Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-28 / 49. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. febr. 28., szerda A MŰVÉSZETI közízlés formálásában országos elis­merést vívott ki a tokaji mű­vészetbarátok köre. A tavaly „Kiváló együttes” címmel ki­tüntetett kör tagjai értékes művészeti közéletet alakítot­tak ki a nagv múltú törté­nelmi településen a tokaji nyári művésztelepen alkotó képzőművészek részleges tá­mogatásával. A művészet, fiatalon elhunyt, egvkori ve­zetőjéről. Zilahy Gvörevrő! elnevezett kör — a kezdőbe­tűs rövidítésével közismert ZMK — hat esztendő alatt, 5gényes rendezvénysorozatok­kal Észak-Magyarország egyik művészeti központjává tette Tokajt. Bár a nagyköz­ségben nem volt állandó ott­hona a közművelődésnek, a művészeti rendezvények szá­mára mindig biztosítottak helyet, rendszerint a helytör­téneti múzeumban, vagy a pártbizottság székhazának nagytermében. A közelmúlt­ban új pártház épült Tokaj­ban. A korábbi székhazat a köz óhajának megfelelően, művelődési otthonná alakí­totta át a nagyközség taná­csa. A közművelődés új ottho­nának felavatásával vette kezdetét a Tokaj alapításá­nak 900. évfordulójára emlé­keztető ünnepi rendezvényso­rozat. Hétfőn este nyitotta meg kapuit a tokaji művé­szet kedvelői előtt a művelő­dés állandó háza. Az avató­ünnepségen Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára mondott közvetlen hangú megnyitó beszédet. Méltatta a tokaji művészet- barátok közhasznú, önkéntes szolgálatát. A művésztelepen kívül megemelkedett a ta­valy országos visszhangot keltett tokaji írótábor jelen­tősége is. Hangoztatta, hogy a művészetbarátok körének induló rendezvényei méltó­képpen illeszkednek a 900 éves Tokaj ünnepi program­jába. A művelődési ház melletti két termében nyílt meg az állandó Tokaji Galéria első, gyűjteményi kiállítása. A mintaszerűen rendezett kiál­lításon a képtár máris gaz­dag anyagában 47 festmény és grafika látható. Nagyobb részyk a tokaji művésztele­pen készült, s hegyaljai té­májú, ihletésű alkotás. Jól egészítik ki ‘ezt a tematiku­sán csoportosított anyagot azok a más jellegű képek,' amelyeket az ország külön­féle vidékén élő, de Tokaj­ban is kiállító művészek adományoztak a galériának. A TOKAJI képtárat Bánsz- ky Pál művészettörténész mutatta be a közönségnek. Hangsúlyozta, hogy a képtár fontos társadalmi szerepet tölt be az ízlésnevelésben, mert az eredeti művek vará­zsát. hatását nem pótolhatják a legjobb technikai közvetí­tőeszközök sem. A Tokaji Galéria értékes anyagával rangos helyet foglal el a mű­vészeti közgyűjtemények so­rában Az élő képtár köze­lebb hozza annak lehetősé­gét is. hogy Tokajban necsak nyári, hanem állandó jellegű művésztelep működjék B. J. Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat Miskolc. alkalmaz: gépésztechnikusi végzettséggel és 1—2 éves gyakorlattal rendelkező dolgozókat minőségellcnőrl munkakör betöltésére. Bérezés megegyezés szerint. 44 órás munkahét, páratlan heteken szabad szombat. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. Miskolc. Besenyői u. 10. szám. A Nyíregyházi Építőipari Szövetkezet tipizálás miatt íelaiánlia megvételre az alábbi típusú munkagépeket E—153-as szovjet gyártmányú exkavátor, / FRAK B—1-es rakodógép. felajánlja továbbá Panther autódaru szabad kapacitását rövid, illetve toronygémmel. A munkagépek megtekinthetők, illetve a daru megren­delhető- Nyíregyházi Építőipari Szövetkezet. Nyíregy­háza. Selyem u. 45. szám alatt. Vállalatok, figyelem! 20 tonna teherbírású autódarunkra bérmunkát vállalunk Felvilágosítást ad Rónai László 13-801, 13-802, 13-803 telefonon. Cementipari Gépjavító. A VÖLGYBEN Tóth Imre rézkarca Hét szakmához tartozó 112 mun­kásszálláson vizs­gálták meg Borsod megyében a Ró­nai Sándor Művelődési Központ mun­katársai, miként élnek a dolgozók, mi­lyen a kulturális ellátásuk, általában milyen kulturális nevelő munkával ta­lálkozunk ezekben a közösségekben. A vizsgálódás bányász, építő, mezőgazda- sági, postás, vasas, vasutas és vegyész munkásszállásokra terjedt ki. Érdekes képet kaptunk már mindjárt a munkásszállások kategorizálásánál, és a szálláslakók megoszlásának vizsgála­tánál. A szállásokat 6 kategóriába osz­tották, de első kategóriába tartozó mindössze kettő adódik. Ezek a Tiszai és a Borsodi Hőerőmű kezelésében van­nak. Viszont a mezőgazdasági dolgo­zók 52 munkásszállása közül 32 a leg­rosszabb, a hatodik kategóriába tarto­zik Igaz ezeken viszonylag kevesen él­nek. szám szerint 257-en. Munkásszál­láson él Borsod megyében 8550 dolgo­zó, de ebben a számban nincsenek még benne a Leninváros térségében megkez­dődött építkezések dolgozói. A vizsgálódás adatai szerint a mun­kásszállások körülményeit, hangulatát az ott lakók 73 százaléka jónak vagy elfogadhatónak tartja, nagyon jónak mindössze 7 százaléka, de az egészen belül a vasas üzemi szállóknál 23 szá­zalék igen elégedett a körülmények­kel. Kifogásolják a dolgozók, hogy a gazdasági és a szakszervezeti vezetők nem látogatják meg őket. Ez a panasz általános. A bányászok keveslik a mű­velődési lehetőségeket, napi háromszo­ri meieg ételt kérnek, friss kiadású könyveket a könyvtárakba. Az építők­nél több helyen a melegvíz-ellátásra, a fűtésre van panasz, máshol a szál­lás vezetőjének magatartására. A me­zőgazdasági dolgozók igényei szeré­nyek, rádiót, televíziót, s könyveket kívánnak. A vasasok több művelődési, szórakozási lehetőséget, egyes helyeken az elavult berendezések kicserélését. A különböző jogos kifogások orvoslása fontos és sürgős tennivaló, mert a mun­kásszálláson élőknek 37 százaléka csak kéthetenként vagy még ritkábban jár haza. s így nagyrészt a szállás jelenti számára az otthont. Figyelembe veen­dő az is, hogy 53 százalék egy-öt éve lakik a szálláson, de a bányászok kö­zött 17 százalék 16—20 éve, 6 százaléka pedig több mint 20 éve él ilyen kö­rülmények között. A szálláslakók 57 százaléka 30 éven aluli fiatal és ez, kü­lönös tekintettel az ifjúsági törvényre, fokozottabban megköveteli a szociális és kulturális gondoskodás növelését, a művelődési és sportolási lehetőségek bővítését. A szálláslakók 25 százaléka nem ren­delkezik 8 általános iskolai végzettség­gel sem. Ijesztően magas ez az arány a vasutasoknál — 53 százalék —, vi­szont a vegyészeknél mindössze 6 szá­zalék. Ugyanitt 33 százalékos a közép­fokú és 12 százalékos a felsőfokú isko­lai végzettség. A 30 éven aluli fiatalok 5,8 százalékának nincs meg az általá­nos iskolai végzettsége. Az állami ok­tatásban való részvételre kevés a haj­landóság, viszont igen sokan tanulnak középiskolán és néhányan felsőfokon is. Elsősorban a vasutas, bányász és az építő szakmákban kell a felnőttokta­tásban való részvételt szorgalmazni a felmérés szerint is. Szorosan összefügg az iskolázottsági, kulturáltsági szinttel a vallásossággal kapcsolatos néhány adat. A megkérdezettek 51 százaléka vallásosnak, istenhívőnek, idealista vi­lágnézetűnek vallotta magát, a 30 éven aluliakon belül ez a számadat 46 szá­zalékos. Különösen szembetűnő ez az építőknél. Ezek a számadatok az ideo­lógiai munka jelentős fokozását teszik indokolttá. Megvizsgálták, milyen a munkásszál­lások közművelődési ellátottsága is. A területi jelleggel működő művelődési intézmények tartoznak szolgáltatásokat adni a szállásoknak, egyes munkásszál­lóban önálló közművelődési lehetőséget is biztosítottak. A művelődés tárgyi feltételei általában adottak, csaknem mindenütt van klubhelyiség, könyvtár, televízió, rádió. Nagy erőfeszítések tör­téntek a szálláskönyvtárak létrehozá­sára. Egy szálláslakóra 9,5 kötet könyv jut, ami igen magas, s a lakók 40 szá­zaléka beiratkozott olvasó. A legered­ményesebben az építő, a vasas és a ve­gyész szakmák szálláskönyvtárai mű­ködnek. a bányászoknál néhány könyv­tár felújításra szorul. A televízió és a rádió a legnépszerűbb önművelődési forma. Hiba viszont, hogy sok helyütt a nyugodt tv-nézés, vagy rádióhallga­tás nem biztosított és a meghibáso­dott készülékek javítása is hosszadal­mas. Rpairl&'/prpcpL az ismeretterjesztő IICIIUSAl I Esett előadások, egyes he­lyeken kihelyezett munkásakadémiai tagozatok is működnek. Hasonlóan rend­szeresek a bányász, az építő, a vasas, a vasutas és a vegyész szállásokon az irodalmi műsorok. Nagyobb szállásokon játékfilmet vetítenek rendszeresen, de a rövidfilmek bemutatása is sokfelé al­kalmazott módszer az ismeretterjesztő előadásoknál. A Miskolci Szimfonikus Zenekar évi nyolc alkalommal ad díj­mentesen hangversenyt a BÁÉV mis­kolci munkásszállásán. Gyakran szere­pelnek kiállítások is a szállók klub- helyiségeiben. A bányászoknál sokéves gyakorlat a körműsorok szervezése. Rendszeresen látogatja a szállásokat a Rónai Sándor Művelődési Központ is különböző műsorokkal. A rendezvények látogatottsága változó. A legnagyobb ér­deklődést az építők és a vasasok tanú­sítják. A legkisebb az érdeklődés a vasutas és a mezőgazdasági dolgozók körében. A különböző művelődési és szórako­zási lehetőségek kihasználásának sor­rendjében megyei összesítésben első he­lyen a televízió, másodikon a rádió, harmadikon a könyv és az újság szere­pel. Örvendetes, hogy a kártya csak az utolsó, a tizedik helyet foglalja el. Természetesen van ettől eltérés is, mert például a vasutasoknál az olvasás csak a kilencedik helyen van, míg a kártya a negyediken, a vegyészeknél viszont az olvasás a második helyen. Sajnálatos, hogy a szálláslakók a lakóhelyükön töl­tött kevéske szabad időt is célszerűt­lenül használják fel. A falmnrnc általános tapasztalatai lei lucres között szerepei. hogy a szálláslakókkal mint gazdasági, tár­sadalmi, politikai kategóriával az el­következendő évtizedekben éppúgy szá­molni kell, mint a bejáró dolgozókkal. Többet kell, hogy a vezetők is talál­kozzanak velük, és feltétlenül szüksé­gesnek mutatkozik a szállásokon élők műveltségi állandónak, érdeklődésének, szabad idő felhasználásának mélyebb felismerése, a szállások körülményei­nek, kulturáltságának, ellátásának eme­lése. És ismételten utalnunk kell az if­júsági törvényre és a szállásokon élő fiatalok nagy számarányából adódó fel­adatokra. (bm) Cserépfaluban hangulatos klubesten emlékeztek meg Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójáról. Az est fénypontja a vetélkedő volt. Ki tud többet Petőfiről cím­mel rendezték meg. A kö­zönség lelkes tapssal jutal­mazta a benevezettek helyes feleleteit. A műsor Petőfi- dalokkal fejeződött be ... A leninvárosi, 106-os szá­mú Szakmunkásképző Inté­zet. irodalmi színpada egy­órás Petöfi-müsorra készül. A bemutató márciusban Ipsz. Az intézet rádiójában pedig egy. hat előadásból álló so­rozatot indítanak március iá­én. A költő életét, rriűveit is­mertetik ... «­Ilyen, s ehhez hasonló tar­talmú levelek szinte napjá­ban érkeznek. Meghívók is. amelyek kiállításokról, vetél­kedőkről hozzák a hírt. Isko­lákból, művelődési házakból jönnek, s arról tudósítanak, hogy megemlékeznek, meg­emlékeztek nagy költőnk szü­letésének 150. évfordulójáról. Annak idején sokan fi­gyelték döbbenten a televízió Petőfi emlékét kutató soro­zatát. Lehetséges, hogy ily messze ért volna tőlünk az. akit az irodalomtörténet — nemcsak a magyar, hanem a világirodalom története is — fénylő üstökösként tart szá­mon a költészet egén? S nemcsak a költészetén, ha­nem ott Is. ahol az embersé­get. az eszméket mérlegelik. Jönnek a levelek, a tudó­sítások . . . Petőfi-ünnepséget rendeztünk, kiállítást nyitoi- tunk. vetélkedőt, tartottunk, szavalóversenyen vettünk részt, beneveztünk egy pá­lyázatra ... Szemünk előtt látjuk még a hanyag vállrándítást: meg­hiszem. hogv ismerem. Itt lakik a szomszédban. De a nevén kívül semmit, sem tud, egyetlen egv verseimet sem. A dokumentumsorozat kér­dezettjei közül mindenki tudta a nevét, sokan többet is. de sokan semmi mást. Ho­gyan halt meg? Azt már ke­vesebben, megdöbbentően ke­vesen, még a fiatalok közül is. Pedig ez esetben — még ha legenda is övezi halálát — ez nem pusztán életrajzi adat. Az évforduló kötelez. Az évfordulók köteleznek. Ez esetben arra, hogy ismerjük meg, hogy újra ismerjük meg. A költőt, az embert, a fiatalon ellángolót. a fiatalon elégőt... Hisszük azonban. hogy ennyi, csak ennyi: kevés. Petőfit nem elég ismerni, szeretni is kell. Szeretni és megszerettetni. Középiskolai magyar taná­rom jut eszembe. Sokan vol­tunk az osztályban, akik nem szerettük Adyt. S 6 úgy közeledett hozzá, s hozzánk — szabad teret engedve a vitának — végül az is „le­nünket. Mert Adyt sem lehet nem szeretni Pe­tőfit még kevésbé. Mert ö igazán mi vagyunk, megál­modott szabadsága a mi sza­badságunk. eszméi a mi esz­ménk. s érzései is a mipink. Ogy kell szeretni, ahogy önmagát szereti az ember. Bennünk él tovább. Az üs­tökös pályája csak a szívek­ben érhet véget. Az irodalomtörténet mérle­gel és helvére tesz. De a be­tű holt marad, ha bennünk nem él tovább. A magyar költészet legna­gyobbika — így fémjelzi az irodalomtörténet. Szávitven évvel ezelőtt született. Szeretni és megszei-ettetni: ez a jubileum legnemesebb feladata. A megemlékezések, a vetélkedők, a kiállítások sokat segítenek. De a meg­szerettetést. azt valahol még­is az irodalomórán kell meg­kezdeni Csutorás Annamária Szeretni és megszerettetni győzött” A művelődés új otthona Tokajban Munkásszállások, művelődés

Next

/
Thumbnails
Contents