Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-21 / 93. szám
1973. ápr. 21., szombat PSZÄfC-MWGYARO^SZAG Mft keil tudni a felvételiről? Hogyan számítják ki a pontokat? ßävuif'SIPn ^e7-árul a fel- IM>VIWt»CU sőfokú intéz. mények jelentkezési határideje, hiszen a nappali tagozatokon május 2-ig, esti és levelező tagozaton pedig május 15-ig kötelesek elfogadni a felvételi kérelmeket. Bár néhány indokolt esetben — betegség, külföldön tartózkodás —, ha a jelentkező igazolni tudja, a dékán, vagy az igazgató a vizsga napjáig elfogadhatja a jelentkezést. S nem sok idő van már hátra addig sem, amikor a felsőfokú oktatási intézményben továbbtanulni szándékozóknak bizonyítaniuk kell, hogy alkalmasak a továbbtanulásra. A nappalt tagozatokon ugyanis június 25-e és július 15-e, az esti és levelező tagozatokon pedig június 15-e és július 25-e között tartják meg a felvételi vizsgákat a felsőfokú oktatási intézményekben. Az oktatási rendszerben bekövetkezett módosítások némiképp módosítják a felvételi vizsgákat. Ismeretes mór. hogy a matematika felvételi írásbeli vizsgák időpontjára az érettségi írásbeli vizsgával egyidőben kerül sor, május 12-én. A többi felvételi tantárgyból — a különböző felsőoktatási intézményekben azonban — a hagyományos módon kerül sor. A vizsgaanyagot a felsőoktatási intézmény dékánja, főigazgatója, illetve igazgatója által megbízott oktatók állítják össze ügy, fyogy azok a felkészültség leméré- sén túl alkalmasak legyenek a rátermettség, a képesség vizsgálatára is. Ebbe a munkába egyébként középiskolai tanárokat is bevonnak. Az írásbeli dolgozat elkészítésére a feladat kihirdetésétől számítva legalább 150—150 percet biztosítanak a felvételizőknek. A szóbeli felvételi vizsgára — amelyre csak az írásbeli feladatok értékelése után kerül sor — vizsgázóként általában 30 percet fordítanak. A felvételi vizsgabizottság a nappali tagozatokon 3—5, az esti- és levelező tagozatokon 2—4 tagú. A jelentkezők egyébként mindhárom tagozaton egységesen 50 forint felvételi vizsgadíjat kötelesek fizetni. A vizsgán az A icívcieii öt fokoza. tű osztályozási rendszert alkalmazzák. Az elégtelen osztályzatot nullával jelölik, külön osztályozzák az írásbeli dolgozatot és a szóbeli feleletet. A nappali tagozaton a négy osztályzat összegének a felét számítják, az esti- és levelező tagozaton pedig a négy osztályzat összegét, Így a felvételin, a nappali tagozaton legfeljebb 10, az esti- és levelező tagozaton legfeljebb 20 pontot érhetnek el a felvételizők. A nappali tagozaton a felvételi vizsgán elért pontszámhoz a középiskolai tanulmányi eredmények alapján legfeljebb újabb 10 pontot szerezhet a pályázó. Ennek a pontszámnak a megállapítása — a szerint, hogy melyik kedvezőbb a tanulóra — vagy az érettségi vizsga átlageredményének figyelembevételével, vagy a felvételi tantárgyakból elért középiskolai jegyével történik. Ez utóbbi esetben két évben elért eredményét veszik figyelembe, illetve annak állagát. A felvételi bizottság olyan jelentkezőket is felvehet — ha a pályázó bizonyította rátermettségét és képességét — akiket a középiskola, illetve a munkaadó nem ajánlott felvételire. Nem kötelező érvényű a felvételi bizottság számára az alkalmasságot véleményező orvosi szerv esetleges negatív megállapítása sem. Azok, akik megfelelnek a felvételin, de valamilyen okból elutasítják őket — ha a következő évben ugyanabba az intézménybe, karra és szakra kívánnak jelentkezni — kérhetik, hogy újabb felvételi vizsga nélkül, az elért pontszámok alapján vegyék figyelembe újbóli jelentkezésüket. A tanárképző főiskolákon, tanítóképző- és óvónőképző intézetekben a felvételi vizsgának része a beszédkultúra vizsgálata is. A tanítóképző és óvónőképző intézetekben a felvételi vizsga előtt alkalmassági vizsgát kell tenniük a pályázóknak. A fellebbezéseket az illetékes miniszterhez címezve, az elutasítás kézhez vételét követő nyolc napon belül, a felsőoktatási intézmény rektorához, illetve igazgatójához kell elküldeni. A fellebbezések ügyében ugyanis a felügyeletet gyakorló minisztérium és az érdekelt felsőoktatási intézmény vezetőiből alakult bizottság dönt. MAGÁNOSOK, KÖZÜLETEK, FIGYELEM! Előre gyártott műkő sirkeretek I-es és II-es kivitelben. Műkő síremlékek nagy választékban. Fekete gránit síremlékek. Fekete gránitlapok. Fehér márványlapok rövid határidőre szállíthatók. Nagy-Miskole területére szállítással és hely. színi összeállítással is vállaljuk. Miskolci Építőipari-Szövetkezet, József A. u. 3. sz. Tel.: 35-788. Kelemér, Tompa Mihály Emlékmúzeum. Tíz éve őrzi a költő személyes tárgyait, az eredeti kiadású versesköteteket, a kegyelet emlékét. A kis múzeum az évek során újabb és újabb tárgyakkal, múzeumi értékű könyvekkel gyarapodott. Messze vidékekről küldik az emberek ajándékba az emlékeket, hogy méltó helyére kerüljön. Oda, ahová nap mint nap jönnek a látogatók: diákcsapatok és felnőtt utazók, hogy emlékezzenek a magyar líra XIX. századi énekesére. dár fiaihpz című költemények. Tompa Mihály írói álnevében is megtartotta Ke- lemérhez való kötődését: a Rém Elek név a költő szójátéka. Évente mintegy ezerhatszáz ember látogat el a keleméri múzeumba. A turisták is mindig megszakítják Aggtelek felé vezető útjukat, hogy betérjenek az emlékházba. Sok az idegen látogató, de a keleméri emberek előtt is mindig nyitva áll a múzeum. Az iskolások gyakran jönAz egész község magáénak érzi az emlékmúzeumot. Jöttek az emberek és dolgoztak a felújításnál is. Büszkék a kiállított emlékekre, az ö költőjükre. Dunántúlról is érkeznek az érdeklődők. Budapesti gimnazisták koszorút helyeztek el a múzeumban, a költő halálának évfordulójára. Ugyancsak ebből az alkalomból hozatta el a múzeum Hanváról, a bibliáját is. amely száz évig a sírban feküdt mellette. Az emlékszoba Tompa Mihály keleméri életét őrzi. Két évig lakott itt; 14140 áprilisában költözött a kis lelkészházba. Híres allegorikus versei is Keleméren születtek: A gólyához és A manek az irodalomórákon is: Keleméren minden kisgyerek ismeri Tompa Mihály életét. Tudják, hogy itt vette feleségül a szerény, csendes szavú Soldos Emíliát, s itt temette el pámapos kisfiát. Kelemér, Tompa Mihály 1 Emlékmúzeum. Ha betér ide ! az idegen, nemcsak irodalomtörténeti ismeretekkel, hanem élménnyel is gazdagodik. (mm) Borsodi táj (I.) Török dalok a Dunáról, Eszícrgomról Idén ünnepli alapítása millenniumát Esztergom. A kisvárosban, amelynek lakói lelkesen készültek erre az ünnepre, a magyar kultúrtörténet nagy • értékeit őrzik. Különösen gazdag a középkori zenei emlékek gyűjteménye. Itt őrzik a középkori magyar énektanítás és zeneelmélet egyetlen fennmaradt emlékét, Szálkái László esztergomi érseknek a szolmi- zációs rendszert és példatárként 155 középkori dallamot is magába foglaló jegyzeteit. Az esztergomi Bibliothéká- ban levő legrégibb magyar kottás kéziratos kódexek között ott van az a Psalteri- um (zsoltáros gyűjtemény) is, amelyben dicsőítő himnuszt találunk László királyról, s amelynek másik érdekessége. hogy a régen használt négyvonalas hangjegyírással készült. Nemrégiben két eredeti török dallal gazdagodott a Balassa Múzeum gyűjteménye. Szövegét és kottáját dr. Kálmánfi Béla amatőr néprajzkutató, az Esztergomi Tanítóképző Intézet tanára fedezte fel, s szerezte meg Törökországban járt magyarok révén a város számára. Mindkét dal Esztergom \ hosszú ideig tartó török uralma idején született. Az „eszterigom kalesi” kezdetű dal a városra, a váráért vívott harcra emlékezik. A másik dal a Dana szépségét dicséri. A XVI. század végén járt Esztergomban a mantuai herceg muzsikusa. Claudio Monteverdi, az olasz zenei barokk legjelesebb mestere, aki esztergomi élményeit több művében megörökítette. Az ő nevét vette fel a város nemzetközi hírnevet szerzett kamarakórusa is. Ugyané korszakot idézik Balassa Bálint korabeli dallamokra szerzett versei, amelyek szintén megtalálhatók Esztergom zenetörténeti emlékei közt. Abaúji változások Most, a tanácsválasztások után az edelényi járásban is sokan beszélgetnek arról, milyen változások történtek, s mi várható a közeljövőben a kisebb-nagyobb településeken. Különösen azok beszélnek erről, akik részt vettek azon a választási nagygyűlésen, amelyet járásunk országgyűlési képviselője, Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke. a megyei tanács elnökhelyettese tartott. Az edelényi művelődési házban megrendezett nagygyűlésen ugyanis a járás sok településéről, érkeztek a lakosok. . — Országunk felszabadulása előtt az edelényi járás, Abaűj egyik része, hazánk legszegényebb vidéke volt — mondotta többek között Varga Gáborné. S hazánk, majd megyénk gazdagodásának, fejlődésének ismertetése után beszélt az egykori „sötét Abaúj” változásairól. Amint hangsúlyozta: a múltbeli nagy-nagy szegénységet, az „átlcos örökséget" avtért kell időnként felemlegetni, mert az edelényi járás lakossága kissé türelmetlenebbül kéri a fejlődés fokozását, több kéréssel jelentkezik, mint más járások. — A gazdasági lehetőségek nem korlátlanok. És ezekhez a .lehetőségekhez mérten például az elmúlt két évben is sok midennel gazdagodtak a járás települései. Varga Gáborné konkrétumokkal bizonyított. Felsorolásában kiemelte a bódvaszi- lasi orvosi rendelőt és lakást, a fogorvosi rendelőt és lakást, a tomanádaskai, balaj- ti rendelőt, a jósvaloi fogorvosi lakást és a most épülő rendelőt. Szólt a kibővített üzemorvosi hálózatról, majd a művelődésügyi ellátottságról beszélve három új művelődési otthont, egy könyvtárt, 4 általános iskolai tantermet és 104 új óvodai férőhelyet említett a legújabb létesítmények közül. S mint mondotta : — Az sem hagyható fi-, gyeimen kívül, hogy emelkedett a napközi otthonok száma, továbbá a napközi otthonokban étkezők számú. Az általános iskolák pedagógusai körében pedig a szakos ellátottság két esztendő alatt 49 százalékról 58,7 százalékra nőtt. Az egészen közeli jövőben átadásra kerülő új létesítmények közül az edelényi, 100 férőhelyes óvoda, 8 tantermes általános iskola és 600 adagos konyha jelentőségére hívta fel a figyelmet. A járás más településeinek gazdagodását bizonyította azzal, hogy elkezdődött a rakacai és a ragályi iskola bővítése, s Szendrőn egy 6 tantermes iskolát és egy 100 férőhelyes általános iskolai diákotthont epi lenek. A képviselőnő elmondta, hogy az edelényi járás lakossága ma egészségesebb vizet iszik, mint két esztendővel ezelőtt. A vízhálózat bővítésének eredményeként a vezetékes ivóvízellátásban részesülők száma 11 342 lakosról 14 620-ra emelkedett. A régi, rossz utak miatt pa- naszkodóktól még egy kis türelmet kért. Nemcsak azért, mert a drága útépítésre a lehetőségek szerint minden évben sokat költenek, hanem azért is. mert ezen a téren a társadalmi tudat változásával, fejlődésevei párhuzamosan is várható eredmény. Ezt pedig azzal magyarázta, hogy társadalmi munka segítségével már eddig is évenként átlag. 6—10 kilométernyi járda épült itt. s ha a lakosság a jövőben még több segítséget ad a tanácsnak, akkor a rossz utak hamarabb „eltűnnek”. A tanácsi tervek pedig eddig sem maradtak csupán ígéretek az edelényi járásban. R. A. ' Ma nyitja kapuit új látványosságokkal a Nemzetközi Luna Park Souvenir, hullámvasút, gyermekkarusszel, gyermekvasút, karikadobáló, láncos hinta, automata játékok és autó-dodgem. Szórakozhat, nyerhet Miskolcon a Béke téren 1973. április 21-től május 6-ig Nyitva: hétköznap 14—22 óráig, vasárnap és ünnepnap 10—22 óráig LÁTOGATÓBAN TOMPA MIHÁLY EMLÉKÉNÉL
