Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-04 / 79. szám
E>73. ápr. 4., swmtfti ESZAK-MAGYARORSZAG 5 WJ r fi Kim; Fórumok ^ Ligás! 6 kerek Az u többi hetekben, hóns pókban — tőként a közeli tanácsválasztasok miatt • megszaporodtak azok a tón mok. melyeken a városoí községek, tanyák lakói ügy bajos dolgaikról szólhat!.! A lehetőség ehhez ugv egyéb alkalmakkor — va inkább: különösebb alka mák nélkül is — adott, mos- azonban mégis töményebben;5 szervezettebben teremtődlek meg ezek a lehetősegek es a választók bőségesen éltek is vele. A jelölő gyűlések, választási gyűlesek, más összejövetelek. találkozók többségéről lapunkban beszámoltunk. de talán mégsem érdemtelen néhány kérdésről bővebben is szólni. um« lényegében A misztikus fogalom A diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban is választó gyűlés zajlott le. Az t-gyik felszólaló — egy gépgyári dolgozó — egyebek között a kert szövetkezetekről is beszélt. Nem tartja helyénvalónak' — sőt! —. hogy 'a Lyukóvölgyben parcellákon épült házikók ellen oly nagy szigorral lépnek fel hivatalos szerveink, amilyennél fellepnek. Tudnivaló. hpgy ezeknek a házikóknak egy része, talán éppen a nagyobb része, engedély nélkül épült fel. Márpedig ez tilos, és mint ilyen, különböző szankciókat. von maga után. EgLvet- ért ö azzal, mondta a felszólaló, hogy engedély nélkül nem szabad sehol építkezni, mégis az a véleménye, hogy ha már . különböző, kacskaringós okok miatt éppen így' alakult, hát az eddig elkészül léket békén kellene hagyni. Nem rontják azok annyira a városképet, mint, amennyire a hivatalos szervek képviselői állítják. Mégiscsak különbséget kellene tenni, mondjuk a tapolcai üdülőközpont és T,.yuk<jvölgv között e tekintetben. Azt is figyelembe lehetne venni, hogy Lyukóban főleg kispénzű emberek házikóiról van szó. Talán igaza is van ennek a felszólalónak. Miéri is ne lehetne valami módon differenciálni? Nem túlozzuk el kissé a .városkép” fogalmát? Nem telítődött-e valamifajta misztikus tartalommal, mely ellen hiábavaló minden érvelés, mert a városkép, mint olyan, szent és sérthetetlen? Félreértés ne essék: engedély nélkül sehol sem szabad építkezni. Logikus, helyénvaló szabály. Az ellené vétőknek viselniük kell' a következményeket. ezen nincs is mit vitatkozni. Mégis: a Lyukó- völgyi házikók — ha szabad magánvéleményt is nyilvánítani — nem ronthatják oly nagyon a városképet. Ha már ott. vannak, maradjanak is ott. Ennyi kedvezményt vagy elnézést — megérdemelnek azok az emberek, akik a zajos.'.sok erőt. elszívó gyárakban dolgoznak. Nagyközségek és kis Iáink SPgöt légyénél két lehetőség közül kellett kiválasztani a jobbat. Az egyik: minden község kap valamit minden évben, így láthatóvá válik rögtön az eredmény. Ennek az a hátránya, hogy elaprózódik az összeg, és bizony nagyobb létesítményekre sehol sem jut. A másik lehetőség: összegyűjtik a pénzt — esetleg évekig is — és ott. építenek egy nagyobb létesítmény, ahol erre leginkább szükség van. De addig a többiek nem kapnak semmit. A legtöbben ez, utóbbit tartottak és tartják most is helyesnek, különösen azok. akik hosszú távra tekintenek előre. És valóban ez tűnik helyesnek. Csakhogy éppen ez ellen emelődött. most vétó. Nehéz ugyanis éveket várni a járdára, az útra. a művelődési otthon rendbehozatalára. A tanácsok vezetőinek mindenképpen figyelniük, kellene ezekre a jelenségekre. Bizonyára lehet módot találni a segítségnyújtásra. Elvándorlás: nincs! ötezer dolgozót foglalkoztató, rohamos, fejlődésnek indult kombináttal ismerkedhetett meg. Most. hegy az elmúlt napokban újból körünkben köszönthetjük Fjodorov elvtársat. még arra is szakított időt, hogy újságírókkal találkozzék A miniszter szavaiból érződött. hogy a szovjet embeSÖí x c , v \',\> í,"‘iti r.'.t' : .cv i 1" » anyagot dolgozott fel, mint a műit év azonos időszakában. Sok-sok vasúti kocsi hagyta cl naponta a gyárat súlyos terhével. A jól szervezett. jól végzett munka eredményeképpen Ifi ezer 500 tonnával több termék hagyta el a diósgyőri kohászatot. mint a múlt cv azonos időszakában. A több mint 200 éves diósgyőri kohászat termékei nagyon híresek a világban. A gyár dolgozói e hírnevet most tovább öregbítik. Megnőtt az igény az exportban. Az LKM dolgozói, vezetői igyekeznek az igényeket kielégíteni. Ezt tanúsít ja, hogy 28 ezer tonnával j több kohászati termeket szállítottak külföldre, mint a múlt év azonos időszakában. Az év eleji, jó kezdési várhatóan további jó eredmények követik. Jó ivóvíz a Tisza mentén Az utóbbi napok találkozásai. fórumai közé tartozott egyik országgyűlési képviselőnk. dr. Horváth Istvánnak, a KISZ KB első titkárának látogatása is. Egyebek között az edelényi Alkotmány Tsz- ben is járt. ahol a szövetke- zet vezetői tájékoztatták l munkájukról, eredményeik- j ről. tennivalóikról. I A tsz vezetői — nem dicsekvésből, hanem a tények kedvéért megmutatták új létesítményüket, a tejfeldolgozó üzemét, elvitték a képviselőt egy, most majdnem lapos földterületre, mely nemrégiben még meredek hegy volt, megemlítették a^ sokmilliós közös vagyont, de tulajdonképpen nem ezekkel mondták el' a lényeget. A lényeg még a tájékoztató elején egy, első hallásra nem is valami súlyos mondatban fogalmazódott, meg, melynek tartalma: a tsz nem érzi meg Több dél-borsodi község, annak ellenére, hogy nagy víztömeg, a Tisza folyik el a települések szomszédságában, nem rendelkezik egészséges ivóvízzel. Tiszadorog- mán 4 millió forintos költséggel már megépült a társulati törpe vízmű, s hamarosan két másik Tisza menti község, TiSzabábolna és Ároktő is egészséges ivóvízhez jut. Tiszababolnan a Bükkaljai Vízgazdálkodási Társulat építi mintegy 5,8 milliós költséggel a törpe vízmüvet, Ároktőn pedig a Dél-borsodi Vízgazdálkodási Társulat a mintegy 8 milliós vízműépítés kivitelezője. Tiszabábolnán 6650 méternyi, Ároktőn lt 650 méternyi csővezetéket kell lefektetni. Ároktőn hetven közkifolyója lesz a vízműnek. Előreláthatóan mindkét községben jövőre adnak egészséges ivóvizet a közkifolyók. V Két: idegenforgalmi kiáll tás nyílt meg április án Miskolcon. Délelőtt 1 kor a Technika Házáb Molnár László, a Volán 3- számú Vállalat igazgatóh lyettese, nyitotta meg váll; lat a nevében az „Utazáj ajánlataink 1973. évre” cin bemuíatót, amelyen — töl bek között — megjelel Tóth Mihály, a Volán Tót; risl Vállalat igazgatóhelye tese is. A megnyitón isme tizeden at végzett munkám, vagy ipkább a munkánk, a diósgyőri kohászok közös munkájának értelmét. , Egymásra figyelünk. Azt próbálom kitalálni. vajon milyen lehetett az élete, hogyan érez, gondolkozik, s hogyan ■ él ma. Ö láthatóan csodálkozik rajta, mit faggatódaik az újságíró, hiszen az élete nyitott könyv, csak forgatni kell a lapokat. Talán ezeket gondolja .;: Mit is mondjak még? Beszéljek az apámról, akit. megrokkantott az első világháború? Beszéljek a nincstelen emberek valahai mindennapi kálváriájáról ? Nagyon ' mostoha körülmények között laktunk, s éltünk Szirmán. Szüleimnek hat gyermeke született, de három testvérem, a mostoha körülmények miatt elpusztult ... Minek erről beszélni? Minek szaggatni a sebeket? Hogyan lettem gyári munkás? Két évig jártam a gyárkapuhoz. Két évig hevert benn a kérvényem, amikor végül 1938-ban az akkori újgyárba felvettek. Csak kis híján. Akkor a papság irányította. a felvételt, s nagy akadály volt, hogy én nem katolikus, hanem református voltam...; — Két gyermekem van. A fiamnak is megtetszett a gyári élet, s. követte a példámat. Itt szerezte a szakmát az iparitanuló-intézetben. Neki már nem kellett protekció, ö is itt dolgozik velem a durvahengerműben. Lakatos előmunkás.' A lányom férjnél ván. A férje is gyári munkás. .A DIGÉP-ben dolgozik. Lakatos csoportvezető. Hát igen, lassan dinasztia leszünk. . (Bodnár József arcán ismét, a töprengés vonásai. — Az ember életét meggyőződések irányítják. Az én párttagságomnak mély gyökered vannak. Igén, 1943 szeptember 9-én volt az újgyárban a nagy béketüntetés. Olyan emberekkel dolgozhattam ott együtt, mint Oszip István. Fekete Mihály. Barbai Ferenc. Hatottak rám. Hogyan kezdődött? Szóltak, s én is szóltam néhány embernek. És megindult az ember-áradat a nagy irodához. Követeltük, hogy Magyarorszag is lépjen ki a háborúból. Igen, ez volt az első mozzanat Es jött a többi.) — A FELSZABADULÁS első napjaiban mér az új- gvárban voltam. Megkezdtük az újjáépítést. Rövid ideig szolgálatot teljesítettem a demokratikus rendőrségen, de a termelőmunka visszahúzott. Ekkoj; azonban. 1945 augusztusában a kohászatban, a durvahengermű kiké- szitő.iében vállaltam munkát.. Ott kezdtem, s dolgozom ma is. Láthatóan töpreng. („Akkor a gyár olyan volt, mint egy siralomház. Több helyen a bombázás, a rombolás nyomai. Sok gép hiányzott. Nyugatra vitték. Kegyetlenül nehéz r unkát, kívánt a termelés megindítása. A pénz akkor nem sokat ért. Mire hazaértünk a fizetéssel, egy doboz gyufát adtak érte. Volt egy ember, mindig magával hozta a postagalambját. Annak a lábára kötötte a pénzt.”) — Hogy sokat'fejlódtimk-e azóta? De még mennyit! Elég körülnézni a gyárban ... A Szabad Magyarország 1947 áprilisi számában közlemény jelent meg egy értekezésről. A Nehézipari Központ képviselői Miskolcon tájékoztatást tartottak. A több gyűjtöttünk Ma már I te van. am megtalált, min tákat. hetö a stiltivaló lényege: „Az ládok músitás teljes sikere a Horváth esság legbensőbb ügye.” dóké. Ezetzott egy információ. A bői kerülír kohászat ekkor 420 sebb fazeonna nyersacélt, 825 tették mtonna acélt, 450 ezer a mezőcs hengerelt árut. 50 ezer A műi kovácsolt terméket azonban;. Meg k ma? A Lenin Kohászati anyagot.ek nyersacélból, acélból, hengerelt, áruból, kovácsolt termékből 10—200 ezer tonnával többet termel, mint akkor az ország valamennyi kohóüzeme. Bodnár pillantásában bölcs mosoly. — Ha ma elmondjuk a fiataloknak, nem hiszik el... Tudja, mi volt a mi öltözőnk, mosdónk? Rohamsisak. Még abból is kevés volt. Azt is el kellett rejteni, nehogy az „öltözőnek” lába keljen. Mikor is építettük fel? Már nem emlékszem. Lényeg az, hogy lassan két évtizede megvan az emeletes szociális épület, öltözővel, zuhanyozóval. Ott a szekrény, ahol elhelyezhetjük az utcai ruhát, s nem kell a városon végigutazni munkásruhában. („Nem is tudom — töpreng — szóljak-e a magam dolgairól? Házasságom után hosszú ideig égre nyíló lakásban laktunk. 1954-ben aztán sikerült vennem egy kétszobás lakást Szirmán. És a gyermekeim? Mindkettő építkezett, s mindkettőnek nagyon szép lakása van.”) , — Egy kicsit megváltozott a gyárban az élet Üj és új üzemek épülnek. Az új üzemekben már modern félautomata, automata gépek vannak. Lehet, hogy kívülálló embernek ez nem mond sokat, De a mi életünk munkájának eredménye... — NEM TUDOM, találkozott-e Rimán Andrásnéval? Az államosítás negyedszázados évfordulója alkalmából ót a Munkaérdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Biztosan ismeri a csiszológépekéi? Nos, az az asszony ott dolgozott hosszú-hosszú, éveken át. Az ujján már ott van a kohászgyűrü. Harmincegy kemény évet húzott le ‘ a gyárban. Miért mondom ezt? Sokan, nagyon sokan vannak a diósgyőri kohászatban nők és férfiak. Olyanok, akik a romokon alakították újjá, naggyá a kohászatot, és lassan haladó hétköznapjaink, múló éveink nem peregnek hiába. Csorba Barnabás az iparosítást, nincs el ván- I Időnként előbukkannak azok a gondok is, melyekről úgy véltük, már nincsenek,, nem léteznek. ■Az elmúlt hetekben jelölő gyűlésen, megyénk északi részében esett szó egy régebbi gondról. Lényegében a nagyközségek és a közigazgatásilag hozzájuk tartozó, kisebb faluk viszonyáról van szó. Durván fogalmazva, az a kérdés, hogy a kis faluk lakói mikor látnak valamit abból a pénzből saját településükön, melyet. a községfejlesztésre betűéinek. dorlás. sőt. inkább az iparból jönnek ide. Nem lették hozzá, mert nem is kellett, úgyis világos, hogy aki itt dolgozik, az megtalálja a számítását. Persze, sok tsz-ünk van már, ahol ugyanezt' elmondhatják. De amíg ez a mondat elhangozhat valahol tiszta lelkiismerettel. addig bizony nagyon sok munkát kell végezni. Mert nem olyan természetes, nem is csak úgy magától értetődő ez a rövidke mondat. Nyilván nem véletlen, hogy a tsz-el- nök igyekezett nagyon szerényen kimondani, mégsem tudott 'egy halvány, elégedett mosolyt visszatartani. Az iparnak itt már nincs elszívó hatása. Egyikünknek sein árt. ha időnként felfigyelünk ezekre az .apróságokra”. Sok-sok év munkájának eredményeire. Priska Tibor Export — import x Együttműködés a szocialista országokkal NÉPGAZDASAGUNK fejlődésében mind nagyobb szerepet játszik a szocialista országokkal való árucsere- forgalom. A Külkereskedelmi Minisztériumban rendezett sajtótájékoztatón elmondották, hogy külgazdasági kapcsolataink tavaly összességükben kedvezően, az előre meghatározott irányban fejlődtek. Sikerült- megszüntetnünk az előző években keletkezett tartozásokat és a külkereskedelmi forgalom hetven százalékát a szocialista országokkal bonyolítottuk le. A forgalomban azonban bizony egyoldalúság, is mutatkozott: a magyar export igen jelentős megélénkülésével nem tar- tott lépést az import növekedése, ezért az idei árucsere- torgalnfii tárgyalásokon külkereskedelmi szerveink arra törekedlek, hogy jobban összhangba kerüljön az export és az import növekedési üteme. ' Az idén mintegy 230 millió rubellel nő áruforgalmunk a szocialista országokkal. A kivitel 3,6, a behozatal pedig mintegy 10 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Legfőbb partnerünk továbbra is a Szovjetunió, amellyel idei forgalmunk túlhaladja az 1,9 milliárd rubelt, sőt: az immár gyakorlattá vált évközi bővítések nyomán az árucsere értéke valószínűleg megközelíti a kétmilliárd rubelt Az NDK-val várhatóan 10 százalékkal nő az áruforgalom, amelyből 55—60 százalékban részesednek a gépipari termékek. Fokozódik a fogyasztási cikkek cseréje is. Magyarország nagyobb meny- nyiségű televíziót, magnót, gáztűzhelyet, bútort, cipót, gyógyszert szállít." az NDK- ból pedig bútorszövetet, csillárokat, háztartási felszereléseket, motorkerékpárokat vásárolunk. Csehszlovákiába egész sor áruból többet szállítunk. mint a múlt évben és onnan különösen fél késztermékekből vásárolunk a korábbiaknál többet. A Lengyelországgal kötött megállapodás elsősorban importunk fokozását segíti elő, Romániával pedig a múlt évi megtorpanás után az idén csaknem 10 százalékkal növekszik az árucsere. A nemreg aláírt közúti gépjárműszerződés alapján hazánk több ezer Rába—Mann motort, Románia pedig különböző autóipari részegységeket szállít. A Bulgáriával megkötött árucsere-forgalmi megállapodás is kiegyensúlyozottabb forgalmat ígér. A lendületesen fejlődő bolgár ipar különösen a kooperációs együttműködésre ad lehetőséget. Mongóliában az idén adják át azt a biokombiná- tot, amely magyar kormány- hitel segítségével épült. A Vietnami Demokratikus Köztársaságba a többi között orvosi műszereket, gyógyszereket. gépeket, könnyűipari cikkeket szállítunk és nagyszámú magyar szakember vesz részt a különböző kutatási. feltárási munkákban. A Koreai Népi Demokratikus’ Köztársasággal kötött megállapodás erre az évre 6,2 millió rubeles forgalmat irányoz elő, Albániából pedig az importot fokozzuk. A .KÍNÁVAL FOLYTATOTT külkereskedelmi forgalmunk is évről é^re emelkedik és összetétele mindkét fél számára előnyös. Változatlanul problémát jelent viszont, hogy a kereskedelmi forgalom 'csupán a hagyományos cikkekre korlálozó- dik. Az idén a két fél egyetértése alapján Jugoszláviával is Ijétrejön a konverlábilis valutában történő elszámolás és Kubával is több mint 10 százalékkal növekszik árucserénk. Ebben erősen közrejátszik. hogy Kuba nehéz cukortermelési helyzete ellenére is nagy erőfeszítéseket tesz cukorexportjának fenntartására és a forgalom további növelését kedvezően befolyásolhatja Kuba csatlakozása a KGST-hez. r « i 1 í P . Egy az „aranyemberek
