Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-14 / 87. szám

eSZAK-WAGVÄRORSZÄG 4 1973. április 14., szombat Felépül a vasgyári művelődési központ Aligha. vitaija bárki is, hogy Miskolc 111. kerületében, köy zelebbröl a régi Diósgyőr vasgyár néven ismeri részen, ha­laszthatatlanul szükség van egy új közművelődési objektum­ra, a régóta várt új művelődési központra. Ennek szükséges­ségét már közel negyedszázada felismerték és 1949 óta napi­renden van a jelenlegi Bartók Béla Művelődési Központot felváltó új létesítmény építése. A Bartók Béla Művelődési Központ — vagy röviden és népszerűbb nevén a Vasas Otthon — a harmincas-negy­venes évek fordulóján épült, nagyrészt a munkásság ada­kozásából, téglajegyekből. Major Máté építész-profesz- szor, a ma már világhírű akadémikus tervezte annak­idején. Az idő azonban el­haladt mellette, megnőttek az igények, s a korszerű köz- művelődési munkához, a kör­nyék lakói művelődési és szórakozási jogos igényeinek kielégítéséhez ez az objek­tum már — a Kabók Lajos utcai bővítés ellenére is — szűk, elavult, a munka fej­leszt-' éhek gátlója. Százezer­nél több kötettel rendelkezik már a vasas szakszervezeti könyvtár, annak központja is itt szorong. Ugyanakkor a hatvanas évek elején meg­szűnt a nagy művelődési ház, az egykori munkásétkező, a „lovarda”, s gyakorlatilag a valamikori II. kerületben, Diósgyőrvasgyárban nincs korszerű közművelődési ob­jektum. De nincs egy olyan terem sem, ahol illő környe­zetben lehetne nagyobb tár­sadalmi, vagy politikai ren­dezvényeket tartani. 19-19 óta az új, korszerű intézmény szükségessége mind nagyobb és nagyobb hangsúlyt kapott. Anyagi gondok miatt azonban a kí­vánalmakból nem valósulha­tott meg semmi. 1970-ben a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa, a vasasszakszervezet, a Lenin Kohászati Müvek, a Diós­győri Gépgyár és Miskolc város Tanácsa szocialista szerződést kötött egy megfe­lelő művelődési központ kö­zös hozzájárulással történő felépítésére. Az ÉSZAK- TERV-nél elkészültek az első tervjavaslatok, azonban az 1071-es hitelgazdálkodási ha­tározat és beruházási kor­mányrendelet, amely meg­szabta a vállalati hitelfel­használások rendjét és rend­kívül erősen korlátozta a nem termelési jellegű beru­házásokat, e tervek realizá­lását nem tette lehetővé. Az igény azonban változatlanul megmaradt, a művelődési központra méginkább szük­ség van, de az időközben folytatott tárgyalások, terv- módosítások 1972 végéig ke­vés előrelépést produkáltak. Most azonban igén biztató stádiumban van a művelő­dési ház ügye. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI ÉS KÖZMŰÉPÍTŐ VÁLLALAT 1. sz. Főépítésvezetősége jó kereseti lehetőségekkel felvételre keres Heves megyei munkahelyeire (Szilvásvárad, Mátra, Eger) kubikos­brigádokat Jelentkezés: levélben vagy személyesen az ÉVIÉP 1. sz. főépítésvezetőségén Eger, ív utca 8. szám alatt. Telefon: 29-10. Erről beszélgettünk Bárczi Bélával, Miskolc város ta­nácselnökével. — A szocialista szerződés­ben résztvevő szervek sza­kadatlanul keresték a mód­ját, miként lehetne felépíte­ni mégis a diósgyőrvasgyári művelődési központot.. Segít­ségünkre volt az MSZMP Központi Bizottsága, vala­mint a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, megkaptuk a hozzájárulást, és 1973. janu­ár 8-ún elvi megállapodás született az építésről. Ennek az a lényege, hogy még eb­ben az évben meg kell kez­denünk az építést, és az egész építés irányítását, lebonyolí­• lásál a Lenin Kohászati Mű­vek helyeit mint generálbe­ruházó, a városi tanács vette át. Olyan művelődési köz­pontot kívánunk itt megépí­teni, amely ennek a munká­sok. lakta körzetnek az igé­nyeit a régi diósgyőrvasgyá­ri munkás kulturális hagyo­mányokhoz méltóan, egyszer­smind a mai és holnapi köz­művelődési igényeknek meg­felelően tudja majd kielégí­teni. Helyet, kell, hogy biz­tosítson a közművelődés minden ágazatának, beleért­ve természetesen a szakköri és klubéletet, színházi ven­dégjátékoknak, filmvetítés­nek, könyvtárnak, ugyanak­kor politikai és társadalmi rendezvénynek is. Nem több ezres tömeggyűlésekre gon­dolunk itt, arra a célra a kö­zelben van a MüM-intézet, vagy a . Népkertben az im­pozáns sportcsarnok. — Az eddigiekből kitűnik, hogy a művelődési központ felépítése több testület közös kívánsága, vállalása és örö­me. Miként segíthetik ennek megvalósulását a szerződés­ben nem szereplő szervek? — A művelődési központ építése mögött valóban nem néhány ember áll. Az egész ügy nem néhány testületnek az érdeke, hanem elsősorban a környék társadalmáé, a di­ósgyőri nagyüzemek kollektí­váié. Az építésre nemcsak a szocialista szerződés kötelez minket, hanem az igen mar­kánsan jelentkező társadal­mi igény is. A szükségesség. Sokféle akadállyal kellett megküzdenünk. Azoknak el­hárításában mind a megyei, mind a Miskolc városi Párt- bizottság rendkívül sok és igen hathatós segítséget nyújtott. Segíthet viszont még a továbbiakban az épí­tőipar. Elsősorban azzal, hogy az építőipari szerződés megkötésekor érvényes épí­tőipari árakat figyelembe véve, fix-áras szerződés alapján vállalja és végzi a 1 munkát. Mi a szerződést az egész • közeli időben szeret- 1 nénk megkötni, és a fix ártól csak az esetleges, később adódó, a tervben nem rögzí­tett módosítások során adód­hatna némi eltérés. Az épít­kezést két lépcsőben végez­zük. A IV. ötéves tervben csak az első lépcsőt valósít­juk meg. Ebben a már ko­rábbi tárgyalásokon megvita­tott és a lapok állal is is­mertetett objektum épül fel. Az átadási határidő 1979 el­ső negyedéve. Szeretnénk, ha 197(1. május 1-ével már meg 1 lehetne kezdeni az új műve­lődési központban a munkái. ) — Minden bizonnyal az építőipar meg fogja, érteni a művelődési ház felépítésé­nek szükségességét és meg­találja a módját nemcsak a munka kifogástalan minő­ségben történő elvégzésének, hanem a fix-áras szerződés alapján történő teljesítésnek is. Az anyagi feltételek egyébként milyen mértékben biztosítottak? — A legújabb tervválto­zatban megszabott, illetve előirányzott összeget, az ah­hoz számított 20 százalékos tartalékot, az esetleg adódó indokolt többletköltséget a szerződő felek közösen vál­lalták, és elkészült annak ütemterve is, hogy az egyes szerződő felek mikor, med­dig, milyen összeget tartoz­nak az építés költségeire át- | utalni. A városi tanács igen jelentős részesedést vállalt az összegből, azonkívül biz- | tosítja a lebonyolítás zavar­talanságát, a zavaréi hárítá­sok esetleges költségeit is. ( — Mikorra várható az építkezés megkezdése? — Pontos időt mondani még nem tudok, mi vállal­juk a terület előkészítését 1973 harmadik negyedévére. Tehát az egészen közeli jö­vőben. Felépül hát az új vasgyá­ri művelődési központ. Tel­jesül az 1949 óta, egyre erő­sebben jelentkező és nagyon is jogos igény. II,, a, — ■ — és takarókpenz­inUJVdh/, tári tisztviselő, tanító és kohászati elektri- kus, ezenkívül még tucatnyi különféle „szabályos” kenyér- kereső foglalkozású fiatal, s javakorú férfit kapcsolt ösz- sze baráli együttessé a nép­művészet iránti vonzalom Sárospatakon. a fafaragó népművészek második orszá­gos alkotótáborában. Találóan minősítette a tá­borba látogató, s ott két elő­adást is tartó szaktudós, dr. Manga János, a Magyar Tu­dományos Akadémia néprajz- tudományi kutató csoportjá­nak munkatársa izlésformá- 16, üdvös mozgalomnak azt az országszerte tapasztalható felbuzdulást, amelyet az újra felfedezett népművészet ter­jedő hatása váltott ki a tár­sadalom valamennyi rétegé­ben és korosztályában. A népművészei adta élmény készlet sokakat arra, hogy a megbecsült, nagyra értékeit népművészeti tárgyakhoz ha­sonlókat faragjanak maguk is, s azokat a hagyományos motívumok egyéni változa­taival díszítsék. Elsősorban a saját kedvük töltésére, majd a kisebb-nagyobb számban köréjük tóborzódó, érdeklődő közönség gyönyörködtetésére. Közülük a legtehetségeseb­bek, azok, akik ösztönös ké­pességű két, faragókészségüket céltudatos önműveléssel to­vábbfejlesztik — eljutottak már, vagy eljuthatnak a jö­vőben az országos, sőt, a nemzetközi hírnévig, a társa­dalmi rangot jelentő, s némi anyagi érvényesüléshez is se­gítő szakmai minősítésig: a hivatalosán, csengő „népmű­vész” címig. A népművészet élesztette új mozgalomnak azonban a legfőbb értéke: ízlésnevelő, a látáskullúrát fejlesztő hatása. Akik azért vesznek — vagy ami még inkább elismerést érdemel: azért készítenek fi­gyel met-fegycl met kívánó, szívós munkával saját ma­guk még szerszámot is — faragókést, hogy hajlamuk szerint folytassák, amit a haj­dani falusi hagyományokból arra érdemesít az, ízlésük, s hogy új értelmet, funkciói adjanak modern környezet­ben a híven utánafaragott népművészeti tárgyaknak, dí­szítő elemeknek, azok köze­lebbről, elmélyül len ismer­kednek előbb az érdeklődésü­ket felkeltő tárgyak történel­mi környezetével, emberi tar­talmával Is. És felkeltik a maguk tevékenységének s zeni 1 él e tes e red ményei ve 1 mások érdeklődését is hason­ló járulékos ismeretszerzésre. Minél sikerültebbek az új, immár kiteljesedett értelmé­ben népművészetnek minő­síthető alkotások — annál in­kább célravezetőén. Ezért több a most másod­ízben megrendezett sárospa­taki faragótábor elnéző mo­sollyal nyugtázható „hobby­sok gyülekezeténél”. Méltán értékelték követésre érdemes új hagyomány alapozásának a pataki vállalkozást annak megítélésére hivatott országos tekintélyű testületek — a Magyar Tudományos Akadé­mia illetékes részlegétől kezdve, a Népművelési Inté­zettel folytatva a sort, a Né­ni Iparművészeti Tanácsig. S közművelődési értékét liang- .súl.vpzva ezért .támogatták, s támogatják a ,ibvpperi Is sze­mélyes közreműködésükkel, szakmai tanácsaikkal, emberi tapasztalatai k közreadásával nemzetközileg nagyrabecsült tudósok, művészettörténé­szek, muzeológusok, alkotó- művészek. A súrospulnlii nLT'"^: U alkotótábor közösségi ne­velő hatását meggyőzően ta­núsítja, hogy az ide meghí­vottak többféleképpen is vi­szonozni szeretnék, amit a vendéglátó várostól, s a nép- művészeti hagyományokban máig gazdag környező tájtól serkentő élményekben kap­tak. Itt készült alkotásaik egy-égy példányú! valameny- nylen felajánlottál? a városi művelődési ház közgyűjte­ményének. De ezen felül az idén azl is megajánlották, hogy a környék valamelyik jellegzetes falusi településén — több ilyen is kínálkozik a felső vagy a belső Hegyköz­ben — szívesen rendbehoznak olyan népi építészeti miiem - léknek számító házat, ame­lyet már nem laknak, ame­lyet az összeomlás veszélye fenyeget, s helyi gyűjtésű tár­gyaikból hiteles falumúzeumot létesítenek benne. Egy helyi­ségében pedig állandó kiál­lítást rendeznének' be a fa­ragótábor részvevőinek az egész ország mai 'népművé­szeti ízlését bemutató alko­tásaiból. Ha egy alkot ószoba is jutna benne a faragók szá­mára, mindig. volna lakója, gondozója ennek a jelent, s a megőrzésre érdemes múltat szépen ötvöző hajléknak, S ezen az idegeneket nagy számban vonzó vidéken láto­gatója is, szép számmal. lierccz József Az MHSZ Borsod megyei Gépjárművezető-képző Iskola . magán gk.-vezetői lanfolyamol INDÍT 1973. május 1—10. között. A tanfolyamra jelent­kezés határideje: 1973. április 28-ig 8—17 óráig Miskolc, Rákóczi u. 12., fszt. 4. KISIPAROSOK, FIGYELEM! Tájékoztatásul közöljük, hogy az adókat (jöv. adó, alkalmazotti adó, íorg. adó) tartalmazó lajstromokat április 16-tól 30-ig az adóközösség helyiségében (Miskolc, Széchenyi u. 61. szám) és az érdekképviseleti szervezet (KIOSZ körzeti csoportok, helyi csoportok) helyiségeiben közszemlére tettük A kifüggesztett lajstromokat bái-lci megtekintheti és' azok tartalmára 1973. május 5-ig írásban észrevételt lehet az adóközösség felszólamlás! bizottságához! Kartársi üdvözlettel KIOSZ ADÓKÖZÖSSÉG VEZETŐSÉGE A parasznyai kertekben is virágoznak már az almafák. Könyvekkel a hónuk alatt, gyerekek lépkednek a jár­dán a könyvtár felé. Tava­szi szünet van az iskolában: a futkározás, a játék mel­lett több idő jut az olvasás­ra is. A parasznyai Felszabadu­lási Emlékkönyvtárban pedig ugyancsak sok könyv közöli válogathatnak Idcsik és na­gyok. A szép, modern könyv­tár 1911-ben épüli, a Száz falu, száz könyvtár mozga­lomban. Külön olvasóterem, biztosítja a parasznyai em­berek nyugodt olvasását, fo­telokkal, asztalkákkal beren­dezve. — Könyvtárunk látja cl könyvekkel Varbó, Rados- tyán, Kondó, Sajólászló- falva és Sajókápolna köz­ségeket is — mondja Molnár Ildikó könyvtáros. — Mintegy 14 500 köte­tünk van. Fiókkönyvtáraink­ban negyedévenként cserél­jük a könyveket, így mindig friss olvasnivalóhoz jutnak a környező községek lakói is. Aztán a parasznyai könyv­tári éleiről beszélgetünk. A leghűségesebb olvasók az is­kolások. Nagyon szerelik a Delfin-könyveket, az útiraj­zokat, kalandos regényeket. — Az iskola és a könyvtár hogyan segíti egymást a fa­luban? — Az irodalomórákat em­líteném először — mondja a könyvtáros. — Gyakran tartják itt a felső tagozatos osztályok. A gyerekek már ismerkednek a katalógusok­kal, a, lexikonok használa­tával is. A könyvtárban ismeretter­jesztő előállásokat is rendez­nek az iskolások, részére. A tanároknak pedig a szakiro­dalom bibliográfiáját állítják össze. — A kisiskolások nagyon szeretik a mcsedélutánokai. — folytatja Molnár Ildikó. — Ilyenkor vidám vetélke­dőket, mesemondó versenye­ket rendezünk. A Bölcs ba­goly sorozatot szinte már minden gyerek elolvasta. Ezeket a meséket elő is ad­ják. igy nagyban fejlődik szóbeli kifejezőkészségük. Nincs olyan kölcsönzést nap a parasznyai könyvtár­ban. hogy ne lenne egy kis gyerekcsapat az olvasóterem­ben. Játszani is szoktak: a termelőszövetkezet segítségé­vel társasjátékokat vásárolt nekik a könyvtár. Ha ki­rándulni mennek a kör­nyékre, akkor is visznek ma­gukkal egy-két Bölcs ba­goly-könyvet. — A KISZ korosztályú fia­talok közül, sajnos már ke­vesebben'látogatják a könyv­tárat. Pedig most nem lenne jó lemaradni a megyei könyv­tár által meghirdetett Ki ol­vas többet? pályázatban! A felnöllek. körében viszont igen népszerűek az író—ol­vasó találkozók. A közel­múltban megrendezett iro­dalmi esten pedig zsúfolásig meglelt a. könyvtárunk. (M—a) ÍZLÉSALAKÍTÓ FARAGÖKÉS Jegyzetek a sárospataki aSkotótáborról Bölcs bagoly és a parasznyai gyerekek

Next

/
Thumbnails
Contents