Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-18 / 90. szám

1973. ápr. 18., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZA3 S .4 kunyhó o1% terepszinti, hogy csak a te­tején kidugott kályhacsőből felszálló füst hívja fel rá a figyelmet. A táj mozdulat­lanságát ez az egyetlen kis füstcsík zavarja csak. A kö­zeibe érve különös porta bontakozik ki a hatalmas, sárga homoktábla közepén. A földkunyhó mögött sertés­ól, baromfiól, kutyanáz, előt­te artézi kút és három sor melegágy. A kunyhó felé tartó idegent először a ka­csák jelzik élénk hápogá­sukkal, majd a tyúkok riad­nak fel egykedvű kapirgálá- sukból. Több se kell a rövid dróthoz kötött kutyának! Eszeveszett ugatását még fé­lelmetesebbé teszi körkörös rohanása: tépi, harapja a láncot, amely fogságban tartja. Egy asszony lép ki a kunyhó ajtaján, mögötte sil- des sapkája, cigarettázó fér­fi, majd egy fiú távolabb vonszolja a kutyát. — így van ez jól, a diny- nyés kutyája annál jobb, mennél mérgesebb. — Ezek szerint a dinnye­lopás ma sem ment ki a di­vatból? — Inkább csak a hagyo­mány kedvéért tartunk mér­ges kutyákat. Megszoktuk, így érezzük magunkat biz­tonságban. Végre bemutatkozunk. Baj- tai István horti dinnyésnek és családjának a nyári lak­helyére csalogatott a füst. A mezőcsáti Augusztus 20. Ter­melőszövetkezet 15 hold jó minőségű, homokos földet, bocsátott Bajtaiék rendelke­zésére. A tsz gépei felszán­tották, elboronálták a talajt, a többit a családra bízzák: termeljenek benne édes hor- ti dinnyét. A család egy azok közül a családok közül, akiknek a Heves megyei Hort csak télen ad otthont. — Kilenc éve járjuk már az országot, amióta segíte­nek a gyerekek is. Tavaly még négyen voltunk, de a nagyobbik fiú közben kato­na lett. Ezért csak 15 holdat vállaltunk — mondja a csa­ládfő. — Az iskolás gyerekek is járnak a szülőkkel? — Otthon nem lenne, aki ügyel rájuk. Persze így meg sok probléma van az iskolá­val. Igaz? — kérdezi az anyja 17 éves fiától. — Elég sok helyen jártam iskolába én is. Rákoskeresz­túron, örményesen, Kalo­csán, Rákoshegyen — sorol­ja. — Sok helyen, de nem ele­get. Két osztály még hiány­zik a nyolcból. Hát mit csi­náljunk? Aki nem tanul, az bizony dinnyés marad. A dinnycpalántákat öntözni, lcgágyban. A fiú — látszik, sokszor hallott már erről a kelle­metlen témáról — munkát keres a rámák között. így a beszélgetés js a palántákra terelődik. — Százhúsz rámát vetet-, tünk be. Nyolc liter mag kellett hozzá. Saját terme­lésű magot használunk, így vagyunk biztosak a dolgunk­ban. Zardeczki görögdiny- nyét, zentai sárgát és túro­kéi cukordinnyét termesz­tünk. A sárgadinnye érik a legkorábban, már július ele­jén, ha minden sikerül. Is j ,,oj < tartanak ettől az ,4,WH idegen tájtól, az itteni éghaj tlattól. Most pró­bálkoznak először borsodi földdel. — Kicsit északon van. öt éven keresztül Kalocsán vol­tunk. Szerettük azt a vidé­ket, azért is maradtunk ilyen sokáig, de messze volt a piac. Budapestre szállítot­tunk. Gondoltuk, Miskolc közelében jobban járunk. Eddig szépek a palánták, csak a fagyosszentektől fé­lünk. De, ha sikerül ez az év, szívesen eltöltünk néhány nyarat itt is, mert igazán kedvesek hozzánk a tsz ve­zetői. Már a jövő évről be­szélnek velünk. Jövőre má­sutt lesz a dinnyeföld, ez a tábla fáradt. Ősszel el kell bontanunk a kunyhót is. — Ezt a kunyhót nem mi építettük, itthagyták a tava­lyiak. Mi csak rendbehoztuk. Egész takaros lett — invitál jó háziasszony módjára Baj- tai Istvánná. Kockás szőnyegpapírral ta­pétázták a nádat. Látszik, hogy a háziasszonynak gya­korlata van az ilyesmiben: még mintákat is vágott a pa­pírba. gyomlálni, luftolni kell a mc­— Nem a szépség kedvé­ért tapétázunk — magya­rázza. — Ha nem boríta­nánk be a falakat, a sze­münkbe hullana a nád. És azért lakályosabb is így ... A dinnyés feleségének március elejétől ősz derekáig el kell felejtenie mindazt, amit a lakáskultúráról tud. — Amennyi felfér egy te­herautóra ... Ágyak, asztal, tűzhely, néhány edény, és kész. Horton szép, kétszobás házban lakunk, van televí­ziónk, rádiónk. Itt petró’c- umlámpával világítunk. Ke­vés falut szeretnek úgy a lakói, mint mi Hortot. Mert mindig távol vagyunk tőle. — Ki vigyáz a házra, a vagyonra? — Mindenki, aki a falu­ban maradt. Az értékesebb holmit meg elvittük a roko­nokhoz. Nem volt még baj soha. — Van valamilyen kap­csolatuk az otthoniakkal? Húsvéti képeslapot mutat: — Néha írnak, ritkán. A tsz-be címezik a levelet. Március tizediké óta ez az mi, mint egy lap jött Hortról. — Ugv vagyunk a fecskék — szív egy nagyot cigarettájából Bajtai István. — Fél évig csak azt várjuk, hogy mái- hazamehessünk. Akkor aztán két hét is elte­lik, míg minden szomszéd, barát elmondja a mondóká- ját. Űtan, útfélen megál­lunk, annyi a mondaniva­lónk. Csakhát, mi akkor megyünk haza. amikor a fecskék már elmentek. Ne­kik a tavasz hozza a haza­utazás örömét, nekünk az ősz. Lévay Györgyi Fotó: Laczó József A Hejőcsabai Cement- és Mészművek KlSZ-védnöksé- gi operatív bizottsága felhí­vására, mintegy ezerketszáz társadalmi munkaórát vég­zett cl az elmúlt héten szom­baton a HCM KlSZ-szervc- zete, valamint az idetartozó , kivitelező szervek Kl?Z-fia- i talsága. Az operatív bizott­ság — a forradalmi ifjúsági napok és a Lcnin-évforduló jegyében — védnökség! hó­napot hirdetett meg, mely­nek alkalmából a fiatalok a gazdasági vezetéssel előre megbeszélve, különböző ter­melést elősegítő munkálato­kat végeznek. így például üzemtérrendezést, kábelbe­húzást és szerelést. A társa­dalmi munkáért kapott ju­talmat a fiatalok kirándu­lásra és közös üdülésre használják fel. Befejezték a tavaszi munkákat Elvégezték a tavaszi mun­kálatokat a tibolddaróci Rá­kóczi Termelőszövetkezetben. Még az esős idő beállta előtt földbe került 270 holdon a tavaszi árpa. 40 hold rétle­gelőt telepítettek, ennek fele . mintalegelő lesz. A napok­ban fejezték be 80 hold er- i dei fenyő, fekete fenyő és tölgyerdő telepítését. Ez a I munka 3 hétig adott elfog­laltságot 60—70 embernek. A téli kedvező időjárás le­hetővé tette, hogy a tsz 400 ! holdas szőlőjében még az év ] januárjában elvégezték a metszési munkálatokat. — Most már az a fontos, hogy ilyen jó maradjon az idő — mondja Nagy József, a tsz elnöke. Szépen zöldell a 850 holdas búzavetésünk. Szombaton és vasárnap 33 mm csapadékot kapott a ha­tár. «) A magnetofon vásárlókat és tulajdonosokat MEGHÍVJUK 1973. április 18-án A MISKOLCI CENTRUM ARUHAZBA ÉS TV-SZALONBA (Miskolc, Széclielyi u. 36.) ahol a gyár szakemberei díjmentes szaktanácsadással szolgálnak, problémáikat megoldják, javítanak Az e napon vásárolt magnetofonokhoz a Budapesti Rádiótechnikai Gyár 1 DB KAZETTÄT AD AJÁNDÉKBA Miért jár jobban Nagy Péter? t évvel ezelőtt, amikor egy szakértőkből álló munka. Cl bizottság hozzáfogott az életszínvonal távlati tervezé­~ sének munkájához, egy sor olyan alaptételből indultak ki, amelyek egyikét-másikát időközben módosítani kellett. Az egyik kiindulópont az volt, hogy az életszínvonal növe­léséhez elsősorban az szükséges, hogy a lakosság fogyasztá­sa __ tehát a reáljövedelmek is — minél gyorsabban növe­kedjenek. A másik alaptétel, hogy elsősorban a pénzjövedel­mek — és ezen belül is a munkából származó jövedelmek — növekedjenek. Egyrészt, mert az emberek jobban értékelik a közvetlen pénzjövedelmet, mint a különböző társadalmi juttatásukat, másrészt, mert a munkajövedelmek jelentik az aktív anyagi ösztönzés eszközét is. Az időközben elvégzett vizsgálatok, számítások viszont egy­értelműen bizonyították, hogy a jövedelmeknek azt a részét, amely a társadalmi juttatásokból áll. sokkal komolyabban kell kezelni, még ha igaz lenni is a korábbi feltételezés, hogy tudniillik a lakosság előnyben részesíti a közvetlen pénzjövedelmeket. Nemcsak azért, mert a közvetett, vagy Közvetlen társadalmi juttatások esetleges visszafejlesztése, vagy „beépítése” a pénzjövedelmekbe társadalmi feszültsé­gekhez is vezethet, hanem azért is. mert a családi jövedel­mek kiegyenlítése. — amely az életszinvonalpolitika egyik alaptétele — nagymértékben ezen múlik. Gyakran hallható kérdés: a családi jövedelmek nivellálása vajon nem ellentétes követelmény-e a differenciált anyagi ösztönzéssel? Válaszként nézzünk egy könnyen elképzelhető példát: tételezzük fel, hogy Kiss János, kiváló esztergályos,^ havonta 3500 forintot keres. Felesége, második gyermekük születése után ideiglenesen otthon maradt, 600 forintos gyer­mekgondozási segélyt kap. A fizetést, a gyermekgondozási segélyt, a családi pótlékot egybevetve a család egy főre jutó jövedelme 1100 forint. Nagy Péter, gyengébb képességű, egy­szerűbb munkát végző esztergályos fizetése csak havi 2500 forint. Egy gyermekük mellett felesége is dolgozhat, mond­juk, havi 1200 forintért. Ebben a családban az egy főre jr'j jövedelem tehát 1400 forint. Vagyis hiába érvényesül a sze­mély szerint differenciált munkabérezés, az a család él rosz- szabbul, amelyik a társadalom számára minden szempontból többet nyújt. De ha magasabb lenne a gyermekgondozási segély, illetve a családi pótlék összege, akkor a Kiss család egv főre jutó jövedelme elérné, sőt meghaladná a Nagy családéi. S ez esetben nemcsak a munkahelyen lenne nyilvánvaló, hogy aki többet és jobban dolgozik, az nagyobb keresethez jut. hanem ennek ösztönző hatását nem semlegesítené a családi jövedel­meknek — demográfiai okokból adódó — különbsége. A családi jövedelmek kiegyenlítésére való törekvés tehát nem ellenté­tes a differenciált anyagi ösztönzés elveivel, sőt: éppen annak erősítését szolgálja. A különböző célú társadalmi juttatások közül az egyik leg­nagyobb feladat a gyermekek eltartásának fokozott támoga­tása, amit szociálpolitikai és népesedéspolitikai céljaink egy­aránt sürgetnek. Az elvi cél: a gyermeknevelés növekvő költségeihez arányosan növekvő mértékben járuljon hozzá a társadalom. A jelenlegi — és a tervezett — gazdasági nö­vekedés, a számítások szerint erre reális lehetőséget nyújt. A családi pótlék öszegét az elmúlt években több ízben is emelték, az anyasági segély viszonylag új forma a társadal­mi juttatások hosszú sorában és évről évre szaporodnak a gyermekintézmények is. A társadalom tehát lehetőségeihez mérten részt vállal a gyermeknevelés költségeiből. Es a jövőben várhatóan egyre növekvő mértékben. Dr. Gadó Ottónak, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettesének néhány hónappal ezelőtti nyilat­kozatából ugyanis tudjuk, hogy az életszínvonal távlati ter­vezésével foglalkozó bizottság fontosnak tartja a családi pót­lék, a gyermekgondozási segély és az ehhez hasonló juttatá­sok nagymértékű — a keresetek általános növekedési ütemét is meghaladó — emelését. E mellett persze nem lehet lemondani a személyi jöve­delmek differenciálásáról és nem szabad csökkenteni annak ösztönző hatását sem. A két alapvető célt — a személyi jövedelmek differenciálását és a családi jövedel­mek nivellálását — összekapcsolva érhetjük csak el az élet­színvonal tervezett emelkedését. ii hasznára Víg Pál, a Mezönagymihá- lyi Állami Gazdaság föagro- nómusa tizenhárom eszten­deje dolgozik a gazdaságban. Hat évvel ezelőtt tanácstag­nak választották a község 1. számú választókerületében, s tagja lett a községi tanács végrehajtó bizottságának is. Két évvel ezelőtt ismét őrá esett a választás. — Milyen volt ez a hat esztendő? — Természetesen fejlődött, a község, vannak eredmé­nyeink, de ha visszagondo­lok az elmúlt évekre, akkor elsősorban az a sok gond jut eszembe, ami minden ta­nácsülésen, vb-ülésen szóba- került. Rengeteg a tennivaló Mezőnagymihályon, a követ­kező ciklusban is sok mun­kájuk lesz a tanácstagok­nak. — Mik a legsürgetőbb fel­adatok ? — A vasútállomás 7 kilo­méterre van a falutól, a buszjáratok ritkák, a buszok zsúfoltak. Hétfőn, pénteken és szombaton a legtöbb utas gyalog megy az állomásra. Ä közlekedésen javítani ke!'. Kicsi a község iskolája. Vannak olyan alsótagozatos osztályok. amelyek közös tanteremben tanulnak. Ta­valy építettünk két tanter­met, de ugyanakkor egy ré­git le kellett bontani. Rosz- szak az útjaink, szinte szét­rázzák a kocsikat. Harminc mezőnagymihályi gyerek jár óvodába és körülbelül ugyan­ennyinek nem jut hely, \ községi vízműtársulat má; rég megalakult, a családok fizetik a hozzájárulást, de a vízmű átadása késik. Az ilyesmi rossz hangulatot, el­keseredést szül. Sötétek az utcák. A múlt évre megren­deltük az ÉMÁSZ-nál a há­lózatkorszerűsítést, de mind­eddig nem történt semmi. Nem egyenletes a kereske­delmi ellátás sem. — A község gondjairól be­szél. Ezek a gondok az ön választókerületének gondjai is. Választóinak mnak-e sajátos problémáik — Äz 1. számú választó­kerület az állami gazdaság lakótelepe, ahol szolgálati lakásokban lakunk Kényel­mes. jó lakások, és egészsé­ges az Ivóvizünk is. Ha ki- sebb-nagyobb '«vitásokra van szükség, akkor a gazda­ság vezetőihez jönnek s la­kók, Így néha hozzám is Az én kerületem a szerencsé­sebbek közé tartozik Víg Pált ismét tanácstag­nak választották. — Azért lesz tennivalóm. Van néhány ház a környé­ken. ahol nincs még 'árda. Azt meg kell építenünk. És tovább kell harcolnom a kereskedelem fejlesztéséért, a jó közlekedésért, a kor­szerűbb iskoláért... Azi az energiát, amit a többj ta­nácstag rossz adottságú kör­zetének érdekében használ fel, én az egész fehl fejlődé­sére fordíthatom fgv min­denkinek haszná»-’ '•»’•'etek. Foto: oaezo Mint a fecskék Védnökségi hónap a HÓI né!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents