Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-14 / 87. szám
1973. április 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Korszerű gépek? művelődő Tizeahattdlk éiüzent-iinnegség az ÉPFU-nál emberek A fűtőkáztói a gépészeti tefepig Hutnyik Lászlónak, az egység szakszervezeti titkárának megnyitójával kezdődött tegnap este, a miskolci Hámor étteremben megtartott élüzemavató ünnepség. A kitüntetést immár tizenhatodszor Dómján Ottó, az ÉPPU vezérigazgató-helyettese adta Meg távol van, még messze látszik. Néhány pillanat, csak villanásnyira látni a villamos mozdony éberen figyelő vezetőjének arcát Légörvény csapódik a sorompónál álló emberekre, s az expressz ismét messze jár; 100—120 kilométeres sebességgel rohan Pest felé. Nagy Diesel-gép hosszú kocsisorral rohan Ózd felé. A teher a BÉM-ből indult. A kohók eledelét szállítja. Öreg gőzös, vaskos füstöt eregetve dohog a Tiszairól Hidasnémeti, Lcninváros, Mezőcsát fele. Kívülről csak ennyit látunk, érzékelünk a miskolci egykori fű tőház, a mai vontatási főnökség, azaz egyre inkább a gépészeti telep több száz dolgozójának életéből, á technikai változásból, az emberek átformálásából. — Most kezdünk olyan vontatási főnökséggé válni — mondja Hernádi László, a főnökség vezetője —, amilyenné régen lenni szerettünk volna. Alig egy évtized alatt igen nagy változást ért meg a íütőház. A hatvanas évek elején jelentek meg az első villamos és Diesel-mozdonyok. Ma már a személy- és teherszállítás 80 százalékát e korszerű gépekkel végzik. Igaz azonban, hogy — a jelen helyzet szerint — ebben az évtizedben még dohogni fognak a gőzmozdonyok is. A modern, nagy teljesítményű gépek szükségszerűen megkövetelték a vontatási telep átformálását. A kör- fűtőház egy részét először a villamos gépek számára korszerűsítették. Most a Diesel-mozdonyokat javítják. Az elmúlt évben adták át a tágas, új villamos mozdony javítócsarnokot, a 100 tonnás szekrényemelővel együtt. A pár éve még korszerű négyszög-fűtőház — ezt a villamos gépek kedvéért alakították ki — ma már korszerűtlen. Itt nagy átalakítást végeznek. Az első ütemben, az idén elkészül a három- szintes vizsgáló. S jövőre e négyszög-fűtőház második részének korszerűsítésére kerül sor. Épül az új személykocsi-javítóüzem is. Korábban a megyében több fűtőház üzemelt. Ezek a korszerű gépek nyomán fokozatosan megszűnnek, s a miskolci vontatási főnökség egyre inkább az igazgatóság nagy telepe lesz. Megváltoztak a feladatok, a körülmények, így jellege már nem is vontatási, hanem gépészeti telep. — 1954-ben — jellemezte a főnökség vezetője a helyzetet — 400 embernek nem volt meg a nyolc általános iskolája, mindössze két felsőfokú képzettségű ember volt itt. Mit mutat a jelenlegi kép? Beiskolázták az utolsó 20, nyolc általánossal nem rendelkező embert, s ma már 18 dolgozó rendelkezik felsőfokú képzettséggel. A mozdonyvezetés mindig vonzó hivatás volt. A hajdan kezdő mozdonyvezetők legtöbbjének a szakma mellett megvolt a négy polgárija. Ma az ifjú, új mozdonyvezetők érettségivel rendelkeznek, sőt a javításokat végző, ifjú szakmunkások nagy részének is érettségije van. Az utánpótlás nevelése érdekében korszerű oktatási központot építettek, amelyet az elmúlt évben adtak át. Gondolnak a továbbképzésre is. A vontatási főnökség irodáinak egy része „eltűnt”. Emeletes épület nyúlik a helyén a magasba. Az építést a korszerű oktatás biztosítása érdekében végzik: az épület alsó részén lesznek az oktató termek, a dolgozók meg nem szűnő továbbképzése érdekében. Meg nem szűnő, hiszen a technika egyre gyorsuló fejlődése örök továbbképzést kíván. • A vontatási főnök és Cserháti Ferenc, az alapszervezet csúcstitkára úgy értékel: a technikai tudással a gondolkodás, a szocialista tudat is korszerűsödött. Mik tanúsítják ezt? Ruttkovszki Antal vezetésével a Béke kollektíva ez évben már második esetben kapja meg a MÁV kiváló szocialista brigádja címet. Nem ok nélkül. A Dieselmozdonyvezetőket az jellemzi: nem kötelességük, de önkéntes vállalás alapján valamennyi lehetséges javítást a helyszínen elvégeznek. Ez azt jelenti, hogy például Le- ninvárosból a mozdonyt nem kell behozni kisebb javítások végett és ez esetenként Lengyel műszaki és gazdasági napok A Lengyel Külkereskedelmi Kamara április 24—27 kö_ zött Budapesten, Miskolcon és Nyíregyházán rendezi meg a lengyel műszaki és gazdasági napokat. Magyar részről a rendezvény lebonyolításához a Magyar Kereskedelmi Kamara, valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége nyújt segítséget. A rendezvény célja: ismertetni a legújabb műszaki-tudományos eredményeket. s tájékoztatást nyújtani egyes kiválasztott ágak fejlődéséről, a magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok alakulásának irányáról. A lengyel műszaki és gazdasági napok egyúttal az iparaink közötti gazdasági-termelési együttműködés kiszélesítését, a szakemberek közötti közvetlen tapasztalatcserét is szolgálja. A gazdag program- sorozatból különösen kiemelkedik a miskolci rendezvény, melyre április 26-án kerül sor a Technika Házában. Az első előadás a tudomány és a technika kapcsolatával és távlati fejlődési lehetőségeivel foglalkozik, s három másik előadás szénbányászati termelési, műszaki, gazdasági, szervezési kérdéseket fejteget majd. Az előadók lengyel tudósok, konstruktőrök. közgazdászok és üzemi vezetők lesznek. 5—6 óra időmegtakarítást, évenként sokszázezer forintot jelent. Hosszú évek óta igen jó eredménnyel dolgozik Katona Lajos vezetésével a November 7. brigád. Ennek tagjai vezetik a személy- és expressz vonatok villamos mozdonyait. Erényük a pontosság, a balesetek megelőzése, sőt az önfényképezés, a munka korszerű szervezése. • Mostoha körülmények között dolgoznak ma is a teherkocsi-javítók munkásai. A brigádok — mint Csontos István vezetésével működő Május 1. — társadalmi munkában zárttá építették a csarnokot. A Május 1. brigád nevéhez sok anyag megtakarítása, sok társadalmi munka fűződik. A teherkocsi-javító kiérdemelte a szocialista munkahely címet is. Nagy elismeréssel beszélnek a villamos műhelyben dolgozó, Május 1. nevet viselő Orosz József vezetésével működő szocialista brigádról is. — Nálunk is van nemzedéki „ellentét” — mondják mosolyogva a vontatási főnökségen. Az ellentét pozitív módon, a vetélkedésben mutatkozik meg. A nagy gyakorlattal rendelkező „veterán” mozdonyvezetők, szakmunkások mellett mind jobban' előtörnek a nagyobb szellemi tudással rendelkező fiatalok. Ez évben alakult ifjú mozdonyvezetőkből a Puskás Tivadar szocialista brigád. Bakó Ádám vezetésével dolgozó kollektíva arról nevezetes; vizsgáknál csak négyes és ötös jegyük van. E kollektíva vállalta: társadalmi munkában segíti az új oktatási létesítmény mielőbbi elkészítését, és 84 brigád 840 taggal versenyez a szocialista címért. Csorba Barnabás ál, a többszörösen kitüntetett kollektívának. Dénárt József, a 3. számú ÉPFU igazgatója beszámolt arról, hogy Észak- valamint Kelet-Magyarország területén, négy megyében 560 járművel — közte 40 speciális szállítóeszközzel — igyekeznek eleget tenni a megrendelők egyre növekvő igényeinek. Kél házgyár — a miskolci, valamint a debreceni üzem — termékeit szállítják a nagy terület sok városába. A munka nagyságát jellemzi, hogy az elmúlt évben 5594 lakáshoz való elemet, 71 ezer tonna ömlesztett cementet, valamint 143 ezer tonna egyéb poranyagot szállítottak ki a különféle megrendelők kívánsága szerint. Nyersbetonban 850 ezer tonna az elmúlt évi eredmény' „mérlege”. A vállalat miskolci egysége az elmúlt évben összesen | 7,1 millió tonna földet, építőipari anyagot, építőanvag- alapipari terméket szállított. Ha a termelési értéket elemezzük; az 7,8 százalékkal nagyobb eredményt tükröz az előző évinél. A kérdés önmagában al- kotódik: milyen erkölcsi és anyagi elismeréssel jutalmazta az országos vállalat miskolci egysége dolgozóinak jó munkáját? Kezdjük talán azzal, hogy a tervezett 3,5 százalékkal szemben 5,5 százalékkal fejlesztették a dolgozók átlagos bérszínvonalát. Ez is hozzájárult ahhoz a sikeres bérpolitikához, amely szerint az elmúlt négy év alatt 20 százalékkal nö- [ vélték a dolgozók bérszínvo- 1 nalát. Korábban az egység dolgozói igen sok órán át dolgoztak. Az elmúlt évben a gépkocsivezetők átlagos havi foglalkoztatása 208 órára csökkent, s a túlóra, a munkaidő-csökkentés ellenére se csappant a dolgozók keresete. Minden sikerben, és minden eredményben benne van Több kilométer hosszú «ágú „csőkígyó” a Borsodi VegviVnrn- binát rendezeti udvarán Fotó: K. Pál János i a dolgozók, s a vezetők áldozatkész munkája. Nevezetesen az, hogy a ■ elmúlt évben 56 brigád közel 900 taggal versenyzett a szocialista címért. Benne van, hogy a szocialista munka versenymozgalmakban dolgozóknak 70 százaléka vett részt. A munka eredményességét tanúsítja, hogy a házgyári elemeket szállító Petőfi szocialista kollektívát a vállalat kiváló szocialista brigádja címmel tüntették ki. A vállalat miskolci egységének e kis szocialista kollektívái az elmúlt évben tizenöt intézményt patronáltak, s ösz- szesen 20 ezer óra társadalmi munkát végeztek el. A nagyobb kollektívák között az egység ózdi kirendeltsége, valamint a lakatosműhely érdemelte ki a szocialista kirendeltség, illetve üzem kitüntetést. Az ünnepségen részt vett, és felszólalt dr. Juhász György, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Nagy elismeréssel szólt arról, hogy a vállalat miskolci egysége viszonylag rövid idő alatt érdemelte ki tizenhatodik -— s az utóbbi négy évben, sorozatosan — az élüzem kitüntetést. Mindez azt tükrözi, hogy nagyon jó a vállalatnál a politikai, a gazdasági munka. A vállalat vezetői, vezető szervei mindig a legfontosabb feladatokra irányítják a figyelmet, mozgósítják a dolgozókat. Mindez összefüggésben van a balesetek csökkentésével. s kihat a munkásvédelemre. Megyei partbizottságunk osztályvezetője felhívta a vállalat vezetőinek és dolgozóinak figyelmét: tekintsék kiemelt feladatnak a lakásépítés fokozottabb segítését. Még jobban támogassák a kollégiumok, az általános iskolák. az óvodák építését. A vállalatokkal kapcsolatosan még fokozottabban támogassák. olefin-programmal, a ce- mentlermeléssel kapcsolatos sokéves feladatok sikeres megvalósítását. A perspektíva nagyon biztató. A vállalat dolgozóitól, vezetőitől függ, mennyire sikerül ezt megvalósítaniuk. Hatékonyság, munkaerő E lső látásra minden roppant egyszerű: ha azonos idő alatt, azonos számú munkaerővel többet termelünk, emelkedik a munka termelékenysége. Valóban, az új szakfogalom, a századunk minden bonyolultságát egyetlen viszonyszámma tömörítő, szerény képlet: a termelékenység, alapjában véve arról tudósit, amit ez a közhellyé egyszerűsített jellemzés kifejez: mennyi értéket állítunk elő azonos időegység alatt. Ismeretes, hogy a gazdaságirányítás módosítását követő években átmenetileg lassult, majd stagnált a termelékenység. Később ez az irányzat változott, s ma már a termelékenység határozottan emelkedik. A termelés növekedésének a múlt évben is a termelékenység volt a fő forrása. Az ipar a belső tartalékok feltárásával és a termelés műszaki-technikai színvonalának fejlesztése révén a munka termelékenységének emelésével növelte termelését. A szocialista iparban 1972-ben az egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelés — tehát a termelékenység — a tervezett 5 százalék helyett például 6,5 százalékkal nőtt, s ez olyan eredmény, amit hiba lenne lebecsülni. Tegyük hozzá azt is: nem kevésbé hiba lenne ezt az előrelépést túlértékelni, elvonatkoztatva a háttértől, létrejöttének okaitól. Ilyen ok például az, hogy az egy főre jutó termelés növelését a körülmények nagymértékben kikényszerítették, a foglalkoztatott létszám ugyanis nem nőtt — mert nem nőhetett —, sőt 0,8 százalékkal csökkent. Ebből pedig az is következik, hogy a termelékenység — önmagában rendkívül örvendetes — javulásában még nem szerepelt kellő súllyal a korszerűbb munkaszervezés. a céltudatosabb vállalati vezetés, a tartalékok módszeres feltárása. A z egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelés — a lényeget tekintve még meglehetősen pontatlan képet ad a termelékenység társadalmi méretekben értelmezett, valódi dinamikájáról. Ez a mutatószám ugyanis, a foglalkoztatottak számához, szakszerűbben: az élőmunkához méri a termelékenységet Könnyű belátni azonban — és szakkörökben terjed is ez a felismerés —, hogy a társadalom számára legalább ennyire fontos az is: mennyi lekötött eszközzel, tehát géppel, készlettel érték el a termelékenység emelését. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a termelésben lekötött eszközöli, amint elnevezésük is kifejezi: a holt munka — szintén a társadalom befektetett munkáját képviselik, még akkor is. ha ezt a munkát egy korábbi termelési szakaszban (a gép, a berendezés előállításakor, vagy — import esetén — az érte járó deviza kitermelésekor) állította elő a társadalom. Alapigazság az is. hogy a vállalati gazdálkodás gyakorlatában ez a két tényező — az ember és az eszköz, tehát az eleven és a holt munka — egymást helyettesítő elemek, pontosabban: választási lehetőség nyílik abban, hogy az egyiket vagy a másikat „fogyasztja”-e jobban a vállalat. Következésképp: a társadalom tartósan akkor jár jól. ha a termelékenység a munkaerővel és az eszközzel való gazdálkodás egyetemes javulása nyomán növekszik. A termelékenység — ilyen átfogóan értelmezett — növelését egyébként nemcsak a gazdasági szükségszerűség, de a jövő egész sor elkerülhetetlen társadalmi folyamata is sürgeti, sőt. zlőbb-viobb kikényszeríti. Ilyen tényező mindenekelőtt a demográfiai előrejelzésekből kirajzolódó munkaerőhelyzet, és munkaidő várható további csökkentése. Az ipar távlatilag, 1975 után általában már aligha növelheti létszámát. a mezőgazdaság további intenzifikálásával felszabaduló munkaerő ugyanis mind erőteljesebben áramlik majd az úgynevezett harmadik szektorba, a társadalmi szolgáltatások törvényszerű növekedésének megfelelően. Ebből pedig az következik, hogy a társadalom — benne mindhárom szektor, tehát az ipar. a mezőgazdaság és a szolgáltatás — csak úgy növelheti teljesítményét, ha a munkaerővel, amely hovatovább a legnagyobb hiánytényezővé lép majd elő jobban, szervezettebben gazdálkodik, s ha a gépesítés, a technológiai korszerűsítés is ehhez kapcsolódik, jobb működési hatásfokával, munkaerőt pótló hasznosításával.
