Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-17 / 64. szám

1973. inárc. 17., szombat ESZAK-MÄGYARORSZÄG 3, MIT Ujj gyár Kazm^harGskán JWapírand&n a iráros;fe/$<ssztés í\ íi itskis segltenek a gondok megoldásában — Rekordidő alatt fel­épült, sőt, két hét múlva már termel is Borsod legnagyobb könnyűipari létesítménye, amiről a megye lakossága jó­szerivel nem is hallott — ezekkel a szavakkal fogadott Csanky Mihály, a Habselyem Kötöttárugyár 4. számú ka­zincbarcikai gyáregységének főmérnöke. — Igaz — .tette hozzá önkritikusan — egy kicsit mi is ludasak vagyunk, hiszen szólhattunk volna előbb is, gyakrabban is. Építkezésnél az időjárástól kezdve a szerelés elhúzódá­sáig sok minden gátolhatja, visszavetheti a munkát. Ez esetben aligha beszélhetünk ilyenről. Itt úgyszólván min­den „klappolt”. Az új gyár valóban rekordidő alatt „nőtt ki” a kukoricatáblából — csoda-e, ha nem írtunk róla? Hiszen még a környék­beliek is nagyot néztek, amiT kor szinte egyik napról a másikra ott állt a gyár. s nagy fényességet árasztva, kigyúltak a térlámpák. A közel HO millió forint értékű létesítmény a textil­ipari Rekonstrukció kereté­ben, részben saját erőből, részben a megye és Kazinc­barcika támogatásával épült, azzal % céllal, hogy megoldja a városban élő és a környék­beli nők elhelyezkedési gondjait. Április elejétől 1!K)0 nő dolgozik a Habselyem 4. számú gyárában, a most épült telep 600 nőt foglal­koztat majd. Furcsa helyzet, hogy előbb kezdte meg mű­ködését a gyár kurityáni üze­me, s csak most. négy esz­tendő múltán épült fel a tu­lajdonképpeni központ. A magyarázat egyszerű: Kuri- tyánban meglevő épületek, volt bányászszállások átala­kításával könnyebb volt megteremteni a feltételeket, mint itt. A négy éve műkö­dő kurityáni részlegben 1250 nő dolgozik — nem is akár­hogyan. A múlt esztendőben 7.5 millió női fehérneműt; hálóinget, blúzt készítettek. A központi telep üzembe helye­zésével ez a mennyiség már az idén eléri a 10 milliót, a későbbiekben pedig jóval meghaladja azt. Érdemes el­mondani; a Habselyem Kö­töttárugyár a múlt esztendő­ben több mint 2.8 millió ru­bel és 600 ezer dollár érték­ben exportál női fehérneműt, aminek' tekintélyes része ép­pen a kurityáni üzemben dolgozó lányok, asszonyok keze alól került ki. A jó munka eredménye A műszerészek az utolsó „simításokat” végzik a varrógépek szerelésénél. Fotó: Laczó József nem marad/el. A múlt évi átlagbér 16 ezer forint fe­lett volt, a szakmunkás nők 1600—1800 forintot, a gyakor­lottabbak és természetesen a szorgalmasabbak 2100—2200 forintot is keresnek. A közel­múltban végrehajtott köz­ponti és saját erőből történt bérfejlészlésnél a konfekció részlegben átlag 13,9 száza­lékkal, gyáregységi szinten 10,6 százalékkal emelték a béreket. S a nyereségrészese­dés? A vállalat bérfejleszté­sen ' kívüli, tiszta nyeresége több mint 42 napi bérnek felel meg. A gondoskodás persze más formában is kifejezésre jut. Budai Pálné, a szakszerveze- ti bizottság titkára mondja: — Nagyon jó a hangulatba munkahelyi légkör a kurityá­ni telepen. A lányok, asszo­nyok elégedettek a gazdasá­gi vezetéssel. Ideális munka­hely a miénk. íme, ’ mutatóba néhány a „vívmányok” közül. A terhes nőket könnyebb munkára osztják tbe, emellett munka­idő-kedvezményt is kapnak. 80 százalékos teljesítmény elérése esetén 100 százalékot számolnak el részükre. S hogy nemcsak néhány terhes nőről van szó, arra bizonyí­ték, hogy jelenleg 150-en vannak gyermekgondozási szabadságon. Hamarosan megoldódik a helybeni orvo­Jól vizsgázott A Zalaegerszegi UniVerzál Kisipari Szövetkezetben an­gol licenc alapján a múlt évben kezdték meg a külön­böző élelmiszeripari termé­kek fóliás csomagolására al­kalmas gépek gyártását. A csomagoláshoz szükséges mű­anyag tálcákat és a fóliát a Budapesti Műanyagipari Vál­lalat gyártja. A csomagoló­gép tulajdonképpen a kará­csonyi nagy vásárlások ide­jén vizsgázott, és működését a kereskedelmi szakemberek minden tekintetben kielégí­tőnek találták. A Zalaegerszegen készülő csomagológép alkalmas pél­dául húsáruk, gyümölcs, sze­letelt hal, tisztított baromfi, paradicsom, paprika, szend­vicselv és édesipari készítmé­nyek csomagolására. A fó­liával hermetikusan lezárt csomagban több napon ál friss marad az élelmiszer. si gondozás is. Az orvosi ren­delő építéséhez 2—3 hét múl­va kezdenek hozzá, s mint mondják, remélhető, hogy ugyanúgy rekordidő alatt készül el, mint az üzem. Az új telep készen áll az április 2-1 induláshoz. Az utolsó simításokat végzik: szerelik a varrógépeket, fes­tik a kazánház csőlabirintu­sát, parkosítanak, s már ér­kezik az induláshoz szüksé­ges alapanyag is. Csanky Mihály főmérnök, aki az első kapavágástól irányítja az építést, jogos büszkeség­gel kalauzol végig „birodal­mán”. Észrevétlenül, csinnadratta nélkül, de irigylésre méltón rövid idő alatt korszerű, sze­met gyönyörködtető gyár épült Kazincbarcikán. Büsz­ke lehet rá a Habselyem Kö­töttárugyár, s mindazok, akik az építésben részt vettek: a megyei és a Kazincbarcikai városi Tanács, s a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói, akik ha­táridőre kifogástalan munkát végeztek. Közel kétezer nő számára teremtettek ideális munkahelyet, s ezzel nem kevesebbet sikerült elérni, mint azt, hogy megoldották Kazincbarcika és a környék­beli lányok, asszonyok elhe­lyezkedési gondját; (N. I.) A Lenin városi ^fg a napokban megbeszélésre hívta egybe a telepített nagyvállalatok első számú gazdasági vezetőit. A szűk körű tanácskozáson ott vol­tak dr. Kovács Mikjps, a Leninvárosi Pártbizottság el­ső titkára, dr. Kovács Albert, a városi tanács elnöke, Zagyvái Béla. a Tiszai Erő­mű Vállalat igazgatója. Szé- nási Tibor, a TVK műszaki igazgatóhelyettese. Sörös István a közelmúltban ala­kult Tiszai Kőolajipari Vál­lalat igazgatója. A tanácskozásnak egyet­len napirendi pontja volt: a részvevők - azt vitatták meg, hogy a három nagyvállalat milyen segítséget tud adni a legégetőbb 1 városfejlesztési gondok, problémák megoldá­sához. Elsőként dr. . Kovács Albert adott tájékoztatást ar­ról, hogy a város építésére 1973-ban rendelkezésre álló több mint 260 millió forint kimondottan a célcsoportos beruházásra (lakásépítés, közművesítés stb.) osztható. Kétségtelen, az említett ösz- szegből az alapvető fontossá­gú fejlesztési célkitűzések megoldhatók. A lakosság ré­széről azonban felmerült olyan jogos kérés, igény is, amelyet a leggondosabb ter­vezés, előrelátás mellett sem tudnak a helyi párt- és taná­csi szervek kielégíteni. Ve­gyünk egy példát: a negye­dik ötéves terv végéig taná­csi erőből megépül a város hatodik óvodája. Már a je­lenlegi helyzet .is lényege­sen jobb az országos és a megyei átlagnál. azonban már most számolni kell az­zal. hogy az elkövetkezendő években sok száz család, fő­leg fiatal házasok telepednek le Leninvárosban. így szinte bizonyosra Vehető, hogy egy­két éven belül már gondot okoz az óvodás korú gyer­mekek elhelyezése. A tanácselnök beszámolt arról is hogy több éves prob­lémát szeretnének megoldani azáltal, hogy tervbe vették az ifjúsági park felépítését. Ehhez azonban nem elegendő a tanácsi keretből rendel­kezésre álló pénzügyi fede­zet. Széles körű társadalmi összefogásra és a nagyválla­latok, nem utolsósorban a szocialista brigádok segítsé­gére van szükség, hogy ez az elképzelés megvalósuljon. A park tervét a városi K1SZ- bizottság megbízásából, már elkészítették. A városi tanács ebben az évben közel félmil­lió forintot kíván építésére fordítani, mindenekelőtt a terület közművesítését old­ják meg. Szóba kerüli kozáson a 206 személyes kö­zépiskolai kollégium építése is. Erre szintén nagy szűk- . ség lenne, hiszen a Kun Béla Gimnázium és Szakközépis­kolában. valamint Iparita­nuló Intézetben tanuló több mint ezer fiatal közül na­gyon sok vidékről bejáró van, számuk évről évre nő. A vita során a vállalatok igazgatói elmondották: szí­vükön viselik a város lako­sainak sorsát, sajátjuknak tekintik gondjaikat. Szénási Tibor, a Tiszai Vegyikombi­nát igazgatóhelyettese a vál­lalat nevében további támo­gatásáról biztosította a város párt- és tanácsi vezetőit, mint mondotta, a kombinát eddig sem volt szűkmarkú, ha segíteni kellett. így pél- dáúl, évek óta — jelenleg is —, anyagi támogatást nyújt a helyi sport egyesületnek és a művelődési központnak. Ezenkívül 1971-ben több mint hárommillió forintos költséggel felépített egy száz férőhelyes óvodát. Az igaz­gatóhelyettes bejelentette, a TVK kötelezettséget vállal egv újabb óvoda építésére, amelyet legkésőbb 1975-ben áladnak rendeltetésének. Zagyvái Béla, a Tiszai Erő­mű Vállalat és Sörös István, a Tiszai Kőolajipari Vállalat igazgatója hasonlóképpen megértpen fogadta a- város vezetőinek kérését. Minde­nekelőtt: a gyermekintézmé­nyek fejlesztését, illetve bő­vítését tartották nagyon idő­szerűnek. A megbeszélésen az if­júsági park ügyében olyan megállapodás született, hogy más varasokban szerzett sze­mélyes tapasztalatok birtoká­ban bizonyos módosítást, haj­tanak végre a már elkészült terveken, figyelembe véve a célszerűséget és rendelkezés­re álló anyagi erőforrásokat. L. L. Aranyérmesek Élénkül a piac A magyar ipar két arany­érmet nyert el a lipcsei ta­vaszi vásáron — jelentették pénteken a Hungexpo szak­emberei. Az egyik aranyat a Győri Lenfonó és Szövőipari Vállalat terméke nyerte az úgynevezett mosható és ég­hetetlen védőruha-anyag, amelyet a Hungarotex Külke­reskedelmi Vállalat expor­tál. A másik aranyérmes áru a Magyar Műszeripari Kuta­tóintézet készüléke, a rezgő- kvarcos rétegvastagság- és növekedés-sebességmérő, amely a Metrimpex Külke­reskedelmi Vállalat. export­cikke. A IHOfiP nemzetközileg is elismert gyártmányai közé lari gépek. Képünkön szállítás előtti ellenőrzés látható. k a különböző gyorssodró- Fotó: Szabados György A piac jó ismerői azt mondják, hogy régen volt már ilyen élénk a miskolci Búza tér, mint ezen a pén­tek reggelen Végre egy kis piaci hangulat: néhány cse­tepaté, vidám terefere, sor­ban állás. Az elmúlt hetek „langyos” felhozatala azért nem volt túl feltűnő,' mert a kereslet is kisebb volt a megszokottnál. Tegnap reggel hosszú sor állt a baromfi-piacon. A sa- jóhídvégi és a hajdúnánási termelőszövetkezetek által felhozott 770 darab csirke gyorsan elfogyott. Pedig a csirke ára most elég magas, 30 forintot kérnek kilójáért. A két tsz dicséretet érdemel, az elmúlt hetekben szinte az egész piacot ez a két gazdaság látta el csirkével. Libával a TÁV jelentkezett, tegnap, 200 darabot hozott piacra, kilónként 28 forintos 1 áron. A tojáspiac ura a Nagymiskolci Állami Gaz­daság és a Miskolci Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat. Egy forint 50 fillérért, 1,60-ért adták tegnap, az ap­ró jércetojás ára 1 forint 30 fillér volt. A burgonya elég drága. A termelőszövetkezetek 34 má­zsát, a magántermesztők 17 mázsát hoztak. A rózsabur­gonya ára 3.20—3.60. a gül- babáé 3,40—4 forint, de né­hol 4.60-at is kérnek érte. A legolcsóbb a lengyel burgo­nya: 2 forint 90 fillér. Nem drága tehát, az AGROKON- ZUM szépen csomagolt, jól tisztított burgonyája, mert 2 kilóért 8 forintot kér a vállalat. Az AGROKONZUM standja egyébként rendezett, gazdag, itt az elmúlt hetek­ben is folyamatos volt az el­látás. Gyökérből, répából bő­séges a felhozatal. A vegyes zöldség kilója 5—7 forint. Hagymát 4—5 forintért le­het kapni. Egyre drágább a káposzta. A fejes káposzta kilója- 3,60—4.40. Kelkáposz­tából körülbelül 550 kiló volt a tegnapi piacon —- nagyon kevés —, s ez az árakon is megmutatkozik. Volt olyan stand, ahol 10 forintért árul­ták, másutt 4,50-ért. A ka­ralábé kilója 4—8 forint. Ko­rábban lehetett kapni új ka­ralábét is, darabonként 5—6 forintért, de tegnap senki sem hozott. Primőráruval a „hazaiak” közül csak az' AGROKON­ZUM örvendezteti meg néha a miskolciakat, de tegnap náluk sem lehetett kapni sem uborkát, sem salátát, sem paprikát. Ellenben érke­zett három primőráruval megrakott személygépkocsi a budapesti nagvvásártelep- ról. Az élelmes magánkeres­kedők hoztak zöldpaprikát, salátát, uborkát, zöldhagy­mát, sóskát, parajt, új ret­ket és gombát. Hegyes, és tölteni való zöldpaprikából mintegy 400 darabot árultak 5—7 forintért. Salátából 400 fej volt 5 forintért, illetve 6.50-ért. Huszonöt kiló ubor­ka fogyott el, kilónként 40 —50 forintért. A sóskát né­hány napja 80—100 forintért adták, tegnap már 40—50 forintért. Tíz-húsz dekás tételenként viszik a vásár­lók. Olcsóbb lett a paraj is. Vagy hatvanöt kiló volt be­lőle tegnap, s már nem 40— 50 forintért, hanem 16—20 forintért adták. A zöldhagy­ma csomója 2 forint. 2,50. Négyszáz csomó volt belőle. A tizenkét—tizennégy dekás retekcsomókat 4—5 forintért adják, de kevés volt, belőle. Tíz kiló gombát is hoztak a pestiek és 60 forintért kínál­ták kilóját. Egyszóval, drága a primőr Miskolcon. A budapesti vá­sárlók jóval olcsóbban jut­hatnak friss, idei zöldséghez. — levay — Munkahely kétezer nőnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents