Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-08 / 32. szám
1973. február 8., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Közös goB-adyrük II lakásprogram ■HfillSPliii Beszámoló taggyűlésen az ózdi és a kazincbarcikai építőknél Mostanában több fórumon szerepelt megyénk lakásépítési programja. Szó volt róla a megyei pártbizottság legutóbbi ütésén, az építési és városfejlesztési miniszter miskolci tanácskozásán, és sok szó esett az építkezés kérdéseiről a BÁÉV 18 párt- szervezetének beszámoló taggyűlésén is. Utóbbiak közül az elmúlt héten a házépítő kombinát Il-es számú épilé. si üzeme — Ózd és Kazincbarcika építőinek — taggyűlésén vettünk részt. Amilyen természetes, hogy a megye és a minisztérium vezetőinek tanácskozásain a IV. ötéves terv Borsod megyei lakásprogramjáról komplex összefüggéseiben esett szó, éppoly természetes, hogy a BÁÉV pártszervezeteinek taggyűlésein — végeredményben ugyanarról a kérdésről — konkrétabban, a mindennapi munka oldaláról megközelítve »tanácskoztak a kommunisták. A nagy kérdés A nagy kérdés — általában és konkrétan is —: megvalósul-e megyénkben a IV. ötéves terv lakásépítési programja? Közelebbről: mi a helyzet jelenleg; a beruházók, a tervezők és a kivitelező vállalatok biztosítani tudják-e az 1973. évi tervek megvalósítását? Mert ez kulcsfontosságú kérdés a IV. ötéves terv lakásprogramjának végrehajtása szempontjából. . Tekintettel arra, hogy c nagy és kiemelt beruházás több területén jelenleg nyugtalanító jelenségek tapasztalhatók, a megyei pártbizottság joggal „feszegeti” a kérdést. Elsősorban azért, mert a lakásra várók igényeinek ' kielégítése a megyei vezetés egyik legnagyobb gondja. De azért is, mert. a X. pártkongresszus határozatai a lakásprogram megválósí tájira kötelezték ,a párt-, az állami és a gazdasági vezetőket. Ez a program megyénkben a IV. ötéves terv időszakában — a magánerőből és OTP-segítséggel épülő lakásokon kívül — mintegy 17 ezer állami és szövetke. zeti lakás felépítését jelenti. amelynek zöme — más építőipari vállalatokkal együtt — a BÁEV kivitelező munkájára vár. Az ötéves terv elsp két évében 5540 lakás máé elkészült. Az idén — a tervek szerint — mintegy ”700—2800 lakásnak kell elkészülnie, míg a továbbiak felépítése az 1974—75-ös évek feladata lesz. A program tehát világos. Csakhogy a megyei pártbizottság aggodalma mégsem alaptalan! Még akkor sem, ha a BAÉV, mondhatni ütemesen teljesíti a maga prog_ ramját. Mert ehhez képest a mélyépítő munkálatok és a közművesítés — különböző okok miatt •— jelenleg is több hónappal le van maradva a koordinációs ütemtervektől; mert a pénzügyi lehetőségekkel nem mindig reálisan számoló tervezői tevékenység miatt az egy lakásra jutó költségszint a. tervezettnél magasabban ala_ kul. Márpedig az utóbbiak miatt — plőzeles számítások szerint — a tervezettnél lényegesen kevesebb lakás építhető fel. A megyei pártbizottság ügy ítéli meg a jelenlegi helyzetet, .hogyha a beruházók .időben biztosítanák az előköz- művesítéö feltételeit, és ha a kivitelező vállalatok is — jobb üzem- és munkaszervezéssel, valamint jobb együtt, működéssel — csökken térnék a kialakult költségszintet, akkor a helyzet lényegesen javulna. S azt is látja, hogy az elkészült lakások gyorsabb üzembe helyezésével jelentős minőségromlást és kárt lehetne elkerülni. Egy-egy város, vagy városrész építőmunkásait és pá rtszerveze tei t természete, sen a beruházók, a tervezők és a kivitelező vállalatok együttműködésében rejlő, fogyatékosságok és azok következményei másképpen érintik. Az egyes munkahelyeken a gazdasági vezetőket és a pártszervezetek kommunistáit elsősorban olyan kérdések foglalkoztatják, hogy az oda tervezeti lakótelep a. tervezett időre, de ha lehel, hamarabb, hiánymentesen és lehetőleg a tervezettnél is olcsóbban készüljenek el. Erről győződhettünk meg a IIK 11. építési üzem pá,rísz,erveze,lének beszámoló taggyűlésén is. Határidőre A vezetőség beszámolója — amelyet Vékony József párttitikár terjesztett a taggyűlés elé — a pártmunka egyéb kérdésein kívül megkülönböztetett figyelmet for. dított az alapszervezet gazdaságszervező és -ellenőrző munkájának értékelésére. Egyebek közt megállapította, hogy a gazdasági és párt- vezetőségek kapcsolata mind a kazincbarcikai, mind pedig az ózdi építkezéseken megfelelő. Á gazdasági vezetők rendszeresen és idejében tájékoztatják a pártszer. vezetet az esedékes len'feladatokról, elképzeléseikről; a pártszervezet pedig biztosítja ezek megvalósításához a kommunisták példamutató helytállását. Ennek eredményeként sikerűit például Ózd új város- központjában legutóbb batáridőre és jó minőségben átadni azt a 87 lakásos épületet, amelynek „ikertestvérét” szintén a tervek szerint március közepére és hiánymentesen kívánják átadni rendeltetésének. Ugyanakkor —, állapította meg a beszámoló — a vállalati üzem- és munkaszervezést tovább kell javítani, mert egyes brigádok gyakori „Ingázása” Űzd, Kazincbarcika és olykor a miskolci Győri kapui építkezések kö_ zött, nem elhanyagolható időveszteséget jelent. E problémáknak hangot adott felszólalásában Vass Emil művezető és Szabó Béla vízvezeték-szerelő is. A vezetőség beszámolója — megítélésünk szerint — összegeiden joggal állapíthatta meg. hogy az a munka, amelyet az ózdi és a kazincbarcikai építők végeztek tavaly á lakásprogram megvalósításáért., elismerésre méltó. Ott van ebben a pártszervezet termelést segítő és általános politikai munkája, a kommunista építők példamutató helytállása is. Az idei program megvalósításáért pedig — amint ezt a taggyűlésen hallottuk — Ózd és Kazincbarcika építői a Központi Bizottság novemberi útmutatásai alapján még nagyobb hitfel és felelősségérzettel kívánnák dolgozni. A párt-wb véi&ménye A HK II. építési üzem partalapszervezetenek elmúlt évi munkáját — a végre haj. tó bizottság nevében —Molnár Lajos elvtárs, a BÁÉV pártbizottságának titkára értékelte a taggyűlésen. — A vezetőség beszámolója reális és előremutató, a vita elvtársiam és felelősség- teljes volt — állapította meg, majd ismertette a veg- rehaj ló bizottság írásban megküldött véleményét a pártszervezet elmúlt esi munkájáról, s javaslatait a pártmunka ez évi feladataira vonatkozólag. Szólott — többek közölt —7 arról is, hogy a BÁÉV valamennyi alapszervezete és esúesvezetőségc kommunista felelősséggel végezte el az elmúlt évi munka értékelését, s ismerve a part- szervezetek határozatait és munkaprogramját is, meggyőződéssel mondhatja, hogy a BÁÉV építkezésein dolgozó mintegy (150 kommunista az idén is minden tőle telhetőt megtesz a lakásprogram megvalósításáért. Cscpányi Lajos ftranygyirűs tsz-tagok Az elnök kicsi szobájában már mozdulni sem lehet. Újabb székeket hoznak, s a székeken újabb vendégek foglalnak helyet. Vendégek? így helyesebb: családtagok. Még a mozdulatuk .is azonos, ahogy ráncos, kimunkált kezüket összekulcsolják ölükben. Minden kézen gyűrű csillog. Aranygyűrű. Minden gyűrűn egy számjegy és egy kalász. Jobb kezükön viselik. — Ök a mi derék öregjeink — súgja Ribárszki Pál, a sajópüspöki Sajóvöl- gye Termelőszövetkezet elnöke. — Húszéves tagságukért kapták a zárszámadó közgyűlésen. — Több, mint hűszeszten- dös tagság az — kapja fel a fejét egy élénk szemű néniké, akit Léka Józsefeiének hívnak, de a faluban, sőt. még azon túl is csak úgy ismernek, Margit néni. — Hát persze, hogy löbb. Hiszen 1950-ben voltam a Szovjetunióban az etóö magyar parasztküldötlséggel. s amikor hazajöttem, rögtön szóltak, hogy segítsek a szervezésben. Hamarosan megalakult a szövetkezet, onnan a/, én tagságpm. Margit néni 74 éves, brigádvezető. Van olyan nyári nap, hogy 80 ember munkáját irányítja, s közben elvégzi a maga teendőjét is. Azt.. mondják, aranyat ér a keze, a szava még ennél is többet. Nincs olyan községi, járási, megyei rendezvény, ahol felszólalását vas tapssal ne jutalmaznák. — Mindig van valami mondanivalóm. De most, a zárszámadó közgyűlésen elszorult egy kicsit a szivem, amikor átvettem a gyűrűt és az oklevelet. De azért mégis sikerült szólnom. Valahogy így mondtam dr. Papp Lajos elvtársnak: Örömmel és büszkeséggel veszem át a jubileumi gyűrűt, de államtitkár elvtárs, ön is büszke lehet, hogy falubelijének adja áh — Margit néninek két aranya van már. Hatvanhatban a Munkaérdemrend arany fokozatát kapta. De én azt mondtam most is. hogy mind a két kezére aranygyűrűt kellene húzni. Én is neki köszönhetem, hogy ez a gyűrű a kezemen 'csillog, ő győzött. meg hajdanán, ö bizonygatta. hogy a közös gazdaság más életet hoz nekünk — szólal meg Varga Lajos bácsi, aki 76 évesen viseli a fömagtáros címet. — Csak egy baj van — fűzi tovább gondolatát —, később kellett volna születnem. Meri igv már egyszerű, a gépek dolgoznak, mi meg csak segédkezünk. Lajos bácsi olyan szépen mondja, olyan kedvesen .beszél Margit néniről is... A jelenlevők csodálkozva néznek rá. Margit néni nevetve magyarázza: — Mi a fajossal mindig eivódunk. Egyszer az elnökünk úgy büntetett meg bennünket, hogy közösen küldött, üdülni Debrecenbe. De nem segített az sem, azóta is replikázunk egymásra. Persze, mindenki tudja, hogy ez sohasem komoly. Az aranygyíirűs termelőszövetkezeti iagok egy csoportja (Szabados György felvétele) — Egy kissé mind így vagyunk egymással, mi öregek — mondja Papp József pénztáros. — Szigorúbbak vagyunk egymáshoz, mint a fiatalokhoz. Mindig bírálunk. És mindig ugratjuk egymást. Lajos bácsit például elneveztük méregkeverőnek, amikor megjött a méreg- kamra-kezelői tanfolyamról. Mindig tudnak mondani egymásról olyat, amin nevetni lehet. A 78 éves Szepesi Láiszlónéval lölylon- folyvúst el mesélte tik, milyen is volt az, amikor először ült be a városi cukrászdába fagylaltot enni. O viszont azon nevet, mennyire nem tudott a kaszával bánni a/, az ózdi munkás, akit aratni küldtek a tsz-be annak idején. — Segíteni akart szegény, de úgy fogta a kaszát, hogy kénytelen voltam kivenni a kezéből — kuncog. De beszéljünk Szepesi mama friss sikereiről is. Tavaly, amikor 77 éves volt, kitüntetéssel végzett el egy tanfolyamot. Frankó Béla bácsi 62 éves volt, amikor nyugdíjba ment a bányából, s belépett a szövetkezetbe. Ma 83 éves es másodszor vonult nyugdíjba. — Mit csinált Béla bácsi az első nyugdíjba vonulása után? — Csak traktoros nem voltam, egyébként minden. Legutóbb éjjeliőr. És lehet, hogy a fiam sorsa is igv alakul, ö most ment. nyugdíjba a vasúttól, és most lett tsz-tag. Lehet, hogy húsz év múlva ö lopja a család ma - sodik aranygyűrűjét... Ennek az öt kedves embernek és két társuknak — Léka Pálnénak és Papp Istvánnak. akikkel betegségük miatt nem beszélhettünk — aranygyűrűje az első' olyan aranygyűrűk közül való. amelyet termelőszövetkezeti tagoknak. mezőgazdasági törzsgárda tagoknak adományoztak hűségük jutalmaként. De még sok ilyen •aranygyűrű készül a jövőben, A sajópüspöki Sajövök, gye Tsz jövő évi zárszámadó közgyűlésén üs lesznék olyanok, akik átveszik a kalásszal díszített pecsétgyű - rűt, s akik éjjel-nappal viselik majd, mint Margit néni és társai. Lévay Györgyi ■ l Üzemi demokrácia a Tiszáin Gygkran megfordulok a Tiszai pályaudvar szakszervezeti bizottságának helyiségei ben. Többször találtam már itt az állomás felső vezetőit, Guba, Jánost, a párt- szervezet csúcstitkárát. Mezei Istvánt, az szb titkárát, Pásztor Zoltánt, az állomás főnökét nagy tanácskozásban. Olykor szenvedélyesen vitáznak a kollektíva egészével kapcsolatos tennivalóikról. vagy éppen az egyes embereket érintő értékelésekben, döntésekben. Van bennem egy másik kép is. Sűrűn lehet ilt találkozni műhelybizottsági titkárokkal, aktívákkal, bizalmiakkal, szocialista brigád- vezetőkkel. gondjaikban segítséget, esetleges sérelmükben orvoslási kereső vasutasokkal. A mozgalmas élet, az elhangzó szavak, a párbeszédek sokat mondanak a pályaudvar, sőt az egész vasúti csomópont életéről, demokratizmusáról. — A Tiszai pályaudvar és a vontatási főnökség, valamint Miskolc néhány vasúti üzemében jó a légkör, megfelelő szintre emelkedett az üzemi demokrácia — értékel Zombori Lajos, a szakj szervezet területi bizottságának' titkára. — A demokratizmus élenjárói a vonatkísérők, s a mozdonyszc- mélyzet tagjai. A csomópontról erőteljesen sugárzik és más területekre is kihal az üzemi demokrácia. A miskolci vasúti csomóponton tapasztalható egészséges légkör korántsem véletlenül bontakozott ki. Erre tagadhatatlan hatással van a környezet. Itt, a nagy iparvárosban van a munkásosztály bázisa, a diósgyőri kohászat, a gépgyár. Az itteni szervezettség, a légkör, adói. gőzök öntudata kihal a vasúti csomópont dolgozóinak életére, gondolkodásmódjára is. E jó hatásokra itt kétszeresen szükség van. A vasút nem zárt üzem. Az utasok a szolgálatukat végző egyes emberek viselkedéséből, magatartásából következtetnek az egész vasutasság jellemére, gondolkodásmódjára, az emberi .kapcsolatokra. Nos, éppen ezért mind a területi, mind a helyi 'szakszervezeti szervek fontos feladatuknak tekintik a jó, légkört tápláló üzemi demokrácia ápolását, fejlesztését. Hogyan érvényesül ez a vasutas szervezet életében? A Tiszai pályaudvar felső vezetése — a párt-csúcstitkár, az szb-titkár, a KISZ-titkár. az állomásfőnök — a legteljesebb egyetértésben dolgozik. Ahogy mondani szokás. a vezetés „egy fejjel gondolkodik, egy szívvel érez”. A jól összehangolt munka kisugárzik a középvezetésre. Itt, azonban egyikmásik esetben, s lejjebb, a mikroszervelcnél még inkább meg-megcst kordul n ak i dőn - ként az együttműködés fogaskerekei. Előfordul, hogy egyik-másik gazdasági vezető a csomópontra zúduló feladatok láttán, s annak végzése közepette csak a szakmai feladatokra figyel, s megfeledkezik az emberről. A szakszervezeti bizottságnak abban van nagy érdeme, hogy következetesen figyelmeztet az üzemi demokrácia betartására. Jó dolog, hogy az állomásfőnök is gyakran felhívja a gazdasági vezetés figyelmét: nemcsak a párt- szervezetben, a szakszervezetben, hanem a szolgálati helyeiken is meg kell hallgatni az embereket, törődni kell az emberi gondok megoldásával. S hogyan működik a „visszacsatolás” ? Többször vettem részt már értekezleten, tanácskozáson. Itt sok bátor bírálat, konstruktív javaslat hangzott, s hangzik el, s ebben tagadhatatlanul a szocialista brigádok vezet, nek. Aránylag jó és gyors az információ, az intézkedés. Az elmúlt évben például a bizalmiak. majd az mb-titká- rok jelzése alapján arra figyelt fel az szb, hogy — a kollektív szerződésben lefektetett elvekkel szemben — egyik-másik esetben munkaidőn túli szolgálatra készlellek embereket, Más esetben l>edig nem számolták el a készenléti időt. Igaz; gyakran néhány perc, vagy egy órán belül közölték a dolgozóval, hogy nem veszik igénybe szolgálatai. Egyről azonban elfeledkeztek, hogy az emberek többnyire mesz- sziröl. hosszú időt utaztak, és ezt is figyelembe keil venni. Felhívták e- jelenségre a területi bizottság figyelmét is. Kiderült, ha nem is sűrűn, de ez a rossz gyakorlat másutt is érvényesüli. A jelzések alapján az igaz-' gatóság vezetője nagyon gyorsan és hatásosan vetett véget ennek a gyakorlatnak. Azt. mondjak, hogy itt jó az üzemi demokrácia. Ennek hatása érezhető a gazdasági eredményekben is, hiszen az elmúlt évben is él- üzem szintű eredménnyel dolgozott a Tiszai pályaudvar. Korántsem mondhatjuk, hogy minden tökéletes. A területi titkár így összegezi a tennivalókat: — A munka, még jobb, felelősségteljesebb végzése, az üzemi demokrácia további erősítése megkívánja, hogy a vezetők a felső, középső és alsó szinten jobban vonják be a dolgozókat a .döntések meghozatalába, a végrehajtás ellenőrzésébe, s minden terűiden még jobban vegyek figyelembe ac emberek véleményét. Ösztönözni szeretném o. vasutas dolgozókat: még jobban éljenek az üzemi demokrácia nyújtotta jogokkal B.) \
