Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-04 / 29. szám

1973. február 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A NEB vizsgálata uyomáu Művelődési ambíciók, lehetőségek Borsodban Kazettás magnetofonok Az Országos Népművelési Tanács megállapítása szerint, Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye a közművelődés tárgyi feltételeit tekintve az ország négy, leginkább elmaradott megyéje között van. 12 meg­állapítás óla néhány vonat­kozásban sikerült eredmé­nyeket elérni, de alapjaiban nem változott a helyzet. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata — ame­lyet megyénk 45 településén végzett — bár bebizonyította, hogy a művelődési házak, könyvtárait állapota sok he­lyen nem megfelelő, a ren­delkezésre álló anyagi esz­közök ésszerűbb felhasználá­sával, okos helyi kezdemé­nyezésekkel szebbé, tartal­masabbá lehetne tenni me­gyénk közművelődési képét. MULATSÁGRA, VENDÉGLÁTÁSRA? A népi ellenőrök megvizs­gálták. hogy a községekben működő vállalatok, szövetke­zetek mire költik — nem je­lentéktelen — kulturális alapjukat. Az eredmény sok esetben aggasztó, sőt felhá­borító szemléletről tanúsko­dik. Sok pénzt fordítanak a kulturális alapból olyan ki­rándulásokra, amelyek célja egy kiadós fürdés valamelyik termálfürdőben, vagy esetleg egy-két vezető élménydú,. külföldi utazása. Igen sok az olyan reprezentáció is, ame­lyet a kulturális célokra for­dítható összegből fedeznek. Sajnos, kialakult az a rossz, eiéggé el nem ítélhető gya­korlat, hogy egyes városi in­tézmények vendégeiket vala­melyik termelőszövetkezet­ben vendégelik meg ebéddel, vacsorával, s. a szívélyes „vendéglátást” égy barátsá-' gos hátbaveregetéssal köszö­nik meg. Az ilyen szívessé­geket egyelőre nem minden termelőszövetkezeti vezető képes megtagadni, holott kö­telessége lenne. Több helyen tapasztalhatták a népi ellen- \ őrök, hogy a tsz-ek, vállala­tok nem rendeltetésszerűen használják fel kulturális alapjukat. Gyakori az olyan eset, hogy temetési, házassá­gi segélyeket fedeznek belő­le. Nem mindenütt alakult ki megfelelő kapcsolat a gaz­dálkodó szervek és a helyi közművelődési intézmények ■ között, noha a rendezvények lebonyolítása a művelődési házban szakavatott kezek­ben van, az eredmény hatá­sosabb mintha a gazdaság önállóan szervez kulturális programot dolgozói számára. A mezöcsáti járásban például csak a járási .székhelyen mű­ködő Augusztus 20. Tsz kö­tött szerződést a helyi ta­náccsal. miszerint évente 10 ezer forinttal támogatja a művelődési házat. AZ IFJÚSÁGÉRT A vizsgálat során megálla­pították, hogy az ifjúsági tör­vény és a megyei tanács ide vonatkozó határozata kedve­zően érezteti hatását. Az el­múlt évben 25 új, illetve kor­szerűsített ifjúsági klubbal gazdagodtak a borsodi fia-, talok. De sokkal szebb len­ne ez a szám, ha minden te­rületre jutna eg}'-egy klub. A gyakorlat azopban az, hogy inkább a nagyobb községek fi­ataljairól gondoskodtak, a kis településeken élő fiataloknak ma is nélkülözniük kell a klubok teremtette művelődé­si. szórakozási formákat. Az ifjúsággal való foglalkozást több helyen úgy értelmezik, hogy egy jól sikerült futball­meccs után konyakkal ven­dégelik meg a csapatot. Né­hány példa arra, hogy ezt másképp is lehet! A Tiszai Erőmű évente 8000 forint tá­mogatást ad a KlSZ-szerve- zefcnek. A Hollóházi Porce­lángyár lehetőséget biztosí­tott fiataljainak, hogy plusz jövedelemhez jussanak, amit tapasztalatcserével egybekö­tött. .belföldi., utazásra fordít­hatnak.. A kenézlői tsz és a Hollóházi Porcelángyár ösz­töndíjat alapított a fiatal munkások továbbtanulásá­nak elősegítésére. HELYI KEZDEMÉNYEZÉSEK, ÖTLETEK A NEB-vizsgálat módot talált arra is, hogy felmérje, miként veszik szívesen igénybe a művelődési intéz­ményeket a falusi emberek. Megállapították, hogy a mű­velődési házak látogatottsága • néhány helyen emelkedést mutat, másütt. stagnál, vagy csökken. Növekszik az érdek­lődés a kiscsoportos, az egyén érdeklődési körét, műveltsé­gét figyelembe vevő szakkö­ri és klubfoglalkozások iránt. A klubok létrehozásához vi­szont nem alkalmasak a ré­gi művelődési házak barát- í ságtalan nagytermei. Ricsén í megoldást találtak erre. Re­dőnyös, összecsukható falak­kal — olcsón — barátságos klubhelyiségeket alakítottak ki a nagyteremből. A fal mozgatható, ha kell, könnyű­szerrel ismét nagyteremmé alakítható a helyiség. A helyi erők összevonásával több lehetőség kiaknázható. A koordinációs feladatok megoldása elsősorban a köz­ségi tanácsoktól várható. Jó példa erre az emődi. ahol a tanács, a pártszervezet, a KISZ-szervezet. a tsz és az ipari üzemek vezetői együt­tes ülésen határozták meg a közművelődési feladatokat,' s ezek végrehajtását szigorúan számon kérik. A tanácsok fel­adata, hogy segítsen helyre­tenni a gazdasági vezetők gazdálkodás-centrikus, a mű­velődést lebecsülő nézetét is. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata ismét bebizonyította, hogy a borsodi falvak művelődési ambíció­ja. figyelemre méltó. Igényeik kielégítése lelki ismeretesebb munkát vár a helyi gazdasá­gi, társadalmi és művelődé­si vezetőktől. A vizsgálat be­bizonyította azt is, hogy nem minden esetben elfogadhatók azok az érvek, amelyek egy­értelműen a rossz tárgyi fel­szereltséget teszik felelőssé a tunyaságért, a kongó műve­lődési házakért, az üres falu­si estékért. Érdemes a jó példákra figyelni, és nem szabad szó nélkül hagyni a művelődési célokat szolgáló összegek elpocsékol ását. — lévay — A Budapesti Rádiótechnikai Gyár legújabb készüléke az MR—25 kazettás magnetofon. Kis mérete ellenére rendkívül sokoldalú. Telepről és kalózairól egyaránt működtethető, újdonsága, hogy mikrofon nélkül is készíthető hangfelvétel, hangszórója segítségével. A tetszetős külsejű új készüléket már sorozatban gyártják és még az év első negyedében kapható lesz az üzletekben. Hctvenkctezer lelőhely A mezőgazdasági beruházá­sok helyzetéről a MÉM-ben a minisztérium illetékesei el­mondották. hogy — nem vég­leges adatok szerint — 1972- ben 13.7 milliárd forintos be­ruházást valósítottak meg az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek. A beruházási piac helyzete a tervnek meg­felelően alakult; az építke­zésre fordított köliségek 1971-hez képest csökkentek, s megkezdődött a gépesítési beruházások fellendülésének — különben eléggé lassan kibontakozó — folyamata. A gazdaságok 7.7 milliárd fo­rintot költöttek építési mun­kákra és kereken ötmilliárd forintot fordítottak gépbe­szerzésre. A rendelkezésre álló össze­gekből — a gazdaságok saját anyagi forrásaiból, az állami támogatásból, illetve a hite­lekből — országszerte új gazdasági létesítményeket emeltek, illetve korszerűsítet­ték a régieket. Hetvenkét- ezer .szarvasmarha-férőhelyet létesítettek, és 440 ezer ser­tésnek építettek különböző nagyságú és műszaki megol­dású telepeket. Il Tszi Eredményes, szorgalmas munkával telt. esztendő vé- j gére teltek pontot zárszám­adási közgyűlésükön az ede- j lényi Alkotmány Tsz tagjai. ! A jó hírű közös gazdaság fejlődéséről tanúskodnak a ! tsz fontosabb mutatói, a zár­számadás néhány számadata. Íme, minden kommentár nélkül néhány sokat mondó szám, néhány összehasonlí­tás. Egy év alatt a tsz közös vagyonának értéke 48 361 000 forintról 53 199 000 forintra növekedett. Az összes bevé- ,tel az előző évi 39,1 millió forintról csaknem 41.6 millió­ra nőtt. Az egy munkanapra jutó kereset az előző évi 81 forint helyett elérte a 88 fo­rintot, s egy tag átlagos évi jövedelme megközelítette a tsz-ben a 22 500 forintot. A tsz dolgozóinak ilyen része­sedése mellett 2.7 millió fo­rint jutott a fejlesztési és 350 000 forint a szociális, kul­turális alapra, s további 842 000 forintot tesz ki az egyéb tartalékolás. Füstölnek a vényi«fék Mintha március lenne, olyan kép tárul mostanában a látogatók elé Hegvalján. Még csak február elején já­runk. de a kordonon szőlő- táblák mindenütt meneleve- nedtek. Nagy csapatokban dolgoznak az állami gazda­ság szőlőmunkásai a Somos-. Paizos-, Kincsem-, Meszes- riűiőkben s ugyanígy a her­cegkút! Rrnnénv Tsz tagjai ’s a hosszú-hegyi <sz.6'őf«lde- Hi, Csaííog az olló, halom­c —' ■■",—q 1 — -.If barrpill, '•c-iqCT venyigék a sorok vé­lt '; Üiahban évek óta több- pvire asszonyok, lányok vég­yOr q -TSÍ ,“1 r K „q „ metszést. alig akad köztük néhány férfi mutatóban. Pedig ré- per is Ylnqzetes férfimunka r " * metszés, mostanában r m ügyesen. ?»' ' --»élik a metszőollót a A szerencsés tizenhárom Gépesítés, új technológiák az aszalói Szabadság Tsz-ben ig nagyobb károsodás r’ 1,1 vészelték át a telet a 1Ősszel jól beértek a V5V-’ k, mintaszerűen lehet me"* ' 'okítani a kordonkaro­kat,. * '«fejeket. A róluk le­kerülő venyige, amely vala­mikor a szegényemberek tü­zelője volt, ma már senki­nek sem kell, nem érdemes hazahordani. így hát halom­ba rakják és elégetik tk- j.) Az elnököt és a föagronó- must nagy munkában talál­juk. Talán nem is nagyon haragszanak a rövid zava­rásért. Jólesik felegyenesed­ni az íróasztal mellől, ahol eddig papírok, kimutatások, .számhalmazok fölé görnyed­tek. De azért kezük ügyében marad a sok papír, az író­szerszám. Ezt a papírmunkát szíve­sen végzik minden közös gazdaságban, különöse-; ott, ahol némi előrelépésről ad­hatnak számot a zárszám­adáson. A készülő zárszám­adási beszámoló Ül, az asza­lói Szabadság Tsz-ben is eredményesnek értékelheti az elmúlt gazdasági évet. Novák Bertalan, a tsz el­nöke és Turnyászky Ferenc föagronómus nem először készítik így, együtt az évi számvetést. Mosolyogva mondják, hogy a tsz megalakulásától, pon­tosan tizenharmadik eszten­deje dolgoznak együtt, s hoz­záteszik; egyikük sem babo­nás, szerencsésnek tartják ezt a tizenhármat. Érdeklődésünkre, hogy el­sősorban mit sorolnának az elmúlt gazdasági év pozití­vumai közé, mindketten a növénytermesztés állandó­sult, jó termésátlagait emlí­tik. Búzából 16.5. árpából 15,8 mázsát termeltek hol­danként, s kukoricából a ter­vezett 17 helyett sikerült 26 mázsás átlagtermést elérni­ük. Ez az utóbbi eredmény persze még korántsem a csúcs, de végre sikerült meg­törni a jeget. A 19 fajtával folytatott kísérleti termesz­tés. s természetesen a kenti- zálás, a gépasites tette le­hetővé ezt a fontos előrelé­pést. Az eredmények közé so­rolják azt is, hogy sikerül gépekkel, az áUatteiiyésztés- ben pedig korszerűbb tech­nológiával pótolni az állan­dóan csökkenő munkaerőt. A növénytermesztés gépesítése például olyan jól sikerült, hogy még a szomszé­doknak is bőven tudtak gépi segítséget nyújtaná Jó úton jár a növényter­mesztés szerkezeti megvál­toztatása is. Könnyebb, töké­letesebb a gépesítés, mert kevesebb növénnyel dolgoz­nak. A fő célkitűzés: azt ter­melni, ami a gazdaság szá­mottevő állattenyésztését szolgálja. A vegyes hasznosítású szarvasmarhá-á'lománynúl elsősorban a hizlalásban ér­tek el jó eredményeket. A vágóállat zömét exportra ér­tékesíthették. Saját erőből folyamatban van az állati fé'őhelye.k. az istállók korszerűsítése. Nem is túl nagy ráfordítással a régi épületekbe is bevezethe­tik az új technológiát. Mielőtt isméi a papírok.fö­lé hajolnának, búcsúzás előtt még azt is elmondják, hogy a szorgalmasan dolgozó tag­ság jövedelme, az előző év­hez viszonyítva, mintegy 4 százalékkal . emelkedik az idei .zárszámadáson. (P. s.) Malac-starter A Lajta-hansági Állami Gazdaság együttműködési szerződést kötött a Phvlaxia Oltóanyag és Tápszertermelő Vállalattal, amelynek értel­mében a Phylaxia, az eddig általa gyártott sertéstápszer, az úgynevezett „malac-star­ter'’ reeeptúráját és forgal­mazási jogát átadta a gazda­ságnak. A gazdaság az Or­szágos Takarmányminősítő és Ellenőrző Felügyelőség enge­délye alapján megkapta a gyártási jogot, és takarmány­gyárában hozzáláthattak a kiváló sertéstápszer előállítá­sához. A különböző vitamino­kat tartalmazó alapanyagot a Phylaxia bocsátja a gazda­ság rendelkezésére. A takar­mánykoncentrátumból a gaz­daságban az idén 500 vagon­nyit készítenek, amivel mint­egy 350 ezer malac fejlődé­sét segíthetik elő. Időjósok és meteorológusok Előadás a TIT Kazinc/v-klubjában ÉRDEKES rendezvénnyel kedveskedett a miskol­ciaknak pénteken este a TIT miskolci Kazincy- klubja. A meteorológus és a néprajzkutató számolt be az időjóslás népi és tudományos módszereiről, hagyományai­ról, perspektívájáról. Dr. Szabó Lajos taktasza- dai néprajzkutató — akinek hamarosan 400 oldalas tudo­mányos munkáját jelenteti meg az Akadémiai Kiadó — elmondta: időjóslással már a bibliai ember is foglalkozott. A magyar nép körében is ős­idők óta forognak közszájon és szállnak nemzedékről nemzedékre időjárási szen­tenciák. Ki ne hallott volna például arról: milyen janu­ár első 12 napja, olyan lesz az év 12 hónapja. A Tisza és Takta mentén még ma is legalább 30 kü­lönböző „megbízható” időjel­zőt ismernek az öregek. Ilyen — többek között — a piros naplemente, a Hold udvara, vág}’ a sűrű csillagos ég. Is­mernek és számon tartanak időjósló madarakat, állatokat. Varjú, ha fa hegyén ül, hideg jő. esőt jelez a porban fürdő veréb, csoportosan vonuló hangya, de az is, ha hallal álmodunk. ­Hogy mi errői a tudomány véleménye, azt dr. Barátit Józseftől, az Országos Mete­orológiai Intézet Miskolcról elszármazott igazgatójától tudtuk meg. ' A tudomány hitelt érdem­lően bebizonyította: a népi időjóslás sok esetben ugyan nem állja meg a helyét, de gyakori az ellenkező példa is. Ám ezek a pozitív példák fi­zikailag magyarázhatók. A tudomány elismeri: az állatok, a madarak és a ro­varok jobb időjósok az em­bernél, csupán az a baj, hogy nem tudják velünk kö­zölni ismereteiket. A tudományos meteoroló­giát ma már kompute­rek, 1967 óta műholdak, a Föld egész területére kiter­jedő nemzetközi együttmű­ködés, matematikusok és tu­dósok „hada” segíti. Az elő­rejelzést hazánkban az or­szág 19 pontján felállított ál­lomások. a szovjet és ameri­kai műholdakról óránként vett fényképes tájékoztatók, rádiószolgálat. radarhálózat stb. segítik. Az országos me­teorológiai szolgálat 409 szak­embere dolgozik azért, hogy a tudományos meteorológiát hazánk és a nemzetközi ösz- szefogás szolgálatába állít­suk. A beszerzett adatokat Budanesten magvar gyártmá­nyú komputer dolgozza fel. amely másod Dercénként 25 ezer matematikai művelet el­végzésére képes. A jövő: két új komputer s ezzel eevütt fontos szereDkör a nemzetkö­zi előrejelző fővonalban. Ugyancsak a közeljövő ter­ve: Baranyában meteoroló­giai rakéták „bevetése” a ma még gyakran súlyos jég­verést okozó viharfelhők el­len. MIT JÓSOL az Országos Meteorológiai Intézet febru­árra, márciusra? A decem­berben korán jött tél, majd a januári szokatlan enyhe időjárás után csapadékos, „normális” februárt és már­ciust várhatunk. Amikor a hallgatók közül valaki meg­kérdezte. hogy ez a csapadék vajon hó vág}’ eső lesz-e, dr. Barátit József derültséget keltő válasza ez volt: amenv- nyiben a hőmérséklet nulla fok alá süllved. hóra. egyéb­ként esőre számíthatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents