Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-21 / 67. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. morc. 21., stordo A „szabadító magyar tanító ma Egy volt tanár naplójából Az itt következő jegyzetek még választott részlet-témakörükön belül is vázlatosak, naplószerűen töredékesek. A cím idézőjeles kifejezését Ady Endre verséből vettük, A magyar tanítókhoz címűből, melyet egy időben — a felszabadulás utáni években, az iskolák államosításakor, még a legelső pedagógusnapokon is gyakran elmondtak, ünnepségek alkalmi műsorába illesztettek, de aztán méltánytalanul és sajnálatosan elsodródott érdeklődésünkből és figyelmünkből .. . Érdemes viszont megemlékezni arról, hogy Ady ezt a versét 1910-ben, a magyar tanítók első forradalmi jellegű szervezkedésének hírére alkotta meg, nagy szeretettel és lángoló lelkesedéssel. — És amiképpen Ady — a vers szelleméből kiolvasható — a tanítón, a „szabadító magyar tanítón”, az egykori „legrababb magyaron”. az „Élet alágyűrtjén” valamennyi -pedagógust értette, úgy jegyzeteink tőle kölcsönzött címét mi is éppúgy vonatkoztatjuk a közoktatás minden hivatásos és hivatott munkására, mindenkire, aki az állami oktatás bármelyik szintjén és fokozatában gyermekeket, fiatalokat (vagy 'akár felnőtteket, „dolgozókat” is) tanít, nevel. Mindannyian beleférnek, bele kell férniök a „szabadító magyar tanító” mai fogalmába. S a nevelők mindegyik rétegének ^többsége vállalja is, belső meggyőződésből. az ezzel járó mai követelményeket... E jegyzetek részi et-témaköre a párt Központi Bizottságának 1972-. június • 15-i keltű, Az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló határozatához kapcsolódik. Maga a határozat, a kétnapos központi bizottsági ülés előadói beszéde és zárszava, s mindaz, ami június óta történt: az országos aktíva, a határozattal foglalkozó megyei és járási pártbizottsági ülések, alapszervezeti taggyűlések, a tantestületek tanácskozásai, a lapokban, folyóiratokban megjelent cikkek, tanulmányok, s nem utolsósorban az az örvendetesen élénk közfigyelem, mely — mindezek nyomán — megyénkben is megnyilvánul a közoktatás ügye iránt: indokolja és időszerűvé teszi, hogy közöljük néhány gondolatunkat a tanítók, a nevelők középponti szerepéről* — szerényen tenni kívánva ezzel valamit hivatásuk és személyiségük erkölcsi, társadalmi megbecsülésének növekedéséért. Hiszen a határozat megvalósítása — amint előadói beszédében és zárszavában Aczél György többször utalt rá — „főképpen a pedagógusok további áldozatkész, értő, önmagukkal is belső küzdelmet folytató, felelősségteljes munkáján múlik”, önállóságukon, alkotó kezdeményezéseiken, szocialista elkötelezettségükön, a viszonyokon, a légkörön, melyekben dolgoznak, azon, hogy mennyire becsülik és tisztelik őket. tehát, hogy hivatásuk gyakorlása az örömök forrása-e, avagy kiszáradni és elszürkülni kényszerülnek-e benne.. . Mert: ..javíthatjuk... az oktatás tartalmát, szervezetét. az anyagi ellátás színvonalát — az oktatás-nevelés középpontjában mégis a pedagógus marad”. — S éppen ez a szerepe, az iránta napjainkban mutatkozó „elvárások”, követelmények teszik igazán megbecsültté, szabaddá. mert övezik bizalommal, ruházzák fel nagyobb önállósággal — a ..szabadító magyar tanítót” ! Mit tehet, mit tegyen máris (tehát addig is, amíg a mindenki számára kötelező csökkentett, csupán a nélkülözhetetlen alapismeretekre, de azoknak csakugyan jó elsajátítására épülő tananyag átgondolt központi, „hatósági” meghatározása el nem készül, az igazán jó, a „hivatalnok-pedagógussá” száradni nem kívánó, az önálló alkotómunkát szerető, az okosan kezdeményező egyéniségű nevelő? . Sok mindent tehet ott, ahol éppen dolgozik* az intézményi légkör javulásáért, az iskolai demokratizmus szélesedéséért és mélyüléséért, a hátrányos helyzetű és a — talán éppen bizonyos irányú kiemelkedő képességüknél fogva — sajátos bánásmódra szoruló tanulók segítéséért, az ifjúsági szövetségért, a szocialista tanár—diák viszony kölcsönösen egészséges alakulásáért, A MISKOLCI EGÉSZSÉGÜGYI SZAKISKOLA 1973. szeptember 1-én, 2 éves általános ápolónői cs 2 éves gyermekápolónői tanfolvamot indít nappali tagozaton Érettségizettek vagy azok a 17. életévüket betöltött fiatal lányok jelentkezhetnek, akik az ált. iskola Vili. osztályát legalább jó eredménnyel fejezték be. A jelentkezéshez a következő okmányok szükségesek: kérvény, önéletrajz, születési anyakönyvi kivonat, érettségi vagy ált. iskolai bizonyítvány, szülők kereseti igazolása, orvosi igazolás, 2 db igazolványkép A felvételi vizsga tárgya: a gimnáziumi, illetve ált. iskolai kémia és biológia. Jelentkezési határidő: 1973. június 15. Vidékiek kollégiumi ellátásban részesülnek, ösztöndíjat tanulmányi eredményüktől függően kapnak az iskola hallgatói. Cím: Egészségügyi Szakiskola, 3501 Miskolc, Pf. 61. IGAZGATÓSÁG — a legtöbbet azonban (épp a mi egyik nagyüzemünk elindította szép mozgalom nevével szólva) „gyermekeink korszerű tanulásáért” teheti. Azaz: növendékei (s ezáltal a maga!) túlterhelésének csökkentéséért. Itt nyílik rendkívül tág tere a felelősségteljes, a későbbi (s nem csupán az osztályzatokkal mért!) eredményekben igazolódó, egyéni kezdeményezéseknek. A túlterheltség megszűnése ugyanis nem adódik pusztán magának a kötelezően elvégzendő tananyagnak mennyiségi csökkentéséből. Kevesebb tananyag is okozhat egészségtelen szellemi próbatételt, ha nehézkes módszerekkel, holt „tananyagként” dolgozzák fel és helytelen szemlélettel, csupán adaüu- dásként, lexikális ismeretként kérik számon, — és viszont: a jó módszer, a korszerű szemlélet, az elmélet és a gyakorlat kapcsolata, a tudás és cselekvés eleven valósága élvezetessé és tar- j tóssá teheti az olykor eset- ! leges „többleteket” tártál- • mazó anyagmennyiség elsa- j játítását is. A tananyag | mennyiségi csökkentésének feltétlenül együtt kell járnia | bizonyos minőségi követel- > menyekkel. Azzal, hogy az iskolák, az oktatási intézmények a kevesebb, de jobban megválasztott tananyagban is egységesek, s másfelől abban is közös nevezőre jutnak, hogy e kevesebb, de jobban megválasztott tananyag körül, a csakugyan néikülözhetetlen alapismeretek segítségével, a korszerű műveltség (és a későbbi művelődés-önművelés) pilléreit alkotó „törzsanyag” birtokában sokoldalúbban és szemléletesebben mutatják be a valóságot, a természet és a társadalom, az emberi tudat, és a társadalmi, gyakorlat, a kultúra és a tevékenység, a termelő-, a szellemi és a politikai munka valóságát, ezek elválaszthatatlan kapcsolatát és kapcsolódását... (Természetesen mindig azon a szinten. mely az adott tanulócsoport, évfolyam életkori sajátosságainak megfelel. Feladat lehet például annak megtanítása is, hogyan kell jól, célszerűen tanulni.. .) Gyárfás Imre (Folytatjuk) V idéken az első Ncpfánc-há/, Sátoraljaújhelyen A közelmúltban országos hírű népi együttesek kísérletképpen a fővárosi művelődési házban rendeztek olyan klubösszejöveteleket., amelyeken a néptánc iránt érdeklődő fiatalok az együttesek tagjaitól, s a meghív vott vendégektől, kötetlen módon szórakozásképpen néptáncokat tanulhattak, s azokat társastáncként illeszthették időtöltésükbe. A fi- gyelemébresztő példát . követve vidéken elsőként a sátoraljaújhelyi művelődési központ nyitott „táncházat”, a helybeli fiataloknak. A bevezető foglalkozást a legutóbbi hét végén, március 17-én tartották, a művelődési központ kistermében. Az érdeklődők az első alkalommal a méltán híres cigándi falusi táncosoktól, s a kiváló címmel kitüntetett, arany fokozattal minősített Hegyalja népi együttes tagjaitól tanulták meg a cigándi táncok változatos motívumait. Már az első nyilvános esten szomszéd megyei vendégeket is fogadtak az újhelyi táncházban: a nyíregyházi Szabolcs népi együttes tagjait. A táncház célját Ureczky Csaba, a művelődési központ igazgatója így fogalmazta meg: — A táncház tevékenységének az a jelentősége, hogy a színpadi kötöttségektől mentesen, tág teret biztosít a fiatal táncosok rögtönzőkészségének, ami a magyar néptánc egyik fő jellemvonása. Az idős népművészekkel való közvetlen találkozások pedig, olyan élményben részesítik a fiatal táncosokat, amely mindenképpen ízlésformáló hatással van rájuk. A sátoraljaújhelyi táncház foglalkozásain minden alkalommal a környék néprajzi tájegységeinek másmás községéből való táncosokat látnak vendégül, így sorra kerül Pusztafalu, Al- sóberecki, Karsa, Nyíri községek néptáncainak megtanulása, majd megyénk távolabbi részéből is vendégül látják a legjobb falusi táncosokat. Hivatásszeretetük jeles A pataki képző első óvónőjeíöltjei Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Köre pályázatot hirdet gazdasági főelőadó munkakör betöltésére, kizárólag miskolci lakos, férfidolgozó részére Feltétel: , Közgazdasági egyetemi vagy számviteli főiskolai vagy közgazdasági technikum és mérlegképes könyvelői végzettség Fizetés: A vonatkozó bér nomenklatúra határai között megegyezéssel Pályázati jelentkezést: március 25-ig a DVTK Sportirodáján kell leadni A pályázathoz önéletrajzot kérünk csatolni az eddigi működési területek feltüntetésével HAJTÁTÓllÁZAK PONYVÁK ZACSKÓK ZSÁKOK MINDEN MÉRETBEN MEGRENDELHETŐK PÉCS-N AGYPOSTA VÖLGYI MÜ ANYAGÜZEMBEN Telefon: 15-993 Most érkeztek v’;sfka mai gyakorlatukról a sárospataki képző másodéves óvónő szakos hallgatói. Hogy mennyire közérdeket szolgál* megyénkben a nagy pedagógiai tapasztalattal rendelkező pataki tanítóképzőt óvónő szakkal kiegészíteni, azt minden érvnél erősebben bizonyítják a tények: az új szakra először felvett huszonöt hallgató közül hatot már harmadik féléves korukban önálló óvónői munkakörbe kértek ki az intézettől. annyira égető a hiány ebben az alapozó jelentőségű nevelői hivatásban. A maradék tizenkilenc másodéves közül hét miskolci. három-három sátoraljaújhelyi és sárospataki, négy kazincbarcikai óvodákban, kettő pedig községi település — Szerencs, illetve Tárcái — óvodájában szakmai gyakorlattal kezdte utolsó intézeti félévét. Mint az első kiröppenésről a fészekbe visszaszálló íecskefiakat. úgy várta vissza őket, intézetük, s a nyomukban igyekvő új első évfolyam huszonöt hallgatója. Az önálló szárnypróbálgatásról szóló beszámoló szakmai tapasztalatai nyilvánvalóan sokoldalúan hasznosíthatók majd az óvónőképzésben még az elején tar- -tó intézet, s a következő hallgatói nemzedékek javára. Hagyományalapozásnak is szerencsés módszert választottak az óvónőképzés pataki úttörői: a szakmai gyakorlatról visszaérkezett hallgatók az ifjúsági klubban, kötetlen .„beszélgetéssel oldották meg az élménybeszámolót. Karnuts Ágnes, aki Miskolcon a selyemréti óvodában gyakornokoskodott. megelevenítő hatással illusztrálta. miként lehet a gyerekek friss otthoni élményeit azonmód beilleszteni az adott „pedagógiai helyzetbe” az óvodai foglalkozáson. A gyerekek közül sokan látták odahaza a televízióban a legkisebbeknek szánt közlekedési műsort, S bár az eredeti foglalkozási tervben nem 1 ez a téma szerepelt másnap délelőtt az óvodában, jó helyzetfelismerő készséggel a kicsik képzeletét, érdeklődését az akkor leginkább foglalkoztató közlekedési játékot iktatta Ágne^ óvó néni a délelőtti programba, a gyerekek osztatlan örömére. A. gyerekek gfk^: véhez igazodni — ez vezet legbiztosabban el a kívánt nevelési célhoz. Erről vallott például a maga tapasztalataiból Marczinkó Anna, aki ugyan tárgyi felszerelésben szegényesebb óvodában gyakornokoskodott, de sikeresen gazdagította a foglalkozásokat a maga, s a gyerekek friss fantáziájával. — A kisgyerekek fő „önkifejezési" módja az alkotó tevékenységgel párosult mozgékonyság — ezt a pedagógiai tételt a szerencsi óvó-. da gyakorlatában véste igazán a tudatába Marczinkó Anna. (S az utána szinte üzönnel sorolt személyes élményekből következtetve a többi „gyakorló” óvónőjelölt is.) A gyerekek az óvodában is szívesebben játszanak olyan játékokkal, amelyeket maguk készítenek, vagy amelyeknek a készítésében ők is segítenek az óvónőnek. Anna a kutyáról szóló vers tanításához. szemléltetésül kész játékkutyát vitt magával. De akkor vált igazán élménnyé a kutya is. meg a vers is, amikor kedvkeltőnek a gyerekek szeme láttára -— és teljes buzgalmú közreműködésével — helyben is „megszületett” egy kutya: teste egy műanyag flakon, füle fekete rongydarab, farka egy kimustrált rugó, négy lába négy pálcika. Másutt így „alkotott” az óvónői és a gyermeki fantázia együtt, szintén háztartási hulladékanyagokból, filléres holmikból például gangosán lépkedő gúnárt: feje pingponglabda, csőre piros ronggyal bevont csövecske, lába úgyszintén, Mos 6-os mosószeres doboz a teste. Az óvodában a játék a fő pedagógiai eszköz. Az óvónő a célszerűen irányított játékkal éri el a nevelési célokat. A játékhoz kapcsolható leghatékonyabban a gyermekeket fegyelemre szoktató következetesség, s a többi nevelési módszer is. A szereiéiben stéakb^ is megnyilvánuló következetességgel még a „problémásnak” elkönyvelt gyerekek is megnyerhetek. Erről mondott szép példát Smajda Ilona, aki a pataki óvodában töltötte szakmai gyakorló idejét. A búcsúnak szánt foglalkozáson az a „konoknak” tartott kisfiú ment oda hozzá, és simogatta a kezét, szótlanul is kifejezve ragaszkodását, aki a legtöbb gondot okozta neki az előző betekben. Ilonka azóta is hetente legalább egyszer „beugrik” a szívéhez olyan közel került óvodásokhoz. — Az intézet szépen felkészítette és indította el a hétköznapok megismerésére a hallgatókat — így jellemzi az egyik óvoda a szakmai gyakorlaton volt pataki óvónőjelölteket. S szinte kívánkozik összegezésül az előremutató minősítés: — Mindnyájan megszerettük a nálunk gyakorolt hallgatót, s tanulmányai befejeztével szeretnénk óvodánkban munkatársunkként köszönteni. Berecr. József A Borsod megyei Vízmüvek mélyépítési munkák irányításában, legalább ötéves vezetési gyakorlattal rendelkező, mérnöki végzettségű osztályvezetőt továbbá képesítéssel rendelkező műszaki ellenőrt KERES FELVÉTELRE. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen a vállalat főmérnökénél.
