Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

1973. more. 18., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 m* Oklevelek, kit iinietés A támogatás a jó munka elismerése.. Szívós ágiiádéra van szükség Egy kép villan fel emlé­kezetemben. Februárban, a Magyar Honvédelmi Szövet­ség jubileumával kapcsolatos sajtótájékoztatón egyik du­nántúli kolléga megkérdezte Ki.ss Hajós vezérőrnagy elv- társtól,. a szövetség főtitká­ra lói, hogy az adott megyé­ben nem helyezhetnék-e mél­tóbb környezetbe, megfele­lőbb körülmények közé a honvédelmi munkát. Hogyan készülhetne uj otthon, eset­leg új székház megyéjükben az MHSZ számára? Kiss elv_ társ nagyon tanulságos vála­sza nem sokáig késett: Uj székház? Készülhet. Hogyan? Többek között Győrött és Miskolcon is megkérdezhet­nek, hogy ök hogyan csinál­ták r.. A jelenlevő győrieknek, borsodiaknak kétségkívül jól­esett a közvetett elismerés ... Es jólesett Ádám Bélának, az MHSZ Borsod megyei tit- karhelyettesének is, amikor mindezt felidéztem. A kél dolog összefügg... Az elégedett mosolyt azon­ban hamarosan komoly vo­nások váltották fel az arcán: — Nos, igen — szólalt meg lassan, megfontoltan —, ilyesmi csak összefogással, támogatással megy. Az 1024/67-es kormányrendelet kimondja, hogy az üzemek, intézmények támogassák az MHSZ tevékenységét, de a segítés mértékét és formáját nem határozza meg... Mi úgy érezzük, hogy a na­gyobb, intenzívebb támogatás a jó munka elismerése... Ahol a társadalmi, gazdasági vezetés nem elégedett az MHSZ tevékenységével, ott a támogatás is akadozik .:. Körülnézek a szobában, Oklevelek, elismerések. Pla­kátok, különböző versenyek­ről. Aztán zászlók, amelye­ket itt szereplő külföldi spor­tolók, motor, és egyéb ver­senyzők adtak cserébe ma­gyar ellen felei knejv ... Emlékezetes motorverse­nyekre terelődik a szó, vi­lágbajnoki selejtező futamok­ra. forró hangulatú, izgalmas viadalokra... S innen már csak egy ugrás a gépkocsi. A forgalom, a járművek szá­mának növekedése, a vezető- képzés, minden... Kiderült, hogy Ádám Béla gépjármű- oktatóként kezdte tevékeny­ségét az MHSZ-nél, 1957- ben, Négyszer annyi gépkocsivezető Persze, más volt az okta­tás akkor, és más most. Ak­kor nagyrészt társadalmi ok­tatókkal dolgoztak. Igaz, az elsődleges céi akkor is a be­vonulás előtt álló fiatalok kiképzése volt, csakhogy ak­kor 200 személlyel foglal­koztak. Most viszont csak­nem négyszer annyi gépko­csivezetőt képeznek ki éven­te. Ennek megfelelően az- évek során nőtt a jármű­park, az. oktatók száma ... — No, nem arról van szó, hogy most már nincs semmi tennivaló — mondja. — Az oktatótermek, a gyakorlópá­lya, a műhely lehetnének jobbak, korszerűbbek is . .. öt év után, 1962 óta Ádám Béla az MHSZ megyei tit­kárának helyettese lett. az ő kezébe került a gazdasági ügyek intézése. Beszélgetésünk ettől kezd­ve kissé egyoldalúvá lett. Évi terv. normatívák, szak­ágak, keretek, összegek, szá­zalékok, összehasonlítások hangzanak el. A megyei tit­kárhelyettes pontosan, szak­szerűen magyaráz, s bizony, a számok világában nem annyira jártas újságíró nem mindenütt tudja követni. A támogatás megoszlása már jobban áttekinthető bár­ki számára. A központi tá­mogatáson kívül megyénk­ben az állami vállalatok, majd a tanácsok veszik ki rész.üket legjobban az MHSZ munkájának segítéséből. Az. ipari szövetkezetek és a ter­melőszövetkezetek zárják a sort. A nagyüzemek (LKM, OKU. BVK) támogatása kü­lön említést érdemel. A nagyüzemek azzal is megbe­csülik az MHSZ-munkát, hogy e vállalatoknál külön ügyintéző foglakozik a hon­védelmi nevelő tevékenység­gel, az ezzel kapcsolatos ten­nivalókkal. Egyébként, a támogatás el­sősorban építmény formájá­ban jelentkezik. Az anvag- ban. eszközben és pénzben nyújtott segítség következik ezután Pontosan. szépen... Ádám Róla inkább a mun­káról szól. önmagáról keve­set beszél. Egv szóval sem l említi például, hogy az MHSZ jubileuma alkalmából a Haza szolgálatáért érdem­érem arany fokozata kitünte­tést kapta. Szó esik viszont a munka sokrétűségéről. szépségéről. Olykor szívós agitárióra. meggyőzésre van szükség, s az ilyen munkával elért ered­mény talán ugyanolyan, vagy még értékesebb számunkra, mint a régi, jó kapcsolatokon nyugvó siker. A rendszerességet;, pontos­ságot látva, egyre inkább ott motoszkál bennem az oly sokszor emlegetett idézet; ,.Dolgozni csak pontosan, szépen . ..” Igen, pontosan, szépen..: Es lelkesen. Ádám Béla így csinálja ;. Reezc Károly I A polgári védelem kiképzéséről A, időszakban ’ «BllIII o megyénkben szinte minden város, község vagy üzem érezte közvetlen vagy közvetett módon, hogy a polgári védelmi erők éle­tében egészséges pezsgés kez­dődött. Három évvel ezelőtt vette kezdetét ez a nagyará­nyú minőségi és mennyiségi változás, amely során újabb és korszerűbb alapokra he­lyeztük a polgári védelmi érőket. Tettük ezt azért, mert a haditechnikában olyan változások történtek és tör- 1 énnek, amelyek parancsoló- lag írják elő a hátországvé­delem Végi elvektől való meg­szabadítását. és annak kor­szerűbbé tételét. Ez a [ejlődési szakasz a flO-as évek közepétől kezdő­dően már éreztette hatását, amikor polgári védelmi szer­veink a Honvédelmi Minisz­térium hatáskörébe kerüllek. Ettől az időtől kezdve voltak országszerte olyan polgári védelmi gyakorlatok, ame­lyeken több ezres tömegeket mozgattunk meg, többek kö­zött megyénkben is, a felté­telezett, hagyományos és nukleáris csapások felszámo­lására. Ám ezek a gyakorla­tok felvetettek néhány olyan problémát is, amelyek arra mutattak, hogy változtatni kell az erők helyi szervezé­sén és a kiképzéseken is. 1971. végére eljutottunk odá­ig, hogy megyénkben több tízezres létszámmal polgári védelmi alegységeket szer­veztünk városainkban, köz­ségeinkben és üzemeinkben. A másik jelentős dolog, hogy a kiképzést 1972. év tavaszán megkezdtük, s ez. előreláthatóan 1975-ig fog tartani. Amiről tehát néhány gondolatot szeretnék felvetni, az a polgári védelemi erők felkészítése. Ha ezt a téma­kört vizsgáljuk, akkor láthat­juk. hogy e tekintetben is tö­rekszünk a fokozatosságra, és a céltudatosságra. 1972- ben elértük, hogy a pa­rancsnoki állomány megkap­ta a legfontosabb általános, és egy részük a szakmai ki­képzést;. Ezzel alapokat te­remtettünk ahhoz, hogy 1973- ban meg tudjuk kezdeni a beosztott állomány kiképzé­sét is. Természetesen “an^: noki állomány felkészültsé­gének megfelelő szinten tar­tása érdekében, részükre megközelítően 60 órán ke­resztül tovább folyik a pa­rancsnoki kiképzés, évenként egy-két. alkalommal. Célunk, hogy az összes kiképzések befejeződjenek 1974-ig, ami­kor ’ a kiképzett alegységek bizottság előtt számolnak be az elsajátított kiképzési anyagból, és 1975-ben már különböző szintű gyakorlato­kat is végre fogunk hajtani. Célunk továbbá, hogy 1975- lől már csak azok az alegy­ségek kerüljenek összevonás­ra. akik részére új témakört írunk elő. Meg akarjuk te­hát szüntetni a végnélküli kiképzéseket. Az kell, hogy minden alegységparancsnok és beosztott átérezze e kény­szerű és szükségszerű hely­A MEGYÉBEN a községi szakszervezeti élet hivatalos képviselői a szakmaközi bi­zottságok tisztségviselői, tag­jai. Sok helyütt saját klub­bal rendelkeznek, mintegy 450 nyugdíjas szervezeti gondjait vállalják, néhol pe­riig a tömegpolitikai oktatás jelentős bázisának számíta­nak, Néhány évvel ezelőtt a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának elnöksége a megyei tanáccsal, és a Haza­fias Népfronttal közösen együttműködési tervet dolgo­zott ki számukra. Ez elsősor­ban a határozottabb érdek­képviseleti munkál segítette elő. A szakmaközi bizottsá­gok többsége — 100 községi és 3 városi bizottság műkö­dik — eredményesen képvi­seli az irányítása alá tarto­zó szervezett dolgozók érde­keit, példamutatóan intézik a tá""v szakszervezeti jogainak védelmét. A megyeszékhely­től, az illetékes megyebizott­ságoktól távol eső települése­ken elsősorban ezek a bizott­ságok állhatnak ki a hivata­los szervek előtt a dolgozók érdekében. Tekintélyük sokat nőtt, mert’ egyre több kiváló szakembert, lelkes ..szakszer­vezeti aktívát találni ezek­nek a kollektíváknak az élén. Általában jól szervezik meg a társadalmi ellenőrzésekkel kapcsolatos tennivalójukat is, meglátogatják a területükön levő betegeket, igyekeznek hiánvtalanul pótolni a néha távoli vállalati, intézményi szakszervezeti bizottságokat. Most a tanácsi választások időszakában, a jelölő gyűlé­sek lebonyolításából, techni­kai feladataiból is kiveszik a részüket. Rendszeresen részt kérnek a falvakban a társa­dalmi munka szervezéséből és a munkából is. Sok he­lyütt népszerűsíti a szakma­közi bizottságokat néhány jól szervezett rendezvény: öregek nap.ia. gyermeknap, nőnapi program stb. A falusi szervezett dolgo­zik tudatformálásáért már eddig is sokat tettek a szak­maközi bizottságok. Ahol szükség volt rá. felléptek a kispolgári nézetek elleti, szer­vezettebbé tették a felnőtt­oktatást. Aho! ez a tevékenység még korántsem felel meg a vá­rakozásnak, ott, gyakorta a helyiség hiánya a legnagyobb gond. A Szakszervezetek Bor­sod megyei Tanácsa — ahogy anyagi lehelősegei engedik — támogatja a klubok, társal­gók létesítését, hozzájárul a berendezés beszerzéséhez REÁLIS IGÉNY, hogy a szakszervezeti tagok falun is a városi munkásokhoz ha­sonlóan érvényesíthessék jo­gaikat. igényeiket a mozga­lomban. Sürgeti ennek tel­jesítését az is. hogy az. in­gázók, a városban dolgozók, a falvakban lakók százai sok hasznos ötlettel szolgálják a társadalom üevét.. t. f. Hatalmas víztorony a ka­zincbarcikai Habselyem és Kötöttárugyár udvarán. /.etet, és kötelességének tart­sa a kiképzéseken való meg­jelenést, aktivitást. Ha megvizsgáljuk az eddig lefolytatott kiképzéseket. ak_ kor azt tapasztaljuk, hogy vá­rosi, járási, községi polgári védelmi vezetőink, pártszer­veink és egyéb társadalmi szerveink, de a beosztott ál­lomány is az elmúlt néhány esztendő alatt igen dereka­san kivette a részét ebből a nehéz társadalmi feladatból. Az elismerést azért is meg­érdemlik, mert bármennyire is kötelező jellegű a kikép­zés, az egyben áldozatválla­lás is. Most, amikor az 1973- as kiképzési év elején va­gyunk, megállapíthatjuk, hogy most még nagyobb erő­próbára van szükség, mint az elmúlt esztendőben volt, és igen sokat várunk az al- egység parancsnokainktól, akiknek ebben az évben ko- komoly féladatot kell meg­oldaniuk. A lile miéi parancsnokság l IIie«H » ^ismerését fe­jezi ki mindazoknak, akik elősegítették az eddigi pol­gári védelmi feladatok előbb­re vitelét, s azt kívánja, hogy az elkövetkező időkben is nagyon jó egészségben vé­gezzék polgári védelmi—hon­védelmi feladataikat. Zsebcsi László alezredes. a polgári védelem megyei törzsparancsnoka un* A SZARVASMARHA-TE­NYÉSZTÉS jelentős szere­pe közimert népgazdaságunk­ban. Nagy gazdasági jelen­tőségét bizonyítja, hogy ez az agazat adja a mezőgazdaság bruttó 'termelési értékének 13—14 százalékát, m)g az ál­lattenyésztés termeléséből mintegy 30 százalékkal ré­szesedik. Nálunk az egy sze­mélyre jutó állati eredetű fe- hérjefogyasztasnak mintegy 40 százaléka a szarvasmarha- tenyésztés termékeiből szár­mazik. A tőkés országokba irányuló export devizabevé­telének pedig csaknem min­den ötödik dollárját a vágó­marha adja. A szarvasmar­ha-tenyésztés fejlesztése ezért tehát központi célkitű­zés volt, és az is marad hosz- szú időn keresztül. Az elmúlt évek tapaszta­lata ugyanakkor azt is meg­mutatta, hogy az ágazat fej­lesztése, a kitűzött célok el­érése csak összehangolt, komplex intézkedésekkel va­lósítható meg. A párt- és állami vezetés az utóbbi években többször is napi­rendre tűzte ezt a kérdést, és legutóbb a Miniszterta­nács átfogó rendelkezései megteremtették az alapot a fejlesztési program végre­hajtásához. Megyénkben a természeti és közgazdasági környezet, a gyepfelületek, o pillangós- és tömegtakarmányt termelő területek aránya kedvező a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésére. Termeíoszö vet ke­zet ein k több mint fele azon­ban gyenge termőhelyi adott­ságok között gazdálkodik. Nagy részük tőkeszegény és saját erőből, a nagy beruhá­zási költségek vállalásával nem képes a szakosított, te­lepek építését biztosítani. A megyei állattenyésztési fel­ügyelőség — figyelembe vé­ve a IV. ötéves terv irányel­veit, s a gyenge termőhelyi vidékek állattenyésztésének távlati fejlesztési tervét — el­készítette az egész megyére szóló szarvasmarha-tenyész­tési fejlesztési programot, amely az érdekelt szakági hatóságok és intézmények, valamint a felvásárlásban és feldolgozásban érintett vál­lalatok vezetői szakmai ta­nácskozáson vitattak meg. MEGÁLLAPÍTOTTAK, hogy Borsodban a szarvas­marha-ágazat alapvető sze­repet tölt be. Ennek ellenére az eredmények nem a vá­rakozásnak megelelően ala­kultak. sem a számszerüség- ben, sem a minőségben. 109 hektárnyi mezőgazdasági te­rületre megyénkben csak 30 szarvasmarha jut, amiből 12 darab a tehén. Az egy tehén­re jutó tejtermelés a tsz- ekmél 500 kilogrammal ala­csonyabb az országos átlag­nál. Ebben szerepet játszik a nem kielégítő tartás, vala­mint a takarmányozás is. A fejlesztési elképzelések­nél a megye területi adottsá­gainak megelelően alakítot­ták ki az egyes körzeteket., ahol a tej —, illetve a hús és tej —, valamint azokat a körzeteket, ahol csak a húster­melésre alkalmas fajtákat te­nyésztik. A tejtermelő terü­letek közé — a tenyésztési, takarmányozási lehetőségek és a felkészüllség alapjan — 40 községet soroltak, többek közölt a Bodrog és a felső-ti­szai vidéken és az alföldi jel­legű dél-borsodi részeken. Félintenziv tartást, tehát hús- és tejtípusú szarvas­marha-tenyésztést javasoltak 46 községben, többek között a dél-bükki részeken és To- kaj-Hegyalján. Az extenzív, hústípusú állatok tartására a megye lejtős területű ré­szein. többek között a Csere­háton. a borsodi dombvidé­ken és a zempléni részeken 40 községet jelöltek ki. Megyénkben az állatok el­helyezésére jelenleg 35 tele­pen több mint 11 ezer kor­szerű férőhely áll rendelke­zésre s a negyedik ötéves terv végéig további, mintegy ezer férőhely megépítésével számolnak. ' Felülvizsgáljak az akalmazott takarmányo­zási rendszert, s további erő­feszítéseket tesznek a takar­mánybázis megteremtésére. A jelenlegi mintegy 2000 hold- nyi intenzív gyepterületet 1975-ig előreláthatólag továb­bi 6 ezer holddal növelik. Si­lókukoricából fokozzák a ter­méshozamot, növelik a pil­langósok területét és hoza­mát, megszervezik a lucerna, kukorica zártrendszerű ter­mesztését. .4 távlati terv sze­rint 5 állami gazdaságban és -0 tsz-ben lucerna liszt-készí­tő üzemet hoznak létre. A TANÁCSKOZÁSON részletesen foglalkoztak az állategészségügyi feladatokkal, valamint a szakember-után­pótlás helyzetével. Bejelen­tették, hogy a fokozódó tej- hozam felvásárlására a tej­ipar és a tsz-ek közös vállal­kozásaként. Göncön és Be­kecsen feldől sózó üzemet em ­lőnek. A falusi szakszervezeti élet képviselői Kijelölték a szarvasmarha-tenyésztő J körzeteket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents