Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-18 / 90. szám
ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 4 1973. ópr. 18., szerda Látogatóban Mézga Aladár szüleinél KISSÉ mégha, tottan vettünk búcsút a Mézga-család- tól: Vajon találkozunk-e még velük a képemyön ? Igaz lenne a hír, hogy Aladár és Blöki nem indulnak többé kalandos, felfedező utakra, távoii bolygók és csillagok felé? Mézga Aladár „szüleit”, Romhányí József írót és Neon József rendezőt kerestem fel kérdéseimmel. — Milyen jövőt szántak Aladárnak ? — Már nyomdában van a lyvünk. mely Mézga Aladár különös kalandjai címen jelenik majd meg, természetesen sok-sok rajzos illusztrációval. Bízunk benne, hogy i'y módon Aladár jövőjét, itt á földön sikerült megalapoznunk. Hogy Blökivel együtt, elindulnak-e újabb űrutazásokra? Nos, ez a rajzfilmek honában is, akárcsak a valóságban, nagyon, sok pénzbe kerül. Mégis reménykedünk, hogy sor kerül egy újabb széria megrendelésére. — Most illetlen kérdés következik. Van-e valamilyen tudományos fedezete azoknak a szakkifejezéseknek, amelyek fölényes ismeretével Aladár egy-egy filmben nemcsak Blökit, de a jámbor televíziónézőket is ugyancsak elszédítette? — Nincs. Aladár és Blöki a szabadon csapongó fantázia „útjain” indultak el kalandjaikra. Az általuk használt fizikai szabályok, tudományos műszavak mind hamisak: tréfák. Természetesen tudományos „alapjuk” azért van, minden kifejezés egy olyan szójáték, amellyel meglevő. valóságban is használt tudományos kifejezésre utaltunk. — Ez annyit jelent, hogy a történetek írása közben semmilyen szabályhoz sem kellett igazodniuk? — Nem egészen. Ugyanis igen szigorúan betartottuk azokat a szabályrendszereket, amelyeket mi magunk állítottunk fel. Ha például kitaláltunk egy olyan bolygót, amelyik egy perc alatt kerüli meg a napot, a történés folyamán az összes többi időpontot már a „szabály” alapján számítottuk ki. — Önök melyik kitalált bolygójukra utaznának el legszívesebben ? MIND EZ IDEIG Romhá- nyi József és Nepp József, akikkel a Pannónia rajzfilmstúdió büféjében beszélgetek, közösen válaszoltak a kérdésekre. Ám most mindketten hallgatnak. Végül a „szavak embere”. Romhányi József kiejti a bűvös nevet: Luxória. Mindketten nevetnek, visszaemlékezvén a kényelemmel sújtott bolygóra. Majd Romhányi József gyorsan megjegyzi, hogy ezt csak viccnek szánta. És nagyon komolyan folytatja: — A Mézga-sorozattal az volt a célunk, hogy felnagyítva mutassuk be azokat a torz jelenségeket, amelyek veszedelmet hozhatnak az emberiségre. A rohanás, a zaj, a túlzott kényelemszeretet, a gépek bűvölete — korunkban reálisan is létező ártalmak. Itt a földön éljünk okosan: erre szerettünk volna figyelmeztetm — Voltak-e vitáik a közös munka során? — Soha. Olyan ideális egyetértésben' dolgoztunk, amilyenről csak álmodni szoktak az emberek. — Ki volt a kedvencük a Mézga-családban ? — Aladár és Blöki. — Blöki nagyon sok ember szívébe „bebeszélte” magát. Ügy tudom, ő a rajzfilmek törvényeinek is fittyet hányt akkor, amikor megszólalt. A rajzfilmekben az emberi hangon megszólaló állatok minden 'esetben egy emés nem a Földből szakadt ki a Hold a legújabb kutatási adatok szerint. „Együttélésünk” mindkét égitest sorsát nagymértékben befolyásolta; erről ír a Delta Magazin új száma A Föld a Hold „hatalmában” címmel. Beszámol a magyar foto- grammetriás légzésvizsgálati eljárásról, a régészetben meghonosodott kövület-ösz- szehasonlító elemzésekről s a lakberendezés új „sztárjairól”, a csont nélküli bútorokról. Részletesen ismerteti a számítástechnikai berendezésekben alkalmazott nagy teljesítményű katódsugárcsöbert jellemeznek, ezzel szemben Blöki, bár beszélt, mindvégig igazi kutya maradt. — Mi sem természetesebb, minthogy minden valamirevaló kutyának beszélnie kell — mondja Romhányi József. És ő biztosan tudja ezt. Nemesedi azért, mert egy kuvasz tulajdonosa, hanem azért is, mert számos írása is bizo- nyítja: „érti”, mit mondanak az állatok. — Miért írnak, illetve rendeznek szívesen rajzfilmeket? — A rajzfilm a megvalósuló csodák műfaja. Rajzfilmen minden lehetséges. Megvan az a jótékony tulajdonsága, amely módot ad rá, hogy képi ötlettel olyan gondolatokat és történéseket fejezzünk ki, amelyek szavakkal csak hosz- szú dialógusokban írhatók le. Ebben a munkában a játék öröme a legvonzóbb. — Megkérem, mondjanak el néhány adatot; a Mézga-so- rozat valamelyik filmjéről — EGY FILM HOSSZA 703 méter. Egy méteren 52 kocka van. Általában minden második kockát rajzolják meg, így egy film során 12 0Ó0 kockát kell berajzolni. Aladárt egyetlen filmben 9000-szer rajzolták le. — A Mézga-család befejezése után együtt dolgoznak-e a jövőben is? — Igen. Új filmsorozatunk „Kérem a következőt” címmel Romhányi József állatmeséiből késiül. vés megjelenítőket, amelyekről a televízió Delta műsora már röviden hírt adott. Bemutatja a szovjet kutatóhajók munkáját, az elektronika legújabb szubmlniatűr elemeit, a hűtéssel-fagyasz- tással végzett élettani kísér-> leteket, a trák-rejtély feltárására végzett ásatásokat, valamint a tervezésben alkalmazott korszerű modellezési eljárásokat. Delta-lexikon, számos hír, információ, tudományos értesülés és száznál több — jelentős részében színes — fotó egészíti ki a lap most megjelent új számát. A világűrből érkezett Trisztán Gyermekrajzok EGY-EGY gyermekrajz- kiállítás után mindig, újra és újra kicsit csodálkozva és meglepetten állapítjuk meg: no lám, milyen tehetségesek is a mi gyerekeink. ÁmuTó szemük milyen sok mindent észrevesz, felfog az őket körülvevő világból. De csak ritkán, egy-egy alkalomhoz kapcsolódva gondolkodunk el azon, hogy ezek a kiállítások többek, jóval többek, mint néhány ügyes, tehetségesen rajzoló, festegető gyerek bemutatkozásai. Mert újra fel kell mondanunk: a gyermekrajzpályá- zatolcnak és kiállításoknak nem művészambíciók felkeltése a célja, bár nincs kizárva, hogy ezeken a kiállításokon találkozhatunk egy-egy jövendő művész munkáival is. Ezekkel a kiállításokkal, pályázatokkal az a cél, hogy a gyermekek alkotó tevékenységén keresztül, a személyes részvételen keresztül fejlesszük, orientáljuk ízlésvilágukat, esztétikai érzéküket. S ebben a munkában a rajztanárok, az iskola, az úttörőcsapatok mellett nagyon sokat segíthetnek a művelődési intézmények is. Ezért is üdvözölhető örömmel azok példája, akik rendszeresen, hagyományosan visszatérően gondot fordítanak a közművelődés egészében erre a tevékenységre. A megyében viszonylag kevés helyen kapott igazán helyet a közművelődési munkában a gyermekek képzőművészeti, esztétikai nevelése, s jószerével csak Kazincbarcikát és a mezőcsáti járást említhetjük. E két helyen azonban nagyon jó eredményeket értek el. S különösen méltányolandó az eredmény a me- zőcsáti járásban, ahol a kisközségek iskolásainak, képzőművészeti szakköreinek évről évre alkalmat teremtenek a járási művelődési központban gyermeki’ajz-ki- állítás megrendezésére. Az idei kiállítás nem is olyan régen „zárta be kapuit”. S akik évről évre figyelemmel kísérték ezt a kiállítás-sorozatot, azok örömmel állapíthatják meg: esztendőről esztendőre színvonalasabbra sikerül, s esztendőről esztendőre növeltszik azoknak az iskoláknak, szakköröknek a száma, ahonnan egységesen jó anyagot küldenek a kiállításra. Sokáig például csak az emődi gyerekek rajzai jelentettek igazán jó színvonalat, idén viszont már az ároktői és a ti- szakeszj. gyerekek rajzai is egységesen jók voltak, s értékes anyagot küldtek a mezőcsáti, geleji és tiszabábol- nai iskolások is. Ez pedig azt jelenti — bizonyára nem Ms része van ebben a rendszeres Mállítási alkalomnak is —,' hogy egyre több iskolában, egyre több iskolai és úttörőszakkörben sikerült előrelépni az esztétikai nevelésben, és az ízlésfejlesztésben. S így nézve a ltiállí- tás lehetőségét, nem pusztán egy lehetőségről van szó, nemcsak egy rendezvényről, hanem egy olyan fórumról, amelyen mérhető, észlelhető ennek a meglehetősen bonyolult nevelési feladatnak az eredménye. MERT MEG KELL ismételnünk: a gyermekrajzok, a gyermekek képzőművészeti nevelése elsősorban és meghatározóan esztétikai érzékük, ízlésviláguk fejlesztése jegyében kell, hogy történjék. S ez nem lehet közömbös a művelődési intézmények számára sem. Cs. A. Ha a szerelemről szólunk, kinek ne jutna eszébe Rómeó és Júlia neve mellett Trisztáné és Izoldáé? Az ősi kelta monda két alakja immár a szenvedély és a végzet szimbóluma. Azé a szerelemé, amelyet a varázsos erő hív életre, s amely ennek ellenére (vagy éppen ezért) mélységesen emberi. A világirodalomban sokan merítik témájukat a két szerelmes tragikus történetéből. A mese kiapadhatatlan forrása klasszikus írók. költők, zeneszerzők műveinek. Illés Endre Trisztán című drámája is a XII. században játszódik, a gótika, a lovagkor Európájában. Az író is azt a szerelmet énekli meg, amelybe csak belepusztulni lehet. Ám hősei cselekvő, hús-vér emberek, igazi. XX. századi modern jellemek. Meggyőződhettünk erről a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek hétfő esti felolvasó színpadi bemutatóján, a Rónai Sándor Művelődési Központban. A felolvasó színpad mint előadási forma, már eleve magában hordozza a szó, a nyelvi kifejezés erejét. Szépen érvényesült ez a bemutatón. Illés Endre prózájának belső ritmusa, Vas István versbetéteinek visszavisszatérő dallama a színészek mély átélésével találkozott. Az előadói beszéd, s a színészi átlényegülés tökéletes összhangot hozott. Az előadás izzó, szenvedélyes jellemeket keltett életre. Az aranyhajú Izolda — Péva Ibolya érző-elemző interpretálásában — a ma asszonyának érzéki, tudatosan cselekvő, erőteljes típusa. Trisztán, a legenda férfihőse Illés Endre drámájában inkább befogadó, mintsem irányító figura. Önnön jellemének ereje pusztítja el, miközben egy pillanatig sem menekülhet a szerelem elől. Ábrahám István árnyaltan, meggyőző hittel érzékeltette az ifjú lovag katarzisát. Az előadás legnagyobb élményét Somló Ferenc nyújtotta: tökéletes intonációja, meleg hangszíne szépen jellemezte a király figuráját. (mm) Két helyen a BNV! Egy hónap múlva nyitja meg kapuit és május 18-tól 28-ig tart nyitva a BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR a városligeti és a kőbányai vásárterületen, ahol a magyar ipar legkiválóbb termékeit, valamint 32 ország sok ezer gyártmányát mutatják be. Szerezze be a vásárigazolványt, amely vidéki látogatóinknak 33 százalékos utazási kedvezményt nyújt, és a vásár egyszeri megtekintésére belépőjegyül szói gál, mindkét vásárterületre. A vásárigazolvány beszerezhető a MÁV jegypénztárainál, az IBUSZ menet jegyirodáknál, a városi és községi tanácsoknál. Rendezi és felvilágosítást ad: a Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda 1441 Budapest, Pf.: 44. Városliget HUNGEXPO Május 21-e és 25-e között, 10-től 14 óráig szakmai napok. Belépés: külön szakmai belépőjeggyel. Ezeken a napokon a vásár a nagyközönség és a csoportos látogatók számára 14-től 20 óráig tart nyitva. Más napokon 10-től 20 óráig. A pavilonok este 19 órakor zárnak.
