Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-28 / 49. szám

1973. febr. 28., szerda GSZAK-MAGYAR0R5ZAG 3 A folyékony accl a kokil- lékbau válik önteccsé. -117 métermázsa súlyú, fél négy­zetméter alapterületű, 2 mé­ter magas hasáb, ame­lyet — átmeneti tárolás után — úgynevezett mélykemcn- eékbo raknak. Földgáz lángja hevíti fel a vörös Izzásig, az­tán hatalmas daru viszi a blokkhcngcrhcz. A most még gőzgéppel meghajlott henge­rek között engedelmessé vá­lik a félelmetes erejű, izzó fém. Hosszúra nyújtják, mé­retre formálják, majd a fi­nomhengerműben kötözödró- tot, betonacélt, különféle idomacélokat készítenek be­lőle a gépsorok. A mélykemencék az acél­mű öntőpódiuma mellett so­rakoznak. Mint a tűzhelyre rakott edényeken, ha készül a vasárnapi- ebéd, mindegyik kemencén fedő van — a nyí­lásokon színes lángnyelvek csapnak ki, teszik pokolivá a hőségei. Fent, párhuzamos síneken három daru rója végtelen út­ját a kemencék és a blokk- henger közölt. Hosszú karja a kemencébe nyúl, széttár­ja tüskés acéllenyereit, meg­markolja az öntecset, kieme­li, aztán másik karjával visszateszi a fedőt és elszál­lítja terhét. — Előfordult már, hogy kicsúszott az öntecs az eme- lőpoíából? — kérdezem Ma­joros Károly forrasz tártól. — Nem is egyszer. Ha ko­pott a befogó pofa, vagy fer­dén fogja meg a blokkot, le­zuhan a hatalmas teher. Balesetet, nem okozhat, mindenki távol van tóle. Már csak a hőség miatt is. Ami­kor kiemelkedik és vakító fénnyel árasztja el az ön­tecs a csarnokot, pár pilla­natig. nyolcvan fokra szökik fel körötte a levegő. — Nyolc óra alatt 260—270 öntecset adunk át a henger­sornak — mondja ifj. Csák Pál brigádvezető. — Néhány napja új rekordot állítottunk fel, 296 önteccsel. Gondolom, érthető, ha „begurulunk” a legkisebb üzemzavar miatt is. Dányi Viktor forrasztár veszi át a szót: — Értéke van itt minden másodpercnek. Amikor bejö­vünk, első dolgunk megnéz­ni, mennyit termelt az előző műszak. Ha 290-et, mi 291- et akarunk termelni. Mindig legalább eggyel többel, egy- gyel jobbat. Ez a lényege a brigádok közötti rivalizálás­nak. Az újabb rekord a 300 ön­tecs lesz. Négy brigád dol­gozik érle a mélykemeneék- nél. Egyenként 82 tagú kol­lektívák. Az Ernst Thälmann nevét viselő csoporttal be­szélgettünk. — Rólunk kevés szó esett a múlt év decemberében. Az acélmű martinászaira figyel­tek,, ők csapolták az.egymil­lió tonna acélt. Persze, mi is örültünk a sikernek. Jó lett volna, ha szót ejtenek arról, hogy amennyivel töb­bet csapolt az acélmű, mi annyival több öntecset szál­lítottunk. Az elismerésből természe­tesen nekik is jutott. Az ÓKÜ-ben 72-ben az átlagos­nál jóval nagyobb összeget fordítottak béremelésre. A Thülmann-brigád gyérrész- legében például átlagosan 6,7 százalékkal kerül több a bo­rítékba, mint korábban. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának tavaly november 14— 15-i határozata alapján — a vállalati bérfejlesztésen kí­vül — átlagosan 300—350 fo­rinttal lesz magasabb az. óz­di kohászok, hengerészek bé­re. Majoros innen van még a harmincon. Nőtlen. Havi fi­zetése háromezer forint. Szakmunkás. Kétszer járt Moszkvában, egyszer az NDK-ban és Ausztriában. Júliusban a jugoszláv ten­gerpartra megy új motorke­rékpárjával. Munkája nehéz; kitartást, szívósságot követei. Szereti mégis. A nagy létszámú b?-i- gád csaknem minden tagja kettő-három évtizede dolgo­zik a durvahengerműben. Ragaszkodnak az izzó acél­hoz, látványa az ő részük­re a megnyugvást, a munka biztonságát jelenti. Ez a moz­gatója a gépezetnek is. A lai­kus számára összevisszaság. Ismerőjük azonban tudja; egyetlen értelmetlen lépésük, egyetlen fölösleges mozdula­tuk sincs. Tisztelik egymást; a forrasztár a vörösen izzó acélt, az acél a forrasztört. Engedelmessé válik az értő kezek munkája nyomán. Magyar Tibor Kép: Strohjnayer L. Minden negyedik doiiár... a szarvasmarha-tenyész­tés jelentős szerepe közismert népgazdasá­gunkban. Nagy gazdasági je­lentőségét bizonyítja, hogy ez az ágazat adja a mezőgaz­daság bruttó termelési érté­kének 13—14 százalékát, míg az állattenyésztés termelésé­ből mintegy 30 százalékkal részesedik. Minthogy az el- műit esztendőben a termelés szerkezete ismét közelebb került, a fogyasztói igények­hez, javult a fogyasztás ösz- szetétele is. Az egy főre ju­tó, állati eredetű fehérjefo­gyasztásnak ma már mintegy 40 százaléka a szarvasmar­ha-tenyésztés termékeiből származik. Az utóbbi két-három év­ben azonban az egyik olda­lon növekszik a hazai fo­gyasztás, nőnek az export­igények, a másik oldalon vi­szont a termelés csökken. A megyei pártbizottság legutób­bi ülésén, mezőgazdaságunk elmúlt évi munkáját értéke­lő összegezésben elhangzott: az állattenyésztés helyzete Borsodban sem javult meg­felelően. Legtöbb probléma nálunk is a szarvasmarha­tenyésztésben jelentkezik: az állomány és hozamai ala­csonyak, az eddigi intézke­dések csak részleges eredmé­nyeket hozlak; még nem si­került megállítani a Háztáji tehénállomány csökkenését, továbbra is alacsony a tej­termelés; nem kielégítő a szarvasmarha-telepek építé­sének üteme, ugyanakkor a felépült telepek férőhely-ki­használása is alacsony. Ezek a gondok. Az állattenyésztés, ezen be­lül is a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztése központi célkitűzés volt és az is ma­rad hosszú időn keresztül. Az életszínvonal-politika alap­elveit követve elsődleges fel­adat a lakosság minél jobb ellátása. Nyersanyagokban szegény ország vagyunk, ezért fonlos a nemzetközi gazdasági tevékenységünk is, amiből mindig jelentős részt vállalt élelmiszer-gaz­daságunk. Csak egy példa: külkereskedelmünk, minden negyedik dollárját, a vágó­marha-export adja. Ezért te­liéi a belső fogyasztás javí­tásán kívül továbbra is el­sődleges cél az exporttevé­kenység fokozása, amire a nemzetközi piacon egész éven át jó lehetőségek van­nak. Az említett párlbizottsági ülés vitájában is elhangzott: a szarvasmarha-tenyésztési kormányprogram sikerének alapjait jórészt ebben az esztendőben kell lerakni, ugyanakkor a sertéstenyész­tésben elért magas színvo­nal megtartásán és minősé­gi javításán is fáradozni kell. Az új felvásárlási árak rendkívül kedvezőek, ugyan­akkor érdek, hogy minél na­gyobb exportmennyiség ke­rüljön a nemzetközi piacra is. Megyénkből az elmúlt év­ben a tanácsi szektorból mintegy ezer darabbal több, magasabb minősítésű élő- marhát exportáltak, és az idén is megvan a reális alap­ja, hogy fokozzuk az export- szállításokat,. M indezeken túl a szarvas­marha-tenyésztés fej­lesztése a gazdaságpo­litika egyik központi kérdé­se. A hatékonyság javítása, a tejhozam növelése, a ház­ié ji tehénállomány csökkenő irányzatának fékezése, a nagyüzemek tehénállomá­nyának növelése a fejlesztés alapvető feltétele. A szarvas­marha-ágazat fejlesztésére le­hetőség és szükség van, a to­vábbiakban tehát a hús- és a tejtermelés jól átgondoll. különválasztására, szakoso­dására. kell a figyelmet for­dítani. O. M. Taifolyan személyzeti ügyintézőknek Az Encsi járási Pártbizott­ság egy korábbi határozata nyomán 15 termelőszövetke­zetben megvizsgálták, hogy a személyzeti ügyintézők mi­ként látják cl feladatukat, ismereteik megfelclőek-c. A tapasztalaink azt bizonyítják, hogy a személyzeti munka nem mindenütt megfelelő, a személyzeti ügyintézők to­vábbképzése időszerű. A já­rási pártbizottság szükséges­nek látta, bogy tanfolyamra hívja meg a járás termelő­szövetkezet cinek személyze­tiseit. A kéthetes tanfolyam március 5-én kezdődik Telki­bányán, szervezését a Putno- ki Mezőgazdasági Szakközép- iskola vállalta. Alaphiany után nyereség A Dél-borsodi Tsz-szövet- ség nagy gondot fordít a té­li oktatási idény alapos ki­használására. Az idei télen, az előző éveknél is több tan- folyamot és színvonalas elő­adást rendeztek a tsz-ek ve­zetői. különböző oeosztású dolgozói számára. Már eddig 2 főkönyvelői és 1 főagronó- musi téli továbbképző lu,n- folyamol, a tsz-vezetöségi ta­gok részére szervezett okta­tást bonyolítottak le. Ma, február 28-án, szerdán a Dél-borsodi Tsz-szövetség területén dolgozó tsz-elnökök részére kezdődik magas szin­tű téli előadássorozat. Ma, szerdán Moharos József, a TOT alclnöke, március 1-én, csütörtökön dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank el- nökhelvettese. 2-án. pénteken dr. Szikszai Béla, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osz­tályának alosztályvezetője, 3- án. szombaton pedig Vaskó Mihály, a megyei pártbizott­ság titkára tart érdekesnek ígérkező előadást a tsz-elnö­kök számára. Március 1-én, délután dr. Horváth Sándor, a Magyar Mezőgazdaság fő­szerkesztője. majd 2-án. pén­teken délután Faragó Károly, a Borsod megyei Tanács osz­tályvezetője tart konzultá­ciót a tsz-szövelség téli to­vábbképzőjén. A leninvárosi egyedi nagy- beruházások egyre inkább az országos figyelem középpont­jába kerülnek. Különösen vonatkozik ez az olefinüzem építésére. Mérföldkőnek számit az olefinmű építésében érdekelt huszonhét tervező, építő és szerelő vállalat szerződéskö­tése, amely a magyar—szov­jet kooperációban megvaló­suló beruházás határidőre történő befejezését segíti elő. Már önmagában az a tény, hogy huszonhét Igazgató és szb-titkár a helyszínen is megismerkedett az épülő Ipari objektummal, külön is figyelemre méltó. A szocialista szerződés lét­rejötte igen jól érzékelteti az olefinmű nagy népgazdasági jelentőségét. Tagadhatatlan, ilyen hatalmas beruházásnál, főként, ha figyelembe vesz- szük az építésre, szerelésre rendelkezésre álló igen rö­vid időt (ugyanis az üzem­nek a jövő év végére már termelnie kell), temérdek gond, probléma merülhet fel, amelynek megoldásához , nem minden esetben elegen­dő egy rendelkezés vagy toll­vonás. Sokkal inkább szükség van a megértésre, a vállala­tok közötti jó munkakapcso­latokra, összhangra, jószán­dékra. y : • twwfy.w»» *• * V Jf ••••• •• ■ »: . . i :-A- - a Folyam a (osan érkeznek a nyugatnémet Linde cégiül vásárolt berendezések. Eddig már főbb mint tízezer tonna árui szál­lított le a kiiiföldi partner. A BOGÁCSI ÜJ ÉLET Termelőszövetkezet tagsága nagy várakozással tekintett az idei zárszámadó közgyű­lés elé. Érthetően, hiszen 1971-ben a termelőszövetke­zet alaphiánnyal zárta a gaz­dasági évet. Hogy mennyire rosszul mentek a dolgok, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy például 1971. decemberében igen nagy gon­dot okozott még az esedékes havi munkabér kifizetése is. Ilyen előzmények után csak a szanálás következhetett, amely utón a bank másfél millió forint hitelt folyósított az Üj Elet. Termelőszövetke­zetnek. Sok minden történt azóta! A közelmúltban megtartott közgyűlésen énül Nyeste István tsz-elnölc részletesen beszámolt. Többek között el­mondta, hogy a közel 30U0 holdas gazdaság múlt évi eredményei bizakodással töl­tik el a tsz-tagságét. Az egyik legjelentősebb sikernek azt tartják, hogy megszűnt, az alaphiány, s ez igen jó hatással van a tagság han­gulatára, munkájára. Az Új Élet Termelőszö­vetkezet tagsága 1972-ben tehát eredményes évet záré Nőtt a gazdaság közös va­gyona, amely a vezetőség be­számolója szerint meghalad­ta a 30 millió forintot. A mérleg szerinti eredmény az utóbbi egy év alatt: szinte a nulláról 3 millió 484 ezer forintra emelkedett, továbbá. az 1972. évi jövedelemből biztonsági alap címén a ter­melőszövetkezet közel két­millió forintot tartalékolt 1973-ra. Emellett természete­sen nőtt a tagság személyi jövedelme is. Az egy dolgo­zóra jutó részesedés az 1971; évi 20 347 forinttól szemben 1972-ben elérte a 22 500 fo­rintot. A zárszámadó közgyűlésen szó esett a gondokról, a fel­adatokról is, hiszen egy év alatt nem lehetett — még a legjobb akarat mellett sem — évek mulasztását helyre­hozni. így, a beszámoló is érintette az alacsony ter­mésátlaggal kapcsolatos prob­lémáival, amelyek még érez­tetik kedvezőtlen batasuKat. BIZTATÓ A JÖVÖK E néz­ve, hogy a termelőszövetke­zet vezetősége és a pártszer­vezet idejében felismerte a gazdálkodásban meglevő hiá­nyosságokat, és megtette a szükséges intézkedéseket. En­nek hatására az őszi búza vetését már időben és ió minőségben elvégezték, ugyanakkor növelték az egy holdra eső műtrágya-fel­használást is. Így ebben az évben már lényeges javulás várható a kalászosok és a ka pásn övények termésátlagát illetően. Ez már csak azért is említésre méltó, mivel a termelőszövetkezet árbevéte­lének nagyobb . hányada a növénytermesztésből Szárma­zik. L. L. A szerelési jellegű munkák beindulásával rendkívül zsú­folttá vált az olefinüzem te­rülete. Viszonylag kis terü­leten mintegy negyven épí­tő- és szerelőipari vállalat­nak kell teljesíteni a beruhá­zási programban szereplő feladatokat. Ebben az évben löbb ezer építő és szerelő dolgozik szinte egyidőben a beruházáson. A nagyfokú koncentráltság megköveteli, hogy a vállalatok szinte óra­mű pontossággal szervezzék munkájukat, s biztosítsák az előírt anyagokat. Csakis a munka során jelentkező problémák gyors, hatékony, a közös cél szem előtt tartá­sával történő megoldása, a megállapodások korrekt be­tartása vezethet eredményre. Sárospataki fiatalok lakásépítő szövetkezete A szövetkezetnek eddig. 57 tagja van, akik saját tulaj­donú lakást kivannak ma­guknak építeni. A tanács nagy segítséget nyújt a szö­vetkezeti tagoknak azzal, hogy teljesen ingyen, közmű­vesített telket bocsátott ren­delkezésükre. A telken 3 da­rab. több szintes épületet emelnek, s ezekben összcs.en 78 összkomfortos lakást ala­kítanak ki. Sárospa I ak lakásgondjai - nak enyhítését a városi ta­nács saját beruházású és szövetkezeti építkezéssel, OTP-beruházással és családi lakásépítéssel igyekszik elér­ni. Új kezdeményezésnek számít a városi tanács, a tár­sadalmi szervek és az üze­mek együttműködésével lét­rehozott Bodrog-menti Ifjú­sági lakásépítő Szövetkezet megalakítása. ■■ Bo£fácson is ei&reléptek Téli ' teváMépzés Szervezettség: eredményesség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents