Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-08 / 32. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 a 1973. február 8., csütörtök Filmjegyzet j Emlékezés Mértékük: a munka Bálványos Huba és Gyurcsek Ferenc kiállításáról Egy kocka a filmből. A háborúra emlékezni kell. A vérontást, a tömeg­halált, a kegyetlenséget és a fasizmust elfelejteni — bűn. A ma embere sem al­tathatja el magában a má­sodik világháború borzal­mait. A jövő érdekében. Azért, hogy ne legyenek töb­bé háborús özvegyek, az öl­döklésben elveszett fiaikat sirató anyák. Grigorij Csuhraj filmje figyelmeztet. De az Emléke­zés című szovjet dokumen­tumfilm több is. mint pusz­ta figyelmeztetés. Nemcsak egy örök időkre szóló fel­kiáltójel, nemcsak a háború, a fasizmus elleni tiltakozás. Az Emlékezés művészi erő­vel . megfogalmazott vádbe­széd, jogos felelősségre vo­nás, bátor ítélet. Kiáltás a békéért, az életért, az em­berért. Napjaink. Karácsony este. Párizs, London, Hamburg, München, Berlin utcáin ün­nepi forgatag. Több mint ne­gyedszázad telt el a máso­dik . világháború forduló­pontja, a sztálingrádi csata óta. Csuhraj, stábja egyetlen kérdést tesz fel az Európa nagyvárosaiban élő embe­reknek: Mit tud ön Sztálin­grádról? Megdöbbentő, elgondolkod­tató válaszok. Felháborító közömbösség, tudatlanság. Tárgyilagos, tankönyvekből szerzett ismereteit. Nyugat- Barlinben az emlékezés bor­zalma süt a szemekből. A Sztálingrádnál elesettek hoz­zátartozói Adolf Hitlert át­kozzák. A mai párbeszédek közben eredeti dokumantumfilm- kockák peregnek. Az ’ró— rendező nagyszerű válogatá_ sa, immár egy egész életre felejthetetlen képek. Csuhraj filmje mélysége­sen emberi. Humanitása, az emberi élet védelméért tett hite, állásfoglalása megrázó, egyben felemelő. A doku­mentumfilm mint műfaj, megfogalmazási forma — művészi eszköz Csuhraj ke­zében. Lírai képsorai — megannyi himnusz a bá­béért, az emberért. Azért is olyan felkavaró, állásfoglalásra, tettre kény­szerítő ez a film. mert az alkotó saját egyéniségén át­szűrve tárja elénk a hábo­rú és a béke. valóságát. A rendező, mint érző ember vádol, érvel, véd. S meg­győző erejével, művészi hi­tével a nézőt is magával ragadja. (mikes) ESeíUruítat ful^fytae: kinlve: egyaránt fiatalok. Bálványos Huba grafikáit láthattuk már miskolci bien- nálékon, kiállításokon; Gyur- csek Ferencnek azonban ez a mostani kiállítás valóban bemutatkozás. Rokonszem'es művészeket és rokonszenves művészetet ismertünk meg. Bálványos vallja magáról: „1Én az élet átalakító, sá nah akarok részese lenni, e kor­szakos munka érdekel, nem a művészet. Az emberi élei ellentmondásait, összefüggé­seit. törvényeit és tenden­ciáit akarom megismerni, együtt azokkal, akilcnek vá­gyuk és érdekük emberibbé tenni a világot.” Művészi hitvallását több mint ötven litográfia és harminc tusrajz erősíti meg itt. Válóban meggyőző erejű munkák. S egyértelmű következetesség­gel mutatják, hogy alkotó­juk olyan művész, akit a va­lóságos világ, a valóságos emberi kapcsolatok, viszo­nyok foglalkoztatnak. Nem introvsrtált. befelé forduló alkat. Semmi sem esik oly messzire tőle, mint a köl­döknéző individualizmus vagy az öncélú formai bravúrok keresése. Esztétikai, művészeti viták­ban újra és újra felbukkanó kérdés napjainkban is: le­het-e szuggesztív s mara­dandó hatású, rangos az a művészet, amely témáit az élet konkrétumaiból,. válogat­ja, amely nem egyetemes és örök absztrakciók, hanem a napi munka, a napi tettek tanulságai nyelvén fogal­maz? Hogyan és miben lehet agiitatív a művészet, elvár­hatjuk-e az alkotástól, hogy mindennapjaink igényeivel így találkozzon ? Grafikák fg€nner°báia­szolnak ezekre a kérdésekre. Bálványos litográfiáinak és rajzainak szembetűnő jelleg­zetessége a megfigyelés pon­tossága. a rendkívüli éber­ség mindenfajta emberi megnyilvánulás, jellegzetes arcok, mozdulatok, gesztusok iránt. Harminc tusrajza, amelyek lényegében tanul­mányok s-zömükben egy-egy nagyobb alkotáshoz kötőd­nek. mind ilyen megfigyelé­seket rögzítenek. Talán a megfigyelések, az életből ki­szűrt pillanatok és helyzetek sokasága az oka, hogy li­tográfiáinak olykor szétfolyó a szerkesztése, a motívumok dinamikus sokasága elural­kodik a rajzi összefogottság igénye fölött. Bálványos szí­vesen nyúl direkt politikai témákhoz is. Itt Vietnam-so- rozatának három lapját állí­totta ki. Ezek s más művek (Családfa I—II.. 1930. szep­tember 1., Derült idők) azt mutatják, hogy a művész po­litikai érdeklődése, agitatív indulata mentes mindenféle hamis pátosztól, romantikus érzelgősségtől. Erős intellek­tusa s a dolgok fanyar, gú- nyoros szemléletére való haj'- lama megóvják a sematikus ünnepélyességtől. Másfelől politikus meggyőződés és magatartás fejeződik ki a társadalom életének negatív; vonásait pellengérre állító műveiben. A Vetélkedőa sorozat szelídebb gunyoros- sága apró emberi gyengéket csúfol ki. tesz nevetségessé, Fiatal, de jó hírű iskola Mezőgazdasági középkáder-képzés Ábaáiszáníón Speciális gyakorlatok a legjobb bázisqazdaságohban Megyénk mezőgazdasági üzemeiben, de az egész észa­ki országrész nagyüzemi gazdaságaiban sok száz olyan mezőgazdasági középkáder, technikus, vagy megbecsült szakmunkás dolgozik, aki büszkén emlegeti, hogy Aba- uj szán tón szerezte meg szak­tudását, De . számos felsőfo­kú végzettségű agrárszak­ember is akad gazdaságaink­ban, aki Abaújszántón kezd­te. majd valamelyik főisko­lán. egyetemen folytatta mezőgazdasági tanulmányait. Az aránylag fiatal (nemrég volt 30 éves) szakiskola jog­gal büszke már erre a há­rom évtizedes múltjára is, amely megalapozta jó hímé. vét. 1942-ben még csak amo­lyan téli gazdasági iskola­ként kezdte meg működését, de a felszabadulás utáni években nagyobb rangot ka­pott. Jelenleg az Abaújszán- tói Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola és Szakmunkás- képző Intézet címet viseli. Harmadéve Abaúj szülötté­ről, a magyar szárazgazdál­kodás „atyjáról”. Gyárfás Józsefről nevezték el az is­kolát. Szakközépből az egyetemre Szabó Miklós igazgató a szakma, a mezőgazdaság iránti szeretet melegével mu­tatja be az iskolát az ér­deklődőknek. Ismertetéséből az is kicsendül, mennyire szüksége van fejlődő mező- gazdaságunknak az itt kép­zett fiatalokra, a megfelelő elméleti tudással és gyakor­lati ismeretekkel is felvérte­zett közápkáderekre. Öröm­mel szól az eredményekről, s a megoldás lehetőségeit is ecsetelve a gondokról. A növénytermesztő és ál­lattenyésztő szakközépisko­lán tanuló fiatalok első vég­zős garnitúrája az elmúlt év_ ben érettségizett Abaújszán­tón. Arról, hogy milyen eredménnyel végeztek, mi­lyen szaktudást szereztek, az a tény mondja a legtöbbet: többüket felvették a' debre­ceni egyetemre. s egyik érettségizett növendékük most már egy bolgár kerté­szeti egyetemen tanul. Ami diákjaik elhelyezését illeti: 120 személyes fiúkol­légiumuk felszereltsége a legkorszerűbb. A négyágyas lakószobákban és a nyolc­személyes tanulószobákban minden kényelmet megtalál, nak a fiatalok. Külön 60 személyes leánykollégiuma is van az iskolának. Itt már egy pinceklub is működik, s hamarosan egy másik ha­sonló művelődési, szórakozá­si „bázist” is avatnak. Több szakmunkástanulót várnak A húszfőnyi tanári kar szinte kivétel nélkül agrár-, vagy szakmérnöki diplomá­val rendelkezik. A speciális gyakorlati oktatásokra a leg­jobb bázisgazdaságokba jár­nak el a diákok. Van saját, kis botanikuskertjük, de gya­kori vendégek az Abaúj - szántói, a Hejő menti, a Sze­rencsi és a Mezőnagymihá- lyi, valamint a Füzesabonyi Állami Gazdaságban, vagy jó hírű tsz-ekben, így a vi- zsolyi Lenin Tsz gazdaságá­ban. És nemcsak a „rendes” ta­gozaton, hanem levelező ok­tatás formájában is képez­nek mezőgazdasági középká­dereket. termelőszövetkezeti vezetőket. Szakközépiskolá­juk levelező tagozatának je­lenleg is 140 tanulója van. Az abaújszántói iskola más.: le profilja, az általános állattenyésztő szakmunkás- képző intézet is egyre in­kább nélkülözhetetlen szak­mai tudással vértezi fel azo_ kát a fiatalokat, akik fejlő­dő, modern nagyüzemi ál­lattenyészeteinkben, a sza­kosított telepeken végzik majd munkájukat. Jelenleg 56-an tanulnak ezen a „tagozaton”. Ebből a harmadévesek szá­ma csak 16. Pedig megyénk mezőgazdasági nagyüzemei­ben jóval több ilyen szak­munkás fiatalra lenne szük­ség. És ha termelőszövetke­zeteink, állami gazdaságaink vezetői az eddiginél nagyobb gondot, figyelmet fordítanak a szakmunkás-utánpótlásra, s a főleg falun élő fiatalság több jó tanácsot kap a pá­lyaválasztáshoz, akkor a jö­vőben nem küzd iskolázta­tási gondokkal ez az inté­zet. Vonzó lehetőségek n Már az a körülmény is vonzó lehet számukra, hogy gyakorlati oktatásuk során a megye legkorszerűbb seir,tés_ tenyészetével és hizlaldájá­val, az Abaújszántói Állami Gazdaság hernádcécei üze­mével is alaposan megismer­kedhetnek. És talán még vonzóbb az, hogy az Abaú.i- szántón végzett szakmunká­sok nagy százaléka az itteni szakközépiskolán, sőt. külön­bözeti vizsgával, annak má­sodik osztályában folytathat­ja a tanulást. Sertéstenyésztési szakon, az állami technikus minősítő vizsgák lebonyolításával, technikusképzéssel is meg­bízták az abaújszántói isko­lát. Borsod és még hét kör­nyező (tiszántúli és északi) megye érdekeltjei jelentkez­hetnek most is e jó hírű is­kolában a sertéstenyésztői technikus vizsgára, az azt megelőző szakmai tovább­képzésre. (P. s.) az Iroda című lapot nézve szinte magunkban érezzük a kis helyiségbe zsúfolt sok ember reménytelenségét, perspektívában, színtelen éle­tük sivárságát, Gyurcsek Ferenc rézdom­borítást, fafaragásokat, gipsz, kő, márvány, cement és bronz plasztikai műveket állított ki. A szobrok többsége mun­kásábrázolás. A fiatal szob­rász tudatosan a munkáló embert állítja művészete kö­zéppontjába. Erről ír a kiállí­tás katalógusában: „Azt tu­dom, hogy apám, anyáin, minden rokonom, hozzátarto­zóm munkás. Számomra a pártosságot a hozzájuk, raj­tuk keresztül osztályomhoz, a munkásosztályhoz fűződő ezernyi szál jelenti. A szo­cialista művészetet pedig et­től nem tudom különválasz­tani, mert ha ettől fosztom meg, értelmét szüntetem meg ..Szobrai erőt, ren- j díthetetlen s , a valósághoz kötődő, munkában edzett erőt ünnepelnek a munkásala- j kokban. Az erő s nem az el- ' vont szépség emeli himnikus magasságba, nemesíti művé­szetté Gyurcsek plasztikai munkáit, s ha — különösen a tematikus művek — né- 1 melyikében a komor ünne- | pélyesség, a statikus elren- j dezettség olykor el is mere­víti kissé e szobrokat, fafara­gásokat, a művész szándéká­nak, meggyőződésének tisz­teletre méltóan következetes hordozója valamennyi alko­tása. Feltehetően vit^e^: vagy elmarasztaló vélemé­nyeket váltanak ki a két művész munkái a tárlat lá­togatóiból. Meggyőződésünk azonban, hogy hidegen, kö­zömbösen, érdektelenül sen­ki sem megy el mellettük. S ha tetszik, ez legfőbb érde­mük; munkájuk tanulsága, amely tanulság lehet a gra­fika, a szobrászat más mai művelői számára is. Papp Lajos Kodály“ hét Kubában Kubában nagy sikerrel zaj­lott a Kodály-hét, amelyet a Kubai Nemzeti Kulturális Tanács szervezett a nagy magyar zenetudós születésé­nek 90. évfordulója alkalmá­ból. A Kodály Zoltán életét, munkásságát bemutató ha­vannai fotókiállítást eddig több ezren tekintették meg. Szintén nagy érdeklődés kí­sérte a világhírű magyar ze­neszerző munkásságát mélta­tó konferenciát, amelyen a kubai zenei és művészeti élet ismert képviselői adóztak Kodály emlékének. Varga Csilla és Oncsai Csaba ma­gyar művészek hatszor léptek a közönség elé, kubai tartóz­kodásuk során, s nagy siker­rel tolmácsolták Kodály mű­veit. A kubai rádióállomá­sok ez idő alatt több Kodály- művet tűztek műsorukra. Befejeződött a félévi vizsgaidőszak Eredményesen fejeződtek be hazánk 55 felsőoktatási intézményének nappali, esti és levelező tagozatain az el­ső félévi vizsgák. A szak­emberek véleménye szerint ■ez az érvényben levő vizs­gaszabályzatnak is köszön­hető. A vizsgáik jelenlegi rendje alapján ugyanis lehe- . .tőség.. .nyílik rá. hogy az egyetemek, főiskolák a helyi igényekhez és feladatokhoz igazítsák részletes előírásai­kat.. A hallgatók önállóan oszthatták be vizsgaidejüket, nagyobb lehetőséget kaptak a vizsgarend kialakításában az ifjúság képviselői is. Meg­növekedett a KISZ szerepe, hatásköre, egyúttal felelős­ségérzete is. A legtöbb felsőoktatáisd in­tézményben máris megkezd­ték a második félévet. A Miskolci Nemzeti Színház igazgatósága és tár­sulata közli, hogy VIRÁGH ILONA színművész hamvasztás előtti búcsúztatása 1973. február 9-én, pén­teken délután 3 órakor lesz a miskolci Mindszenti te­metőben. FELVÉTELRE KERESÜNK 1 főt miskolci telephelyre tranzitraktár vezetőhelyettesi munkakörben, kereskedelmi gyakorlat és lehetőleg szakképesítés szükséges Pályázatot hirdetünk a Sajószentpéter 271. sz. szabadkasszás egység vezetői munkakörének betöltésére Pályázhatnak mindazok, akik az alábbi feltétellel rendelkeznek: — büntetlen előélet, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, — működési bizonyítvány, — minimum 5 éves szakmai gyakorlati idő, — szakmai képesítés Jelentkezés: BORSODI ÉLELMISZER KISKER. VÁLLALAT munkaügyi osztály, Miskolc, III., Győri kapu 149.

Next

/
Thumbnails
Contents