Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-07 / 81. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. április 7., szombat (Folytatás az 1. oldalról) törvényeket, amelyek szük­ségesek voltak ahhoz, hogy szocialista politikánk az ál­laméletben, a gazdasági, a társadalmi élet minden fon­tos területén teljes mérték­ben érvényesüljön. A tanácsválasztásokra ké­szülünk. Ezzel kapcsolatban szeretnék utalni arra, hogy az országos politika és a he­lyi politika egymással szoros összefüggésben van; kiegé­szítik egymást, ugyanakkor önállóan is fontos szerepet töltenek be. Az általános po­litika az ország, a nép sor­sát, útját határozza meg. A helyi politika — vagy más­ként: a községpolitika, a ta­nácsi politika — az állam­polgárok millióinak minden­napi gondjaival, kérdéseivel, megoldást váró problémáival foglalkozik. Ha arra keres­sük a választ, hogy milyen a politikai hangulat, tud­nunk kell, hogy azt az egyes embernél két tényező hatá­rozza meg: az általános és a helyi politika. Ügy lehet, az általános politikát megfele­lőnek tartja, helyesli, azzal egyetért. Ez azonban csak akkor érvényesülhet teljes mértékben, ha személyes éle­tének mindennapi problémáit Általános politikánkról kö­vetkezően és a megfelelő törvényes intézkedések ered­ményeként a tanácsok jelen­leg nagyobb önállósággal és nagyobb hatásfokkal végez­hetik munkájukat, mint ko­rábban. Teljes meggyőződés­sel állítom — s ezt minden­ki tanúsíthatja —, hogy a tanácsi munkában az új ta­nácstörvény hatályba lépése óta, tehát az. utóbbi két esz­tendőben nagy fejlődés ta­pasztalható, s ha ez az irány­zat folytatódik, mindnyájan remélhetjük, hogy néhány éven belül a tanácsi munká­ban még további fejlődés következik be. A rövidesen esedékes • ta­nácsválasztásoknak megvan a határozott célja. Egyrészt — magát a választási kam­pányt is felhasználva — azt szeretnénk elérni, és remél­jük, el is érjük, hogy álta­lános politikai törekvéseink még jobban behatolnak a tö­megekbe, még nagyobb meg­értésre és támogatásra talál­nak. A választási kampányt a helyi községpolitika to­vábbfejlesztésére is szeret­nénk felhasználni és remél­jük, hogy ez is sikerül. A választás célja, hogy jó ösz- szetételű tanácsok alakulja­nak és dolgozzanak a követ­kező négy esztendőben. Ez a célunk itt, a XIII. kerületben i-. a fővárosban, s mindenütt ,>' országban, ahol tanácsta- g ■':at választanak. Kijelenthetem, hogy a vá­lasztási kampány a törvé­nyes előírásoknak megfelelő­en, jól halad. A választási munka politikai tartalmát il­A továbbiakban szólt a budapesti lakásépítkezések­ről, a metró új szakaszának üzembe helyezéséről. Az ország egészének mun­kájáról és a munka ered­ményeiről beszélt ezután a Központi Bizottság első tit­kára: A gazdasági munka 1972- ben kielégítő eredményekkel zárult: az ipar 5,6 százalék­kal, a mezőgazdaság 4 szá­zalékkal növelte termelését, a közlekedés és a kereske­delem a tervelőirányzatnak megfelelően teljesítette ter­vét, a nemzeti jövedelem 5 százalékkal növekedett. A beruházások a tervnek meg­felelően alakultak. Az or­az állam, a hatóság, a tanács oly módon intézi, hogy őt sérelem, vagy hátrány nem éri. Ekkor nyugodt és meg­elégedett az ember. Az or­szágos politikában azért dol­gozunk, hogy a munkásosz­tály, a dolgozó osztályok, a nép általános közérzete meg­felelő legyen és azt mondják az emberek: „Most elégedet­tek vagyunk, helyes irány­ban mennek a dolgok”. Nagy munkát kell végezniük a he­lyi hatóságoknak is — és végeznek is —, hogy az ál­lampolgárok nagy többsége elégedett legyen helyzetével. Néha azonban elegendő egy kis hiba ahhoz, hogy az egyes állampolgárnál a megelége­dettség elkeseredettséggé vál­tozzék. Nem is folytatom: ennyiből is mindenki megér­ti, hogy a tanács munkájá­nak milyen nagy a fontos­sága. Talán azt is megérti mindenki, hogy a választott tanácsokban és a tanács­apparátusban dolgozó embe­rek megfelelő megbecsülést és tiszteletet érdemelnek azért a munkáért, amit nap mint nap végeznek — még akkor is, ha egyes kérdések nem oldódnak meg olyan gyorsan, ahogyan egyes ér­dekelt felek azt szeretnék. letöen elmondhatom, hogy a párt általános politikáját nagy megértés fogadja. A válasz­tói gyűléseken a párt poli­tikájáról és a helyi politiká­ról megfelelő elmélyültséggel tárgyaltak. A jelölő gyűlése­ken — amelyek már befeje­ződtek — két és félmilliónyi- an vettek részt, kereken há­romszázezren szólallak fel, fejtették ki véleményüket az általános politikáról, a helyi tennivalókról, valamint a je­löltek személyéről. Végered­ményben elmondhatjuk, hogy a választási előkészületek a szocialista demokratizmus elveinek megfelelően, rend­ben haladnak. A szocialista államokon kívül nincs a vi­lágon olyan ország —• a pol­gári demokráciák hiába szól­nak néha olyan dicsekvően az ő demokráciájukról —, ahol megvalósult volna, hogy a választók csaknem 40 szá­zaléka jelöli ki azokat, akik­re a választás napján lead­ják majd szavazatukat. De­mokratikus eljárás ez plyan értelemben is. hogy ahol a megvitatás után szükséges­nek látták — kereken 1700 választókerületben — két vagy több jelölt indul majd a választáson, s a szavazás napján dől majd el, ki lesz közülük a tanácstag. A mun­ka tehát jól megy, s bízunk abban, hogy ugyanilyen lesz a folytatás is: a választás be fogja tölteni szerepét, hozzá­járul politikánk megerősíté­séhez, biztosítja a tanácsok megfelelő összetételét. Kádár János ezután a XIII. kerületi program során szer­zett benyomásairól, tapaszta­latairól beszélt. szag külkereskedelmi és fi­zetési mérlege 1972-ben az előző évhez viszonyítva je­lentősen javult. Mindez na­gyon jó eredménynek te­kinthető. Megelégedéssel lehet szól­ni az országban végzett munka más területeiről is. Az ország általános kul­turális színvonala biztató, szép, megelégedésre adhat okot és további, még mesz- szebbre mutató, még na­gyobbra törő terveink van­nak. Az ország lélekszámút figyelembe véve, Magyaror­szág 90 ezres egyetemi és fő­iskolai, valamint három és fél százezres középiskolai hallgatói létszáma minden­féle összehasonlításban meg­állja a helyét és nagy kul­turális előrehaladásunknak egy fokmérője. Ugyancsak megfelelően előrehaladtunk 1972-ben az életszínvonal fejlesztése te­rén is. Megvalósul életszín­vonal-politikánk, amelynek fő elve, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók élet- színvonalának rendszeres emelésével. 1972-ben a lakosság egy főre számított reáljövedelme és fogyasztása országos át­lagban három és fél száza­lékkal növekedett. Kilenc­venezer lakás épült fel a múlt évben Magyarországon. Jóllehet ennek a lakásmenv- nyilégnek az összetételét nem tartjuk kielégítőnek, de ma­Eletszínvonal-politikánkat illetően természetesen továb­bi céljaink vannak. 1973-ban a lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának — a múlt évi három és fél százalékkal szemben — négy és fél—öt százalékkal kell emelkednie, s ezt biztosítanunk kell! A Központi Bizottság első titkára külön szólt az állami iparban és építőiparban már­cius elején végrehajtott bér­emelésről. Ennek kettős célja volt — mondotta. — Egyrészt úgy gondoltuk, hogy most a nagy­üzemi munkásság kapjon külön béremelést, mert — és ez az igazságosságnak is meg­felel — egy viszonylagos el­maradást be kellett hoznunk. Másrészt: politikai szándé­kunk is volt és van a kü­lön béremeléssel. Mi a dol­gozó osztályok között politi­kailag nem szoktunk különb­séget tenni; nem szembeál­lítjuk, hanem összeforraszt­Belpolifcikánk alapvető cél­jai közismertek, s azokhoz szilárdan ragaszkodunk. Ezek: a népgazdaság általá­nos fejlesztése, a műveltség, a kultúra szocialista jellegé­nek erősítése és színvonalá­nak emelése, az életszínvonal további javítása és végül mindezek summáza faként: belpolitikánknak alapvető célja: a fejlett szocialista tár­sadalom teljes felépítése. Külpolitikai kérdésekre át­térve, Kádár János hangoz­tatta: — Országunk szocialista ország, a szocialista társada­lom teljes felépítésén mun­kálkodunk — ebből következ­nek bel- és külpolitikánk tör­vényei is. Külpolitikánk elvi alapokon nyugszik, célja — világméretekben — a nem­zetközi haladás, a szocializ­mus és a béke ügyének szol­gálata. Ez külpolitikánk lé­nyeges vonása, ezt követjük a mindennapi gyakorlatban. Külpolitikánk rendíthetet­len törekvése, hogy nemzet­közi 6Íkon hozzájáruljon a szocialista országok egységé­nek és összeforró ttságának növeléséhez. Ezért szorosan együtthaladunk a Varsói Szerződés tagállamaival, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának országaival, va­lamennyi szocialista ország­gal és a nemzetközi élet minden haladó erejével. A kapitalista országokkal folytatott külpolitikánk ugyancsak elvi alapokon nyugszik. Mi a békés egy­más mellett élés elvét akar­juk — mind nagyobb mér­tékben — gyakorlattá tenni, a szocialista országok és a kapitalista országok min­dennapi kapcsolataiban, így a Magyar Népköztársaság és a kapitalista államok viszo­nyában is. Politikai lépéseink ennek az elvnek felelnek meg. gát a számot igen. Évente ennyi lakást Magyarországon soha korábban nem építet­tek. Az a lendület, amely- lyel most ezen a területen találkozunk, biztosítja, hogy a mostani öt évre tervezett 400 000 lakás fel fog épülni az országban. Ami a fogyasztást illeti: országosan egy főre számít­va 1972-ben Magyarországon 61 kilogramm hús, 14 kilo­gramm tojás, 114 kilogramm tej, 84 kilogramm zöldség és főzelék, s 72 kilogramm gyü­mölcs jutott. 1972-ben Magyarországon minden száz háztartásban 37 porszívó, 46 hűtőszekrény. 61 mosógép. 61 televízió és 71 rádió volt. Tehát ezen a téren is nagyon jelentős az előrehaladás. juk a munkásságot, a pa­rasztságot és az értelmisé­get. De meg kell őszintén mondani, hogy a munkás- osztály, a szocialista nagy­ipari munkásság nélkül nincs szocializmus, nem lehet szo­cializmust építeni. A bér­emeléssel azt is kifejezésre akartuk juttatni, hogy a leg­biztosabb jövőt a szocialista nagyipar jelenti. Továbbra is az a progra­munk, hogy biztosítsuk a munkával arányos keresetnö­vekedést a dolgozó emberek számára. Célunk, hogy to­vább könnyítsünk a nők helyzetén, csökkentsük a csa­ládfenntartás, a gyermekne­velés költségeit, tovább ja­vítsunk valamit a nyugdíja­kon. Ha a termelés olyan üiemben fejlődik, ahogyan tei vezzük, akkor céljainkat el is érjük. Elvünk, hogy mi­nél nagyobb mértékben biz­tosítsuk: aki dolgozik, az ke­reshessen, és aki nem dol­gozik, az ne kereshessen. Kreisky osztrák kancellár látogatására utalva hangsú­lyozta: a két ország példája is mutatja, hogy lehetséges és kölcsönösen előnyös a szocia­lista és a kapitalista orszá­gok békés egymás mellett élése. Ennek megfelelően ala­kítjuk viszonyunkat más ka­pitalista országokkal, köztük az Egyesült Államokkal is, ahol a közelmúltban kor­mányküldöttségünk járt. Kapcsolatainkat a békés egy­más mellett élés érvényesíté­sével akarjuk normalizálni, tehát az egyenjogúság, a köl­csönös előnyök, a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján. Az államközi kap­csolatokban mi tudomásul vesszük, hogy az Egyesült Ál­lamok olyan, amilyen. Az Egyesült Államoknak is el kell fogadnia, hogy Magyar- ország olyan, amilyen, s mint szocialista népköztársasággal kell tisztességes viszonyt ki­alakítania. A Magyar Népköztársaság képviselői — általános kül­politikai elveinket követve, törekvéseinket realizálva — ott vannak mindazokon a nemzetközi fórumokon, ahol az államok viszonyait, kap­csolatait szabályozzák és ala­kítják. jelen vannak minde­nütt. ahol lényeges kérdések­ről esik szó. Okkal és meggyőződéssel vallhatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvései eredményesek, or­szágunk biztonságban, béké­ben él, népünk szocialista társadalmat épít. Erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten hoz­zájárultunk és a jövőben is hozzájárulunk a haladás nemzetközi ügyéhez. Ennek az elvi külpolitikának kö­szönhető, hogy ma á Magyar Népköztársaságnak becsülete (Folytatás a 3. oldalon) A tanácsi munkában nagy a fejlődés A ervezett négyszázezer lakás fel fog épülni Külpolitikánk célja: a béke ügyének szolgálata A legbiztosabb jövőt a szocialista nagyipar jelenti Csillagvárosban tett látogatást az MSZBT Szovjetunióban tartózkodó küldöttsége. Képünkön: E. Hrunov űrhajós a vá­ros múzeumában kalauzolja Apró Antalt cs a delegáció tagjait A saigoni katonaság "fisokat Indított A Thieu-rezsim katonasá­ga csütörtökön és péntekre virradóan az ország egész területén nagyszabású táma­dásokat indított a saigoni kormányzat ellenőrzése alatt álló területek kiterjesztésé­nek szándékával. A felsza­badító fegyveres erők a fel­szabadított területek védel­mében felvették a harcot a támadókkal, összecsapásokat jelentett a saigoni parancs­nokság az északon fekvő Hűé . volt császári székhely­től nyugatra, a Saigontól 440 kilométerrel északkeletre fekvő Binh tartományból, a Saigontól mintegy 100 kilo­méterrel északnyugatra fek­vő Tay Ninh tartományból továbbá a kambodzsai határ térségéből és a Mekong fo­lyó deltavidékéről. Ugyancsak harcokról szá­moltak be a felszabadított területen fekvő Tong Chan-i saigoni támaszpont körzeté­ből. Saigonban olyan hírek terjedtek el, hogy az ameri­kai B—52-es nehézbombázók is támadták a támaszpont körül húzódó felszabadított területeket. A saigoni ame­rikai nagykövetség egyik szóvivője nem erősítette, de nem is cáfolta meg ezeket a híreket, a Saigonban vissza­maradt amerikaiakkal leg­szorosabb kapcsolatot fenn­tartó kanadai küldöttség szó­vivője pedig azzal tért ki a válaszadás elől, hogy nincs tudomása a bombázásról. A helyzetet a nemzetközi ellen­őrző és felügyelő bizottság csütörtökön kétórás ülésen vitatta meg. A saigoni kormányzat a tárgyalóasztalnál akarja el­érni azt, ami fegyveres erői­nek a tűzszüneti megállapo­dás megsértésével sem sike­rül: a kétoldalú katonai ve­gyes bizottság pénteki ülé­sén képviselői azt követelték hnt» a felszabadító erők ürítsenek ki egy négy kilo­méteres sávot saját terüle­tükből a Tong Le Chan-i támaszpont körül. A DIFK képviselői a követelést visz- szautasították. mire a saigoni megbízottak ismét kivonul­tak a vegyes bizottság ülé­séről. Új elnök Törökirszágban A török parlament pénte­ken Fahr! Korutürk párton- kívüii szenátort megválasz­totta az ország elnökévé és ezzel lezárult a már csaknem egy hónapja tartó belpolitikai válság. Miután a parlament 14 szavazási fordulója 6orán egyik jelölt sem érte el az elnök megválasztásához szük­séges többséget, pénteken a politikai pártok vezetői a 70 éves politikus együttes támo­gatása mellett döntöttek. Pieneer-2 ler felé halad Pénteken hajnalban a Ken- nedy-foki űrkutatási kísérleti támaszpontról útjára bocsá­tották a Pioneer—2 űrszon­dát, melynek az a feladata, hogy megközelítve a Föl­dünktől 998 millió kilomé­ternyire levő Jupitert, újabb adatokat gyűjtsön erről a tá­voli bolygóról, amely oly régóta foglalkoztatja az em­beriség képzeletvilágát. Eihunvt Cipl László Megrendüléssel tudatjuk, hogy Cigi László, a Diósgyőri Gépgyár volt dolgozója, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa, 45 éves korában, hosszas betegség után elhunyt. Cigi László 1944-től vett részt a munkásmozgalomban. A 32. ukrán gárdalövész hadosztályhoz tartozó magyar had­sereg zászlóaljának katonájaként fegyveresen harcolt Buda­pest és hazánk felszabadításáért. Kimagasló érdemeket szer­zett az 1956-os ellenforradalom idején tanúsított helytállá­sával, az ellenforradalmi erők szétzúzásában való részvé­telével. Alapító tagja, később parancsnoka volt az 1956 no­vemberében alakult karhatalmi zászlóaljnak. A proletárhatalom megteremtéséért és annak védelméért a párt és a kormány magas kitüntetésben részesítette. Har­cos és bátor életútját példaként őrizzük emlékezetünkben. Cigi László temetésére 1973. április 11-én, 16 órakor kerül sor, a miskolci Mindszenti temetőben. A Magyar Partizán Szövetség és a Diósgyőri Gépgyár párt-, társadalmi cs vállalatvczetőségc

Next

/
Thumbnails
Contents