Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-14 / 87. szám
eSZAK-WAGVÄRORSZÄG 4 1973. április 14., szombat Felépül a vasgyári művelődési központ Aligha. vitaija bárki is, hogy Miskolc 111. kerületében, köy zelebbröl a régi Diósgyőr vasgyár néven ismeri részen, halaszthatatlanul szükség van egy új közművelődési objektumra, a régóta várt új művelődési központra. Ennek szükségességét már közel negyedszázada felismerték és 1949 óta napirenden van a jelenlegi Bartók Béla Művelődési Központot felváltó új létesítmény építése. A Bartók Béla Művelődési Központ — vagy röviden és népszerűbb nevén a Vasas Otthon — a harmincas-negyvenes évek fordulóján épült, nagyrészt a munkásság adakozásából, téglajegyekből. Major Máté építész-profesz- szor, a ma már világhírű akadémikus tervezte annakidején. Az idő azonban elhaladt mellette, megnőttek az igények, s a korszerű köz- művelődési munkához, a környék lakói művelődési és szórakozási jogos igényeinek kielégítéséhez ez az objektum már — a Kabók Lajos utcai bővítés ellenére is — szűk, elavult, a munka fejleszt-' éhek gátlója. Százezernél több kötettel rendelkezik már a vasas szakszervezeti könyvtár, annak központja is itt szorong. Ugyanakkor a hatvanas évek elején megszűnt a nagy művelődési ház, az egykori munkásétkező, a „lovarda”, s gyakorlatilag a valamikori II. kerületben, Diósgyőrvasgyárban nincs korszerű közművelődési objektum. De nincs egy olyan terem sem, ahol illő környezetben lehetne nagyobb társadalmi, vagy politikai rendezvényeket tartani. 19-19 óta az új, korszerű intézmény szükségessége mind nagyobb és nagyobb hangsúlyt kapott. Anyagi gondok miatt azonban a kívánalmakból nem valósulhatott meg semmi. 1970-ben a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a vasasszakszervezet, a Lenin Kohászati Müvek, a Diósgyőri Gépgyár és Miskolc város Tanácsa szocialista szerződést kötött egy megfelelő művelődési központ közös hozzájárulással történő felépítésére. Az ÉSZAK- TERV-nél elkészültek az első tervjavaslatok, azonban az 1071-es hitelgazdálkodási határozat és beruházási kormányrendelet, amely megszabta a vállalati hitelfelhasználások rendjét és rendkívül erősen korlátozta a nem termelési jellegű beruházásokat, e tervek realizálását nem tette lehetővé. Az igény azonban változatlanul megmaradt, a művelődési központra méginkább szükség van, de az időközben folytatott tárgyalások, terv- módosítások 1972 végéig kevés előrelépést produkáltak. Most azonban igén biztató stádiumban van a művelődési ház ügye. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI ÉS KÖZMŰÉPÍTŐ VÁLLALAT 1. sz. Főépítésvezetősége jó kereseti lehetőségekkel felvételre keres Heves megyei munkahelyeire (Szilvásvárad, Mátra, Eger) kubikosbrigádokat Jelentkezés: levélben vagy személyesen az ÉVIÉP 1. sz. főépítésvezetőségén Eger, ív utca 8. szám alatt. Telefon: 29-10. Erről beszélgettünk Bárczi Bélával, Miskolc város tanácselnökével. — A szocialista szerződésben résztvevő szervek szakadatlanul keresték a módját, miként lehetne felépíteni mégis a diósgyőrvasgyári művelődési központot.. Segítségünkre volt az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, megkaptuk a hozzájárulást, és 1973. január 8-ún elvi megállapodás született az építésről. Ennek az a lényege, hogy még ebben az évben meg kell kezdenünk az építést, és az egész építés irányítását, lebonyolí• lásál a Lenin Kohászati Művek helyeit mint generálberuházó, a városi tanács vette át. Olyan művelődési központot kívánunk itt megépíteni, amely ennek a munkások. lakta körzetnek az igényeit a régi diósgyőrvasgyári munkás kulturális hagyományokhoz méltóan, egyszersmind a mai és holnapi közművelődési igényeknek megfelelően tudja majd kielégíteni. Helyet, kell, hogy biztosítson a közművelődés minden ágazatának, beleértve természetesen a szakköri és klubéletet, színházi vendégjátékoknak, filmvetítésnek, könyvtárnak, ugyanakkor politikai és társadalmi rendezvénynek is. Nem több ezres tömeggyűlésekre gondolunk itt, arra a célra a közelben van a MüM-intézet, vagy a . Népkertben az impozáns sportcsarnok. — Az eddigiekből kitűnik, hogy a művelődési központ felépítése több testület közös kívánsága, vállalása és öröme. Miként segíthetik ennek megvalósulását a szerződésben nem szereplő szervek? — A művelődési központ építése mögött valóban nem néhány ember áll. Az egész ügy nem néhány testületnek az érdeke, hanem elsősorban a környék társadalmáé, a diósgyőri nagyüzemek kollektíváié. Az építésre nemcsak a szocialista szerződés kötelez minket, hanem az igen markánsan jelentkező társadalmi igény is. A szükségesség. Sokféle akadállyal kellett megküzdenünk. Azoknak elhárításában mind a megyei, mind a Miskolc városi Párt- bizottság rendkívül sok és igen hathatós segítséget nyújtott. Segíthet viszont még a továbbiakban az építőipar. Elsősorban azzal, hogy az építőipari szerződés megkötésekor érvényes építőipari árakat figyelembe véve, fix-áras szerződés alapján vállalja és végzi a 1 munkát. Mi a szerződést az egész • közeli időben szeret- 1 nénk megkötni, és a fix ártól csak az esetleges, később adódó, a tervben nem rögzített módosítások során adódhatna némi eltérés. Az építkezést két lépcsőben végezzük. A IV. ötéves tervben csak az első lépcsőt valósítjuk meg. Ebben a már korábbi tárgyalásokon megvitatott és a lapok állal is ismertetett objektum épül fel. Az átadási határidő 1979 első negyedéve. Szeretnénk, ha 197(1. május 1-ével már meg 1 lehetne kezdeni az új művelődési központban a munkái. ) — Minden bizonnyal az építőipar meg fogja, érteni a művelődési ház felépítésének szükségességét és megtalálja a módját nemcsak a munka kifogástalan minőségben történő elvégzésének, hanem a fix-áras szerződés alapján történő teljesítésnek is. Az anyagi feltételek egyébként milyen mértékben biztosítottak? — A legújabb tervváltozatban megszabott, illetve előirányzott összeget, az ahhoz számított 20 százalékos tartalékot, az esetleg adódó indokolt többletköltséget a szerződő felek közösen vállalták, és elkészült annak ütemterve is, hogy az egyes szerződő felek mikor, meddig, milyen összeget tartoznak az építés költségeire át- | utalni. A városi tanács igen jelentős részesedést vállalt az összegből, azonkívül biz- | tosítja a lebonyolítás zavartalanságát, a zavaréi hárítások esetleges költségeit is. ( — Mikorra várható az építkezés megkezdése? — Pontos időt mondani még nem tudok, mi vállaljuk a terület előkészítését 1973 harmadik negyedévére. Tehát az egészen közeli jövőben. Felépül hát az új vasgyári művelődési központ. Teljesül az 1949 óta, egyre erősebben jelentkező és nagyon is jogos igény. II,, a, — ■ — és takarókpenzinUJVdh/, tári tisztviselő, tanító és kohászati elektri- kus, ezenkívül még tucatnyi különféle „szabályos” kenyér- kereső foglalkozású fiatal, s javakorú férfit kapcsolt ösz- sze baráli együttessé a népművészet iránti vonzalom Sárospatakon. a fafaragó népművészek második országos alkotótáborában. Találóan minősítette a táborba látogató, s ott két előadást is tartó szaktudós, dr. Manga János, a Magyar Tudományos Akadémia néprajz- tudományi kutató csoportjának munkatársa izlésformá- 16, üdvös mozgalomnak azt az országszerte tapasztalható felbuzdulást, amelyet az újra felfedezett népművészet terjedő hatása váltott ki a társadalom valamennyi rétegében és korosztályában. A népművészei adta élmény készlet sokakat arra, hogy a megbecsült, nagyra értékeit népművészeti tárgyakhoz hasonlókat faragjanak maguk is, s azokat a hagyományos motívumok egyéni változataival díszítsék. Elsősorban a saját kedvük töltésére, majd a kisebb-nagyobb számban köréjük tóborzódó, érdeklődő közönség gyönyörködtetésére. Közülük a legtehetségesebbek, azok, akik ösztönös képességű két, faragókészségüket céltudatos önműveléssel továbbfejlesztik — eljutottak már, vagy eljuthatnak a jövőben az országos, sőt, a nemzetközi hírnévig, a társadalmi rangot jelentő, s némi anyagi érvényesüléshez is segítő szakmai minősítésig: a hivatalosán, csengő „népművész” címig. A népművészet élesztette új mozgalomnak azonban a legfőbb értéke: ízlésnevelő, a látáskullúrát fejlesztő hatása. Akik azért vesznek — vagy ami még inkább elismerést érdemel: azért készítenek figyel met-fegycl met kívánó, szívós munkával saját maguk még szerszámot is — faragókést, hogy hajlamuk szerint folytassák, amit a hajdani falusi hagyományokból arra érdemesít az, ízlésük, s hogy új értelmet, funkciói adjanak modern környezetben a híven utánafaragott népművészeti tárgyaknak, díszítő elemeknek, azok közelebbről, elmélyül len ismerkednek előbb az érdeklődésüket felkeltő tárgyak történelmi környezetével, emberi tartalmával Is. És felkeltik a maguk tevékenységének s zeni 1 él e tes e red ményei ve 1 mások érdeklődését is hasonló járulékos ismeretszerzésre. Minél sikerültebbek az új, immár kiteljesedett értelmében népművészetnek minősíthető alkotások — annál inkább célravezetőén. Ezért több a most másodízben megrendezett sárospataki faragótábor elnéző mosollyal nyugtázható „hobbysok gyülekezeténél”. Méltán értékelték követésre érdemes új hagyomány alapozásának a pataki vállalkozást annak megítélésére hivatott országos tekintélyű testületek — a Magyar Tudományos Akadémia illetékes részlegétől kezdve, a Népművelési Intézettel folytatva a sort, a Néni Iparművészeti Tanácsig. S közművelődési értékét liang- .súl.vpzva ezért .támogatták, s támogatják a ,ibvpperi Is személyes közreműködésükkel, szakmai tanácsaikkal, emberi tapasztalatai k közreadásával nemzetközileg nagyrabecsült tudósok, művészettörténészek, muzeológusok, alkotó- művészek. A súrospulnlii nLT'"^: U alkotótábor közösségi nevelő hatását meggyőzően tanúsítja, hogy az ide meghívottak többféleképpen is viszonozni szeretnék, amit a vendéglátó várostól, s a nép- művészeti hagyományokban máig gazdag környező tájtól serkentő élményekben kaptak. Itt készült alkotásaik egy-égy példányú! valameny- nylen felajánlottál? a városi művelődési ház közgyűjteményének. De ezen felül az idén azl is megajánlották, hogy a környék valamelyik jellegzetes falusi településén — több ilyen is kínálkozik a felső vagy a belső Hegyközben — szívesen rendbehoznak olyan népi építészeti miiem - léknek számító házat, amelyet már nem laknak, amelyet az összeomlás veszélye fenyeget, s helyi gyűjtésű tárgyaikból hiteles falumúzeumot létesítenek benne. Egy helyiségében pedig állandó kiállítást rendeznének' be a faragótábor részvevőinek az egész ország mai 'népművészeti ízlését bemutató alkotásaiból. Ha egy alkot ószoba is jutna benne a faragók számára, mindig. volna lakója, gondozója ennek a jelent, s a megőrzésre érdemes múltat szépen ötvöző hajléknak, S ezen az idegeneket nagy számban vonzó vidéken látogatója is, szép számmal. lierccz József Az MHSZ Borsod megyei Gépjárművezető-képző Iskola . magán gk.-vezetői lanfolyamol INDÍT 1973. május 1—10. között. A tanfolyamra jelentkezés határideje: 1973. április 28-ig 8—17 óráig Miskolc, Rákóczi u. 12., fszt. 4. KISIPAROSOK, FIGYELEM! Tájékoztatásul közöljük, hogy az adókat (jöv. adó, alkalmazotti adó, íorg. adó) tartalmazó lajstromokat április 16-tól 30-ig az adóközösség helyiségében (Miskolc, Széchenyi u. 61. szám) és az érdekképviseleti szervezet (KIOSZ körzeti csoportok, helyi csoportok) helyiségeiben közszemlére tettük A kifüggesztett lajstromokat bái-lci megtekintheti és' azok tartalmára 1973. május 5-ig írásban észrevételt lehet az adóközösség felszólamlás! bizottságához! Kartársi üdvözlettel KIOSZ ADÓKÖZÖSSÉG VEZETŐSÉGE A parasznyai kertekben is virágoznak már az almafák. Könyvekkel a hónuk alatt, gyerekek lépkednek a járdán a könyvtár felé. Tavaszi szünet van az iskolában: a futkározás, a játék mellett több idő jut az olvasásra is. A parasznyai Felszabadulási Emlékkönyvtárban pedig ugyancsak sok könyv közöli válogathatnak Idcsik és nagyok. A szép, modern könyvtár 1911-ben épüli, a Száz falu, száz könyvtár mozgalomban. Külön olvasóterem, biztosítja a parasznyai emberek nyugodt olvasását, fotelokkal, asztalkákkal berendezve. — Könyvtárunk látja cl könyvekkel Varbó, Rados- tyán, Kondó, Sajólászló- falva és Sajókápolna községeket is — mondja Molnár Ildikó könyvtáros. — Mintegy 14 500 kötetünk van. Fiókkönyvtárainkban negyedévenként cseréljük a könyveket, így mindig friss olvasnivalóhoz jutnak a környező községek lakói is. Aztán a parasznyai könyvtári éleiről beszélgetünk. A leghűségesebb olvasók az iskolások. Nagyon szerelik a Delfin-könyveket, az útirajzokat, kalandos regényeket. — Az iskola és a könyvtár hogyan segíti egymást a faluban? — Az irodalomórákat említeném először — mondja a könyvtáros. — Gyakran tartják itt a felső tagozatos osztályok. A gyerekek már ismerkednek a katalógusokkal, a, lexikonok használatával is. A könyvtárban ismeretterjesztő előállásokat is rendeznek az iskolások, részére. A tanároknak pedig a szakirodalom bibliográfiáját állítják össze. — A kisiskolások nagyon szeretik a mcsedélutánokai. — folytatja Molnár Ildikó. — Ilyenkor vidám vetélkedőket, mesemondó versenyeket rendezünk. A Bölcs bagoly sorozatot szinte már minden gyerek elolvasta. Ezeket a meséket elő is adják. igy nagyban fejlődik szóbeli kifejezőkészségük. Nincs olyan kölcsönzést nap a parasznyai könyvtárban. hogy ne lenne egy kis gyerekcsapat az olvasóteremben. Játszani is szoktak: a termelőszövetkezet segítségével társasjátékokat vásárolt nekik a könyvtár. Ha kirándulni mennek a környékre, akkor is visznek magukkal egy-két Bölcs bagoly-könyvet. — A KISZ korosztályú fiatalok közül, sajnos már kevesebben'látogatják a könyvtárat. Pedig most nem lenne jó lemaradni a megyei könyvtár által meghirdetett Ki olvas többet? pályázatban! A felnöllek. körében viszont igen népszerűek az író—olvasó találkozók. A közelmúltban megrendezett irodalmi esten pedig zsúfolásig meglelt a. könyvtárunk. (M—a) ÍZLÉSALAKÍTÓ FARAGÖKÉS Jegyzetek a sárospataki aSkotótáborról Bölcs bagoly és a parasznyai gyerekek
