Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-11 / 108. szám
_ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. május 11., péntek A negyedik nap margójára Már csak tizenhárom film és két híradóösszeállitás vár arra, hogy a versenyprogramban közönség elé kerüljön. No, meg persze arra is, hogy szombaton este, amikor a díjnyertes filmekből rendeznek vetítést, újra vászonra kerüljön. Mert hiszen melyik film nem azzal a szándékkal jött ide, hogy díjat nyerjen? Negyvennyolc film és öt híradóösszeállítás viszont már megméretett. A fesztivál negyedik napján két kihelyezett vetítés volt. Az egyik Kazincbarcikán, a másik pedig Miskolcon, a Hevesy Iván Filmklubban, a rövid idő alatt szép szokássá lett ifjúsági program keretében. (Itt megjegyzendő, hogy a Hevesy Iván Filmklub nemcsak a fesztiválok időszakában, hanem folyamatosan, egész éven át jó gondozója a kisfilm-művé- szetnek, gyakran iktat programjába kisfilm-műsorokat, ösz- szeállításokat, és több esetben szervezett már találkozót a kisfilmek alkotói és a közönség, elsősorban a fiatal látogatók között.) A csütörtöki fesztiválprogram ismét színes, sokrétű választékot kínált. A három fesztivál-vetítésen tizenkét film és egy híradóösszeállítás pergett a közönség előtt. Elsőként említendő Az ember örül, ha egy kicsit kihúzhatja magát című tv-riportfilm, mert témája időszerű, égető kérdést jár körül, hozzászólásra, vitára sarkall. Vértessy Sándor szerkesztő- riporter és Szécsényi Ferenc rendező nem mindennapi témához nyúlt. Egy fiatal mérnökökből álló brigád olyan munkákra szövetkezett, amelyek egyáltalán nem jelentenek mérnöki feladatot, szakmunkások is elvégezhetnék, de e mérnökök jól dolgoznak, nagyszerű teljesítményeket érnek el, s persze keresnek is. Vitatható azonban, hogy a nem kis költséggel képzett mérnökölt ilyen módon kamatoztassák tudásukat. Ezt a témát igen érzékletesen, vitára ösztönző módon elemzi a riportfilm. A nap műsorából feltétlenül kiemelkedik még Sándor Pálnak Patkós Irmáról készített Primadonna című dokumentum- filmje, Róbert Lászlónak a televízióban igen sikeresen sugárzott Milyenek a franciák című dokumentumfilmje, és Kende Márta dokumentumfilmje, a Kerítés, amely a hétvégi házak problémakörét öleli fel, illetve ennek ürügyén bizonyos elzárkózásról, a társadalom és önmagunk közé történő választóvonal építéséről szól. (benedck) Egy kocka Gárdos Péter És télen még rosszabb című doku- mentumfilmjéből, amely a tegnapi programban szerepelt A népművelő filmrendező Kárpáti György filmrendezővel a fesztiválklubban találkoztam. Csak pár percnyi ideje volt: akkor érkezett egy aikotó—néző találkozóról, nemsokára pedig a Nehézipari Műszaki Egyetem amatőr filmklubjában várták. — Szeretek találkozni a nézőkkel, különösen a fiatalokkal — mondta Kárpáti György. — Mert nemcsak filmrendező, de lelkes népművelő is vagyok. Tanítok a főiskolán, az egyetemen az amatőr filmklubok vezetője vagyok. . — Tetszett a nézőknek a fesztiválvetítéseken a Kutya- baj című filmje. — Szívesen foglalkozom emberi dolgokkal, örülök, ha elleshetem az élet egy- egv apró pillanatát. Mint a Kutyabc jban is. Ezeknek az embereknek az arcára volt írva mennyire magányosak. Ezért és a vonzódásuk az állatokhoz. Derültünk is a filmen. A °iatal nézők is felfedezték az árnyalt humort. Borsodi Ervin rendezte a Kvartett című dokumentumfilmet, amely a kaposvári négyes ikrek életét kíséri végig, katonakorukig. A képen a film szereplői, gyermekkorukban Az együttműködés új formája Tegnap délelőtt ismét tanácskoztak az AICS képviselői. A szocialista országok népszerű-tudományos filmstúdióinak igazgatói megbeszélésükön elfogadták azt a tervezetet, hogy a korábbi együttműködést megtartva, illetve azt módosítva, a jövőben is többoldalúan együttműködnek. A tegnapi tanácskozáson kialakult az együttműködés új formája, új útja is, jóllehet magát az együttműködési szerződést csak ősszel, a várnai nemzetközi fesztiválon írják alá, amely a népszerű-tudományos filmnek seregszemléje lesz. A miskolci tanácskozáson azonban már körvonalazódott az elképzelés. A művészi színvonalú, s gazdasági szempontból is előnyösebb együttműködés érdekében — elsősorban az ifjúságot érdeklő néprajzi, népszokásbeli témakörökből — a jövőben évente egy vagy két film készül közös vállalkozásban. A filmekért azonban mindig egy- egy ország vállalná a művészi felelősséget, s olyan témákat választanának, melyek minden ország számára érdekesek. A filmek elkészítéséhez, előkészítéséhez természetesen a szerződést aláíró országok stúdiói messzemenő támogatást nyújtanának. Már a tegnapi napon több nagyon érdekes témajavaslat is felmerült, így például az, I hogy jó lenne filmen rögzíteni a különböző országok ballagási szokásait, a tavasz- várás módjait, a különböző országokban meglevő esküvői szokásokat. A részvevők többsége ugyanis egyetértett abban, hogy a legreálisabb és a legszükségesebb feladatnak a népi szokások, a különböző hagyományok megörökítése " ígérkezik,, hiszen nagyon sok vonásban közösek szokásaink, s érdekesek a különbözőségeink. Várnában az együttműködő országok képviselői eldöntik azt is, hogy milyen sorrendben készüljenek majd el az alkotások. A mai programból Ma, a három fesztivál- vetítésen sor kerül az utolsó tizenhárom versenyfilm és két híradóösszeállitás bemutatására. Levetítik a Japánok Bárban, a Füredi Anna-bál, a Keressük Petőfit felső rész), Az 1812-es év, az Insulin story, a Műterem- látogatás Varga Imre szobrászművésznél, a Találkozunk 72-ben, a Csudavilág, Az öreg fa halála, az Életforma, az Epress Múzeum, Az ecset poétája, az 1 falu + 1 fő című alkotásokat. A Hevesy Iván Filmklubban délután 2 órakor az ifjúsági program harmadik vetítését kezdik meg. Délelőtt a fesztiválpalotában ankétot tartanak, Lázár István, a Valóság munkatársa tart vitaindító előadást a magyar rövidfilmek kritikájával kapcsolatos problémákról. A televízió és a nagyközönség — Igen, vonzanak a tréfás. humoros, még a szatirikus témák, megoldások is. Nem kötődöm annyira a színes technikához, csak ahogyan a mondandóm megkívánja. — Kárpáti György már tizedszer vesz részt a miskolci filmfesztiválon. Három alkalommal díjat is kapott filmjeiért. — Most a televíziónak dolgozom: egy Lorca-vers- műsort készítünk. Készül egy hatrészes egészségügyi sorozat a helyes táplálkozásról. Megmérettünk, és súlyosnak találtattunk. — Még egy utolsó kérdés: mi a véleménye az amatőr filmezésről? — Manapság a legkorszerűbb öntevékeny művészeti ág. Talán a legnagyobb jövője van. Különösen a fiatalok körében közkedvelt. A technikai igényességben kereshettük az okot: nem elégszünk meg a statikusság- gal, már mozgásában szeretjük a képet. (mm) Az idei fesztiválon szép számmal szerepeltek a televíziós filmek. A vetítéseken örömmel fogadták a nézők a külföldi és belföldi riportokat, dokumentumfilmeket, amelyeket a televízió stábja készített. A fesztivál tapasztalatairól Radványi Dezsőt, a Magyar Televízió dokumentumfilm osztályának vezetőjét kérdeztük: — Az elmúlt fesztiválokon háttérbe szorultak a tv riport-, ismeretterjesztő- és dokumentunafil.mjei. Technikai okok miatt nem talált igazán talajra: a kisméretű kép vizuálisan zavaró lehet a mozivásznon. — Mégis most lelkesen tapsolt a közönség a tévéfilmeknek. — A televízió alkotói vágynak arra. hogy visszhangot kapjanak. Hiszen a családban a néző nem tapsol nekik. Ezért most ..bemerészkedtünk” a nagyközönség elé a mozivászonra. Kockázatos kísérlet: - Izgalommal várták a tévéseik: beválik-e a méret, a hang- és a képminőség? Egyenrangú lesz-e a verseny a mozifilmekkel? Nagy örömünkre befogadták a nézők, együtt éltek a filmekkel. — Lemérhették, milyen hatással van a kollektív nézőseregre a televízió. — A siker felbuzdít minket, további lendületet ad. Foglalkozunk a gondolattal, hogy ezután éiő adásokat is rögzítsünk szalagra, s ezzel megteremtenénk a televíziós filmek újabb kategóriáját. Megszületett egy közeli terv is: a filmklubokba eljuttatnánk televíziós filmeket is. Hiszen az országban működik mintegy 350 filmklub, ahol eddig csak a mozifilmek alkotóival találkozhatott a közönség. Most lehetőség nyílna arra is, hogy a televíziós filmek alkotói részt vegyenek a filmklubok vitáin. Az ötletet a Film- tudományi Intézet is örömmel fogadta. (m—a) A jubileumi díszelőadáson: Csongor és Tünde A Miskolci Nemzeti Színház jubileumi műsora Ismeretes, hogy a Miskolci Nemzeti Színház, az ország legrégibb állandó kószíniiáza néhány hét múlva fejezi be 150. évadját. Az új, a 151. évad kezdete előtt, pontosan 150 évvel az első — 1323. augusztus 24-i — előadás után, 1973. augusztus 24-én jubileumi ünnepségen emlékeznek meg a ritka évfordulóról, a másfél évszázadról. A jubileumi ünnepség tervezett programját már korábban ismertettük, most az ünnepi évad műsortervéről kértünk és kaptunk tájékoztatást Sallós Gábor tói, a színház igazgatójától. — Az 1973/74-es évad műsortervének legtontosabb jel-, lemzője a nemzeti sajátosság. Ez az évad magyar évad lesz, a klasszikus és modern magyar dráma ünnepi éve. A nagyobb hangsúly az utóbbin, a main van, s ezzel is a színház korszerűségét, a mához kapcsolódását, a mai nézőhöz közel állását kívánjuk hangsúlyozni — hangzik a tájékoztatás. — Mivel nyit a színház, illetve a jubileumi díszünnepséget milyen színpadi produkció teszi teljessé? — 1973. augusztus 24-én napközben kerül sor a jubileumi ünnepségre, este pedig díszelőadásban mutatjuk be Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művét. Ez a bemutató lesz az évad műsorában az egyetlen legszorosabban értelmezett klasszikus. De már annak, számít Móricz Zsigmond Őri murija is, ami ugyancsak szerepel bemutatási tervünkben, s közvetlenül e műveket követően kell megemlítenem élő klasszikusunk, Illyés Gyula Testvérek című drámájának bemutatását. Mai munkástémájú darab Kertész Ákos Névnap című, Budapesten nemrégen bemutatott műve. Tervünkben szerepel Páskándi Géza romániai magyar író A kocsi rabjai című szatírájának- ősbemutatója, s további két ősbemutató, amelyeket szerzőik felkérésünkre írtak a jubileumi évadra. Ezek Szako- nyi Károly Hongkongi paróka című szatírája és Ber- kesi András Siratófal című drámája. E hét nem zenés darab mellett további művek esetleges bemutatásával is számolunk. „Tartalékként” szerepel terveinkben Illés Endre—Vas István Trisztán-ja, Heltai Jenő Egy fillér-je és Darvas József A törökverö című drámája, amely a nyáron a gyulai várjátékok során találkozik először a közönséggel. E három mű közül szeretnék az előbbi hét mellett egyet bemutatni. — A közönség bizonyára érdeklődéssel várja ezeket a műveket, csakúgy, mint a zenés darabokat. Ezekből mit láthatunk? — Új magyar nagyoperett ősbemutatóját láthatja a közönség. Déryné életéről szól Hajdú Júlia és Szász Károly Levendula című, készülő műve. Bemutatjuk Lehár Ferenc A víg özvegy című nagyoperettjét, továbbá két zenés játékot. A Művelődésügyi Minisztérium korábban pályázatot hirdetett zenés játékok írására. A pályázat a mi évadunk végén tartandó országos zenésjáték- feszlivállal függ össze. A be- c kező és érdemes termésből mi két darabol kapunk és azokat az évad során bemutatjuk. Ezen a fesztiválon várható majd egyébként az egyetlen nem magyar szerzőtől származó mű bemutatása is: szakmai bemutató keretében adjuk majd elő a tervek szerint Steinbeck Egerek és emberelőjének musical változatát. De ez nem tartozik' szorosan a jubileumi évadhoz. — A legifjabb színházlátogatóknak mit ígérhetünk? — Részükre mutatjuk be Romhányj József és Horu- sitzky Zoltán Csipkerózsiká- ját, meg egy további mese- darabot, de műsoron tartjuk az idei nagy sikerű mesejátékot, a Mese a tűzpiros virágról-t is. — Az idei műsorból mit láthatunk még az új évadban? — A már említett mesejátékon kívül a Játékszín új produkciója, a Festett pillangók szerepel terveinkben. Itt említem meg, hogy a Játékszínben további bemutatót is tervezünk, de arról még korai szólni. S átvisszük a jövő évadra a Dániel és a krokodilok című drámát is, elsősorban a fiatalabb nézők bérleti előadásaira. — Milyen érdekesebb események várhatók az új évadban? — Budapesten szerepelünk majd az őszi művészeti hetek programjában, később kiválasztandó produkcióval, de szeretnénk még két további előadásunkkal e rendezvénysorozaton kívül is vendégszerepelni. Az 1973/ 74-es évad végén megrendezzük az országos zenésjá- ték-fesztivált. amelynek keretében egy hétig az ország különböző színházai vendégszerepeinek a mi színpadunkon. A Miskolci Nemzeti Színház jubileumi évadjának programjában tehát tizenhét tervezett műből minimálisan tizenháromnak a bemutatása szerepel. A nem zenés művek között három, a nagyoperettek között egy, a zenés játékok között két ősbemutató lesz. (bm) Közületek! Vállalatok! Ipari üzemek! Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. termékei: FÉLVEZETŐK FÉNYFORRÁSOK VÁKUUMTECHNIKAI TERMÉKEK ELEKTRONCSÖVEK EGYENIRÁNYÍTÓK változatlanul nagy választékban kaphatók a TUNGSRAM boltunkban, Miskolc, Széchenyi utca 8. Nyitva: 9—17-ig, szombaton: 8—13 óráig Telefon: 35-712 Nagyobb összegű vásárláskor árengedményt adunk y mi——w ————«w *.t miwivjcao C- ................. X IV. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL
