Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-14 / 137. szám
1973. június 14., csütörtök nem ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A Gabonatermesztési Kutatóintézet kedden a Szegedi Állami Gazdaság öthalmi telepén hazai és külföldi búzaújdonságokat mutatott be a meghívott mezőgazdasági szakembereknek. A tudományos kutatók felhívták a figyelmet többek között az intézetben előállított GKT— 8001-es rövid szárú intenzív búzára. Ezt az állami elismerésre bejelentett fajtajelöltet kimondottan öntözéses termesztésre nemesítették, j Előállítói bíznak abban, : hogy a Tisza IX. vízlépcső I körzetének gazdaságaiban is sikeresen mutatkozik majd be. Megtekintették a szakemberek az Olaszországból származó úgynevezett tésztabúzákat is, amelyek lisztjéből kevés tojás hozzáadásával kitűnő minőségű rétes, kalács, s egyéb sütemény készíthető. síig A szövetkezei» v^,r; világosan megvonja a közös gazdaságok önkormányzatának határait azzal, hogy konkréten felsorolja a szövetkezetek kizárólagos hatáskörébe utalt kérdéseket. Ezzel világos értelmezést ad abban is, hogy az állam szervei a szövetkezetek alapszabályának jóváhagyása során mely kérdésekben ügyeljenek arra, hogy az önkormányzati hatáskörben hozott döntések összhangban legyenek a szocialista elvekkel és jogszabályokkal. Az összes egyéb kérdésben az a rendező elv, hogy a szövetkezetek működésében be kell tartani az adott tevékenységre vonatkozó jogszabályokat. Végeredményben tehát a mező- gazdasági szövetkezetek ön- kormányzata a törvényes előírások által meghatározott keretek között érvényesíthető. A szövetkezetek és társulásaik működésére is érvényes az az általános elv, hogy tevékenységük során a társadalom, a szövetkezetek lagjai és a szövetkezet, mint vállalat érdekei között összhangot kell teremteni. Az egységes szövetkezeti törvény szerint a szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenységnek ezt érvényesíteni kell. A gyakorlat során azonban széles körben terjedt cl az a helytelen nézet, mely szerint a társadalom érdekében biztosítása az állami szerveit feládata. a tagok egyéni érdekének biztosítása magukra a tagokra tartozik, a szövetkezet, mint ÓZDI KOHÁSZÁT Mizerák István felvétele vállalat érdekéért pedig elsősorban a szövetkezet vezetősége felelős. Ahol a szövetkezetben és a szövetkezettel kapcsolatban álló helyi szervekben ez a nézet íer.iedi. el, csaknem mindenütt vég nélküli viták keletkeztek. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa 1972. decemberi ülésének állásfoglalása, mely megegyezik az összes érdekelt társadalmi és állami szerv véleményével, behatóan elemzi a társadalmi, az egyéni és a szövetkezeti érdekek megfogalmazásának és az erre vonatkozó elvek gyakorlati alkalmazásának alapvető összefüggéseit. A három érdek •ja részben jogszabályokban, részben a gazdaságpolitikai intézkedésekben jut kifejezésre. A végrehajtás során tehát alapvető követelmény a jogszabályok és a gazdaságpolitikai intézkedések ismerete és azok helyes értelmezése. A jogszabályok, állásfoglalások nagy száma, a jogi és közgazdasági szaknyelv bonyolultsága jelentős nehézséget okoz a végrehajtás során. Ezért ajánlatos, hogy a szövetkezetek jól képzett jogászokat és közgazdászokat állítsanak a megfelelő posztokra, a választott vezetőség ezek ..tolmácsolására” figyeljen oda és döntéseiben igyekezzék a központi intézkedésekben megnyilvánuló akarathoz igazodni. Ez egyébként alapvető egyéni és szövetkezeti érdekük is, mert az életszínvonal-politikai és gazdaságpolitikai célkitűzések az egyes szövetkezetekben csak akkor valósulhatnak meg, ha tevékenységük során kiaknázzák a szövetkezeti önkormányzat érvényesítésére állami intézkedésekkel biztosított széles körű lehetőségeket. Az önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdések eldöntéséhez a párthatározatok és az állami intézkedések megadják az alapvető támpontokat, az alkalmazás azonban szövetkezetenként eltérő megoldásokat igényel. Ehhez pedig nem elegendő -az érdekek helyes felmérése, ehhez a tagok általános kulturáltságának magasabb szintje is szükséges. A szövetkezetek vezetőségeinek komoly gondot okozhat az is, ha csak az állami rendelkezéseket tartja szem előtt, de az is, ha csak a tagok, vagy a szakembereik akaratát. Az ilyen esetekben gyakran megbomlik az egyensúly a szövetkezetekben. Vagy a tagok elégedetlenek, vagy az állami szervek. Az ilyen viták megelőzéséhez és a már keletkezett vitákban a helyes álláspont kialakításához mindenekelőtt a szövetkezetek területi szövetségei nyújtanak jól hasznosítható segítséget. Helyes ezért, tia az alapvető kérdésekben keletkezett vitákat a területi szövetségek választott veze- I tősége elé viszik és az ott kialakult, álláspontot a kö- i zépszintű államigazgatási | szervekkel egyeztetik. A MÁV Miskolci Építési Főnökség munkáját nagy teljesítményű gépek segítik. Ezek közé tartozik a Csepel Vib- rotemper lánctalpas vontató is. A 80« lóerős gép érthetően nagy jujjal dolgozik. A munkásvédelmi felszerelések közé tartozik a Szögi Sándor gépkezelőn látható fülvédő. Ezen keresztül csak enyhe zakatolás hallható. Fotó: Sr, Gy. Már csak hetek vannak hátra és az Ózdi Kohászati Üzemek folyamatos acélön- tőmüjében megkezdődik az üzemszerű termelés. Az évi 360 ezer tonna kapacitásúra tervezett folyamatos acélöntőműben a jelenleg ismert legkorszerűbb technológiával és a legminimálisabb anyagveszteséggel állítják elő a tovább feldolgozásra kerülő acélbugát, a hengereltáruk alapanyagát. Hagyományos hengerlési technológiával most is gyártanak bugát áz ÖKÜ-ben. A folyékony acélt; az önlőcsar- nokban formákba, úgynevezett kok,illákba öntik, amely, ben megszilárdul az öntecs. Az így kapott több tonna súlyú acéituskókat a legnagyobb méretű hengersoron, a blokksoron nyújtják, vékonyítják, majd egy másik hengersoron, a birgasoron kapja meg a t'élkesztermék ^atKhvlőO milliméteres kereszt- metszetét. Ezt nevezik bugának, ez kerül tovább feldolgozásra a finomhengermű- ben. A folyamatos acélöntés Jé- i nyege, hogy a hengerlési műveletek kimaradnak. Az üstből kifolyó acélból nem öntecset, hanem mindjárt megfeleld méretű acélbugát öntenek. Ez így leírva rendkívül egyszerűnek tűnik, valójában azonban a költséges beruházás melleit az új, gazdaságos technológiával komoly műszaki felkészültséget, szaktudást igényel. A vállalatnál már hónapokkal ezelőtt megkezdődött: a folyamatos öntőmű leendő dolgozóinak kiválogatása orvosi és pszichológiai vizsgálatok sorozatával. A berendezés leendő üzemeltetői szakmai tanfolyamokon ismerkedtek az új technológiával. Tavaly egy csoport három hónapig az NDK-ban a Riesai Acélkombinátban az ózdihoz hasonló elven működő folyamatos acélöntőműben tanulmányozta a munkát, a most néhány hónapja tért haza egy 12 tagú öntő- csoport az NSZK-ból. nokba dolgozni a durvahengerműből. Az ollónál voltam csoportvezető. Az igazság, hogy én is elvégeztem a technikumot, de a korábbi beosztásomban nem tudtam hasznosítani. Átjöttem ehhez a gyárrészleghez, hogy nagyobb legyen a valószínűsége a folyamatos öntőműhöz való kerülésemnek. Ezzel átmenetileg mintegy 400 fo- rint fizetéscsökkenést vállaltam.” Juhász Endre: „Sok eve dolgozom folyékony acéllal, mégis nehezen született meg a döntés. Egyrészt izgatott engem is az új, másrészt viszont nehéz megválnom a brigádtól. Régi összeforrott kollektíva, elnyertük már a szakma kiváló brigádja címet is. Vígasztal ugyan, hogy területileg sem leszünk mesz- sze.egymástól.. y'-A A Hamburgban járt. öntő- csoport nemcsak látta a folyamatos öntést, hanem megtanulta a berendezés kezelését, az önálló munkát. A harmadik napon — igaz felügyelet mellett — de már önállóan dolgoztak. Azt persze nem szabad elfele.fteni, hogy valamenyien tüzes acélhoz szokott öntőszakmunka- sok. Az ö feladatuk lesz az elkövetkezendő hónapokban a többiek betanítása. ,. — Csak kint ertetbiik meg. hogy miért volt szükséges az az alapos orvosi éfc pszichológiai vizsgálat, amelyen itthon átestünk, s ‘volt amikor kicsit nehezményeztünk is. A folyamatos;•-öntéshez nélkülözhetetlen ja jó reflex és a szakadatlanífigyelem. Egykét másodpetre elmélázás és kifolyhat az a»cél vágj- jobbik esetben selejtes lesz a termék. Egy adag leöntésnel még cigarettára gyújtani sem volt időnk és lehetőségünk. — Mennyi idő alatt lehet megfelelő rutinra szert lenni és kialakult-e már a teljes öntőlétszám ? — Nekünk öntőknek legalább egy fél évre van szükségünk. hogy teljes bizonsag- gal, otthonosan mozoghassunk. Ami a. létszámot illeti, még nem teljes. Nem ismerjük pontosan a bérlehetőségeket és sokan még számít- gatnak, hogyan járnának jobban anyagilag, ha jönnek Víztisztító berendezések épeinek a Sajó völgyében gyomirtókkal és rovarirtókkal való visszaélés következtében meggyorsult Európa madarainak pusztulása. E jelenség kapcsán felvázolhatjuk az általános szennyeződés aggasztó, alakulását, Peter Bertho/d professzor, a rúdolfzelli/ornitológiái állomás tudományos munkatársa az alábbiakban foglalja össze az aggasztó helyzetet: A 11. világháború óta több ízben fordult elő, hogy a gyomirtói; és a műtrágyák mezőgazdaságban történő alkalmazása után tömeges madárpusztulásra kell felfigyelnünk. Hollandiában például a 60-as évek folyamán széleskörűen alkalmazott rovarirtószer használata következtében mintegy 2000 madár pusztult el. A tengerparton, ahol 1954-ben még 40 000 tengeri fecskefészket számláltál):, 19öö-ben már mindössze 650 fészket találtak. Az ok: az ipari eredetű, klórtartalmú szennyeződés. Svédországban az utóbbi években a mezőgazdaságban széleskörűen alkalmazott melil- és higanytartalmú szerek miatt katasztrofális mértékben csökkent bizonyos madárfajták létszáma. Németországban a rendszeres megfigyelések során azt tapasztalták, hogy igen sok madárfaj la van kihalófélben, az ipari szennyeződés elsősorban az énekes madarakat fenyegeti. 27 megfigyelt madárfajta közül 26-nál jelentős létszámcsökkenést tapasztaltak, amely 14 esetben elérte az 50 százalékot. Két év alatt néhány madárfajta létszámának csökkenése meghaladta a 66 százalékot. ... A Sajó magyar szakaszának szennyezettsége gyakran olyan nagy. hogy a víz felületén úszó olajfoltok sokszor még Szolnok térségében is észlelhetők. A határon túlról negyedosztályú minőségben érkező viz tisztítási módszereinek- gazdaságos kidolgozásán évek óta munkálkodnak az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szakemberei. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a Tisza torkolatánál a Sajó vize jelenleg tisztább, mint amikor a határon bejön. Az öntisztulást tapasztalták a folyó más szakaszain is, de ezek a vizek még igen nagy szenny- utánpótlást kapnak a Sajó völgyében települt Borsod megyei üzemektől. Az igazgatóság szakemberei jelenleg nyolc helyen vesznek rendszeresen mintákat a folyó vizéből és így a szennyek kémiai összetétele már ismert előttük. Ezért arra törekednek. hogy az üzemek vezetőivel együttesen oldják meg a folyók szennyezettségének csökkentését. Ennek érdekében jelenleg a Sajó völgyében több száz millió forint értékben épülnek tisztítóberendezések. Így például az Ózdi Kohászati Üzemekben, a Borsodi Ve- gyikombinátban és Miskolcon korszerű szennyvíztisztító rendszereket és telepeket alakítanak ki. Ezek üzembe helyezésével előreláthatólag 1980-ig jelentősen csökken majd a Sajó szennyezettsége j és nagyobb lehetőség nyílik j a víz öntisztulására. A Sajó határmenti szaka- | szán az idén kezdte meg munkáját hazánk első j szennyvizészlelő és -jelző ál- j lomása. Az úszó berendezés' pontosan jelzi — többek kö- I zött —, hogy a határon túlról milyen oxigen-el vonó | szennyek érkeznek hazánkba. 1 Y‘ A . Hamburgban járt cso- ‘ port három tagjával, Csáká- nyovszky Sándor technikussal, Dankó András második üstössel és Juhász Endre öntő szakmunkással beszélgettünk a külföldi tapasztalatokról és arról, hogy mi késztette őket a pályaváltoztalás- ra. Csákányovszki Sándor: „Tulajdonképpen nem pá- flyaváltoztatás ez számunkra, hanem egy magasabb technológia elsajátítása. Többségünk eddig is folyékony acéllal dolgozott. Engem már a technikumban érdekelt a folyamatos öntés, arait a szakirodalom akkor még csak megemlített. Hihetetlennek tűnt, hogy a durva- hengerműt ki lehet iktatni és hengerészek nélkül mi öntök is tudunk bugát gyártani. Itt az öntőcsarnokban már művezetői kinevezés várt volna rám, az új dolog viszont annyira izgatott, hogy mégis emellett döntöttem, íyzt mondtam, hogy fizikai dolgozónak is átmegyek, persze ha a bérek kecsegtetőek.” Dankó András: „Nemrégen jöttem át az öntöcsarvagy ha maradnak. Ez a bizonytalanság kicsit minket is idegesít, bár nem valószínű, hogy rosszul járhatnánk. * Ha külföldi üzemben jár az ember, mindig találkozik meglepetésekkel, számára meglepő dolgokkal. Végezetül ezekről beszélgettünk a Hamburgban járt öntőmun- kásokkal. Dankó András röviden így fogalmazta meg: — Kellemes meglepetés volt a német kollégák segítőkészsége. Kézzel-lábbal magyarázkodtak, látszott rajtuk örülnek, ha minél több tapasztalatot átadhatnak. Másik meglepetés a munkásvédelemnél tapasztalható fegyelem volt. Nem a szekrényben tartják a munkásvédelmi felszereléseket, nincsenek munkásvédelmi őrök, mindenki a maga testi épségének fegyelmezett őrzője. Ilyen szempontból irántunk, vendégek, külföldiek iránt sem volt ak elnézőek ... Tóth István Earépa madarai a szennyeződés áldozatai A növényvédő szerekkel, irtniiyzat és tiravesséi a MezíEtazdasáai szavetkeiefekben u ■■ m fewiionsÉpíf bemutatója
