Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-02 / 127. szám
1973. június 2., szombat ÉS2AKrMA^ARG*SZÁG 3 1 lervezömunla cifentasabb szakasza z év eleje óta az Országos Tervhivatal közgazdászai az 1976—80. éveket: felölelő időszak várható főbb gazdasági folyamatait, a fejlődés várható irányait kutatják, térképezik fel. Az V. ötéves népgazdasági terv kidolgozására három esztendő áll a tervezők rendelkezésére. 1973-ban — 1976, sőt, I960 gazdasági eredményeit felbecsülni — bonyolult számításokat igénylő, komplex feladat. A jövő nem a jelen fejlődési irányzatainak egyszerű folytatódását, időbeni meghosszabbítását jelenti: míg egyes gazdasági folyamatok megszűnnek, vagy háttérbe szorulnak, eközben újabbak keletkezhetnek, s hatásuk nyomán változhat egész gazdasági struktúránk, lényegesen megváltozhat a különböző ágazatok súlya, szerepe a népgazdaságban. A gazdasági fejlődés várható jellegzetességeit idejekorán felismerni — ez a jó tervező-közgazdász munkájának a kulcskérdése. Sokan vallják: ez a tervező munkájának legszebb, legfontosabb szakasza. A népgazdasági terv fő koncepcióinak, legfontosabb gazdaságpolitikai elgondolásainak a felvázolása: ehhez nélkülözhetetlen a valóban alkotó közgazdasági munka. A terv kidolgozásánál természetesen mindvégig támaszkodnak a hosszútávú tervből levonható következtetésekre, hiszen a tizenöt évet átfogó hosszútávú terv egészen 1985-ig feltárja a fejlődést befolyásoló belső és nemzetközi körülmények alakulását, körvonalazza a gazdasági fejlődés várható ütemét és fő arányait, vaalmint a legfontosabb szerkezeti változásokat. Az általános, népgazdasági szintű koncepció kidolgozása mellett részkoncepciók is készülnek: ezek a különböző ágazatok fejlődését-vázolják fel, szakértői tanulmányok alapján. A többféle — esetleg eltérő fejlődést ajánló tanulmány eredményeire támaszkodva a Tervhivatal összesíti a sokirányú tervezőmunka tapasztalatait és ezek alapján feltárja a fejlődésünk legkedvezőbb változásait, végül pedig összefoglaló javaslatot dolgoz ki az ötéves terv koncepciójáról. Ezt követően kerül sor 1974. második felében a tervező munka második szakaszára, amikor a központi fejlesztési koncepció ismeretében kidolgozzák a megvalósításhoz szükséges intézkedéseket, meghatározzák, milyen döntések és szabályozó módosítások szükségesek ahhoz, hogy a terv végül is valóra váljon. Az V. ötéves terv megalapozottabb, egységesebb metodikával készül, mint az eddigi tervek. Az Országos Tervhivatal mellett nagy szerep hárul az ágazati minisztériumokra, amelyek átfogó elemzéseket készítenek ágazatuk fejlődéséről és helyzetéről. Mindenekelőtt azonban fontos feladat vár a gazdálkodó szervezetekre: trösztökre, vállalatokra, szövetkezetekre, amelyek most másodízben készítik el saját középtávú terveiket. a legutóbbi (tehát a most érvényben levő) középtávú vállalati terveknek közös hibája, hogy gépiesen a nép- gazdasági terv üteméhez és arányaihoz alkalmazkodnak. Nem egy vállalat mérlegelés nélkül átmásolta a népgazdasági tervben előre jelzett fejlődési ütemet, holott előfordulhat, hogy saját lehetősége ennél kisebb, vagy erőteljesebb dinamikát követelne. Hasonlóan hibás szemlélet szülte azt a gyakorlatot is, hogy a jelenlegi vállalati tervek kezdő és utolsó éve szinte minden esetben megegyezik a népgazdasági terv két határévével, pedig közgazdasági tény, ! hogy a vállalatok termelési ciklusa csak a legritkább esetben felel meg pontosan öt esztendőnek. Lehetnek vállalatok, amelyeknél a tervperiódus három évet tesz ki, s vannak olyanok is, amelyeknél — a megelőző időszak beruházási tevékenysége következtében — a középtávú terv hét évet kellene, hogy felöleljen. 506 ezer tonna amnsnnitrát A Tiszai VegyikonVbinát nitrogénműtrágya gyára évről évre növeli termelését. Két évvel ezelőtt még az volt a eél, hogy lehetőleg minél jobban megközelítsék az évi 5 ezer tonnás szintet. így 1971-ben kereken 470 ezer tonna 34 százalékos hatóanyagtartalmú nitrogénműtrágyát termelt a kombinát. Az elmúlt évben a gyár műszaki és fizikai dolgozói a karbantartókkal vállvetve tovább fokozták a termelés növelésére irányuló erőfeszítéseiket. A nitrogénműtrágya gyár- több mint 30 szocialista brigádjának, s az üzemek összehangolt tevékenységének. nem utolsósorban pedig az év második felében elkészült IX. savüzemi egység üzembe helyezése eredményeképpen 1972-ben a vállalat már 11,5 tonnával több ammonnitrátot adott a népgazdaságnak. — A múlt évi 481,5 ezer tonnás termelési szánt azonban korántsem jelenti a maximumot — mondta Takács József, a gyárvezető helyettese. Az ez évi tervfeladat ösz- szeállításánál az igazgatósággal egyetértésben elhatároztuk, hogy 1973-ban a múlt évinél is magasabb mércét állítunk magunk elé. Eszerint | az idén ammonnitrátból nem. ‘ csak elérjük, de meg is haladjuk a félmillió tonnás termelési eredményt. A terv- előirányzat ugyanis 506 ezer tonna nagy hatóanyag tartalmú nitrogénműtrágya ' gyártását írja elő számunk- I ra. : — Eddigi eredményeink j biztatóak — tájékoztatott a ■ gyárvezető-helyettes. A nitrogénul ú trágya gyár valamennyi üzeme a tervnek megfelelően teljesíti feladatát. Május 28- j al bezárólag ammóniából ! 2,279, salétromsavból 2,453, ammonnitrátból 2,512 tonnával termeltünk többet, mint j amit az operativ terv szá- j munkra előírt. Tehát minden ; remény megvan arra. hogy mint eddig, a jövőben is maradéktalanul teljesítjük kötelezettségünket — mondta végezetül Takács József. Dolgoznak a hegesztők a Tlseai VegyikomMysát otofltrihmn. építésén Pető: Kovács Eitdréné Szarvasmarha-tenyésztés «sasai szít« A HÚSHASZNÚ Szarvasmarha-tenyésztő Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása két évvel ezelőtt, 1971-ben alakult meg hazánkban. Az öt alapító gazdaság között találjuk a mezőkövesdi Kossuth Termelőszövetkezetet is. Jelenleg már ötven tagja van a vállalkozásnak, amelynek a hús termelési rendszer kialakítása az elsőrendű feladata. Fontos népgazdasági érdek fűződik ugyanis ahhoz, hogy a sza rvasmarha-tenyészlés is specializálódjon. Természetesen mindez nem érhető el egv-két év alatt. De hogy létjogosultsága van, azt a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére a közelmúltban hozott kormányhatározat egyértelműen alátámasztja. — A húshasznú szarvasmarha-tenyésztő vállalkozás keretében mindegyik közös gazdaság, így a Kossuth Ter- m el ős zö vet Kezet is az intenzív gyepgazdálkodásra alapozza a marhahús-termelést — mondja Halma v Ferenc főállattenycszlö. — Ez a módszer rendkívül kedvező számunkra, hiszen termelőszövetkezetünk több mint ezer hold gyeppel rendelkezik, amely á HVSZ rendszerű marhahús- termelés beindításáig nem volt kellőképpen kihasználva. Tehát a gyep intenzív hasznosítása a mi gazdaságunkban is megkezdődön. Ezáltal az összes takarmányigényi, a rendszerbe bevont mintegy 220 szarvas- marha. illetve tehén részére a tsz tulajdonában levő gyepterületek biztosítják. A borjút is a legjelőn neveljük, ilyen formán akár üszők, akár bikák a borjak, héthó-, napos korukig az anyjukkal együtt vannak a legelőn. — Hogyan vélekedik a HSZV rendszerű szarvasmarha-tenyésztés bevezetésének eddigi tapasztalatairól Lázár Péter elnök és Káló Tibor főkönyvelő? — Már a hatvanas évek végén szerettük volna a növénytermesztés mellett az állattenyésztésben is előrelépni. Az utat a pontos könyvelés, az önköltségszámítás mutatta meg. A szarvasmarha-tenyésztés fenntartását és fejlesztését a közel 1000 hektárnyi legelötertilet indokolta. Áz első időkben a tejtermelés fokozására gondoltunk, ám ez sehogysem sikerült. Az egy tehénre eső hozamot 2200 liternél nem tudtuk magasabbra emelni. A szűkös munkaerőhelyzet, a termelékenység növelése a szabad- tartásos rendszer felé terelte figyelmünket, A marhahizlalás terén sikerült is szép eredményeket elérni az ab- rakos hizlalással, de a jövedelmezőség még így sem volt biztosítható, csupán a ráfizetés lett kisebb mint a hagyományos tartási, hizlalási módnál. Ilyen előzmények után kapcsolódtunk be alapító tagként 1971-ben a HSZV-be. — Milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük az induláskor? — kérdeztük. — Az első évben, 1971-ben 50, illetve 100 tehenet állítottunk be a program keretébe. Tapasztalatok híjáin saját bő- rünkön ismertük meg ennek a tartási módnak a nehézségeit, buktatóit. Mi is azt gondoltuk — mint sokan mások —, hogy a sza bad tartás nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is nagyon egyszerű tartási mód, hiszen már sok ezer év óta eredményesen űzik az egész világon. Az első évben nálunk is nagy mértékben j elen tkeze tt ennek a tartási módnak egyik igen komoly költség-tényezője: a terméketlenül maradt tehenek egy évi tartási költsége, mert csak 66 százalékos volt a termékenyítési ered - mény. Ezenkívül nehézségek jelentkeztek az ivóvíz, az öntözővíz-ellátásnál, a takarmányozásnál. Ez utóbbinál a legelőfú és téli tömegtakar- mány ellátásban. A silózógépek, betakarító gépek problémája még ma is kisért. Ugyanakkor meg kellett tanulnunk az állatbiológia fontosságát, a mikroelemek jelentőségét. A laboratórium adott számunkra biztos támpontot ezeknek a kérdéseknek a megoldásához. Laboratórium nélkül ugyanis nem képzelhető el a talaj megfelelő kihasználása, a takarmány összetételének kialakítása, a vérvizsgálat és egyéb, eddig nem eléggé méltányolt alapfeltétel megteremtése. Nagy segítséget jelentett számunkra a HSZV szakla- n ácsadása, szakembergárd á - ja. hiszen egyedül nem tudtunk volna megbirkózni a nehézségekkel. A hibák, hiányosságok ellenére azonban bíztunk a rendszer megvalósításúban, mert —- igaz, saját kárunkon, de tanultunk a kudarcokból. — Tehát eredmények és kudarcok váltogatták egymást? — Igein. Végeredményben az 1971-es év sem hozott sókkal többet, mint a Icaráb- bi évek gyenge eredménye, de bőséges tapasztalatokat szereztünk és felkészültünk a következő esztendőre. A legfőbb tapasztalatunk az volt, hogy az egész rendszer alapvető követelménye a jó minőségű és megfelelő meny- nyiségű legelőül. — A második évben, tehát 1972-ben az egész állomány- nyál áttértünk a hústermelésre. Az elmúlt évben az átlagos tehénlétszám 229 darab volt. Ebből a legkorábban leellett száz tehenet elkülönített legelőn, mintegy 57 hektár területű ősgyepen tartottuk és külön megfigyeltük. Ennek a kiemelt csoportnak a költségeit és hozamait: a könyvelésben is elkülönítettük. A területet villa- mos árammal vettük körül. I Építettünk egy nyári szállást : is. Ezen a legelőn a 100 tehe- j net és szaporulatát mindössze egy ember gondozta. A HSZV receptnek megfelelően holdanként 9—10 mázsa vegyes műtrágyáit használtunk fel hatszori öntözéssel. — ÖSSZESSÉGÉBEN elmondhatjuk. hogy nyereségessé vált termelőszövetkezetünkben az állattartás. Ezért a középtávú fejlesztési tervünkben előirányoztuk, hogy meglevő üszőáli omány u nk ra alapozva a tehenek számát 1975-re hatszázra emeljük, ehhez a szükséges feltételeket — a tehenészeti telepet, az öntözhető legelőterületet és a szakképzett munkaerőt — időben biztosítjuk. L. L. 18 közelmúltban új moz- galom kezdte bontogat- “ ni szárnyait hazánkban: „Dolgozz Hibátlanul!” A hibamentes munkarendszer nemzetközi szinten is rendkívül gyorsan terjed. A termékek hibamentes gyártásának rendszerét lS55-ben kezdték bevezetni a Szovjetunióban, a Szaratoví Gépgyárban. Itt a dolgozók a vállalati munka alapvető céljául. a gyártott termékek jó minőségét jelölték meg Hangsúlyozták a hiba minél korábbi fázisában való felismerésének fontosságát, ment ha erre csak később keiül sor. akkor a hibás termékekbe fektetett további ráfordítás kárba vész, illetve a hibásan kiengedett termék a felhasználás során súlyos neliézsé- geket okozhat. Hazánkban először a Vil- lamosszigelelő és Műanyaggyárban vezették be a DH munkarendszert. 1969-ben kezdték el az előkészítést. A példát azóta vállalataink egész sora követte és számos helyen bevezetésre került a „Dolgozz Hibátlanul” munka- rendszer. MegállaprÖiató. hogy a hibaforrás az emberben keresendő. tehát kilcüsaöbölhető. A DH egyik alapél ve: nem azt keresi, hogy „ki”, hanem „mi” okozta a hibát, tehát a hibákat kiváltó okokra koncentrál. Ez az alapelv alkalmas az üzemi demokrácia széles körű kiterjesztésére, mert; a vállalat minden dolgozóját a vezetéstől a végrehajtásig bevonja a hibák feltárásába, felszámolásába és lehetővé teszi a vezetés és a végrehajtás közötti, szinte mindennapos véleménycserét. Következésképpen tehát a DH-mozgalom igényli az üzemi demokrácia még magasabb szintre emelését. Elen- ,fedhetetlen a munka minden ^fázisában a legteljesebb ny.il- ' vánossdg, amelynek biztosítéka a legszélesebb társadalmi ellenőrzés lehet. Ügy is ki lehetne .képletesen feiezni, hogy a vállalati kollektíváknak megszámlálhatatlan szeme legyen.- Figyeljen a termelés-előkészítés és -végrehajtás minden pontjára, minden színien, minden üzemben és minden műhelyben. Koncentráljon a hibák megelőzésére: észlelés esetén azonnal figyelmeztessen és követelje azok megszüntetését, bármilyen szántén is keletkezett a hibaforrás. A DH munka- rendszer és a munka verseny kapcsolatának szükségessége nyilvánvaló, mivel "a DH munkarendszer kifejezetten igényli a munkaverseny, a brigádmozgalom további fokozását. Felajánlások sora előtt nyitja meg az utat. és igényt fart az élen járó, a vezető brigádok tapasztalatainak átadására, az újítások elterjesztésére. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szocialista brigádok közösségei hatalmas tömegbázist képviselnek és ez a réteg éppen jellegénél fogva alapvető biztosítéka lehet a hibamentes munkarendszer bevezetésének, sikeres alkalmazásának, A silier annál is inkább biztosítva látszik, mivel a hibamentes munka- rendszer elve és lényege, szoros összhangban van a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavával. A mozgalom jellegéből adódik az is, hogy lehetőség nyílik a vezetés és végrehajtás, valamint a párt, a KISZ, a szakszervezet még összehangoltabb együttes munkájára. Köztudomású az is, hogy jó minőségű terméket előállítani, jó minőségű munkát végezni csak szervezett és rendszerezett körülmények között lehet. Olyan körülmények között, amikor a munkafolyamat teljes átfutási ideje jól meg van tervezve, a részfolyamatok összehangoltak, a folyamatban részt vevő dolgozók feladataik jelentőségével tisztában vannak, a folyamatot céltudatos vezetés irányítja és ellenőrzi. A hibamentes mim. kamoaszer az intenzív fejlesztés eszköze is. Jól tudjuk, hogy az extensriv fejlesztésnek megvannak a határai. Ugyanis az ilyen irányú fejlesztésnek — egyéb tényezőket nem is említve — határt szab az. hogy igen nagy a beruházási igénye, és ezek a források nem ki menthetetlenek. Nem lehet lehat a gazdaságnak következmények nélkül, szabályozott eszközellátás mellett; olyan Igényé, hogy csak az extenzüv fej- iesztéisre rendezkedjen be. A rendelkezésre bocsátott beruházások felhasználása mellett arra is keil törekedni, hogy a folyamatokon belüli veszteségeket csökkentsük. Az extenzív fejlesztés mellett fontos a belső tartalékok feltárása. Tehát a gazdaság ex- tenzív fejlesztési terveit intenzív (belső) fejlesztéssel, belső vizsgálatokkal kiegészítve szükséges alátámasztani. A hibamentes munka- rendszer lényegében az intenzív' fejlődés szervezett, tudományos alapokra helyezett, de a vállalati kollektíván keresztül tánsadalmasított, új formájú vezetési módszer, eszköz, mélynek célja a hibátlan munkavégzés. A DH munkamódszer alkalmazásának feltételei vannak. A munkamódszer nem sablonos. A z MSZMP Központi Bizottságának a vállalaU üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről szóló 1971. decemberi határozata előírta a munkaszerwzés fellendítését. A szervező munka hosszabb távon való, tervszerű és állatidé fejlesztésével el kell érni, hogy a legkorszerűbb üzemi és munka- szervezési módszerek (lásd DH) széles körben meghonosodva aktív segítőjévé váljanak a munkaerő és a termelési eszközök magasabb színvonalú hasznosításának, a termelés, a gazdasáigossag növelésének, a munkakörülmények javításának. Az elkövetkezendő időszakban tehát határozottabb intézkedéseket kell tenni a hibák kiküszöbölésére, a gazdasági építőmunka javítására, továbbfej lesztésére. A DH munkarendszer bevezetésének feltételei vannak. A hibamentes munkamódszer alkalmazásának leglényegesebb feltétele a vezetés és a kollektíva érettségi színvonala, amelynek alapján önkritikusan szembe tudnak nézni a tényekkel. A kollektíva minden egyes tagja, a részfeladatot végrehajtók is legyenek tisztában szerepük jelentőségével, az egész feladat végrehajtásában. Képesek legyenek önminöség- vizsgálatra. A vállalat rendelkezésére álló anyagi ösztönzőket is az elérendő eél érdekében kell felhasználni. A DH bevezetéséhez meg kell nyerni a vállalat minden dolgozóját. Nagy gondot kell fordítani az alapos tájékoztatásra. Biztosítani a hibátlan munkavégzés feltételeit, valamint a központilag irányított teljes körű hibafelmérést. Ki kell dolgozni az erkölcsi és anyagi ösztönzés módszereit. A munkahelyekre specializált oktatást kell bevezetni azért, hogy a dolgozók ismerjék a munkafolyamathoz való kapcsolatukat. Dolgozóink általában elégedetlenek önmagukkal, törekednek önként is a hibák kiküszöbölésére. A dolgozókat el kell látni előírásokkal, tervekkel, amelyek segítségével tudják, mit várnak töltik. S enki nem állíthatja, hogy bármilyen mun- karendszerrei teljesen hibamentesen lehet gyártani, dolgozni, de célul tűzhető ki ennek állandó, fokozatos megközelítése, ilyen módon a hibák és a veszteségek módszeres csökkentése. A DH erre kitűnő alkalom, mert viszonylag kis anyagi befektetést: igényel, ugyanakkor számottevő gazdasági eredményi tud hozni amely egv- ben biztosítja az emberi, anyagi és műszaki tartalékok feltárását. Boda István Hiáiittia má „DsSgozz
