Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-04 / 29. szám
É5ZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. február 4„ vasárnap Otthonra találtak a faluban A sátoraljaújhelyi művelődési központ, valamint a já- j'ási hivatal művelődésügyi ■osztálya a községekben működő szakkörök és öntevékeny együttesek hatékonyabb módszertani támogatására az idén létrehozta a szakreferensi hálózatot. A különféle szakterületek jeles helyi szakemberei készséggel vállalkoztak a közművelődési szolgálatra. A járás mindhárom tájegységében — a Bodrogközben, ■a Hegyközben, s Tokaj-Hegy- alja ide tartozó részén — a mezőgazdaság a fő termelési ág, ezért a közművelődés is megkülönböztetett figyelmet fordít a termelőszövetkezetekben, vagy a községi művelődési otthonokon belül működő mezőgazdasági szakkörök tevékenységére. E szakkörök tanácsadói tisztét Szabó Miklós, fiatal mezőgazdasági mérnök, a járási hivatal élelmiszergazdasági osztályának munkatársa látja el. Alapos helyismeretét, a szak- igazgatási ügyekben való jártasságát is közhasznúan kamatoztathatja a mezőgazda- sági szakkörök révén, az egész járásban, a hagyományos növénytermesztés, az állattenyésztés, s a speciális kertészeti ágazat, a szőlőtermesztés és a hegyaljai borászat javára. * ■'"'Tténetii. néprajzi értékekben is gazdag a zempléni táj. Az előző nemzedékek életének. munkájának tüzetes mep'-anerése hozzásegít a társadalmi összefüggések alaposabb megismeréséhez, napA Honvédelmi Minisztérium pályázatot hirdetett tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére. Jelentkezhetnek mindaz.ok a férfiak, akik a felhívásban meghatározott felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytatnak, vagy oda felvételt nyertek, illetve felvételre jelentkeznek, ameny- nyiben dolgozó népünk fegyveres szolgálatát önként vállalják, és a magyar néphadsereg hivatásos tisztjei kívánnak lenni; Honvédségi ösztöndíjra a következő felsőoktatási intézménybe felvettek, illetve oda jelentkezettek pályázhatnak: Budapesti Műszaki Egyetem: gépészmérnöki kar gépgyártas-technológus, vegy- ipari gépész szakos; villamosmérnöki kar híradástechnikai szakos; vegyészmérnöki kai' szerves szintetikus, biológus szakos; közlekedés- mérnöki kar gépjármű-üzemi, .járműgépész ágazatos; építőmérnöki kar szerkezet- építő, közlekedésépítő, földmérő szakos; es építészmérnöki kar hallgatói. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem: természettudományi kar matematika-fizika tanári, matematikus, fizikus« (az utóbbiak esetében amennyiben vállalják, nogv a második évfolyamtól kiegészítő szakként a meteorológiai szakot felveszik) szakos, hallgatói. A Szegedi. Debreceni, Pécsi és a Semmelweis Orvostudományi Egyelem általános orvostudománvi kar hallgatói. A Mars Károly Közgazdaságtudományi Egyetem általános kar pénzügyi: a kereskedelmi kar belkereskedelmi szakos naiigatói. A Testnevelési FoisKn’r« tanári szakos hallgatói A Kereske- delim és Vendég’átóipari főiskola kereskedelm* és vendéglátóipart kar hallgatói. A Pollack Mihálv Műszaki Főiskola építőipari kar mélyjaink feladatainak jobb megértéséhez, elmélyíti a szülőföld iránti szeretetek Ezért kívánatos u honismereti szakkörök tevékenységének sokoldalú támogatása, működési lehetőségeinek kiterjesztése. Az immár évek óta országos hírű karcsai honismereti szakkör példája járás szerte termékenyítőén hat. A Bodrogköz történetének, néprajzának tudomán.yos körökben nagyra becsült, jeies kutatója, Nagy Géza karcsai tanár vállalta a Hegyközben, s a Hegyalján most alakuló szakkörök munkájának minden irányú módszertani támogatását. Jó hírű énekkarok, pávakörök ápolják a hagyományos népzenei kultúrát Olasz- liszkán, Cigándon, Erdőhorvátiban, Révleányváron. Ti- szacsermelyen, Ti szakarád on. A belső Hegyköz falvaiban — Nagyhután, Vágáshután — szlovák nemzetiségi kórusok, együttesek is működnek. Ri- csén az úttörő gyermekek fúvószenekara vált kedveltté. De más településeken is megvan a P1' tőség az ének-zene hagyom m;\;k feltárására, ápolásra. Ebben a dicséretes törekvésben segít sokat szaktanácsadói munkájával már az idén Horváth Lászlóné ének-zenetanár. * Az ország határain túl is öregbítették már a magyar néptánc-művészet jó hírét a Zemplén népi együttes Ci- gándról. Alsóbereckiből, Pusztafaluból való falusi táncosai. A közelmúltban négy más, falusi népi együttes ás alaépítési szakos; gépészeti kar épületgépészeti szakos hallgatói. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi, számviteli és szervezés információ feldolgozási kar hallgatói. A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola: gyengeáramú kar számítástechnikai szakos hallgatói. A Közlekedési és Távközlési Műszaici Főiskola: vasútüzemi és gépjárműközlekedési szakos hallgatói. A Felsőfokú Építőipari Technikum építőipari, lakás-kommunális szakos hallgatói. A Felsőfokú Földmérési Főiskola földmérő szakos hallgatói. A Felsőfokú Könnyűipari Technikum ruhaipari és bőripari szakos hallgatói; A jelentkezés feltétele: büntetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, magyar állampolgárság, hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, felvétel az adott felsőoktatási intézetbe, nőtlen családi állapot. A honvédségi ösztöndíjra pályázók (a 11 hónapos sorkatonai szolgálatot teljesítők is) jelentkezési lapot és részletes felvilágosítást a kiegészítő parancsnokságtól kapnak. A jelentkezési laphoz mellékelni kell: saját kezűleg írt, részletes önéletrajzot, és erkölcsi bizonyítványt. Az erkölcsi bizonyítvány beszerzéséhez szükséges nyomtatvánnyal a kiegészítő parancsnokság látja el a pályázókat. A jelentkezési lapot és a mellékleteket a kiegészítő parancsnokságnak (a sorkatonai szolgálatot teljesítők az alakulat parancsnokának) adják át. A felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytatók bármely idóoontban. a? oda felvételre jelentkezők 1973. március 3l-ig pályázhatnak. leült a járás területéi. Ezek közül a hegyközi Nyíri menyecske csoportja olyan tehetségről tett tanúságot, hogy az idén már az itteni láncos asszonyok képviselik a megyét a Kalocsán rendezendő nemzetközi folklórfesztiválon. Dicséretes a karcsai, a tiszakarádi, a bodroghalmi falusi táncosok megújult buzgalma is. Bodroghalmon a régi táncosok nemcsak maguk mutatják be tudásukat, hanem megtanítják a régi szép táncokra az iskolásgyermekek tánccsoportját is. A falvak hagyományőrző táncegyütteseivel a járási művelődési központ igazgatója, a nemzetközi díjas Zemplén folklór-együttes és a kiváló címmel kitüntetett, arany fokozatú minősítésű Hegyalja együttes művészeti vezetője, Ureczky Csaba foglalkozik szaktanácsadóként. * Mind több faluban igénylik a fiatalok az ifjúsági klubok létesítését, ahol kedvükre tölthetik szabad idejüket önmaguk művelésével, tartalmas szórakozással. Az ifjúsági klubok megszervezéséhez, változatos programjuk kidolgozásához, irányítási módszereihez ad hasznos tanácsokat Csomós István szak- referens, szakmunkásképző iskolai oktatási felügyelő. A szaktanácsadó-szolgálat ösztönző hatása is jelentkezik j már abban, hogy a Hollóházi | Porcelángyár ifjúsági klubja az idén részt vesz a „Kiváló klub” cím elnyeréséért meghirdetett pályázaton. n. j. I Petőli-kiállílás Mezőkövesden Nagy László járási úttörő- titkár nyitotta meg február 1-én, a Zalka Máté úttörő- házban azt a kiállítást, amelynek anyagát, rajzpáiyázato- kat, tablókat, albumokat, Pe- lőfi-korabeli tárgyakat több hónapon át gyűjtöttek és készítettek a pajtások. Különösen dicséretre méltóan vették ki részüket a munkából a Petőfi nevét viselő úttörőcsapatok. A rajzpályázalon Tóth Lajos mezőnugymihályi úttörő Petőfi Az Alföld című verséhez készített illusztrációja kapott első díjat. A kiállítás után megrendezett Petőfi- szavalóversenyen 46 kisdobos és úttörő vett részt. Első helyezést ért el Bartha Marines Kertész Zsuzsa, mindketten a mezőkövesdi 607. sz. Petőfi úttörőcsapat tagjai. Parkerdők a Bükkben és Zemplénben A bükki erdőségekben tavaly kezdték meg a parkerdő jellegű területek kialakítását. Az erdei tisztásokon gépkocsi parkolókat és beállókat. farönkökből ácsolt asztalokat és ülőpadokat készítettek. A megyében az idén megközelítőleg egymillió forintot fordítanak ilyen célra, elsősorban a zempléni hegyvidéken. Üj kirándulóhelyeket létesítenek többek között a csanyiki völgy alpesi jellegű vidékén, a Farka&gödör- nél, a vadregényes Hutavölgyben, a Sárospatak szomszédságában levő Botkőhegyen, valamint Telkibánya mellett, a jeges barlangnál. Tiszadorogmára azért mentem el, hogy a községi könyvtárról írjak. De amikor hátam mögött hagytam a falut, már tudtam, hogy nem is a könyvtárról, hanem emberekről fogok írni. Két fiatal népművelőről. Egy házaspárról ... * Ha az ember először jár egy faluban, elsősorban a házak, az épületek jellege tűnik szemébe. Tiszadorogmán a modern középületekre figyeltem fel. Emeletes, nagyablakos művelődési ház, a homlokzaton felirat: Felszabadulási emlékkönyvtár. Zárva. Ma nincs kölcsönzés. Elindulok, hogy megkeressem a könyvtár vezetőjét. — Az iskolában lakik — mondják a falubeliek. Az iskoLa is új, takaros épület. Az udvaron szemüveges fiatalemberrel találkozom. — Aknai G. Miklós, a könyvtár vezetője vagyok — mondja, és betessékel a lakásba. ízléssel, mértéktartóan berendezett nappali szoba. A feleség a fotelban olvas. Jövetelem céljáról beszélek. megjegyzem, milyen szép új házak vannak a faluban. — Mégis, egyre kevesebb ember lakik Tiszadorogmán. Már ezer lakosa sincs. Elköltöznek az emberek Miskolcra, Leninvárosba. A fiatalok közül is mind többen mennek az iparba dolgozni. — Maguk itt maradtak, — Nem, mi „bevándorlók” vagyunk. Három éve költöztünk Tiszadorogmára. Feleségem Miskolcon lakott. Baján végezte a tanítóképzőt. Én Pesten éltem eddig. Aztán elmondják, hogy rövid idő ailatt megszokták, megszerették a falusi életet. A feleség a faluban tanít; Tiszadorogmán csak összevont, alsó tagozatos oktatás van. A felső tagozatos gyerekeik Tiszaibábolnára járnak át, 4 és fél kilométerre innen. A férj ás ott tanít, csak rész- foglalkozásban vezeti a könyvtárat és a művelődési házat. Kíváncsiságból először nem a munkáról, hanem szabad idejükről kérdezősködöm. De ők mégis, szinte egyszerre, munkájukról kezdenek mé- sélni. Lelkesen, átfűtött hangon. Látszik rajtuk, hogy szívvel-léleickel csinálják. Pedig nem könnyű a dolguk. — Amikor idekerültünk, sokszor elkeseredtünk az érdektelenség, a közömbösség miatt — mondja Aknai. — Nem ismertük a tiszadorog- maiakat, alig egy-két ember jött a művelődési házba, a könyvtárba. Ezek az emberek látástól vakulásig dolgoznak. — Este pedig inkább a televíziót nézik — fűzi hozzá a feleség. — Nagyon sok a tévé a faluban. Az én harminckét gyerekem közül talán ha öt családnak nincs televíziója. — Ez egyáltalán nem baj... — Nem is. Csakhogy a könyv és a művelődés egyéb Tegnap, szombaton délben a Miskolci Galériában megnyílt Gyurcsek Ferenc szobrászművész és Bálványos Huba grafikusművész közös kiállítása. A megnyitón jelen volt Tok. Miklós, a Miskolc városi Tanács elnökhelyettese is. A kiállítást dr. Végvári Lajos művészettörténész nyitotta meg, aki bevezetőjében többek között a következőket mondotta: — Olyan kiállítás megnyitására jöttünk el a Miskolci Galériába, amelynek alkotásaihoz nem szükséges magyarázatot fűznünk. A két művész a katalógushoz írt clőformai már nem olyan népszerűek. De hát a népművelőnek sok ötletnek kell lennie a tarsolyában. És elkeseredni, megfáradni sem szabad. A férj már hozza is a művelődési ház munkatervéi. — Elsősorban a fiatalokra kell építeni. Ha az ember megtalálja a közös hangot, lehet eredményi elérni. Az Izgalmas, szép lémákra kell rátalálni. Például: évszakok a képzőművészetben ás a zenében. Vagy közösen felkutatni a tiszadorogmai, a környékbeli népszokásokat. Tavasszal majd lehozzuk a megyei gyermekrajz-pályázat kiállítási anyagát is. Sokat dolgoznak. Mindketten helytállnak az iskolában is, a népművelési munkában is. — Csák úgy érdemes, ha az ember összekapcsolja a kettőt. Bár klubkönyvtárunk kicsi, mégis lehet különböző vj Iákat:, rendezvényeket tartani. Hosszú haj, rövid ész — vitatkoztunk a fiatalok divatjáról. — Még a gyerekek véleményét is felvettük magnóra — mondja Aknainé. — Számunkra is nagyon tanulságos volt megismerni a fiatalok, a gyerekek, a falu szemléletét. Kultúrmunka, népművelő munka. Sokszor hallott, sokszor megírt fogalmak. Nehéz eredményesen, hatékonyan végezni. Főként olyan embereknek, akik „idegenként” jöttek a faluba. A két fiatal népanűvelő is sokszor vallott kudarcot. De ahogyan a sikertelenségről a meg nem értésről beszélnek, nem érződik panasz a hangjukban. Nem ítélkeznek emberek és szemlélet felett,. Mindig a megoldást, a járható utat keresik, s bíznak benne, hogy a próbálkozás meghozza az eredményt. — Csak egyszer keseredtem el nagyon — vallja be Aknainé. — December végén egy „falu karácsonyt” akartunk rendezni a művelődési házban. Szép lett volna, ha karácsony előtt a falu közösen is ünnepel. Műsort állítottunk össze, ajándéknak Szántuk. Aztán a dolgozó fiatalok végül is lemondták a szereplést. Egyedül maradtunk a gyerekekkel, így hát „iskolakarácsonyt” tartottunk — De hát a népművelőknek i>erspektívikusan kell gondolkozniuk — summázza a férj. — Mi is fiatalok vagyunk, sok-sok tapasztalatot gyűjthetünk még. És ha már rászántuk magunkat, végigcsináljuk. Mindig újabb és újabb tervek születnek, újabb célok elérésére indulunk. * Aknaiék szeretik ezt a falut. Szeretik az embereket is. Ügy érzik, hogy otthonra találtak. Megtalálták munkájuk értelmet. Mikes Mária szavában egyértelmű és bátor hitvallást tesz a szocialista eszmék és a szocialista művészet mellett... Bálványos Huba és Gyurcsek Ferenc vállalják, hogy pártos művészek. Majd dr. Végvári Lajos beszélt a műalkotások hatásáról. befolyásoló szerepükről. Realizmus és természetszerűség jellemző a két művész alkotásaira, de a dogmatikus- ságot messze elkerülik. Mindketten a társadalom közérdekű problémáinak felfogói, tolmácsolni. A szociai izmiéi látszólagos belső ellenzékiségére is vállalkoznak a szocializmus érdekében. Pályázati felhívás a Honvédelmi Minisztérium tanulmányi ösztöndíjára Bartók-illusztráció Czinko Ferenc rézkarca Gyurcsek Ferenc és Bálványa« Huba kiállítása Szaktanácsadók a közművelődés szolgálatában
