Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-14 / 137. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. június 14., csütörtök EZ! Kis múzeum a hegyek között Finn gyermekkórus Miskolcon Filmjegyzet j A leszámolás napja AZ AUTÓBUSZ késve ér­kezett vissza a Központi Le­ánykollégiumhoz. A csokolá­dégyári látogatás és a lilla­füredi kirándulás több időt vett el a tervezettnél. Így azután a tamperei Pirkanpo- jat í'iúkórus tagjainak és kí­sérőinek kevés idejük maradt az ebédre, mert délután pró­bálniuk kellett. Este ugyanis hangversenyt adtak a Bar- tók-tereimben. Vasárnap érkeztek a finn gyerekek és kísérőik Miskolc­ra, viszonozva az Egressy Béni Zeneiskola énekkarának tavalyi finnországi vendég­szereplését. — Három éve alakult meg a kórus — mondta Jármo Kokkonen. a kórus vezetője. — Tamperéből és a környé­kéről valók a fiúk, hetente két alkalommal próbálunk, sokszor a hét végén is össze­jövünk, nyáron pedig tábor­ba megyünk. A fő dolog, hogy sokat énekeljünk ... A miskolci vendégszerep­lésre érkezett kórus egyéb­ként egyike a legjobbaknak Tamperében, s bár alig há­rom esztendeje alakultak meg, már mögöttük van egy tavalyi nyugat-németországi és dániai turné is. — A gyerekek közül sen­kt sem volt még Magyaror­szágon — mondta Ulla-Sirkka Koíntio, aki a tolmácsolást vállalta. De nagyon jól érzik magukat Mondták, jó lenne itt maradni még Csuk hát rövid az idő... Rövid, hiszen a tamperei kórus ma délelőtt már bú­csúzik, este hazautaznak Bu­dapestről. Igaz. előtte még lesz egy hangversenyük a Zeneakadémia kistermében. S rövid itt-tartózkodásuk alatt háromszor is hallhatta őket a közönség. Héttőn az avasi templomban, kedden az aggteleki cseppkőbarlangban, tegnap pedig a Bartók-terem- 1 ben. — Az avasi templomban igazán igyekeztünk. Ez volt az első fellépésünk. S azután arról is szó esett, 1 hogy a barlangban — elő­ször énekeltek barlangban — is sokan vártak már rájuk. S akik vártak, azok nem csalódtak. A kórus, melyben a legfiatalabb alig kilenc esz­tendős, igazán művészi szín­vonalú előadást tartott. Igaz. ; a kórusvezetőjük is mindig „magasra teszi a mércét ’. í De azért vidámságra is i volt lehetőségük. Nemcsak a kiránduláson, hanem a tapol­cai tábortűznél, ahol vidám vetélkedőt tartottak — fin­nek és magyarok részvételé- ; vei. j — A gyerekek is csszeba- j rátkoztak — folytatta Ulia- ' Sirlcka Kointio. Igaz, beszél­getni nem tudnak egymással, i de a barátságnak ez nem le­het akadálya. A finn testvérvárosból ér­kezett kórus tagjait, ahol megfordultak, ahol fellép- ; tek. mindenütt sok szeretet­tel fogadták, s ez nemcsak a testvérvárosi kapcsolatnak, hanem a nagyon igényes kó- rusmunkájuknak is köszönhe­tő. S közben a két város is kö­zelebb került egymáshoz. Nemcsak azzal a telefonnal, amely minden délután csön­gött Miskolcon és Tamperé­ben, amikor a kórus vezetője beszélt a szülők megbízott­jával: Minden rendben, a gye­rekek jól érzik magukat. MERT REMÉLJÜK, emlé­keik valóban olyan szépek lesznek, mint amilyeneket a miskolci gyerekek hozrak ma­gukkal az elmúlt esztendő­ben Cs. A. A Hegyközből is. Gönc fe­lől is sok turista keresi fel — különösen tavasztól őszig — a Zempléni-hegység gyö­nyörű fekvésű községet. Tel­kibanyát. Kis község Telki­bánya. Valamikor varos volt, már az 1270-es oklevélben sze­repei Telky nevet. A.ztón az aranybányászata kül -nősen híressé tette századokon át. A XIV. században már a 13 magyar bányaváros egyike­ként tartják számon, s „arany- gombos” jelzővel tüntették ki. Később a Rákócziak birto­ka lett. így Sárospatakhoz tartozott. Aranybányái roég elekor is működtek. A XV11T. század második felére az érc- telérek kimerültek, azóta csak emléke él a régi aranybá­nyáknak. A XIX. század ele­ién kőedénygyárat létesítet­tek itt a pataki vár birtoko­sai, de termék-it loKozatosan Kiszorította a piacról a mind nagyobb hírnevet szerző, kö­zeli hollóházi gyir. Egy kis ipartörténeti mú­zeum őrzi ma a hajdani gaz­dag múlt emlékeit Telkibá­nyán. Bejáratánál hatalmas ásványluskók fogadják a lá­togatót, mintha házőrző ko­mondorok lennének. A Zemp­léni-hegység ásványbányá­szat szempontjából ma is je­lentős területe az országnak. Az itt található ásványok va­lamennyi fajtájából őriznek a tárlókban egy-egy szép pél­dányt, a kvarcon, perliten, kalciton kívül például mar- kazitot, obszidiánt, jáspist, cinnabaritot, viasz- és méz­opált, szfaleritet, aragonitot. Az első kaolinbányát 1824- ben nyitották meg a Kövecs nevű dűlőben, s utána kezd­ték a kőedénygyártást. Tá­lak, tányérok, komaszilkék, kulacsok, könyv alakú bo­rosedények és más használati tárgyak emlékeztetnek a ré­gi telkibányai kőedénygyár­tásra. Leonyid Golovnya ren­dezte a polgárháború idő­szakában játszódó szovjet filmet. Két küldött érkezik 1922-ben egy szibériai falu­ba, hogy ott segítsenek az ellenséges bandákat felszá­molni. megteremteni a szov­jet hatalmat. A téma isme­rős, igen sok, hasonló kor­ban játszódó szovjet filmben találkoztunk már a szovjet hatalom pionírjainak küz­delmeivel, a talajukat vesz­tett, rablásból, fosztogatás­ból élő ellenséges bandák­kal, illetve a megsemmisíté­sükért vívott harccal. A Vaszilij Suskin Ljubo- vinok című regényéből ké­szült film nem sokkal lépi túl ezeknek a filmeknek az átlagát. Vad lovasvágták, sok-sok lövöldözés, nyomo­rúságos viskók és szép ter­mészeti tájak, a szegény em­berek falusi házainak nyo­masztó belső képei sorakoz­nak előttünk, mint más ha­sonló témájú filmekben. A fordulatok is nagyrészt elő­re kiszámíthatók. Űj vonás viszont, hogy a falura kül­dött szovjet rendcsinálók sokkal árnyaltabb megfogal­mazást kapnak, mint koráb­ban, a politikai küzdelembe, a harcba belejátszik az ér­zelmi. szerelmi vonulat is, és egyik-másik fordulat jó­részt az ilyen emberibb kap­csolat következményeként jön létre. Sajnos a szokvá­nyos fordulatokkal és szok­ványos elemekből építkező filmben a szereplők is több­nyire sematikus figurák, s az előbb említett emberibb vonások ellenére sem tud­nak a sémákon túllépni je­lentős mértékben. Az utolsó mozielőadás A film egyik jeleneié Megvételre ajánlunk egy áramfejlesztésre alkalmas SPILLING gözmotort 100 százalékos állapotban, generátorral együtt A SPILLING gőzmotor adatai: típusa: fordulat: beömlő gőz: kiömlő gőz: teljesítménye: 2 CdD 12 1000/p 15 ata, 310 °C 3,5 ata 400 LE A generátor adatai: típusa: teljesítménye. fordulat: feszültség: FHG 247/6 600 kVA 1000/p 400/230 PAMUTFONÖIPARI VÄLLALAT, 1183 Budapest, XVIII., Gyömrői út 85—91 Levélcím: 1675 Budapest, postafiók: 47. Ügyintéző: Harsányi Ferencné Telefon: 280-056 Peter Bogdanovich ame- filmjét, amelynek alcíme: j rikai rendező két évvel ez- , Texasi krónika. Ez az alcím l előtt készítette a több mint nagyrészt meghatározza a húsz évvel ezelőtt játszódó film jellegét. Miskolc megyei város Tanácsa V. B. IV. ipari osztálya (Miskolc, Tanácsház tér 8.) pályázatot hirdet a Miskolci Vasipari Vállalatnál betöltendő beosztásra Feltételek: közgazdaságtudományi egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség (pénzügyi vagy ipari szak)* ötéves szakmai gyakorlat Fizetés megegyezés szerint A pályázatot önéletrajzzal ellátva 1973. június 20-ig kell benyújtani a fenti címre MUNKAÜGYI CSOPORTVEZETŐT keresünk Sajó-parti kirendeltségünkre. Részletes felvilágosítás és jelentkezés: AGROKONZüM, munkaügyi osztály. Miskolc, Baross G. 13—15.- V«. ... ..A_.-. A szokványos értelemben vett története nincs a film­nek. Egy elhagyatott texasi kisváros, bizonyos Anarene eleiét, embereit ismerjük meg. Kisebb-nagyobb, lát­szólag egymástól független epizódokban rajzolódik fel a város életének nyomasztó képe. Tespedtség, a szellemi érdeklődés teljes hiánya, a túlzott szexualitás nyomja rá bélyegét a város lakóinak életére. Ragyogó színészek nagyszerű alakításaiban kel életre előttünk a fiatal fiú­hoz fűződő kapcsolatában szinte megfiatalodó idős asz- szony, hogy aztán amikor el­hagyják, tízszeresen megöre­gedjen; megismerjük az ál­szemérmes leányzót, alti mindenre kapható egy bizo­nyos határig, de eszébe jut bizonyos vallás-erkölcsi taní­tás; megismerjük a néhány gazdag fiatal szex-őrületbe torkolló orgiáit; a szegényebb fiatalok olcsó mulatságait, és felrajzolódik előttünk a vá­roska néhány jellegzetes pol­gárának a képe. összegészében rendkívül árnyalt, realista képet ka­punk egy amerikai déli kis­városról, egy olyanról, amely távol esik- a neonfények vi­lágától, ahol nem élnek sem milliomosok és igen kis számban vannak gyári mun­kások. vagy talán nincsenek is, csak urat játszó jobbmó- dúak és egyik napról a má­sikra tengődő kisemberek vannak. A koreai háború idején játszódik a film, amikor még az innen való elszakadásnak az is útja le­het, ha valaki Koreába je­lentkezik frontkatonának. Az elvágyódás az egyik jel­lemzője a városira lakói lei - sebbik részének. El innen, a tespedtségből, a kisszerűség- ből, ahol mindenki a mási­kat figyeli, s mindenki min­denkiről tud, s ahol a szexu­alitás hajszolása az egyetlen öröm, vagy szórakozás forrá­sa a városban, s még a pa­rányi nézőterű mozi is kény­telen becsukni, mert nincse­nek nézők, akik érdeklődné­nek akárcsak a vadnyugati filmek iránt is. A film jelenleg a Hevesy Iván Filmklub műsorán lát­ható és csak felnőtteknek ajánlható. De akik szeretik az értékes filmeket, azoknak szívesen ajánljuk. A hét további filmjei Szokatlan bőségben jelent­keznek új filmek a héten. A fentiekben méltatott két fil­men kívül csak előzetes tá­jékoztatásként szólunk AZ UTOLSÓ VÖLGY című angol filmről, amely a harmincéves háború idején játszódik, gazdag kiállítású, látványos történelmi film, rendezője James Clavell, a főszereplői ' között pedig Omar Sharif, Florinda Bol- kan és Michel Caine találha­tó. Már röviden jeleztük ko­rábban a GOYA című kétrészes NDK—szov­jet—bolgár íilmprodukció be­mutatását, amely a XVIII. század végén Spanyolország­ban játszódik és azt mutatja be, hogy Goya. a királyi pár udvari festője miként ébred rá. hogy hazájában még feu­dális állapotok és középkori elnyomás uralkodik, szem­ben a Nyugat-Európában hó­dító felvilágosodással, és miként fordul vissza a világ­hírű festő népéhez, ahonnan származott. A kétrészes fil­met Konrad Wolf rendezte. (benedek)

Next

/
Thumbnails
Contents