Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-12 / 109. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. május 12., szombat Az ötödik nap margójára Diákok a fesztiválon A mai programból Tegnap délelőtt diákok vet­ték birtokukba a miskolci fesztivál vetítőtermét. A mis­kolci Herman Ottó Gimnázi­um csaknem 500 növendéke jött el, hogy megtekintsen néhány versenyfilmet, s utá­na vitatkozzon róla. A bemu­tatás után élénk beszélgetés alakult ki az alkotók és a diákok között. A programon kívüli vetítés bizonyára „mindkét félnek” sok hasz­A péntek esti vetítésekkel tulajdonképpen véget ért a fesztivál versenyrésze. A mai napra már csupán az ünnepélyeb zárás, az ered­ményhirdetés maradt hátra, melyet mint mindig, most is a díjazott filmek újbóli be­mutatása követ. A XIV. mis­kolci filmfesztivál záróünnep­ségére este 6 órai kezdettel kerül sor a színházteremben. A zárszót Tóth József, az SZMT vezető titkára mond­Befejeződött hát tegnap estével a XIV. miskolci filmfesz­tivál versenyprogramja, s mára már csak néhány ünnepélyes aktus — zárás, díjkiosztás — maradt. Ez a kevés programot ígérő nap viszont alkalmasnak kínálkozik arra, hogy a Mis­kolcra jött filmalkotók akár a klubban, akár a város más helyein kisebb-nagyobb társaságokba verődve gondolatokat cseréljenek. Már csütörtök estétől pezsgőbbnek látszott a klubélet. Arról persze nincs felmérésünk, illetve adatunk. vajon a termékeny viták utáni vágy, vagy az esős időjárás volt-e alapvető oka ennek a pezsgésnek. Mint várható volt, péntekre a fesztivál vitájára némileg benépesült a Rónai Sándor Művelődési Központ. A kritiku­sok meghökkentően kis számban képviseltették magukat, hol­ott a vita nagyrészt az ő munkájukkal volt kapcsolatos. Az ankét címe ez volt: A magyar rövidfilmek kritikájával kap­csolatos problémák megvitatása az elméleti munkaközösség állásfoglalása tükrében. Vitaindító előadást Lázár István, a Valóság munkatársa tartott.' A hozzászólások és a vitaindító előadás főbb jellemzői a gyakorlatiasság, a nem ritkán szen­vedélyes hangvétel és a jóindulatú kiútkeresés voltak. Csak­nem minden hozzászólásban és a referátumban is igen nagy helyet foglalt el a Balázs Béla Stúdió részvétele, illetve rész­vételének hiánya. Érdekes, friss volt ez a tanácskozás, az eredményessége azonban vitatható, mert az országos kritika jelentős képviselete nélkül az alkotások és a kritika viszo­nyáról érdemben vitázni reménytelen vállalkozás. Az utolsó versenynap filmjei közül négyet említek meg. Szomjas György alkotása, a Füredi Anna-bál, amely úgy mu­tatja be a külföldről hazalátogató magyarok részvételét ezeken a bálokon, a szépségkirálynő-választást és egyebeket, hogy egy­úttal görbe tükröt is tart azok elé, akik a gyönyörtől bódul­tán nézik és vágyják ezeket a rendezvényeket. Kiemelkedően értékes darabja volt az utolsó napnak a Műteremlátogatás Varga Imre szobrászművésznél című képzőművészeti portré­film, közelebbről érintett minket az Életforma című, Sáros­patakon készített, a szőlőgazdálkodás és vasutas munka kö­zött szinte tojástáncot járó vasutasok életéről szóló munka. És nem lehet meg nem említeni a Csudavilágot, Rózsa Já­nosnak, Gross Arnold játékos rézkarcaiból Vujicsics Tihamér zenéjével készített animációs filmjét. (benedek) niek esti programban szerepelt Reisenbiichler Sándor :i3-es óv című animációs filmje, amely az emberi ön- ításról szól. Egy kocka a filmből Egy kocka Nádasy I.ászló Életforma című dokumentum- filmjcből. A film a tegnapi programban szerepelt Vita a kritikáról Tegnap délelőtt tartották meg a fesztiválpalotában az idei, XIV. filmfesztivál leg­jelentősebb ankétját. Lázár István, a Valóság munkatár­sa mondott vitaindító beve­zetőt ahhoz az eszmecseré­hez, amelyen a magyar rö­vidfilmek kritikájával kap­csolatos problémákról volt szó. Nem könnyű témát válasz­tottak megvitatásul a részt­vevők, hiszen ellentétben az irodalom-, a képzőművészet- és a filmkritikával, a rövid­filmekkel kapcsolatban — amint azt a vitaindító előadó is hangsúlyozta — inkább a kritika hiányáról kell és le­het beszélni. Rendszeresen és érdemlegesen ugyanis nagyon kevesen foglalkoznak rövid- film-kritikával. Bár épp e filmműfajban egyre nagyobb a termés. A televíziós rövid­filmek, riport- és dokumen­tumfilmek kapcsán ugyan viszonylag szép számmal je­lennek meg kritikák, de a mozifilmek szinte visszhang nélkül léteznek. Amint az a tanácskozáson, a vitán kide­rült, ennek az is oka, hogy ezeket a filmeket — elsősor­ban a mozivászonra készült alkotásokat értjük itt — csak esetlegesen, véletlenszerűen láthatják a filmkritikusok, akik így nem is tudják átte­kinteni egy év teljes termé­sét. Ezért felmerült a tanács­kozáson az a gondolat, hogy jó lenne, ha a televízió na­gyobb teret nyújtana a rö­vidfilmnek a képernyőn, a ki­emelkedő alkotásokat időről időre bemutatná. A tanács­kozáson szó esett arról , is, hogy a Balázs Béla Stúdió legjobb alkotásainak helyet kellene biztosítani ezen a fesztiválon is. Kitekintésre szükség lenne nos tapasztalattal szolgált. ja. B. Farkas Tamás vagyok A nagy sikerű, Századunk sorozat alkotója, rendezője, a miskolci filmfesztivál oda­adó híve. Bokor Péter idén kilencszer vett részt a rö­vidfilmek e seregszemléjén. Ezúttal, mint a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió ve­zetője. — Én eddig is dokumenta­tív jellegű filmeket csinál­tam, s most is ez a felada­tom még akkor is, ha nem én vagyok a rendező. A fiatal kollégákért eddig is izgultam, most legfeljebb szélesedik azoknak a filmeknek és al­kotóknak a köre. akiknek munkájáért tiszta szívből iz­gulok. A változás tehát nem nagy. — Mégis hogyan ítéli meg a fesztivált? — Ennek a műfajnak az egvetlen komoly hazai ese­ménye. S nagyon fontos sze­repe van abban, hogy növe­kedjék informáltságunk. Egy év terméséi úgv nézhetjük és beszélhetjük meg. hogy közben számot adhatunk a munkákról, a különböző ten­denciákról. Hiszen sajnála­tos módon nagyon keveset ismerünk a világ különböző részein készült riport- és do- kumentumfilmekből. — Korábban voltak infor­mációs vetítések is... — Ügy vélem, erőfeszíté­seket kellene tenni, hogy ezen a fesztiválon is ismét kitekinthessünk a világba. De nem akármilyen kitekin­tésre van szükség. Olyan fil­meket kellene ide hozni, amelyek a jelentős tenden­ciákat képviselik. — Tapasztalható a doku­mentumfilmek jelentőségé­nek a növekedése. — Főleg amióta a televí­zió mint alkotóműhely dön­tő szerephez jutott ebben a műfajban. De az utóbbi idő­ben már észlelhető, hogy a különböző műhelyekben dol­gozó alkotók dolgoznak egy­másnak, s én hiszek abban, hogy ez a kapcsolódás egy­re erőteljesebb lesz. — Tervei? — A stúdióban szeretnénk néhány olyan alapvetően fon­tos kérdésről készíteni fil­met, amelyek jellemzőek a mai Magyarországra. Sze­mély szerint folytatni, amit eddig csináltam. Cs. A. — Tévedés ne essék, Ba­lázs János nem naív festő, — mondta B. Farkas Tamás egy este a fesztiválvetítés után. Aztán gondolatban újra vé­gignézte a filmet, amíg a forgatásról beszélt: — Hosszú idő telt el, amíg a Balázs János vagyok című filmig eljutottam. Nem is­merték az országban: az el­ső fotót én készítettem róla. Első kiállításának katalógu­sára ... Eleinte nem voltak ilyen erőteljes képei, mint most. Bokodi Béla készített A hét című műsorban egy riportot vele. Felfedezték a televíziósok. — Régen ismertem Balázs Jánost. Izgatott a téma: egy ember, aki a putriból fölzár­kózott a XX. századi magyar festészet élvonalába. Nem stílusában, de művészi indí­tékban Csontváry mellé so­rolhatnánk. A salgótarjáni festő kulturált, művelt em­ber. Hosszasan mesélt ne­künk a Salgó várban a Pető- fi-emléktábláról. Nitschét ol­vas, és nem mozdul ki a put­rijából. Különös ember... — A forgatás nem munka volt — élmény. Balázs János eleinte nem akart beszélni. „Mit mondhatnék?” — kér­dezte, amikor felállítottuk a reflektorokat, kamerákat. Az­tán egyszerre nem a kame­rának, hanem nekünk, em­bereknek kezdett beszélni. Kilenc percig, megszakítás nélkül. Ritka dolog, hogy ilyen hosszú monológ vágás nélkül kerüljön a filmbe. Eb­ben pedig úgy szerepel. A végére az indulatig eljutott ez a szűk szavú ember. „Ba­lázs János vagyok” — így kezdte: innen született a film címe. — Még egy érdekesség: Durkó Zsolt, a film zeneszer­zője előre megkomponálta a zenét. Balázs János képei ih­lették, tehát nem szinkron­ban született a filmmel a ze­ne. — Nem akartam, hogy bár­ki is kuriózumnak tekintse a salgótarjáni festőt. Meg sze­rettem volna tisztítani a ma oly divatos hamis cigánykép­től. Azt hiszem, sikerült. Er­ről az emberről még tíz fil­met lehetne készíteni. Vala­mennyi igaz lenne. (ni—a) Klub és könyvtár — Csak egyenesen menje­nek. A tanácsháza épületé­ben van a könyvtár is ... A néni még készségesen azt is megmagyarázta, hogy az épület másik oldalán — így azután könnyen odataláL tunk a gibárti új könyvtár­hoz. Az útbaigazításra azért szükség volt, a könyvtár ugyanis nemrégiben, március elején költözött át az isko­lából — az előtérben bizto­sítottak neki helyet — új otthonába. — Azelőtt lakás volt itt — mondta Olcsváry Miklósné, nyugdíjas tanítónő, a könyv­táros. A lakók elköltöztek, itt maradt üresen ... így lett belőle könyvtár meg egy kis klub. Mert két helyiség volt szabadon. S a klubra is na­gyon nagy szükségünk volt... Bizony nagy szükség volt erre a klubra. Kedvesen, szolidan, ízlésesen berende­zett kis helyiségében szom­batonként összejönnek a fiatalok. Az itt lakók, az el­járók és hét végére hazaté­rők, középiskolások és mun­kásfiatalok. — Harmincegy beiratko­zott klubtagunk van. Igaz, nem minden szombaton jö­vünk össze ennyien, de azért szép számmal jönnek el a gyerekek. Csak azok marad­nak el, akik éjszakára men­nek dolgozni... Bár még igazán fiatal a klub Gibárton, de már ed­dig is — saját erőből — sok mindennel büszkélkedhetnek. Maguk csinosították az épü­let környékét, megcsinálták a lépcsőt, s úgy tervezik, még egy szalonnasütőt is ki­alakítanak az udvaron. De nemcsak a közös munka hoz­za őket össze. — A klubfoglalkozás kez­dete beleesik a szombati köl­csönzésbe — magyarázta Olcsváry Miklósné. — Olyan­kor többnyire a könyvekről beszélgetünk. De volt már szellemi vetélkedőnk, hall­gattunk zenét, sőt irodalmi előadást is tartottunk az iro­dalmi szakkör tagjaival... A klubon kívül — régi le­hetőségként — a könyvtár vezetését látja el a nyugdí­jas tanítónő. Majdnem azóta, amióta huszonegy esztendeje ide került a községbe. — Nem nagy könyvtár a miénk, nem is önálló könyv­tár. Az encsi könyvtárhoz tartozunk. Alig hétszáz köte­tünk van, s bizony, a szor­galmas olvasók nehezen ta­lálnak újdonságot... — Kik olvasnak a község­ben? — Főleg a fiatalok. A be­iratkozottaknak — százhar­mincán vannak — csak az egyharmada felnőtt. Így azután nagyon hiányoznak a könyvtárból az ifjúsági és a meséskönyvek. És a köte­lező olvasmányok. Mert az iskolások azt is keresik. — Huszonegy év egy köz­ségben nem kis idő. Sokat tapasztalt... — 'TH ,dia, az olvasási kedv egy 1 .sít hullámzó. Hol fel­lendül, hol meg csökken egy kicsit. Most mintha csökkenne. De lehet, hogy a költözködés meg az új köny­vek hiánya okozzák, s ha megszokják az új helyet, ak­kor ismét többen és többet olvasnak majd. Cs. A. KISLAKÁS-, GARÄZS-, VÍKENDHÁZ-ÉPlTŐK, FIGYELEM! Miskolcról és Hejőszalontáról az alábbi salakblokkok szállíthatók: 50x25x25 38x25x25 38x25x19 30x25x19 50x25x10 Nagyobb tétel vásárlása esetén 10 százalék árengedményt adunk. Érdeklődés, befizetés: B.-A.-Z. m. Építőanyagipari Vállalat Miskolc, Győri kapu 23. Telefon: 16-028. IPARI ÉS SZÁLLÍTŐ VÁLLALATOK, MG. ÜZEMEK! A gyönki MEZŐGÉP VÁLLALJA gépele, járművek, hidraulikus berendezések felújítását rövid átfutási és 6 havi garanciával! Továbbá hajtóművek szállítását a harmadik negyedévtől az alábbi típusokból: FOKOZATNELKÜLI 680 tip. Fordulatszám: 5 és 210 között. Teljesítmény: 0,25—4 kW FIX 2H—200 tip. Fordulatszám: 4 és 450 között Teljesítmény: 0,37—75 kW Alkalmazási terület: gépek és szállítópályák meghajtása. VÁLLALJUK lakatos szerkezetek kivitelezését és SZÜRKEVASÖNTÉST 500 kg súlyhatárig, ÖV. 22-es minőségben, május hótól. Telefon: Gyönk, 66. Isz.: 7064. KÖZÜLETEK FIGYELEM! Útépítéshez, mederburkoláshoz, járdaépítéshez hejőszalontai betonáruüzemünkből szállíthatók: 40x40x10 járdalap 60x40x10 mederlap 30x30x20 mederlap 50x30x15 kiemelkedő járdaszegély 40x20x15 süllyesztett szegélykő 50x25x10 optikai fehér szegélykő Hejőszalontai és sárospataki üzemünkből kútépítéshez, vízelvezetéshez: 40/100-as talpas betoncső 50/100-as talpas betoncső 60/100-as talpas betoncső 100/50-es kútgyűsű “J/75-ös kútgvűrű Vasúi: szállítást vállalunk B.-A.-Z. m:*gyei ÉPÍTŐANYAG IP ARI VÁLLALAT Miskolc, Győri kapu 23. Telefon: 16-028 XIV. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents