Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-21 / 93. szám
1973. ópr. 21., stombat ÉSZAK-MAGYAÍÍORSZÁG 3 Agrokémia A licmádncmcti Hernádvöl- Kyo Termelőszövetkezet földjein na. Onpai Állami Gazda- sás agrokémiai centrumának gépegységei dolgoznak. A cukorrépavetés előtt nagy területen juttatják a földire a műtrágyát, a cseppfolyós ammóniát. Szabados György felv. Javul! a helyzetük Javult az élelmiszeriparban dolgozó fiatalok helyzete — állapította meg pénteki ülésén az ÉDOSZ elnöksége. A vállalatoknál nagyobb gondot fordítanak arra. hogy a fiatalok megtalálják számításukat az üzemekben. 1972- ben például az üzemek 500 fiatal családost részesítettek lakásépítést támogatásban. Szigorúan ellenőrzik a kollektív szerződéseknek azokat a rendelkezéseit, amelyek a fiatalokra vonatkoznak. Ennek ellenére még tavaly is előfordult, hogy fiatalokat túlóráztattak. vagy éjszakai műszakban dolgoztatták őket az üzemekben és ezért — a munkavédelmi felügyelők javaslatára — felelősségre vonták a szabálysértőket. Az ilyen mulasztásokkal szemben a szakszervezeti bizottságok a jövőben az eddiginél szigorúbban lépnek majd fel és rendszeresen ellenőrzik. hogy az üzemek gazdasági vezetői betart.iáik-e a rendelkezéseket. Az elnökség megállapította : az élelmiszeriparban dolgozóknak több mint 20 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. és különösen az teremt visszás helyzetet, hogy 6500-an közülük még nem töltötték be a 30. életévüket. Az elnökség felhívta a figyelmet arra, hogy a szak- szervezetek az eddiginél festenek többet a dolgozók továbbképzéséért. Nemcsak a borítékot keSi nézni E z a tervidőszak a legelső hazánk történetében, amikor üzemeink, gyáraink önállóan alkották meg saját öteves tervüket. A tervtárgyaló vitákban akkor a munkások ezrei nyilvánítottak véleményt. Ezt a tényt azonban helyenként nem elemezték és mérlegelték kellő alapossággal, s egyes üzemekben mostanában is csak formálisan, a statisztika száraz nyelvén beszélnek a munkások aktivitásáról, mondván: nálunk ennyien meg ennyien szólaltak fel. tettek javaslatot. Pedig az ügy ennél sokkal többet érdemei. A munkások napjainkban tapasztalható széles körű véleménynyilvánítása nemcsak a jövőért érzett nagyfokú felelősséget tükrözi. Egyben fokmérője az aktivizálódó közéletnek, a szocialista demokrácia fejlődésének. És kifejezője még egy fontos tényezőnek: a tulajdonosi érzésnek. Az akkori tervvjta és az azóta bekövetkezett sok más mindennapi esemény, cselekvés és történés azt mutatja, hogy a munkások mind jobban gyakorolják tulajdonosi jogaikat, Többségük egyre tudatosabban és célratörőbben küzd a nemzeti vagyon, az állam és az államot alkotó emberek, szocialista közösségünk javainak gyarapításáért, fonnál jogot közös ügyeinek megvitatására. Igaz, helyenként ma is jelen vannak és hatnak a munkások erkölcsi felfogásával, tulajdonosi szemléletével ellentétes nézetek. Egyesek keveset törődnek azzal, hogy munkájukkal, mindennapi tevékenységükkel hogyan járultak hozzá üzemük gyarapodásához; egyénileg mit tettek munkahelyükért, s e munkahely cserében milyen létbiztonságot jelent nekik, családjuknak, miként elégíti ki igényüket, — csak a borítékot nézik. Az ilyen helyeken persze általában a pártszervezet agitációs és propagandamunkájával is baj van. de nemcsak azzal. Más hiányosságok is hozzájárulnak, hiszen a szocialista tulajdonhoz való helyes viszony kialakítása sok tényezőtől függ. 1 fi indenekelőtt attól: az üzemi kollektíva, a munkás, az (Vg egyén mennyire érzi, hogy tulajdonos. E fogalom tu- ■" datban való megtapadásához azonban nem elég csupán a magyarázat, az agitáció — bár ennek rendkívül jelentős a közvetítő és nevelő szerepe —, hiszen ha a tulajdonosi jog nem kötődik közvetlen tapasztalatokhoz, élményekhez, csupán elvont fogalomként hat. Nincs, ami serkentené a tudatos cselekvést és ösztönözne arra, hogy a „miénk” ugyanolyan becsben részesüljön, mint az „enyém”. Ebből fakad az is, hogy egyes üzemekben, gyárakban az egyéni érdek háttérbe szorítja a közös érdeket, noha ezek összhangja megteremthető. • A szocialista tulajdonhoz való helyes viszony kialakításának alapvető feltétele a jó üzemi, munkahelyi légkör megteremtése. Olyan légköré, ahol minden munkás nyíltan kifejtheti a véleményét, beosztásra való tekintet nélkül vitatkozhat, érvelhet. A jó légkörnek ez természetesen csak egyik oldala. A másik, hogy a vitákban elhangzott észrevételeket, javaslatokat, bírálatokat hasznosítsák, a kérdések ne maradjanak válasz nélkül. Vagyis a szocialista demokrácia ne csak szavakban, hanem a gyakorlatban is jusson kifejezésre. A valóság és az igazság erejével segítse kialakítani a tettek tudatosságát, táplálja a közösség ügyét szolgáló igaz emberi érzéseket, fokozza a felelősséget és alkotásvágyat. Ha személy szerint mindenki érzi. hogy munkájára szükség van, megbecsülik képességeit, igényt tartanak véleményére, akkor ez erősíti felelősségét és jó tapasztalatokat ad számára. A z emberek tudatának állandó fejlesztése, a politikai oktatás egyaránt azt kell szolgálja, hogy a marxista— leninista szemlélet a tettekben, a munkában érvényesüljön. Ez természetesen hosszú, kitartó munkát követel, nyílt, őszinte vitát, s nem utolsósorban olyan gyakorlati tapasztalatokat, melyek alátámasztják és igazolják szavainkat. Üvegkötél-gyártás Egy nap az üzemien A Borsodi Hőerőmű ezer fős kollektívája hat esztendeje minden évben meghívja egy napra nyugdíjas dolgozóit. A mostani találkozón negyvenkettőn jelentek meg a 62 nyugdíjas közül. Miután meglátogatták egykori munkahelyüket, összegyűltek az üzem szépen feldíszített kultúrtermében, ahol Bódi Béla igazgató elmondta mindazokat az eseményeket, amelyek a legutóbbi találkozás óta történtek az üzemben. Ballók Ferenc szb-tátkár megemlékezett a vasasszakszervezet jubileumáról, majd két 25 éves tagsággal rendelkező nyugdíjasnak átadta a díszkötésű szakszervezeti tagsági könyvet. Mindezek után baráti beszélgetés következett. A találkozóról azzal a jóleső érzéssel távoztak az öreg munkások, hogy több évtizedes tapasztalataikat, bölcs meglátásaikat értékeli, igényli egykori munkahelyük kollektívája. (Dr. Hódy Imre leveléből) A Sajószcntpéteri üveggyárban az egyéb célra használhataf- lan üvegcserépből, hasznos szigetelő üvcgkötelet és üveg- fátylat gyártanak. Az iiyegtörmeléket először mossák, megolvasztják. elemi szálakat állítanak elő folyatással. A szálakat dobra feltekercselik, majd elvágva üvegkötéllé sodorják. Az így készült kötél kitünően alkalmazható hőszigetelésre Fotó: K. Tál János 670 fiatal új otthont kapott Szakmunkásképző intézetet avattak Leninvárosban HATALMASAT fejlődött a szakmunkásképzés az utóbbi egy évtized alatt Leninvárosban. Ezt reprezentálja a mai napon átadásra kerülő új oktatási intézmény is. melyet közel 30 millió forintos költséggel, a Tiszai V egy i - kombinát, a Tiszai Erőmű Vállalat és a Munkaügyi Minisztérium hathatós támogatásával építettek fel. Az ünnepi esemény alkalmával nem árt röviden visz- szapillanlani a megtett útra. A szakmunkásképzés tulajdonképpen akkor indult meg l^eninvárosban. amikor megkezdődött. a ténség iparosítása. Az első lépés az volt, amikor 1958-ban 15 érettségivel rendlelkező fiatalt a Tiszai Erőmű Vállalat hőtechnikai műszerész tanulónak beiskolázott. Akkoriban és még jó néhány éven keresztül a gyakorlati oktatás a bázisvá‘1 la latnál, tehát a Tiszai Erőműben, az elméleti képzés pedig a 116. sz. Iparitanuló Intézetben folyt. A mostoha körülmények ellenére a következő évben — az erőmű igényeinek megfelelően — már lakatos, esztergályos. motortekercselő és villanyszerelő szakmában is beindult a szakmunkásképzés. Jelentősebb előrelépés akkor következett be. amikor 1961-ben a Munkaügyi Minisztérium engedélyt adott a Tiszai Erőműben egv fiókiskola létrehozására. Ebben az évben már 135 fiatal tanulta a különböző szakmákat. Ekkor még mindössze egyetlen tanár és hat főhivatású szakoktató alkotta a tantestületet. A hatvanas évek közepéből a Tiszai Vegyikombinát jelentős anyagi támogatásává! újabb szakmákkal bővült az iskola profilja. Többek közölt beindult a hegesztő és csőszerelő szakmunkás- képzés. — Iskolánk éleiében a következő jelentős állomás az volt, amikor 1970. őszén a le- ninvárosl tanműhely öt helyiségét ideiglenesen osztály- termekké alakítottuk át. — mondja Tirkala Ferenc igazgató, aki már több mint egy évtizede irányítja eredményesen az intézet munkáját. — Ugyanakkor megérettek a feltételek arra is. hogy a két nagyüzem területén működő fiókiskolát összevonjuk. Ekkor már több mint 400 ipari tanuló, köztük 112 leendő vegyész, szakmunkás képzése folyt Leninvárosban. — Az ugrásszerű fejlődés 1972-ben következett be — nyugtázza az igazgató. — A Munkaügyi Minisztérium ugyanis a múlt. év január 1-vel nyilvánította önálló oktatási intézménnyé a vá, rosban működő 106. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetei. Röviddel ezután, a tanműhelyeken kívül birtokunkba vehettük a főépületben levő tíz tantermei, is. s ezzel egy- időben áttértünk a délelőtti oktatásra. — Maga az a tény, hogy intézetünk egy év óta önálló gazdasági egységként működik, döntően kihat a szakmunkásképzés további fejlesztésére is. Amikor az új épületbe beköltöztünk. a puszta falak fogadtak bennünket. Most viszont, a több tízmillió forint költséggel felépült iskolában minden feltétel biztosított a korszerű oktatáshoz. Van jól felszerelt fizika és kémia előadótermünk és szertárunk, de kitűnőek a feltételek a tanműhelyekben és a laboratóriumban is. Az elmúlt egy év alatt mintegy másfél millió forintot fordítottunk a legmodernebb oktatási szemléltetőeszközök beszerzésére. Ezenkívül létrehoztunk egy kétezer kötetes ifjúsági könyvtárat, valamint a KISZ-klubot. örömünkre szolgál, hogy valóhan ideális körülmények között történik a fiatalok oktatása, nevelése. — A közelmúltban megtartott nevelőd értekezleten sok szó esett az intézet jövőjéről, így például elhatároztuk, hogy az elkövetkező években a tanulóképzés, az oktatás színvonalának emelésére helyezzük a fő súlyt. Sokoldalúan képzett szakmunkásokat nevelünk az intézetben tanuló sok száz fiatalból. ( — Kötelességemnek érzem, 'hogy az intézet nevelőtestülete és tanulói nevében ezúton is köszönetét mondjak azért a jelentős anyagi és erkölcsi támogatásért, amelyet a két bázisüzem, a Tiszai Erőmű Vállalat és a Tiszai Vegyi kombinát a minél eredményesebb szakmunkásképzés érdekében részünkre több mint egy évtizeden keresztül nyújtott és nyújt jelenleg is. A 106. sz. IPARI Szakmunkásképző Intézetet Lenin születésének 103. évfordulója tiszteletére ma délelőtt ünnepélyes külsőségek között avatják fel. Ezen részt vesznek a városi pártbizottság és a városi tanács, a TVK és a Tiszai Erőmű vezetői, s a Munkaügyi Minisztérium képviselői. Az új oktatási intézmény kulcsát jelképesen Tirkala Ferenc igazgató veszi áit. U U Ismét kiváló vállalat a Borsodi Vegyikombinát (Tudósítónktól.) Tóth Pál. a BVK műszaki igazgató-helyettese a Radnóti Miklós Művelődési Házban értékelte a vállalat 1973. I. negyedévi eredményeit. A vállalat egész tevékenységét átfogó beszámolóban az igazgatóhelyettes az első három hónap teljesítményét jónak értékelte. Az egyes egységek eredményeit felsorolva elsőként az ammónia gyáregységről szólt, amely 1500 tonnával lennel t többet a tervezettnél és februárban 515.4 tonnával a gyár történetében az eddigi legmagasabb eredményt érte el. A műtrágya gyáregység, az év első hónapjától eltekintve. egyenletes termelési színéten üzemelt és 52 700 tonnás 28 százalékos jó minőségű műtrágyát termelt. A karba- mid műtrágyaüzem, valamint a kaprolaktám műszál alapanyagot gyártó gyáregység is egyenletesen, jól dolgozott. Az első negyedévben a Hungária Műanyag Feldolgozó Vállalat és a BVK között nagy jelentőségű gazdasági szerződés jött létre. Ennek értelmében mindkét vállalat bizonyos profilokat cserél, amelyeket a másik vállalatnál gazdaságosabban lehet termelni. Az igazgatóhelyettes elismerését fejezte ki a karbantartó és szolgáltató üzemcsoportok dolgozóinak is. Ezt követően értékelte a kombinát kereskedelmi, pénzügyi és munkaügyi tevékenységét. Ennek kapcsán elmondotta. hogy a végrehajtott központi és vállalati bérintézkedést a dolgozók pozitívan fogadták. Differenciáltan történt a váltóműszakba járók, a nődolgozók és a nehéz fizikai munkakörben dolgozók béremelése. amelyet nagy körültekintéssel hajtottak végre. A műszaki igazgatóhelyettes ezután bejelentette, hogy a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége és a nehézipari miniszter a BVK-t Kiváló vállalat címmel tüntette ki, a VDSZ elnöksége pedig a műtrágyaüzem Kandó Kálmán szocialista brigádjának a vegyipari ágazaton belül a nehézipar legjobb brigádja címet adományozta. (Széplaki)
