevesebb anyag- és bérköltséggel ál­lítottak elő. Azonban még mindig magas az általános költségele aránya, ami a vál­lalati irányítás és igazgatás túlméretezettségét jelzi. 1972- ben a veszteséges iparválla­latok száma 11 volt. A gazdálkodásban még mindig sok lazaságot ta­Faluvégi Lajos azután rá­tért a központi fejlesztési programokra, amelyekre a költségvetés a múlt évben 3 milliárd forintot adott. Megemlítette, hogy sajnos még a központi fejlesztési programok beruházásainál is előfordul hiányos előkészítés a befejezés elhúzódása, in­dokolatlan költségtöbblet, szervezetlenség.. A hatékonyság javításá­nak legfőbb forrása a szük­ségletekhez jobban igazodó gazdaságosabb termékszerke­zet. Ezzel kapcsolatban né­hány követendő példát emlí­tett meg, amelyek azt mu­tatják, hogy sok tartalék van még a vállalatoknál. A kor­pasztalhatunk a ktütség-í az önköltségszámítás és az ár- kalkuláció területén. t A me­zőgazdasági üzemekben a központi áremelési intézke­déseit hatására egészséges fejlődés indult meg olyan termelési ágakban, amelyek­ben korábban a munkaerő- hiány és az alacsony jöve­delmezőség okozott nehézsé­geltel. A termelőszövetkeze­tek bruttó jövedelme 2.6 szá­zalékkal nőtt. Nőttek a tar­talékalapok is, színvonaluk azonban még nem elegendő a biztonságos gazdálkodás­hoz. A mezőgazdasági szö­vetkezetek közös vagyona megközelíti a 90 milliárd forintot. A jó mezőgazdasági év ellenére is nőtt a veszte­ség. Az elmúlt év végén 217 szövetkezetünk volt — zöm­mel mostoha természeti vi­szonyok között működők —. amelyeknek gazdálkodásához majdnem 1 milliárd forint rendkívüli állami segítséget kellett nyújtani. Ugyanak­kor «350 szövetkezet terme­lését hitel nélkül önmaga képes finanszírozni. Ezek a körülmények befolyásolják a személyi jövedelem alakulá­sát. A közösből származó személyi jövedelmek össze­ge 3 százalékkal nőtt. mányzati szervek külön fog­lalkoznak azzal a hat, zöm­mel gépipari nagyvállalattal, amelyeknek termelési szer­kezetátalakítási igénye olyan nagymérvű, hogy ezt saját erejükből nem tudják meg­valósítani. Konkrét intézke­dések ez idáig 3 vállalat — a Vörös Csillag Traktorgyár, a Magyar Hajó- és Darugyár, a Hajtómű és Felvonógyár — jövőjéről születtek. A vállalati munka- és üzemszervezésről szólva a miniszter némi előrehala­dásról számolt be, azonban tény az is, hogy számos vál­(Folytatás a 2. oldalon) Fizetési méefegiiníi aktív volt B hatékonyság Másának legfőbb forrása Párizsban Ite Dúc Tho cs Kissinger tárgyalásainak eredmé­nyeként újabb négyoldalú megállapodás született a Viet­namban érdekelt felek között a január 27-i békeegyezmény tiszteletben tartásáról és végrehajtásáról. Képünkön Le Due Tho, a VÖK különmegbízottja aláírja az erről szóló közle­ményt. A Dél-Viethamban június 15-én, pénteken, közép- európai idő szerint 5.00 órakor hatályba lép a teljes fegy- vernyugvásra vonatkozó megegyezés Leiifi!! ■ Brezsnyev fosáéin a szocialista srszágok nagyköveteit Leonvid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán , fogadta Csehszlovákia, a KNDK,. Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Ro­mania és a VDK nagyköve­tét, valamint. Bulgária, Ju­goszlávia es Mongólia ideig­lenes ügyvivőjét. A barái-i beszélgetés során Brezsnyev tájékoztatta a szocialista országok diploma­táit az SZKP XXIV. kong­resszusán, valamint az SZKP KB 1973. áprilisi plénumán elfogadott- határozatok végre­hajtásáról, Beszélt a*ról a nagyfokú politikai és munka- lelkesedésről. amellyel a szovjet nép dolgozik a kilen­cedik ötéves terv harmadik, döntő éve feladatainak meg­valósításán. Brezsnyev kitért az SZKP- nak és a szovjet államnak a békeprogram megvalósítását célzó tevékenysége fő moz­zanataira. A békeprogram a szovjet nép, a testvéri szo­cialista országok népei, az egész haladó emberiség egy­öntetű támogatósát élvezi. Rámutatott, hogy milyen nagy jelentősége van a világon jelenleg lejátszódó folyama­toknak, amelyek a feszültség enyhítésére irányulnak, vala­mint arra, hogy a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti nemzetközi kap­csolatok gyakorlatában gyö­keresedjék meg a békés egymás mellett éiés elve. A beszélgetés során hang­súlyozták, hogy a szocialista országok egyeztetett tevé­kenysége a nemzetközi po­rondon, a békéért folytatott küzdelemben elősegíti a fe­szültség további enyhülését, a nemzetközi helyzetben tör­tént kedvező változások meg­szilárdítását. ami megfelel a népek alapvető érdekeinek és óhajainak. A szívélyes légkörű meg­beszélésen részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Kon- sztantyin Kwtnsev, az SZKP KB titkára és Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB tag­ja. az SZKP KB főtitkárá­nak munkatársa. Üst tarisit a Mistele várisi Tanács V. I. Tegnap, június 14-én ülést tartott Miskolc város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. Napirenden szerepelt a Miskolci Nemzeti Színház te­vékenysége mellyel kapcso­latosan nagy érdeklődés nyil­vánult meg, számos kérdés, felszólalás, vélemény hang­zott el. A felszólalók egye­bek között a színház anyagi gondjainak, elsősorban a la­káskérdés megoldásának módjait, lehetőségeit taglal­tak. A vb elismerését, köszö­netét fejezte ki a színház egyenletes, színvonalas mun­kájáért. Ezt követően az üzemi de­mokrácia tapasztalatairól szóló tájékoztató szerepelt a napirenden, majd bejelenté­sek, javaslatok hangzottak el. Oszt;# szakszervezeti delegáció megyénkkel! A SZOT Elnökség meghí­vására hazánkban tartózkodó osztrák szakszervezeti dele­gáció tegnap megyénkbe ér­kezett. Az Osztrák Szakszer­vezeti Egységfrakció dele­gációját Alois Brtna, a Vas­munkások és Bányászok Szakszervezeti Egységfrakció- jának titkára vezette, tagjai: Edmund Herdin. az Alkal­mazotti Frakció képviselője és Kari Schmidl, a Vegyipari Frakció képviselője. A kül­döttség a megye gazdaság- politikai helyzetét tanulmá­nyozta. A program szerint délelőtt Kazincbarcikára lá­togattak, ahol szakszervezeti tisztségviselőkkel közgazda- sági jellegű megbeszélés* folytattak, majd a BVK-i te­kintették meg. Este a kül­döttség visszautazott Buda­pestre. Megkezdte munkáját az országgyűlés M&sni.rmM&saz 1372. évi állami köitség\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents