Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-11 / 35. szám
1973. febr. 11., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A mérce: a munka lóé nyes fj Sokat segítenek a vállalat fiataljainak a MEZŐGÉP vezetői és szakemberei. Szívesen foglalkoznak a ..kezdők” gondjaival-bajaival. Minden üzemi-észnél és osztályon működik például az úgynevezett „üzemi négyszög”. Ennek lényege: a gazdasági vezetők, a párt-, a szakszervezet és a KlSZ-bi- zottság vezetői rendszeresen találkoznak, kölcsönösen megvitatják az aktuális problémákat, s kicserélik egymás tapasztalatait. Hasznos kezdeményezés volt az a kötetlen beszélgetés is, amelynek során lehetőség nyílt arra, hogy a vezetők megismerjék: mi foglalkoztatja legjobban a fiatalokat, mi érdekli őket, miben kérnek és miben várnak segítséget. Az üzem vezetői arra törekednek, hogy a fiatalok otthon érezzék magukat a munkahelyen, megbecsült, alkotó munkásaivá váljanak az országnak. Figyelemre méltó, s a kollektív szerződés is intézkedik róla, hogy ha a szakmunkás-bizonyítványt szerzett fiatalok az első hat hónapban legalább 85 százalékos teljesítményt érnek el, 100 százalékos bért kapjanak. A MEZŐGÉP vezetősége igényli és elismeri a fiatal szakemberek munkáját, ami kifejezésre jut abban is, hogy sokan közülük már ve- : zetőállásban dolgoznak. Javultak a munka- és a szociális körülmények is. Öltözőket, fürdőket korszerűsítettek, munkaterületeket bővítettek — kedvezőbb lehetőségeket teremtetlek. Biztosítják a fiataloknak a feltételeket a szórakozáshoz, a tanuláshoz és a sportoláshoz, i Legutóbb az átalakítások után egy helyiséget kapott a KISZ-szervezet, ahol pinceklubot rendezhetnek be. Az ifjú dolgozók társadalmi munkával „sürgetik” az átadás határidejét, amelyet tavaszié terveznek. A vállalatnál jelenleg 49 szocialista brigád dolgozik, ezek közül jelenleg hat az ifjúsági. A szocialista versenyben való részvételen kívül rendszeresen tartanak központi és egyéni vetélkedőket. Az elkövetkezendő időszakra a KISZ-szervezet főbb célkitűzései közé tartozik — többek között — a munka tex-mclé- j kenységének a növelése, a brigádmozgalom fejlesztése, s annak az igénynek valóra váltása: mindig, mindenben a legjobbat produkálni. Monos Márta Harci és munkaprogram «|Ero a tűnődés, a filozofálás, az óhajok és a irteddö jl viták időszaka, hanem a lendületes munka követ- ■ kezik" — ezt a kijelentést Kádár János elvtárs tette n párt Központi Bizottságának november 14—15-i ülésén. S ugyancsak ez alkalommal jelentette ki az ott született állásfoglalással kapcsolatban: „Tekintsük ezt a határozatot harci és munkaprogramnak, amely mindenütt lendületet ad a munkának és segíteni fog abban, hogy a kongresszus határozatai megvalósuljanak”. Szerves egységet alkot ez a két mondat: mozgósít, cselekvő egysegre szólít föl, s az egész tennivalót e két szóba sűríti: harci, és munka program. Számos részletkérdés lehel, és van js, de a novemberi párthatározatnak mégis ez a fő jellemzője es tartalma. Harci programként elsőnek azt kell tekintenünk, hogy mindenkit — párttagokat és pártonkívülieket egyaránt — meg tudjunk nyerni az állásfoglalásban rögzített feladatok végrehajtásának, a határozat cselekvő támogatásának. Ténylegesen harci program ez, mert a tömegek aktivitásán múlik, miként sikerül továbbküzdeni magunkat soron levő terveink megvalósításán. Akkor számíthatunk cselekvő egyetértésre, ha minden kérdésre gyorsan válaszolni tudunk, ha a kételyekre, ellenvetésekre meggyőzően érvelünk a határozat igazságával és az élet, politikánk lényeivel. A végrehajtás, a munka közben történő meggyőzés időszakában vagyunk, amikor a félre- állás különösen gátja terveink, a határozatba foglalt kötelező érvényű feladatok sikerének. Vannak korábbi tapasztalataink róla, mennyire káros és nehezen helyrehozható, ha mellékesen kezeljük a gyors és őszinte, alapos felvilágosítást. Nem kerülhetjük el a meggyőzés feladatát a pillanatnyilag népszerűtlen kérdésekben sem, mert a tervezett intézkedések, meghatározások egymásból fakadnak, elválaszthatatlanok, jóformán megvalósíthatatlanok egymás nélkül. Az egész határozat komplex egészet alkot. Feltételezhető, hogy például egy ideig több magyarázatot igényelnek az életszínvonal, az árak kérdései. Számíthatunk ugyanis rá, hogy sokan továbbra is leginkább ezzel foglalkoznak. Nem lenne azonban helyes, ha a közvéleménynek akár eg\) része szemében is, a Központi Bizottság állásfoglalása valamiféle gazdasági határozattá, vagy méginkább „tejhatározattá” egyszerűsödnék. Azt kell azért megértetnünk, hogy átfogó társadalom- politikai határozatról van szó, amelynek természetesen ion- tos része a gazdaságpolitika, az ár- és bérkérdés is. A látszólag kényes kérdések az idők folyamán annál jobban veszítenek népszerűtlenségükből, minél hatékonyabban — őszintén, reálisan és megfelelő összefüggéseikben —- tárjuk föl az okokat, értetjük meg az intézkedéseknek a közgazdaság szigorú törvényszerűségeiben gyökerező indítékait. A munkaprogram jellegű kezdeményezések sem kisebbek p novemberi párthatározatban. Ezek jó része kellő időben allami törvényekben, rendeletekben ölt — és a lakásépítéssel kapcsolatban már öltött is — testet. A legnagyobb hibát azonban akkor követnénk el, ha a határozat megvalósulását felülről jövő intézkedésektől várnánk. Természetes, hogy lesznek még ilyenek, de ezek önmagukban korántsem elegendők. A határozat valódi értékmérője a következetes végrehajtásban rejlik, amely viszont csak kollektív munka, kinek- kinek személyes részvállalása folytán lehetséges. Aki gondosan •“’(tanulmányozza a határozatoknak mind a hat fejezetét, m -” is találja benne saját tennivalóit. önállóan és felelősséggel — ez a nyitja a. sikeres végrehajtásnak. Önállóan kell megfogalmazni a helyi feladatokat, ugyanakkor azonban felelősen is. Sohasem lehetett helye a kalandorkodásnak, vagy akár felszínes látszatintézkedéseknek, napjainkban azonban különösen nagy felelősséggel kell fölmérnünk, hogy egy-egy lépés, intézkedés vajon mit szolgál nvt eredményez. A novemberi KB-határozattal nem zárult le eddigi politikánknak egy szakasza, hiszen a kongresszusi- feladatok végrehajtása állandó folyamat. E folyamatban most még intenzívebben és konkrétabban — harcolva és dolgozva — kell valóra váltanunk, amit a X. pártkongresz- szus elénk tűzött. Lökös Zoltán Nyomdaipari rckonsírukció Gépek az óriás külfejtésen A negyedik ötéves terv időszakában körülbelül 2,8 milliárd forintot fordítanak a hazai nyomdák korszerűsítésére, új gépek beszerzésére. 1973-ban már lényeges kapa- | citás-bővülés is várható, részben nagyobb szabású rekonstrukciók. részben a meglevő üzemekben végrehajtott gépcserék eredményeként. Jelenleg az országban 38 nagy nyomdavállalat működik. Az iparra a budapesti koncentráltság a jellemző, amit új vidéki üzemek létrehozásával, a régebbiek korszerűsítésével próbálnak ellensúlyozni. Máris sokat tettek azért, hogy fejlődjenek a megyeszékhelyek, ipari központok. vidéki nagy városok nyomdái. A Debrecen mellett az újabb fejlesztések nyomán ofiset-nyom.ásra térhettek át a kecskeméti Petőfi Nyomdában és Veszprémben is színesebb, szebb lei adásban jelennek meg a helyi napilapok. Ugyancsak a napilap és a színes mélynyomású folyóiratgyártás fejlesztésére Budapesten új üzemcsarnokot épít az Athenaeum. A Zrínyi Nyomda a múlt. esztendőben átmeneti jellegű új csarnokot hozott létre. Itt a külföldről már beérkezett gépek munkába állításával az idén háromezer tonna többlet-kapacitás jelentkezik. A Zrínyi Nyomda rekonstrukciójának másik lépcsőjében, tavasszal Csepelen látnak hozzá terület-előkészítéshez. A megvalósulás kezdetéhez érkezeit nyomdaiparunk fejlesztésének együk legérdekesebb és legfontosabb programpontja a nyomdatermékek átfutási idejének meggyorsítását szolgáló elektronikus számítógépes fényszedőközpont ügye is. Ez azt jelenti, hogy hazánkban teljesen újszerű nyomdai szöveg- szedési technikát és technológiát honosítanak meg. A központ létrehozásában hét nyomdavállalat vesz részt, amelyek képviselői a napokban kapjál? kézhez aláírásra a társasági szerződést. Az új központ részére beérkezett gépek egyelőre a kecskeméti Petőfi Nyomdában dolgoznak. A húsz vidéki tanácsi nyomdában — elsősorban a helyi sajtóigények kielégítésére — új üzemcsarnokok épülnek, új rotációs gépek állnak munkába. Üj nyomda- , üzemet hozlak létre Kecske- j méten és Balassagyarmaton, j ahol már meg is kezdődött a termelés. I HARMADSZOR bődül fel a jelzőkürt. A géphang vé- giggurgulázik a gépek s emberek véste ércvölgyben, a hegyoldalion, s a hang szétsimul a vidéken. Nyomában tompa, mély robbanás, le- omló ércdarabok zörgése. A hallgatag motorok újból felzúgnak, ismét munkához látnak a rakodó- és szállítógépek. A Vilmosi nevet viselő külszíni fejtésen mindenütt roppant nagy munka nyomai látszanak. Olyan a két érchegyoldal, mintha óriás késsel metszették volna le. Évszázadok munkája, bányász élete találkozik itt. Fenn, alig néhány méterrel a hegytető alatt keskeny, alig ember vastagságú járat. — Őseink — magyarázza Székely László párttitkár — több száz évvel ezelőtt kis csákányukkal,^ hason csúszva keresték, bányászták a rezet. Igen, itt a bányászkodás 600 évre vezethető vissza. Szemben, a túlsó sziklafal közepe táján nagyobb járat metszete látszik. Ott 25—30 évvel ezelőtt bányászták a vasércet. S hogyan? — Hol vagyunk már a tíz évvel ezelőtti viszonyoktól is! — dérül, mosolyog az egykori kínlódáson az égjük bánj’ász. A „gép” a lapát, a kapa. s a kosár volt, amely- lyel a nehéz ércet a csillékbe emelték. — Tudnád még úgy csinálni? — Inkább az akaszlófa!. . . No, igen. A bán.vászkodás még megy a föld alatt is. De már ott is gépek, sőt, távirányítású rakodógépek dolgoznak. Távirányítású berendezésekkel szedik az ércet a lerobbantott tömzsekből. Így védik az embert. Külszínen a régi értelemben vett bánj’ász ma már nincsen. A munkát csak nagy gépek képesek végezni. Gondoljuk csak el: tayalj’ 880 662 köbméter földet szedtek le, szállítottak el az ércvonula- tofcról, hogj’ megkezdhessék a külszíni fejtést. Emberi erő erre képtelen lett volna. A Vilmosin a legelőször erre jövő, mai bánj’ászt, Tóth József dömperest állítjuk meg. — Hogy lettem bányász? Bányász volt az anyai nagyapám, az apám, s 27 éve én is ezt választottam. Először a föld alatt dolgoztam. 1962 óta vagj’ok dömperes. És ezt akarom csinálni a nyugdíjazásig! Vidáman int, s a jármű. 10 tonnányi terhével a hepe-hu- pás úton továbbhalad, a dúsítómű felé. Tóthéhoz hasonlít a többi bányász élele. sorsa is. A rudabánvai vasércmű közel másfélszáz dolgozójának jó nyolcvan százaléka törzstag. Sok olj’an van köztük, aki a bánj'ászősök nvomdokait követi. Itt van például a most nj’ugdijba ment. Vajda István, Bánj’ász volt az apja, s az ő példáját követve dolgozik a műben két fia. Az apa nyomdokait — magasabb szinten — követi Gulyás Lajos fia. Most készíti diplomatervét. Témája: az ércelőkészítés. És természetesen, bányamérnök- ként itt akar dolgozni. AZT MONDJAK: itt nem ismerik a fluktuációt. Aki jön. többnjüre marad a nyugdíjazásig. Az új rendelkezés szerint a föld alatt dolgozó bányászok korábban mehetnek n.vugdíjba. Ezzel most hatvan ember akar élni. S akik jönnek? Éppen ottjar- tunkkor vettek fel új embert: 19 éves nehézgépkezelőt- Többnjüre ilj’en korú. 18—25 év körüli fiatalok jelentkeznek. Megnyugtatnak: itt nincs baj az utánpótlással. Mi a gond? Bár tavaly egész szép. 7—8 százalékos bérfejlesztést végeztek, mint mondják, nagyon le voltak ebben maradva. Most — érthető izgalommal — azt várják. azt számítgatják, hogy vajon, mint bánj’ászok, hánj-- százalékos fejlesztést kapnak. A másik gond — mint sok helyütt, másutt — a lakás. Ebben érdekes módon segít az üzem. Három 4—4 lakásos házat építenek a mű saját szakemberei. Így olcsóbb. Ezen túlmenően, az új lakó 15—20 ezer forint hozzájárulást kan aszerint, hoey egj’edül. vágj' hozzátartozójával együtt dolgozik-e, az üzemben, A VASMŰ dolgozói szorgalmas emberek. Igaz — az érc gj’engébb minősége miatt — a dúsításban tavaly volt némi lemaradás, de meny- njüségben közel húszezer tonnával több ércet adtak a tervezettnél. A mennyiségben a feladat most is azonos a ta- valj’ival. A dolomitban a ta- valjü 30 ezerrel szemben hatvanezer tonnát akarnak termelni. gazdaságossá akarják tenni a perkupái üzemet, s általában javítani a haté- konj’ságot. Elsősorban a szocialista brigádokra építenek. Sok olj’an jó kollektíva van. mint a dúsitóban.. Bartha Gyulá műszaki és Tömöri Béla tmk-s. a föld alatti bányában Késmárki Karolj'. Nemes János. a külszínen Kmoch Sándor szállító, a központi műhelyben Vas Károly. Kolossal István brigádja. Sok, hiszen a dolgozók hetven százaléka szocialista brigádtag. És erre az erőre lehet támaszkodni. Csorba Barnabás Foto: Szabados György 4 dolgozó ember A niczőcsáli járás zárszámadó köz»vülései tükrében A mezőcsáti járás 18 termelőszövetkezete közül eddig hat gazdaságban — többek között Tiszakeszin, igriciben, Hejőkürtön, Tisza- palkonj’án — tartották meg az 1972. évi zársraámadó közgyűlést. Az itt szerzett tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a járás termelőszövetkezetei (kivéve az ároktőit, amelj' veszteséggel zárta az elmúlt évet) politikailag. szervezetileg tovább erősödtek, korszerűsödött gazdálkodásuk. A járás mezőgazdasága, a körülményekhez képest elfogadható eredménj’eket ért el. A termelési érték, az árbevétel és a szövetkezeti bruttójövede- lem meghaladta az 1972-re előirányzott szintet. A mezőgazdasági termelés értéké várhatóan 6—7 százalékkal. a gazdaságok bruttó jövedelme pedig mintegj' 15 —16 százalékkal lesz több. mint 1971-ben. Ez lehetővé teszi a különböző alapoknak a korábbi évek átlagát meghaladó nagj’ságú és arányos képzését. Többek között a részesedési alap 3—4 százalékkal, míg a tagság személyi jövedelme 2—3 százalékkal emelkedik. Jelentős eredménynek számít, hogy a járás termelőszövetkezetei az idén jobban felkészültek a zárszámadásra. Ebben nagj' részül? van a párt alapszer vezet éknek, amelyek kivétel nélkül mindenütt bekapcsolódtak a közgyűlés előkészítésébe. Valamennyi termelőszövetkezetben először brigád- és esoportérte- kezletet tartottak, ahol a tagság elmondta véleményét, észrevételét az 1972. évi gazdálkodásról. A közgyűlés elé kerülő beszámolót pártvezetőségi üléseken és taggyűléseken is megtárgyalták. Az előző évekhez képest az idén színvonalasabb, tartalmasabb beszámolók készültek a közgyűlésre. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogj' nem annyira a számok oldaláról igyekeznek bemulatni a közös gazdaság tevékenységét; lényegesen többet, behatóbban foglalkoznak a tagság munkájának értékelésével. Előtérbe került a dolgozó ember, akiről korábban sokszor és sok helj’ütt megfeledkeztek. Előrelépés tapasztalható továbbá a tekintetben is. hogy a termelőszövetkezetek nemcsak a mára gondolnak, hanem a jövőre is. Erre utal az az örvendetes ténj’, hogy a tartalékképzést ma már nem hanj’agolják e! a közös gazdaságok. A mezőcsáti járás termelőszövetkezeteinek fejlesztési alapja várhatóan mintegy 20—22. a biztonsági alap pedig körülbelül 30 százalékkal haladja meg az előző évi szintet. E helyen is szólni kell arról, hogj’ a termelőszövetkezetek többségében iól megalapozott gazdasági évet kezdenek. Általában van elegendő takarmány. vetőmag, s növendék állatállományban sincs hián.v. A mezőcsáti Augusztus 20. Termelőszövetkezet, a járás többi gazdaságához hasonlóan. eredményes évet zárt 1972-ben. Ezt állapították meg azon az összevont igazgatósági és pártvezetőségi ülésen, amelyet a ma sorra kerülő zárszámadó közgvűlés előtt tartottak meg. Itt vitatták meg a termelőszövetkezet gazdasági és politikai vezetői. a két testület tagiai azt a beszámoló-tervezetet, amelyet a vezetőség nevében az elnök a tagság elé terjeszt. Az egj’iittes igazgatósági és pártvezetőségi ülés részvevői úgy foglaltak állást, ho.gv az Augusztus 20 Termelőszövetkezet tagsága iól dolgozott az elmúlt gazdasági évben. Ennek eredményekén t a bruttó jövedelem 2 millió 200 ezer forinttal haladta meg az 1971. évi eredménvt; a nyereség másfélszeresére nőtt; a munkadij címén kifizethető összeg kereken 6 százalékkal emelkedett, és csaknem eléri a kilencmillió forintot. A termelőszövetkezet egy 10 órás munkanapra 92.53 forintot fizet. Az egv dolgozóra eső évi jövedelem több mint ezer forinttal emelkedett. L. U \ Ércbányászok
