Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-11 / 108. szám
A gyorsabb fejlődés feltételei Számvetés az újhelyi járásban A gazdaságtalan termelés csökkentése, az üzem- és munka- szervezés korszerűsítése, valamint a szocialista munkaver- scny-mozgalom továbbfejlesztése érdekében hozott párthatározatok megvalósításának eddigi tapasztalatairól és további tennivalóiról tanácskoztak a közelmúltban a sátoraljaújhelyi járás mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek vezetői, a községi párttitkárok és a helyi tanácsok vezetői. A járási pártbizottság és a járási hivatal által közösen összehívott tanácskozás a mezőgazdaság égetően időszerű feladataira irányította a figyelmet. A tanácskozáson dr. Németh Pál, a járási pártbizottság első titkára elnökölt. Arra kértük, foglalja össze lapunk számára a mezőgazdaság mostani lényegi problémáival foglalkozó vita közérdekű tanulságait. — Mi telte indokolttá a gazdasági és a pártvezetők járási szintű tanácskozását? — A párt járási végrehajtó bizottsága, s két községi pártbizottság ez ideig több termelőszövetkezetet beszámoltatott már az említett három párthatározat megvalósítására lett intézkedésekről. Megállapítható, hogy a határozatok végrehajtása sok tsz-ben még mindig csak a „kibontakozás”, a tárgyalga- tás stádiumáig jutott el. A szükséges intézkedési tervek sem készültek el mindenütt. Külön-külön beszélgetve a vezetőkkel, szakemberekkel, számos jó elgondolás felvetődik —, de a megoldandó feladatok nincsenek komplex módon összehangolva. Kevés szövetkezetben van célszerű egységes cselekvési program, pedig cnélkül a határozatok végrehajtása tervszerűtlen. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy a három határozat szorosan összefügg és nem kampányjellegű, hanem hosszabb távra szóló feladatokat tartalmaz: a gazdaságtalan termelés csökkentesére irányuló határozat a célt jelöli meg, az üzem- és munkaszervezésre, valamint a szocialista munka- versenyre vonatkozó határozatok pedig a célra vezető eszközöket. — Melyek a legsiir- jösebb konkrét tennivalók a gazdaságtalan termelés csökkentésére, megszüntetésére? — Az objektív okok megszüntetésére számos ismert központi intézkedés történi: átvételi áremelés, az állami támogatások növelése stb. Ezek az intézkedések járásunkban is kedvező hatásúak. Az 1972-es termelési szinten számolva az árkiegészítések és egyéb támogatások megközelítően 25 millió forint többletet jelentenek a termelőszövetkezeteknek. Az ösztönző rendszer azonban csak az üzemektől független objektív hátráltató okokat szüntetheti meg. Lássunk néhány jellemző példát! A szövetkezet árbevételében a növénytermesztés és az állattenyésztés kívánatos hozzájárulási aránya 40:60 százalék volna. A járásunkban azonban még fordított az arány, az állat- tenyésztés fejlődése elmarad a növénytermesztés mögött. Szemléleti hibára vall az is, hogy a szövetkezetek egy része a gazdaságtalan termelés csökkentésén egyes ágazatok radikális felszámolását érti. Csupán a múlt évben hat szövetkezet szüntette meg emiatt például a sertés- tenyésztést. Van olyan szövetkezetünk, amelyik ebben az ágazatban már kizárólag csak juhtartással foglalkozik. Ezáltal egyszerűsödik ugyan a termelési szerkezet, de ha a megszüntetett ágazatok árbevételeinek kiesését a többi ágazat bevételeinek növekedése nem követi, nem hogy csökkenne, hanem emelkedik a termelési önköltség. Ez pedig, ellentétes az üzemi s a népgazdasági érdekekkel egyaránt. — Hogyan gyorsítható meg az üzem. és munkaszervezés korszerűsítése? — A gazdaságpolitikai célok megvalósítása egyre inkább az üzemek konkrét gyakorlatától függ: attól, hogyan gazdálkodnak a termelés elemeivel — a munkaerővel, az anyagi tényezőkkel. Napjaink egyik fő jellemzője, hogy a műszaki- technikai haladás meggyorsult a mezőgazdaságban is. Ma már igen sok termék előállítása csak az úgynevezett „zárt technológiai rendszerekben” gazdaságos. Ezért az üzemszervezés korszerűsítésére valamennyi szövetkezetben szükség van. Ma már a sikeres gazdálkodáshoz nem elegendő egy jó vezető, hanem több jó szakember összehangolt munkája leéli hozzá. A legkisebb szövetkezetben is ki kell alakítani a megfelelő belső vállalati mechanizmust: meghatározni a vezetési lépcsőket, az irányítás formáit, a fein adatköröket, az ellenőrzés, a beszámolás rendszerét. Ezeket a belső szabályzatokat is a változó körülményekhez igazodva rendszeresen korszerűsíteni kell. A gyakorlatban súlyos gondokat okoz. hogy a belső szabályzatokat főleg a kisebb szövetkezetekben csak formalitásnak tekintik, s nem alkalmazzák. Emiatt előfordul, hogy a szakvezetők döntései egymásnak ellentmondóak. Evek óta tapasztalható például, hogy csak feleannyi műtrágyát vásárolnak a szövetkezetek, mint amennyit terveztek, mert év közben a könyvelés pénzügyi okokra hivatkozva visszavonja a megrendelés egy részét. Ez a „spórolás” visszafogja a termelés fejlődését. Minden szövetkezetben alkalmazható volna előretekintő szervezéssel a termelési elemek optimális összehangolása. A gyakorlatban viszont bosszantó elemi hibákkal találkozhatunk. Olyan szövetkezetben, ahol megvan a nagy értékű berendezés, azért nem fogtak hozzá idejében az öntözéshez, mert a hozzáértő tagokat más, kevésbé hatékony munkaterületeken kötötték le. Nem egy gazdaságban a drága szakosított telepek férőhelyei üresen tátongnak. Legtöbb szövetkezetben elavult a géppark, a fenntartási költség több, mint megfelelő, új gépek beszerzése. A jövő útja a darabszámra kevesebb, de nagyobb vonóerejű traktorok beszerzése. A nagyobb teljesítményt azonban gazdaságosan csak az integrációs lehetőségek kihasználásával lehet biztosítani. .Tárásunkban még az integráció egyik formájában sem haladtak előre megfelelően a szövetkezetek. Pedig az idő sürget. A vázlatosan érintett problémák is jelzik, mennyi a halaszthatatlan tennivaló. B. .1. Miniszteri dieséret az ezer né szövetkezetének „Huszonkét évvel, ezelőtt alakult a Miskolci Háziipari Szövetkezet, amely az induláskor az inén furcsa „Csipke- és Rokonszakmák Kisipari Termelőszövetkezet” elnevezést kapta. Az indulás nehéz napjai, sőt évei óla azonban óriási változások történlek. Ma már több. mint ezer dolgozója van a szövetkezetnek... Az ezer- bői 600-an bedolgozók . ..” Az ipari szövetkezeti mozgalom átszervezésének negyedszázados évfordulója alkalmából a K1SZÖV jubileumi évkönyvet ad ki. amely ez év első felében lát napvilágot. E sorokat onnan idézzük a nők számára rendkívül jelentős szövetkezet életéből. A szövetkezet története azt tükrözi, hogy csaknem kél éven át tartott a létbizonytalanság. Az 1951-ben alakult szövetkezetben az első tíz évben 480 ezer forinttól 12,5 millióra növelték az évi termelési értékel. Fejlődésében sokat jelentett a Sátoraljaújhelyi Háziipari Szövetkezettel való egyesülése. Az '.000 nö szövetkezetének fejlődésében a gazdaság- irányítás új rendszere, s különösen a negyedik ötéves tervidőszak játszik jelentős szerepet. A kollektíva tagjai és vezetői célul tűzték, bogy e középtávú tervidőszakban korszerűen felszerelt középüzemi jellegűvé fejlesztik a termelő szervezetet. E tervidőszakban a legnagyobb sikert az elmúlt években érték el. A tervezett 34 helyett 40 millió forint árbevételt. 5,4 helyett 6,4 millió forint nyereséget értek el. A fejlesztésre félmilliót szántak, de ennek a dupláját fordították korszerű gépek beszerzésére. E jelentős fejlődés annál is inkább figyelemre méltó, mivel a tagok nagy része — mint írtuk — bedolgozó, s minden forint érték előállításához sok-sok láncszemet kell horgolni, kötni, sokat kell varrni. A Könnyűipari Minisztérium c sok ember erőfeszítéseit vette figyelembe, amikor elismerő oklevéllel tüntette ki a kollektívát. Az okmányt az április 3-án távtól t ünnepségen Koltai Zoltán. a KISZÜV elnöke adta át. Az elmúlt évi eredmények, a megnövekedett igények, mind többet követelnek a kollektívától. A szövetkeze* az 1965. évi eredmény dupláját. 44 millió forint termelési érték elérését tűzte célul. Az előrehaladásban gondol, okoz, hogy jelentősen csökkent a kesztyűkészítés állami támogatása. A szövetkezet így új termék gyártására állt át, A TTUN- GAROTEX közvetítésével gyermek és felnőtt pulóvereket szállítanak külföldre, amelyből az idén 56 ezer. jövőre már 89 ezer pulóvert ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kompozíció Százezer forint az újítási versenyre — Mint lapunkban közöltük — az Országos Találmányi Hivatal, valamint a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa országosan egyedülálló kezdeményezést valósit meg. Az üjítómozgalom létrejöttének 25. évfordulója alkalmából eves újítási versenypályázatot hirdet az ágazati minisztériumokkal való egyetértésben. Az SZMT-bc már érkeznek a pályázatra az elsó' jelentkezések. Bekapcsolódóit a jelentős megmozdulásba a Diósgyőri Gépgyár. Az OTH és az SZMT pályázati felhívását az igazgatói tanácsülés egyik napirendi pontjaként vitatták meg. A gazdasági vezetés, a párt, a szakszervezet. valamint a KISZ felismerve az éves újítási verseny jelentőségét, dicséretre méltó aktivitással támogatja az ügyet. Az üzemek nagysága szerint mintegy 409 ezer forint érlékben 3—3 pályadijai ítélnek a legjobbaknak oda. A DIGÉP-ben 100 ezer forintot szánnak a gyár újítóinak, feltalálóinak, újítási előadóinak, illetve a vcrseuymozga- lom ösztönzésére, jutalmazására. Kefeui | i műtrágya Az idén nagy keletje van a nitrogénműtrágyának. A mezőgazdasági üzemek a csapadékban szegény tél után elsősorban feji rá gy ázásra használják ez( a iáperőpótló anyagot. A nagy keresletre felkészültek a Borsodi Ve- gyikoinbinálban. ahol már háromféle minőségű, 21, 28 és 46 százalékos nitrogén tartalmú műtrágyát gyártanak. A nagyobb termésátlag elérésére az Agronit elnevezésű, 28 százalékos nitrogén hatóanyagú műtrágyát mikroelemeket tartalmazó dolomittal keverik. így a műtrágya a nitrogén mellett magnéziumot és kalciumot is tartalmaz, amely elsősorban a cukorrépa-termelés fokozására igen alkalmas. A háromféle műtrágyából a gyár dolgozói négy hónap alatt csaknem 150 cz.cr tonnát termeltek. bérnek a külföldi megrendelők. így az elmúlt évi 30 millióval szemben 36 millióra nő várhatóan az exporttermelés. A szövetkezet dolgozói és vezetői igyekeznek megteremteni a termelés növelésének feltételeit. így — mint Jambrik Gézáné elnök elmondotta — az. eddigi nyolc mellett újabb tizennyolc ke- j zi hajtású kötőgépet .szerel- j nek fel motorral, alakítanak át félautomata géppé. A tavaly vásárolt két félautomata kötőgép mellé újabb négy — programvezérlésűvé i átalakítható — kötőgépet vásárolnak. A szövetkezet történeté- j ben 1973 jelenti a tegna- ; gyobb fejlődés kezdetét. Ez j év májusában a BÁÉV megkezdi az új, emeletes szövetkezeti üzemház építését. A mintegy nyolc és fél millió forintot igénybevevő beruházás korszerű feltételeket teremt a szövetkezetben dolgozók számára. Az igényekkel számolva tovább fejlesztik a bedolgozó hálózatot is. , icy ebben az évben mint- i egy 50 nő részvételével úi ■ bedolgozó részleget akarnak ! megszervezni — a miskolci, a sátoraljaújhelyi, a mező- [ csati mellett — Leninváros- j ban is. (cs. h.) 1 Hamis nimbusz O lykor hangosan is elhangzó megjegyzés — elsősorban értelmiségi foglalkozásúakkal kapcsolatban: szakmájának él. igazi szakember, nem politizál. Akiről mondják, talán nem is sejti, miféle „érdemét” látják ilyetén tisztelői. Embere válogatja, talán akad, aki örül az effajta jellemzésnek, más viszont bosszúsan utasítaná vissza az apo- litikus jelzőt, mindjárt példával is bizonyítva, mennyire levesen ítélték meg. Mindenképpen elgondolkoztató viszont, hogy ilyen megjegyzések egyáltalán elhangzanak. A logika nevében két kérdésre keresne választ az ember. Az első: miért lát a közvélemény c része ma ellentmondást a közéleti tevékenység és az elmélyült szakmai munka, netán a tudományos pálya között? A másik: létezik-e valójában a napi politikától teljesen független, tanulmányozásra érdemes kutatási férfi* let, természettudományi, vagy egyéb problematika? Tudjuk, hogy a magyar tudományos élet számos nemzetközileg elismert tudósa végez pártmunkát, egy-egy városban, a társadalmi szervezetek élete attól is színesül, hogy kiváló szakemberek, orvosok, mérnökök, kutatók részesei a különféle rendezvényeknek, a szervezet mindennapos életének. Azaz. konkrét példákkal élve, az értelmiség jeleseinek politikai érdeklődését, s tevékenységét mérlegelve azt látjuk: összhangban lehet magas fokú szakismeret és közéleti munka. E gyesek úgy fogalmazzák, hogy' az. igazán képzett ember már csak azért sem vállal politikai természetű „szereplést”, mert nincs szüksége kivételezésre. Boldogul anélkül is. Igaz, minden pályán találunk ügyeskedőket. Vannak, akik nyüzsgésükkel keltenek feltűnést, társadalmi elfoglaltságukat hozzák mentségül, ha szakmai hiányosságaikra figyelmeztetik őket, megpróbálnak a társadalmi elfoglaltságból egyéni hasznot húzni... Vannak ilyen „szakemberek” is. De ezek kirívó példák, a karrieristák egyik típusa testesül meg bennük. Nem is nehéz védekezni ellenük. Nem egyszer éppen valamelyik társadalmi szervezet leplezi le őket, hiszen sehol sincs szükség fecsegökre, a mércének mindenütt a végzett munkát kell mérnie. A kirívó példákból próbálnak némelyek általánosítani? Kimondatlanul is rágalmazva embereket? „Nálunk gyanakvással fogadják a nem hivatalos helyen pártosan megszólaló mérnököt” — fogalmazta ezt egy mérnök-ismerősöm. Mert ugye minek a vonalas szöveg, ha nem hallja a főnökség? Nem általános a gyanakvás, de azért érezhető. Sérti őt is, sérti mindazokat, akik nem tartanak külön nyelvet hivatalos és nem hivatalos használatra. Sohasem bizonyított tétel, mely szerint a jó szakembernek nem kenyere a politizálás — „hiszen az időt vesz el a szakmától”, miként az egyik ismert „bölcsesség” mondja. Mit mondhatunk erre a sunyi eszmefuttatásra? Furcsa dolog ugyanis a közéleti érdeklődést, politikai elkötelezettséget „titkolni”, csak azért, mert tájékozatlan, vagy rosszhiszemű kollégák, a közvélemény elenyésző része a „kívülállót” dicséri, azt találja elegánsnak, szellemi munkát végzőkhöz méltónak. Egy neves tudós véleménye szerint akad ugyan néhány olyan téma, amelyet tehet a társadalomtól elvonatkoztatva is vizsgálni, fdc az. elvonatkoztatás semmilyen kutatást nem segít. Nem beszélve arról — tette hozzá —. hogy a feladatok hagy többségének gazdasági és társadalmi horderejét is ismerni kell, anélkül nincs fogódzó, nincs mihez mérni a munkát. A társadalmi kérdések felé „kalandozás” ezekben az ese- -kben kötelező lecke, s nem idöpazarlás. E lkötelezett, kommunista szakemberek számára mindez magától értetődő. Nem fogadják el, soha nem is fogadták el a sokszor megírt szobatudóst példaképül. Különösen nem korunk, társadalmunk ideális szakemberének min* :ájául. Jó, ha ennek a meggyőződésüknek minél gyakrabban adnak hangot. Mindazokkal szövetkezve, akik szintén a maguk munkájából tudják, hogy az „elvont”, intellektuális munka sem lombik-körülmények között zajlik. Hogy az apo- Hlikus szakember nimbusza hamis. Nemcsak azért hamis, mert a „nincs véleményem” is vélemény, hanem, mert az emberi tevékenységet külső, társadalmi tényezők formálják. A hamis nimbusz ne torzítsa egy-egy mikroközösség értéi»» rendjét sem.
