Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

1973, mtürc, 11., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3, Az orsózóban A f'iEiiKÍ tömegpolitikai /\ UiUhl 111unka tarlai. mát a szocialista gazdaság erősítéséért, a szocialista tu­dat kialakításáért folytatott harc határozza meg. E mun­ka hatékonyságát elősegíti pártunk következetes pplili- kája, az elért eredmények pozitív hatása, a jó politikai légkör. Járásunkban 6ti ezer em­ber él. Borsodnak ezt a ré­szét az úgynevezett aprófal­vas települések jellemzik. Területünkön nincs város, a legnagyobb — 10 ezres lé­lekszámú — település a já­rási székhely: Edelén.y. A túlsúlyban ipari jellegű já; fásban (a bányászat mellett erőteljesen fejlődik a köny- nyűipar) a mezőgazdasági termelés — á sajátos éghaj­lati, földrajzi fekvés miatt — kedvezőtlen adottságok mel­lett 22 termelőszövetkezet­ben és egy állami gazdaság­ban folyik, de számottevő járásunk területén az erdé­szet is. .. Kereskedelmi ellátásunk rendszeres, a bolthálózat te­rületi kiépítettsége kilégitő, felszereltségük azonban sok esetben kifogásolható. Gond­jaink vannak a javító-szol­gáltató tevékenységgel, a közlekedéssel, a bekötő utak állapotával is. Ugyancsak nem mondható kielégítőnek, a kiváló víznyerési lehetősé­gek ellenére sem, járásunk ivóvízellátása; rossz az álta­lános iskolai oktatás tanter­mi ellátottsága. Iskoláink felszereltsége alacsony szín­vonalú, és magas a képesí­tés nélküli tanerők száma. Jóval a megyei átlag alatt van napközi és óvodai ellá­tottságunk, sok még a be­töltetlen orvosi körzet, ami­nek következtében„ az egész­ségügyi ellátás is gyenge színvonalú. Mindezek az adottságok meghatározzák tömegpoliti­kai munkánk differenciált­ságát is. A megyei párt-vég- rehajtóbizottság 1970. június 24-1, valamint az ezi követő járási párt-vb határozata alapján pártszervezeteink tömegpolitikai munkájának hatékonyabbá tétele érdeké­ben fő célkitűzésként jelöl­tük meg a lakosság, de el­sősorban a párttagok rend­szeresebb bevonását a tö* megpolitikai célok, felada­tok megismerésébe. Fö szempontnak tartottuk, és tartjuk, hogy partunk poli­tikáját a pártaiapszervezelek javuló, iráinyító munkáján és ellenőrző tevékenységén keresztül ismertessük és fo­gadtassuk el a lakosság leg­szélesebb rétegeivel. Az alapszervezeti tömeg- politikai munka tartalmának es módszereinek megválasz­tásánál természetesen figye­lembe kellett venni a falu életében az uóbbi Időben végbement változásokat. A falu társadalma ugyanis to­vább rétegződött és rétegző­dik; gyarapodott az iparban dolgozók száma, elsősorban a női munkaerők bevonásá­val. Termel őszövetkezeleink szervezetileg is erősödtek, a termelési szerkezet változott: kialakulóban van a vállalat­szerű gazdálkodás, és fi­gyelmet érdemel járásunk­ban a munkaerő visszaáram­lása a mezőgazdaságba. 4 Sáriid pártbizottsága l\ fill tlM feladatoknak nyújt a to- terve- mód- Fóru­hangolt tevékenység során járásunkban falusi tömeg- politikai munka az utóbbi években tartalmában bővült, változott. Ezek során is nagy gondot fordítottak alapszer­vezeteink a gazdasági, ideo­lógiai, kulturális és közne­velési célkitűzések ismerte­tésére és elfogadtatására. A pártszervezetek mindennapos munkájában megfelelő he­lyet kapnak a gazdaságpoli­tikai feladatok. Ennek ered­ménye, hogy a dolgozók je­lentős része egyetért a gaz­daságpolitikai célkitűzések­kel, azonban a kis községek­ben élő ’ lakosság, az ottani párttagság gazdaságpolitikai ismereteinek szintje ma még eléggé alacsony. Ez sok eset­ben a tájékoztatás hiányára vezethető vissza. Falusi pártalapszervezete- ink tömegpolitikai munkájá­ban nem eléggé hatásos még például az árpolitikai agitá­ció; a termelés és az árak közötti összefüggések magya­rázása. Más alapszervezetek­nél viszont a konkrét gazda­ságot segítő tevékenység és a személyek körüli viták ke­rülnek túlsúlyba. Ugyanak­kor figyelemre méltó, hogy a tömegpolitikai munkában nagy gondot fordítanak part- alapszervezeteink a szocialis­ta erkölcsre, a szocialista demokráciára, s szocialista hazafiságra és internaciona­lizmusra való nevelésre, a kispolgári nézetek és maga­tartás, valamint a vallásos világnézet elleni harcra. A szocialista erkölcsi normák egvre inkább érvényre jut­nak az emberek magánéleté­ben. Ez megmutatkozik a munkához, egymáshoz és a társadalomhoz való viszo­nyukban is. Tapasztalataink azt mutatják, hogy járá­sunk falusi dolgozóinak kö­rében a szocialista hazafiság és a proletár internacionaliz­mus eszméi mind szélesebb körben terjednek el. A javuló tömegpolitikai munka eredményeként járá­sunkban tovább erősödött a marxizmus—leninizímus esz­méinek befolyása, szilárdult a világnézeti és eszmei egy­ség Mindez a közgondolko­dás erősödését is eredmé­nyezte. A szocialista eszmék térhódítása mellett azonban még az edelényi járás közsé­geiben is hatnak a marxiz­mussal ellentétes ideológiák, téves nézetek és szemléle­tek. Járásunkban 1972-ben felmértük a kispolgári néze­tek és magatartásformák megnyilvánulásait, és meg­határoztuk az ellenük íolyó harc módszereit. Fő feladat­ként’ jelöltük meg a mar­xizmus—leninizmus eszméi­nek széles körű terjesztését, a kispolgárt szemlélet elleni harcot. Arra ösztönözzük fa­lusi pártszervezeteinket, hogy nevelő-felvilágosítö munkájukban nagyobb szere­pet kapjon a szocialista tu­dat, gondoskodás kialakítása és erősítése. Nq tűrjék a tár­sadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlen­séget, a harácsolást, a közös­ség megkárosítását. Tapaszta­lataink szerint, pártszerve­zeteink a hozott határozatok szellemében dolgoznak: fel­lépnek a káros szemléletek és magatartásformák ellen; a párttagság körében igye­keznek biztosítani az ideoló­giai kérdések egységes mar­xista értelmezését, az eszmei tisztánlátást. a falusi tömeg­politikai munka eredményes­ségét és hatékonyságát te­kintve tehát elmondhatjuk: az elmúlt években jelentős fejlődést értünk el. Nagy feladat hárult járási bizottsá­gunkra, amely elsősorban az illetékes párt, állami, gazda­sági. intézményi, tömegszer- vezeti. mozgalmi szervek se­gítségével szervezte, irányí­totta és ellenőrizte a mun­kát. Ugyanakkor további ten­nivalónk, s ezzel együtt a falusi töímegpolitikai munka fő célja, hogy a gazdasági téren elért fejlődést tovább kövesse a ' tudati', szemlélet­beli, politikai fejlődés is. E munkában továbbra is a megyei. párt-végrehajtóbi- zottságnak a falusi tömeg­politikai munka hatékonysá­gára hozott, s még hosszú időié szóló és útmutatást adó határozatára támaszkodunk, és annak szellemében dolgo­zunk. Szaniszló Gyula, az Edelényi járási Pártbizottság első titkára J»rásunkban A Miskolci gépekre Pamutfonóban anyagot helyeznek Fotó; K. Pál János Az olaj és a gáz vezet Az idén újabb 3—4 száza­lékkal nő a népgazdaság energiafogyasztása. Miként biztosítjuk a többletet? — erről adott; tájékoztatást a Nehézipari Minisztérium. A kőolajtermékek s a gáz részaránya ebben az eszten­dőben tovább növekszik, s. a tavalyi 49 százalék után már eléri az 50,5 százalékot, ezzel véglegesen átveszi a vezető szerepet az energiahordozók között. A tavaly átadott Ba­rátság II. kőolajvezeték te­remtette meg ehhez az ala­pot. A tervek szerint az idén 7,7 millió tonna kőolaj feldolgozására kerül sor, en­nek .túlnyomó része. 5.3 mil­lió tonna a magyar—szovjet hosszúlejáratú megállapodás eredményeképpen érkezik hazánkba. A lakossági fogyasztásra szánt fűtőolaj- és gázellátás kiegyensúlyozott lesz, leg­feljebb a tárolóterek túlter­helésé miatt lehetséges ki- sebb-nagyobb zökkenő a fogyasztási csúcsidőszakban. Új üzem Pácinban Bodrogközi változások Vonzó tervek, örömteli gondok Amióta híre ment, hogy a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetkezet a helyi tanács segítségével fióküze- met létesít, Pácinban, jócs­kán megélénkült a község forgalma. Elevenebb, pezs­gőbb lett az élet; mozgal­masabbak, várakozással te­libbelv a napok. Megnőtt az érdeklődés e szép hagyomá­nyokkal és rendkívül kedve­ző természeti adottságokkal rendelkező község jelene és jövője iránt. S nem csak a helybeli emberek kérdeznek többet... Bőven jut a von­zóerőből a falu — s talán már az sem túlzás —, az or­szág határain túlra'le. Cso- da-e, hogy' ebben az isten háta mögötti faluban ahol valamikor csak az amerikás rokon hazalátogatása jelen­tette az idegenforgalmat, ma már egy égésién másfajta idegenforgalommal, komo­lyan kell számolni. A 130 nő foglalkoztatásúra létesülő üzem építése igen A munkaügyi bíróság asztaláról Vitás ügyek a lermeioszivethezelekben megfelelően segítséget az alapszervezeteknek megpolitikai munka zéséhez, tartalmi és szerbeli fejlesztéséhez, maink: a titkári értekezle­tek, az ezt követő megbe­szélések a párttitkárokkal, I valamint az agitációs és pro- | paganda felelősök módszer­tani értekezlete. A lömegpo- litikai munka olyan fő te­rületeivel, mint a propagan­da, az agitáció, a közműve­lődés slb., testületi üléseken foglalkozunk, és a feladatok ▼égzésére a testületek hatá­rozatokat hoztak. Az össze­Az asztalokat T-alakban helyezték el. Mindegyiken egy-cgy hamutálca. Az ab­lakokon besüt a nap. Barát­ságos szoba, a Szakszerve­zetek Borsod megyei Taná­csának IV. emeletén. Azért tűnik fel a barátságos kör­nyezet, mert a tárgyalóter­mektől komorságot vár az ember. Ebben a helyiségben ugyanis a miskolci munka­ügyi bírósághoz rendelt ügyek egyikében tárgyalás kezdődik. Az ülnökök, a ta­nácsvezető bíró helyet fog­lal, a jegyzőkönyvvezető a mai hatodik ügyben szólítja az idézetteket. A termelőszövetkezetnek — az alperesnek — képvisele­tében a szövetkezeti jogta­nácsos lép a szobába. A ta­nácsvezető bíró ismerteti az előző tárgyalás végzését, mi­szerint felszólította az alpe­res termelőszövetkezetet, hogy legkésőbb március 7-ig juttasson el bizonyos jegy­zőkönyvei a munkaügyi bí­rósághoz. Az anyag nem ér­kezett meg, a tanácsvezető választ kér a gazdaság képvi­selőjétől. — Az elbocsátási határo­zatról készült, jegyzőkönyvet nem találtuk meg, tanúval bizonyítani tudunk — vála­szol a jogtanácsos. Az ügy érdekes. A szóban, forgó mezőgazdasági terme­lőszövetkezet egy gépkocsi­vezetőt alkalmazott anélkül, hogy a munkakönyvét elkérte volna. Időközben feketefuvar gyanúja vetődött fel, s a tsz gépkocsivezetőjét meghallga­tás nélkül (?) elbocsátották. A dolgozó a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordult, de az elmulasztotta, hogy hatá­rozatának egy példányát el­juttassa hozzá. Ő most a miskolci munkaügyi bíróság­nál keresi igazát és leéri az azóta eltelt hónapokért a munkabérét. Az ügy a múlt év júliusától húzódik és a Isz még most is késlelteti az ügyet. A jogtanácsos kéri. hogy a bíróság zári tárgyalási ren­deljen el. Indoka: nem .sze­retne, ha a termelőszövetke­zet belső ügyeiről mások is értesülnének. A bíróság tanácskozik, niajd a tárgyalást — több ok miatt — elnapolja. Ez a ta­nács naponta 9—10 ügyet tár­gyal. melyeknek zömét, a tér, melöszövelkezetek fluinka­szerzödéseiből adódó vitás ügyek alkotják. A tsz-ek olyan alapvető hibákat is vétenek, mint a K-i tsz, amely gépkocsivezetőt alkal­maz anélkül, hogy munka­könyvét kérne. A tanácsve­zető bíró véleménye szerint erőteljesen elmaradt a mező- gazdasági tsz-ekben a bi­zonylati, az admiaisztrációs fegyelem a gazdálkodás fej­lődése mögött. Sok tsz van, ahol nincs főfoglalkozású személyzeti előadó, s a mun­kajogban csak a jogtanácsos járatos. Kisebb termelőszö­vetkezeteknek viszont nincs saját jogtanácsosuk. Egy em­ber látja el sokszor 2—3 tsz jogvédelmét is. Ennek az élő problémának takargatása végett kérte a K-i tsz-t kép­viselő jogtanácsos a zárt tár­gyalás elrendelését. Pedig egyéni takarni való ebben a szövetkezetben sincs, esetük — sajnos — sok tsz-ben elő­fordul. Érdemes felfigyelni ezekre az ügyekre, amelyek a miskolci munkaügyi bíró­ság asztalára kerülnek. Min­dennapi gondokról tárgyal­nak, olyanokról, amelyek megszüntetése rövid időn belül megoldható lenne 1. RT. jól halad. Az erre a célra ki­jelölt épület megrongálódott tetőszerkezetét már kijaví­tották. Jelenleg a belső át­alakításokat végzik. A két­szintes épület földszintjén koni'ekciórészleget. az emele­ten pedig szabászatot ren­deznek be. S hogy május el­ső napjaira — ekkor kezdik meg a teremelést — ne csak az üzem készüljön el, ké­szülnek a pácini lányok, asszonyok is. Január óta mintegy százan előképző tan­folyamon ismerkednek a sza­bás-varrással. Szorgalmukat, lelkiismeretességüket dicséri, hogy már most. a gyakorol- gatás során is exportminő- ségű terméket adnak ki ke­zükből. A konfekcióüzeni létesíté­sével tügg össze a község idegenforgalmának várható fejlődése is. A szalagrend- szerü termeléshez külföldi gépeket szerelnek be, s a kezdeti időszakban küiföldi technikusok, szakemberek irányítják majd a munkát is. Törvényszerű, hogy ilyen esetben rajtuk kívül más külföldi vendég érkezésével, itt tartózkodásával is kell számolni. Az, hogy az üzem­ben kifejezetten exportra termelnek majd, sok min­dent jelent, s természetesen sok feladatot ad nemcsak a szövetkezet, hanem a köz­ség vezetőinek is. A külföldiek mellett sok hazái vendéget is várnak. Ez azonban már nem az üzem létesítésének, hanem a köz­ség természeti kincseinek köszönhető. A Karcsa-patak már évekkel ezelőtt is lehe­tővé tette volna, hogy part­ján üdülőtelepet létesítsenek. A halban gazdag víz kör­nyéke, emberemlékezet óta kedvenc kirándulóhely, hor­gászok tanyája, a szabad strand minden nyáron a.für- dőzök ezreit vonzza. Nem véletlen, hogy a Fémlemez­mari Müvek sátoraljaújhelyi üzeme felfigyelt a nagyszerű üdülési lehetőséget adó Kar­csúra. A nyárön mintegy 1600 négyszögölnyi területen horgásztanyái rendeznek be. Víkendházakkal telepítik be a tó partját, s természetesen, mindehhez utat építenek, vülanvt vezetnek. S ez sen' véletlen, hogy a tanács az eddigi ..kukoricatáblás öltö­ző” helyett a fürdő területén rendes öltözőket épít. — Rengeteg a tennivalónk, de kevés a pénzünk — mond. ta Szabó Imre tanácselnök. — Ami van, még a legszük­ségesebbre sem elég. A fej­lesztési alapot teljes egészé­ben elviszi az utak. járdák építése ós felújítása. Mindez persze csak egy tö­redéke annak, amit a na­pokban elkészített ci klus- progfamban célul tűztek ki. A terv rendkívül gazdag. Tartalmazza a közművelődé­si lehetőségek javítását, az általános iskola felszereltse- gének. szemléltetőeszközei­nek gyarapítását — erre a célra 40 ezer forintot költe­nek — éppen úgy, mint a különböző községi létesítmé­nyek; művelődési ház. szol­gálati lakás, tűzoltószertár felújítását, illetve az épít­kezések befejezését. Mindeh­hez — mert a község pénze valóban nem futja mindenre — a lakosság és a helyi Di­mitrov Tsz segítségét, társa­dalmi munkáját is igénybe veszik. Érdemes lesz áldozni, hiszen az elmondottakon túl a társadalmi munkáért kü­lönböző klubokat, az öregek és az iskolások pedig nap­közi otthonokat kapnak cse­rébe. S hogy a konfekció- üzem jótékony hatása itt. is érvényesül, azt bizonyítja, hogy a nők klubját éppen a szövetkezet segítségével hoz­za létre a községi tanács. A községen átutazó vagy ide érkező idegen figyelmét már „belépéskor” leköti az. út mentén elterülő, hatal­mas park. s a bástyákkal körülvett kastély. Az évtize­dek során tönkrement park ma már csak „árnyéka” haj­dani önmagának. Értékes fá­it lei vágták vagy maguktól kipusztultak. A kastély, a bástyák és a védőfalaié omla­doznak Évekkel ezelőtt az egészet műemléknek, vé­dettnek nyilvánították, s va­lamelyest fel is újították. Azóta azonban lényeges vál­tozás nem történt, pedig an­nakidején olyan ígéretet kap­tak a község vezetői, hogy a kastélyban néhány év múlva tájjellegű múzeumot rendeznek be A tanács cildusprogramjá- ban több helyütt is szó esik a parkról. A megyei tanács 50 ezer forinttal segíti a fel­újítást. Ezt az összeget a hi­ányzó fák pótlására, sétányok kialakítására, padok elhelye­zésére és játszótér létesítésére fordítják Pácin, a Bodrogköz egyik legnagyobb községe már az utóbbi években is jó néhány kezdeményezéssel lvívla fel magára a figyelmet. A kon­fekcióüzeni ide telepítése most újabb lendületet adott a falu lakóinak, új lehetősé­geket teremt a fejlődéshez. Nagy István 2Z GÉBÍEiiyi w ||

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents