Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

A márciusi kéreloiesrel 1973. märe. 21., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3, II lakásokban nem acélt öntenek 31 éve a gyárban A Diósgyőri Gépgyár „E" gyáregységében dolgozik Férc Károly szerelő lakatos. 31 éve dolgozik a gyárban nagy hi­vatásszeretettel. Szocialista brigádvezető, s a brigádja az arany fokozat elismerés birtokosa Fotó: Fojtán László A fordulat évéről Interjú Kiss Sándorral, a BMTV igazgatójával Évek óla vitázik, egyezke­dik két miskolci vállalat azon, melyiküknek van iga­za. A jegyzőkönyvek, átira­tok és feljegyzések, a hete­ket, vagy talán hónapokat is kitevő személyes „győzködé- sek” mindeddig eredményte­lenek maradtak. Egv tapod­tat sem jutottak előre. Az l.KM is, a Vízmüvek is vé­di. bizonygatja a maga iga­zát, és próbálja meggyőzni a másikai: lássa be végre... Egyiknek sem sikerül, pedig — s ez az ügy külön érde­kessége — tulajdonképpen mindkettő elfogadja a másik érveit, kölcsönösen igazat adnak egymásnak. És mégis, az egyezkedés, a „nézetek azonosítása'’ tovább tart. Érdekvita, meg az OVH rendelete Hogy miről folyik a ma­ratoni vita. s hogy mit kel­lene belátni? Elöljáróban í annyit: nemrégiben cikk je­lent meg egyik országos na­pilapunkban arról, hogyan segíti az l.KM a gyárban dolgozok lakásproblémájá­nak megoldását. Egyebek között azzal, hogy 2 ezer családdal lakótelepei tart fenn. És segítene még job­ban. más módon is, csak­hogy ... idézel a cikkből: .......bór­rn ilyen képtelenül is hangzik, súlyos milliókkal büntetik azért, hogy 2 ezer család­nak otthont ad lakótelepén. A Vizművek nem hajlandó tudomásul venni, hogy a la­kosokban nem acélt öntenek, hanem laknak. Mivel a te- : lep a gyár területéhez tarto- I zik, üzemi vízdijat — há­romszor többet — számol­nak a lakossagt fogyasztás után is. így aztán ami bejön a vámon, elvész a réven: a lakásalap növelésére fordít­ható bevételt igy elviszi a vizdíj...” A cikkíró a to­vábbiakban még megjegyzi: nehéz elhinni, hogy évek óta nem sikerült rendezni ezt az állapotot. Furcsa párbaj ez: kelten A Miskolci Villamosipari Szövetkezet fennállása óta legfőbb feladatának tekinti a lakossági igények kielégíté­sét, a viltafnosszerelést, a hi­bák gyors elhárítását. Ez a munka azonban kapacitásá­nak mindössze 20 százalékát köti le. A kollektíva a foglal­koztatás biztosítása érdeké­ben jelentős piackutatást végez, sok-sok vállalattal, in­tézménnyel. szövetkezettel kerül kapcsolatba, s a leg­jobb reklámnak a jól vég­zett munkát tekinti. Az elmúlt év nem mutat­kozott túl biztatónak, A vil- lamosipari műszeres vizsgála­tokban. szerelésekben is érez­hető volt a nagyobb meg­gondolás a beruházásokban. Már-már úgy látszott, hogy az előző évinél is kisebb eredményt érhetnek el. Az év utolsó negyede sze­rencséjükre igen jó munka- lehetőségeket sok munkát hozott. Ennek eredményekép­pen 4.3 százalékkal, azaz félmillió forint értékkel na­gyobb eredményt értek el, mint 1971-ben. Valamennyi között a villa­mos részleg dolgozott a leg­jobban. A szereléseken túl­menően több száz esetben vegeztek műszeres, érinlésvé­hadakoznak. évek óta „gyöt­rik" egymást eg.v harmadik, a tulajdonképpeni vétkes, az OVH rendelete miatt. Az l.KM váltig bizonygatja: a lakásokban nem acélt önte­nek ... s ha a vízügyesek ezt nem hiszik, jöjjenek ki. nézzék meg. Maguk is meg­győződhetnek arról, mennyi­re nevetséges úgy kezelni ezeket a lakásokat, mintha mindegyik egy-egy nagyol­vasztó lenne, s lássák be végre, mennyire jogtalan az évi félmillió .forintos bünte­tés. Évente félmilliót jelent A rendelet ipari, közüle- ti es lakossági fogyasztókra állapítja meg a vízhasználati díjat. A lakosság által fel­használt víz köbméterenként 1 forint tü fillérbe,, az ipari fogyasztók által felhasznált 3 forint 50 fillérbe kerül. Utóbbiak esetében plusz 70 fillér vízkészlet-használati díjat is felszámolnak. Az l.KM az ipari fogyasztók kö­rebe tartozik. így az egész — a lakásokét, is beleértve — fogyasztást magasabb díj­jal számolják. A rendelet szerint ugyanis nem az az érdekes, mire használják, hanem kinek a nevén fogy el a víz. S a 2 ezer lakás az LKM tulajdona . . . Mindezt tudják az LKM- ben is. s az elmúlt években próbáltak is megszabadulni a lakásoktól, de sem az In­gatlankezelő. sem a- tanács nem hajlandó őket, átvenni. Felajánlották szanálásra, de nem kell, mert olyan nagy a bontási arány, hogy nem éri meg új lakótelepet léte­síteni a helyén, lgv aztán marad minden a régiben, a vállalat kénytelen évente plusz félmillió forintot kifi­zetni. S marad olyan szem­pontból is, hogy az LKM nem nyugodott bele, jogászai jelenleg is „rajta vannak a témán”, s továbbra is pró­bálnak követelésüknek ér­delmi mérést, szigetelés el­lenállási vizsgálatot. És ter­mészetesen az és/Jeit hibá­kat meg is szüntették. A rangsorban a tekercselő rész­leg, majd a motorjavító üzem következik. Az utóbbira most feszül majd á nagy munka, hiszen a szezonban naponta 30—35 motorkerék­pár javítása vár a kollektí­vára. A szövetkezet, rugalmassá­gát jellemzi, hogy anyagért, munkáért akár a hatodik megyébe is elmennek. Így például a gabonatárolóban villamosítást végeztek Mis­kolcon. Debrecenben, most Szolnokon vár rájuk ilyen munka, de ilyen igény van más megyében is. A nyereség korántsem ala­kult a várnak megfelelően. A távoli munka, az anyagárak növekedése kihat a termelési költségek emelkedésére. Nyo­masztóan hat a szövetkezetre az is. hogy az új helyiségbér- rendelkezés szerint mintegy a húszszorosára növekedett a bérleti díj. A szövetkezetét — sok egyéb mellett — ez is sürgeti, ösztönzi az új, saját központ kialakítására, amely, korszerűbb munka- és szociá­lis feltételeket is jelent az emberek számára^ vényt; szerezni. Továbbra is a Vízmüveknél.. . Hogy miért mindig itt, még az rejtély. Hiszen a Vízmüvek főmérnöke szerint a/, együttérzésen, a részvé­ten kívül mással nem tud­nak segíteni. A Vízmüvek nem változtatja, nem is vál­toztathatja meg az OVH ren­deletét. Különben is: mi menjünk kilincselni az LKM érdekében? — mondják. Nem mennek, inkább minden egyezkedéskor elsorolják sa­ját érveiket: ők csak vég­rehajtói egy rendeletnek .. . Így aztán tovább húzódik az ügy, lelnek a hónapok, múl­nak az evek. a két vállalat­nál ki tudja meddig, to­vábbra is napirenden tart­ják a félmillió sorsát, s to­vábbra sem tudnak dűlőre jutni. Nem is lehet, hiszen mint mondottuk, ez az ügy nem csupán két vállalat ügye. Miskolcon és az országban sok olyan vállalat van. ame­lyik az LKM-éhez hasonló „cipőben jár”. Sem egyiket, sem másikat nem lehet; bün­tetni azért, hogy száz,, vagy akár 2 ezer családnak ott­hont adott, s nem lehet a háztartásokban fogyasztót t vizet sem az acél. sem más termék árába beépíteni. Va­lamennyi az LKM-éhez ha­sonló követelést jogosnak kell elfogadni, s jogosnak kellene az Országos Vízügyi Hivatalnak is. Felesleges időpazarlás helyett Az LKM és a Vízművek éveken át tartó egyezkedése temérdek munkát, rengeteg energiát emésztett fel — fe- ' leslegesen. Mindezt meg le- ) hetett volna spórolni, ha a Vízművek megpróbál az LKM érdekében közbenjár- : ni. Még inkább akkor, ha j az LKM ott, s csakis ott ke­resi igazát, ahol sérelmére ] orvoslást kaphat. Nagy István , Oíaiinyászek ' Iravirja A hazai olajipar nem min­dennapi bravúrját hajtották végre kedden délelőtt a ma­kói 2-es fúrási ponton az olajbányászok. Égj' óra alatt. 200 tonna béléscsövet es 3000 zsák cementet építettek be a jelenleg 3810 méter mély­ségű kútba. Ezzel megterem- j tették a feltételét, annak, hogy j az 5000 méter mélységűre tervezett kút fúrását tovább folytassák, A Makó határá­ban dolgozó olajbányászok egyébkén t. az ország második legnagyobb mélységűre ter­vezett kútjának fúrásánál is rekordteljesítményt érlek el. A kívánt 3810 méteres mély­ségű szakaszt ÍOl nap alatt élték el, 50 nappal korábban, mint az országos „fúrási re- 1 kordot” tartó kútnál. Ezer emberrel dolgozik, sok-sok helységben végez építést a Borsod megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat. Ko­rábban bőven akadtak gon­dok, bajok, a vállalat munká­jával. belső életével kapcso­latosan. Az utóbbi időben igen örvendetes fejlődés mu­tatkozik. Érről, a mélypont­ról való felemelkedésről be­szélgettünk Kiss Sándorral, a vállalat, igazgatójával. — 1972 igen jelentős állo­más vállalatunk életében — mondotta az igazgató, — Ügy is jellemezhetnénk, hogy ez a fordulat éve. A korábbi években veszteségesen dol­goztunk. Még az elmúlt év­ben is 4,3 millió forint dotá­ciót tervezett, szánt ránk fe­lettes szervünk, a Bonsod- Abaúj-Zemplén megyei Ta­nács. Jó munkánk, sikereink eredményeképpen mi ezt a dotációt nem vettük igénybe, köszönettel visszaadtuk. _ Mik az eredmények for­rásai? _ Az 1972-es feladataink s ikeres megvalósítása érde­kében az intézkedési tervek sorozatát készítettük el. s a célkitűzéseket sorra valósítot­tuk meg. Pártunk 1971. de­cemberi, a munka- és üzem- szervezéssel kapcsolatos ha­tározata nyomán dolgoztuk ki elképzeléseinket. Mindenek­előtt átszerveztük a bizonyla­ti rendszert, növeltük a veze­tés hatékonyságát. Félauto­mata számológép beszerzésé­vel meggyorsítottuk a válla­lat információs rendszerét, amely sok segítséget jelentett, a döntések meghozatalában, az irányításban, az ellenőr­zésben. Sikereinkhez hozzájá­rult, hogy a KPM rendelke­zése előtt már átszerveztük a gépészetet, a szállítást. En­nek lényege, hogy leadtuk a számunkra nem gazdaságos járműveket. — Mit mutatnak az elmúlt évi munkáról szóló adatok? — Az elmúlt, évi munkáról szóló adatok szinte a mi szá­munkra is tartalmaznak meg­lepetéseket. Tavaly teljes ter­melési értékben, 24.5 száza­lékkal nagyobb eredményt produkáltunk az előző évinél. A többletet, teljes egészében a termelékenység növelésével biztosítottúk. Ezt tanúsítja az is, hogy az egy munkásra eső termelési érték 27 száza­lékkal növekedett. A Munkaügyi Mmiszterium kezdettől figyelemmel kiseri a március elsején életbe lép­téiéit központi bérpolitikai intézkedések végrehajtását, — Tapasztalataink szerint a vállalatoknál a kormány intencióinak ' megfelelően használták fel a központi bérfejlesztési összegeket, s ezek az elvek érvényesülnek a saját, forrásokból származó béremelések elosztásánál is. 1973-ra általában három- négy százalékos saját forrá­sú bérfejlesztést terveznek a vállalatok, bár a különbségek meglehetősen nagyok. 1-fól 8 százalékig terjednek. A sajáterejű bérfejlesztések kö­rülbelül kétharmadáról már most döntöttek, ügyelve arra, hogy ebből is arányosan ré­szesüljön a munkásság. A felemelt márciusi bére­ket április első napjaiban fi­zetik ki. de már a márciusi előlegfizetéskor is vastagabb lesz azoknak a borítékja, aki­ket a bérintézkedések érinte­nek. — E középtávú tervidő­szakban a mi számunkra is igen fontos feladat a lakás­építés, a családi otthonok megteremtése. Elsősorban Sa­jóba bony ban, Szerencsen, Sá­rospatakon 527 lakást, új la­kónegyedeket kell a IV. öt­éves tervidőszakban építe­nünk. Tavaly 73 lakást ad­tunk át.. Ez evben lakásépítő tevékenységünk fokozódik, mivel a tavalyinak több mint a kétszeresét: 155 lakást épí­tünk Encsen. Szerencsen. Sá­rospatakon és Sajóbábony- ban. — A hatékonyság növelé­se. az építés ütemének meg­gyorsítása, a munka minőse­gének javítása érdekében új anyagi érdekeltséget dolgoz­tunk ki. Ennek hatását tük­rözte, hogy a Volán encsi te­lepének, valamint az ugyan­ott készített 12 lakás építését egy hónappal előbb fejeztük be. Határidőben adtuk át Enosen a BLTB1V megbízásá­ból végzett vázszerelést, a szerencsi lakásokat, a saió- szentpéteri mentőállomást. Nagy' társadalmi gondunk a nők elhelyrezése. Rájuk, a családokra is gondoltunk, amikor határidőre felépítet­tük a Habselyem és Kötött­árugyár kazincbarcikai gyár­egységét. — Mik az ez, év) legfonto­sabb feladatok? — Mind az árbevételben, mind a termelési értékben, 20 százalékkal nagyobb ered­ményt akarunk elérni az el­múlt évinél. Mint említettem, több mint a duplájára növel­jük a lakásépítést. Ezzel régi gondokat orvosiunk, s új igé­nyeket akarunk kielégíteni. Ezen túlmenően gondolunk a nők elhelyezése érdekében végzendő építésekre, s gondo­lunk az ifjúságra. így1 töb­bek között Sárospatakon több szintes épületet építünk, ahol az általános iskolai és az MTH-szakiskola tanulóit he­lyezik el. — Bízom benne — mon­dotta Kiss Sándor, a BMTV igazgatója —, hogy feladata­inknak a megyei tanács tá­mogatása ny'omán. kollektí­vánk jó munkálkodása ered­ményeképpen ez éviyen is si­keresen teszünk eleget. Csorba Barnabas Egy év tanulságai a Miskolci Villamosipari Sző votkezetben Törzstenyészet A bölcskei Rákóczi Tsz háromezres törzsienyészetében há­romezer kacsa van. A tojásrakás ideje alatt egy kacsától 100 db tojással számolhatnak. A tovább tenyésztésre alkal­mas lojásl a Dunaszcnlgyörgyi Kellető Állomásra szállítják. Képünkön: a törzsállomány

Next

/
Thumbnails
Contents