Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-30 / 124. szám
1973. május 30., szerda '' ... V VÉSZAK- MAGYARORSZÁG 3 A TÁRSADALMI munkát lebecsülő, a társadalmi munka értékét, jelentőségét csökkenteni akaró megjegyzésekkel, vagy ellenkezőleg: túlzott aggályoskodással gyakran találkozni manapság. Ezekkel a jelenségekkel az MSZMP Központi Bizottságának 1972 .novemberi ülésén. Kádár János, a párt első titkára külön foglalkozott zárszavában. Az értékítélet lényegét így summázhatnánk legrövidebben: a társadalmi munka tartalma változatlan, jóllehet a formák és a módszerek szüntelenül változnak. Mint. a párt első titkára hangsúlyozta: „A szocializmus egyik ereje, hogy az emberek önzetlenül is képesek a társadalomért, a közért. meghatározott közösségi célokért dolgozni, akár szabad idejük feláldozásával és térítés nélkül is ...” Bár megbízható számok az országban évente összesen elvégzett társadalmi munkára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre, mégis érdemes egyetlen — a budapesti kerületi tanácsok nyilvántartásában szereplő — adatot idézni: tavaly csaknem 70 millió forint értékű társadalmi munkát végezte 1c a főváros lokálpatriótái. Tekintélyes érték, a cáfolni látszik bármiféle aggályt. Kétségtelen, hogy a különféle aggályokat eltúlozva fogalmazzák meg hellyel-köz- zel. Eltúlozva, de nem teljesen alaptalanul. Nem tekinthető ugyanis véletlennek, hogy a szóban forgó viták középpontjában éppen a társadalmi munka megbecsülésének a kérdései állnak. Az anyagi ösztönzés helyes elvének érvényesítését sok helyütt ma úgy értelmezik, mintha az erkölcsi tényezőknek csak alárendelt szerepük lenne. Ez nem egyszerűen a gazdasági reform céljának nyilvánvaló eltorzítása, hanem a párt egész gazdaságpolitikájának. De nem kevésbé hibás szemlélet az, amely szembeállítja egymással az anyagi érdekeltség elvét és az önként vállalt társadalmi munka eszméjét. Két teljesen különböző, de semmiképp sem ellentétes dologról van szó. A társadalmi munka esetében a párt számára mindenkor az erkölcsi hajtóerő és nevelő szerepe volt a döntő és — a Központi Bizottság már idézett ülése ezt csak megerősítette — most is az erkölcsi érték a meghatározó. PERSZE EGYÁLTALÁN nem közömbös, hogy7 az eb végzett társadalmi munka csakugyan hasznos, értékes tevékenység-e a társadalom, a népgazdaság vagy akár egy-egy kisebb közösség számára. Ezzel kapcsolatban hadd idézzük ismét a párt első titkárának a Központi Bizottság ülésén elhangzott zárszavát: „ .. .Sokszor holt- vágányra fut a társadalmi munka. Megvan a toborzás, az emberek jelentkeznek, akarják csinálni és mégsem megy a dolog rendben: vagy szerszám, vágj' éppen olyan természetű munka nincs kéznél. amit társadalmi formában el lehet végezni, segítve valamilyen állami tevékenységet. Mert a társadalmi munka általában csak Megészítő része egész gazdasági 1 evek en y ség linknek. kivéve ha virágágyat ültetnek társadalmi erőből. A társadalmi munkáról nem szabad lemondani, de nem szabad vakvágányra futtatni sem, mert azzal magának az eszmének okozunk kárt. Tehát, társadalmi munkára mozgósítani kell rendszeresen és komolyan, de esnie megalapozott esetekben, amikor a feltételek biztosítottak. Ha nincsenek meg a kellő feltételek, akkor inkább ne csináljuk, mert kárt okozunk vele a normális gazdasági tevéken ysé gn ek ugyan ú gy, mint az önzetlen társadalmi munka szép eszméjének :. Öncélú, holmi statisztikát szépítő társadalmi munkára senkinek sincs szüksége. S nem lehet semmi kivetnivalót találni abban, ha azok, akik bekapcsolódva egy-egy társadalmi akcióba, főképp egyéni érdekeiktől vezettetve teszik ezt: például, ha óvodát, orvoslakást építenek. Ez nem anyagiasság, hanem a jó eél szolgálatába állított egyéni érdekeltség. A társadalmi munka vállalásában éppen az a nagyszerű, hogy benne mindenkor összekapcsolódik az egyén és a kollektíva érdeke. BIZONYÁRA SOK rádióhallgató jóleső érzéssel nyugtázta azt, hogy a közelmúltban a Reggeli Krónikában szóba került: a lehető leggyorsabban UR-H-készülék- kel kellene felszerelni az éjszakai orvosi ügyeletesek által használt járműveket. Akadt azonban egy levélíró, aki ezt a feladatot kizárólag az állami költségvetésre hárította. Kollégám — ugyancsak a Reggeli Krónikában felolvasott jegyzetében — elmondotta, hogy pillanatnyilag az állami költségvetésből nem jut elegendő erre a célra, viszont egymás után jelentkeztek szocialista brigádok, akik készek a nemes célt szolgáló társadalmi összefogás szervezésére. az orvosi járművekről hiányzó technika előteremtésére. Véleményem szerint olyan program ez, amelyhez hasonló mindenütt kínálkozik. amely nemcsak a társadalmi munka rangját, becsületét növelheti tovább, de hatékonyabbá teheti a közösségért végzett munkát is. Kőszegi Frigyes Hektáronként 3—4 ezer forint többlet Az utóbbi hetekben megyénk legtöbb részében volt számottevő csapadék. A határ mindenütt szép, a növényzet jól fejlődik, de a szakemberek a megmondhatói, hogy a legtöbb helyen még. korántsem kielégítő a talajok nedvességtartalma. Különösen a talajvíz szintje igen alacsony a megye legtöbb vidékén. Még ott sincs minden rendben, ahol aránylag a legtöbb csapadék hullott, mert az esőzést követő napos, szeles időjárás következtében igen erős az elpárolgás. Nagyon indokolt lenne, ha megyénkben most százszázalékosan kihasználnának min-, den rendelkezésre álló öntözési kapacitást. Kincset érnek most a sok tízmilliós beruházással létesített öntöző’- lelepek. Sajnos, több gazdaságban még korántsem használták ki teljes mértékben ezt a lehetőséget. Pedig most kellene öntözni, amikor még az öntözővíz is mindenütt kellő mennyiségben áll rendelkezésre. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságon kapott tájékoztatás szerint megyénkben az öntözhető területnek eddig még csak mintegy 30— 35 százaléka kapott mesterséges esőt. Sokkal előbbre járhatnának az öntözőművekkel, berendezésekkel rendelkező gazdaságok, ha nemcsak önlözgetnének, hanem intenzív, öntözéses gazdálkodást folytatnának. Alig néhány helyen álltak csak rá eddig a kétműszakos öntözésre. Nagyon jó lenne, ha azokban a gazdaságokban, ahol öntözőművekkel vagy hordozható berendezésekkel rendelkeznek, s eddig még csak öntözgettek, csak részben hasznosították ezt a kincset érő lehetőséget, egy kis számvetést végeznének, vagy ellátogatnának tapasztalatcserére oda, ahol százezres és milliós többletjövedelmet érnek el évente az öntözéssel. Bebizonyított tény, hogy jól szervezett, intenzív öntözéssel hektáronként három-négyez'er forint értékű tiszta többletjövedelem érhető el. A jó példákért nem kell a szomszédos megyékbe menni. Jó néhány borsodi gazdaságban, így a ricsei Új Esztendő Tsz-bcn, a tiszakarádl Új Elet Tsz-ben, a Nagymiskolci Állami Gazdaságban, az On- gai Állami Gazdaságban is elmondhatják, hogy miért érdemes a lehető legjobban hasznosítani a meglevő öntözőműveket. <P. »•> Az Északmagyarországi Vízügyi, Igazgatósáig dolgozói igen jelentős árvísnncnto- sítő munkát végeznek Putri ok térségében, a Sajó egyik kritikus szakaszán. A szeszélyes folyó medre — a Hangony-patak torkolatánál egészen a putnoki vasúti Ilidig — annyira elfajult, hogy vize a nagyobb kanyarokban szinte már keresztbe folyt és veszélyeztette a vedőgátak biztonságát. Ezért, szükségessé vált a folyómeder mielőbbi rendezése és a védelmi vonalak megerősítése, hogy a nagyobb áradások is gyorsan levonulhassanak. A munkákat 20 millió forintos költséggel az elmúlt évben kezdték meg. Azóta mintegy 80 ezer köbméter föld megmozgatásával cs 15 ezer tonna kő felhasználásával Put «ok belterületén gátakkal zárták cl cs megszüntették a hajdani malomcsatornát, s a veszélyes folyószakaszon három nagy átmetszéssel 7 kilométer hosszúságban új medret építettek a Sajónak. bMezlet ^ Kedden a Pénzügyminisz- | tóriumban értekezletet tartottak a fővárosi és a megyei tanácsok illetékes elnökhelyettesei és pénzügy« osztályvezetői részvételével. Az értekezleten jelen volt Faluvési Lajos pénzügyminiszter. A tanácskozáson értékelték a tanácsok 1972. évi pénz- gazdálkodásának tapasztalatait, a lakossági adózás, a szanált mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel összefüggő tanácsi—pénzügyi feladatokat. Seitreniszerű lakások az Avassa riálhalósága érdekében: a sejtrendszerű építkezést. Ennek lényege, hogy jövőre kizárólag egyméretű fapanelokat gyártanak, s ezekből sejt- szerűen képezik ki a helyiségeket, mégpedig tetszés szerint, A panellakások belső kiképzése nem lesz tehát olyan merev, mint a most épülő lakásoké. Az új rendszer előnybe az is, hogy a panelgy'ár- tás leegyszerűsödik, a helyiségek egymásba kapcsolása is egyszerűbbé válik. Az avasi városrész házai jövőre már ilyen módszerrel épülnek. Mint ismeretes, az Avas oldalán 10 ezer lakást építenek házgyári termékekből. Az új miskolci városrész közművesítése részben elkészült már, s jelenleg négy, egyenként 10 emeletes ház szerelésén, dolgoznak. Az első ház alsó szintjei jól láthatók már a főútról. Egy ilyen nyolc lépcsőházas épületet átlagosan hat hét alatt szerelnek össze, és ezt a munkát jövőre tovább gyorsítják. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat és az Ii s zak - m a gy a ro rszági Tervező Vállalat mérnökei új módszert, dolgoztak ki a lakások belső elosztásának vafizikai munkások lakáshelyzetének javítása, az ezzel kapcsolatos szervezési és kivitelezési munkák vegre- hajtásának gyorsítása továbbra is elsőrendű feladatot jelent valamennyi érdekelt szervnek cs hivatalnak.” Ez a gondolatsor zárta azt a tájékoztatót, amelyet Bérezi Béla, Miskolc megyei város tanácselnöke terjesztett a városi pártvégrehajtóbizottság tegnapi ülése elé. A tájékoztató a fizikai munkások lakáshelyzetének javításával kapcsolatos KB-állás- foglalás helyi érvényesüléséről adott számot, tények és statisztikai adatok, a város valós helyzetének tükrében. Ismert, hogy az MSZMP KB határozatának végrehajtása érdekében hozott kormányrendeletek szabályozzák az állami vállalatoknál dolgozó munkások — fizikai dolgozók és a termelést közvetlen irányító műszakiak — lakásépítésének segítését. A helyes és mindenképpen időszerű rendelkezések megvalósítása a mindennapi életben nemcsak bizony'os anyagi lehetőségek — mondjuk ki: pénzügyi fedezetek — megteremtését igényii, hanem gondos, körültekintő munkát kíván, a közérdek és az egyéni elképzelések szinkronba állítását. A lehetőségek meglehetősen körülhatároltak — az igények pedig jóval nag.vobbak. Ez év elején Miskolc város területén több mint 9 ezer lakásigénylő szerepelt a nyilvántartásokban. Közülük 5600-ra tehető a fizikai dolgozók száma. Ha az iménti adatokat tovább vizsgáljuk, szembetűnik, hogy a -legtöbben, szám szerint 3823-an úgynevezett tanácsi értékesítésű lakásra várnak, 1683-an pedig tanácsi bérlakásba szerelnének költözni, míg OTP értékesítésű lakást mindössze 116-an igény7elnek. Nos, ilyen mennyiségű —és az is ide kívánkozik, egyre-fokozódó minőségű é.s növekvő méretű szobaszámú — lakásigény kielégítése nem kis feladat. Jóllehet akár a korábbi három esztendő során is az összes lakások mintegy 63—70 százalékát fizikai dolgozók kapták. Mégis ma is a legnagyobb gond — országosan és Miskolcon is, mely közvetlenül érint számos családot — a lakáshelyzet megoldása. Ezért foglalkozott a témával a Központi Bizottság, s ennek nyomán máris konkrét intézkedés, hogy7 a Minisztertanács 1974—75-re 1400 lakással megemelte a lakásépítési keretet, illetve ennek megalapozására a IV. ötéves terv célcsoportos lakásépítési hitelfedezetéi 620 millió forinttal növelte. Mindez a fizikai dolgozók lakásigényeinek jobb kielégítéséért történik. Es ezt szolgálják az OTP -beruházásban épülő Árvíz utcai többszintes társaslaká- sok. Az LKM részére például 52 lakás áll rendelkezésre — melyre a nagy diósgyőri gy'ár 2 millió 600 ezer forintot biztosított. Ez azt jelenti, hogy egyr-egv kohász dolgozó segítésére 40^—60 ezer forintot fordít a gyár. De kedvező a helyzet a DIGÉP-ben is, ahol 22 lakást igényeltek, melyhez 1 millió forint állami támogatást ad a gyár. Ez az összeg 40—50 ezer forintos „egyéni segítségnek” felel meg. Mindkét nagyüzem 15—20 évre adta a segítséget, kamatok felszámítása nélkül. M indez csak egy része annak, amit Miskolc városban tesznek a Központi Bizottság határozatából adódó feladatok megoldásáért, konkrétan a fizikai dolgozók lakáshelyzetének javításáért. Hiszen máris szó van újabb kezdeményezésekről. Hiszen hasonló témában folytatott megbeszéléseket a MÁV igazgatóság, a BÁKV, az EÁÉV, a December 4. Drótművek, a Szénbányák Vállalat és a 3. sz. Volán gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetése. Jelentős segítség az is, hogy fizikai dolgozóknál három, vagy' ennél több gyermek eltartása esetén tanácsi értékesítési! lakásjuttatásnál a tanács lehetővé teszi az előtörlesztés összegének részben, vagy teljes egészében történő elengedését. Igaz, az ilyen esetek száma meglehetősen kevés. Ennek persze nem mindig a „szűk lehetőség’’ az oka, hanem a lehetőség ismeretének a hiánya is. Jólesett olvasni a párt-v-b által megvitatott tájékoztatóban, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága már korábban utasította az illetékes osztályát, hogy készítsen rendezési tervet a fizikai dolgozók lakásakciójának segítésére, többszintes, telepszerű, esetleg családi házak építésére. Gondos felmérés alapján szembetűnt, hogy' a Komlóstetön, az LKM kezelésében álló terület nagyon is alkalmas a beépítésre. A ten.' megvalósítása érdekében a gy'ár térítésmentesen átadja a szóban forgó területet a városi tanácsnak. a mikor napvilágot látott a párt és a kormány imént említett határozata, szembetűnt, hogy társadalmunk egyik legégetőbb szociális gondja enyhül, belátható időn belül. Ügy tűnik, az a társadalmi méretű összefogás, amely a lakásépítés arányainak és különösen a munkásság lakáshelyzetének további javításáért országosan elkezdődött, Miskolcon is jó úton halad — a megvalósulás felé. Paulovils Ágoston D E L E L E ■l» : í::« ' 'jB > ií'.« ;‘ö to..'WNgStó?; ip iMÉWPt Fotó: Lacző József IffflfZÉ a Sajó pitiül szakaszát Kihasználásán Sehetőség öntözni keli!
