Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-21 / 43. szám

ESzíAK-MAGYARGRSZAG

1973. február 21., szerda

„Ezt Csehov tette veíünk...”

Próbálják

a Gseresznyéskertet

A Miskolci Nemzeti Színházban egy jó hónappal

ezelőtt kezdték meg Csehov Cseresznyéskert című komédiájának próbáit. Az előadást Illés István rendezi, akinek ez egyben diplomamunkája is Lesz. A bemutató március 9-én lesz.

Hogyan készül a fiatal rendező — aki az elmúlt év novemberében a Viharos alkonyat nagyszerű színpadra állításával már bemutatkozott Miskolcon, — most Csehov interpretálására? 'Erről beszélgettünk vele a napokban.

— Egy jó hetet asztal mellett töltöttünk. Olvasással, szerepelemzéssel. Csehovnál a dialógus, mint ő maga is kifejtette, sokszor, ellentétes a cselekvéssel. A néző a játékot, a pergő cselekményt, a kicsinált játékot látja. Csehov szerint olyan játékot kell produkálnunk amilyen az élet, amelyben az emberek jönnek-mennek, esznek, ezt-azt tesznek, csinálnak, s így adódik a történés. Szta- nyiszlavszkij is rájött, hogy Csehovot nem lehetett már az ő korában sem régi hagyományos eszközökkel rendezni. hanem úgy kell darabjait színpadra állítani, hogy az egyes jelenetek a hétlcöznapiságot, a hétköznap is fellelhetőt adják vissza. A művész a valós életnek megfelelően legyen jelen a darab részletekben és ne valamilyen kicsinált életmozzanatot játszón. Természetesen Csehov jelenetei, illetve darabjai is konstruáltak, de mint Gorkij is meghatározta, Csehov darabjaiban semmi sincs, ami az életben ne lenne meg. Ezért tartottuk szükségesnek a többszöri szerepelem- zést. a többszöri olvasást, mert előbb meg kell keresnünk a darabban a szavak, a szöveg mögötti életvalóságot, és megtalálnunk az interpretálásnak azt a módját., hogy ezeknek a szavaknak a hatásmechanizmusa eredményéként szinte pillanatonként szisszenjen fel a nézőtér.

— Csehov darabjaival kapcsolatban van egy közfelfogás az eseménytelenségről. Az említett hatásmechanizmus így ellentmondásnak látszik.

— A csehovi eseményle- lenség szerintem teljes félreértés. Csehov nem dramatizálja az élelet, de minden pillanatában, darabjainak minden apró mozzanatában éles, feszes akaratok villódz- nak. Szereplői rácsodálkoznak esetleg a közeledő, vagy már éppen fejünk fölött levő katasztrófára, és élnek tovább. A dolgok ezeknek a csehovi figuráknak a fejek fölött történnek, eldiibörög- nek felettük a tragédiák s ők, mert ebből semmit nem vesznek észre, mert úgy folytatják életüket mintha misem történt volna, komikussá válnak. Csehovnál a komédia így értelmezendő és nem bohózati értelemben. És így adódik, hogy a látszólagos eseménytelenság valójában sűrű történéseket, tömör drámákat takar.

— Hetven évvel ezelőtt született a Cseresznyéskert. Elképzelései szerint, rendezői koncepciója alapján mit kíván ez a darab mondani a mának?

— Hivatkozhatnék arra, hogy. nagy klasszikusaink, Shakespeare. Moliére és mások és természetesen Csehov is olyan embereket állítottak elénk darabjaikban, akik és akiknek gondjai örök emberiek. S mint ilyenek évtizedek, vagy éppen évszázadok múltán is élnek és hatnak. De ezenkívül Csehov hallatlan finomsággal írta meg Oroszország korszakváltását. Két évvel az 1905-ös és 14

évvel az 1917-es forradalom előtt megadja a diagnózist mindannak a társadalmi kórnak, ami Európában lezajlik. A történelem színpadáról lelépő társadalom reális rajzával. és megmagyarázhatatlan erejű szuggeszlivitással tudja érzékeltetni a történés korának atmoszféráját, és sugallni, sejteni a már a kapuk előtt topogó új embert, e0y új társadalom képvise lőjél.

— Miskolcon 1962 óla nem játszottak Csehovot, A nagy klasszikusra kiéhezett a jó szerepekre vágyó színész., a színház és a közönség. Mit jelent fiatal rendezőnek ilyen várakozás mellett, különösképpen diplomamunkaként Csehovot rendezni?

— Kivételesen nehéz feladatot. De a színház igen sokat segített. Kitűnő színészi gárdát bocsátott a színházi vezetés rendelkezésemre. Úgy érzem, Csehov élet-' re keltéséhez, a csehovi figurák megjelenítéséhez kevés a színészi jó szándék. Művészi megérzés is kell hozzá. Én olyan színészeket kaptam a Cseresznyéskerthez, akikben ez az adottság megvan. Csehovra éhesen ültek le az olvasópróbán és hallatlan energiával dolgozunk már egy hónapja. Csehov, illetve a Csehov iránti tisztelet, a darabból áradó szellemiség formált jó kollektívát belőlünk. Érzékenyen figyeljük egymást próba közben és vigyázunk egymásra. A szereplőkhöz hasonló nagy ügyszeretetét, hasonló hozzáállást tapasztaltam a díszleteket tervező Wegenast Róbert és a 'jelmeztervező Hruby Mária -észéről is. Megnyugtató és boldogító így, ebben a kollektívában, ilyen hozzáállás mellett dolgozni. Úgy érzem, igy jó, így érdemes rendezni. S hogy ez az alkotó közösség létrejöhetett, ezt Csehov tette velünk.

(benedek)

A Bartók Béla Tsz két sikeres rendezvénye

A közelmúltban adtunk Íven a tsz szállítási és trak- forintos jutalmat vettek át a

hírt a borsodsziráki Bartók Béla Tsz gazdag zárszámadásáról, a nagyüzemi gazdaság sikeres útkereséséről, bátor, gyümölcsöző kezdeményezéseiről. A termelőszövetkezet napokban megtartott két rendezvénye bizonyítja, hogy nemcsak a gazdálkodásban, a termelésben, hanem a munkavédelemben és a kulturá- lódás területén is jelentős tényezője ez a gazdaság Bor- sodszirák és a környező községek életének.

Az első rendezvény egy KRESZ-vetélkedő volt, ametoros üzemének dolgozói, szocialista brigádjai vettek részt. A vetélkedőt 40 órás munkavédelmi és KRESZ- oktatás előzte meg. (Bárcsak minél több tsz követné ezt a jó példát!)

A vetélkedő győztese. Pla- nicska József 600, a további legeredményesebb versenyzők: Szekeres József, Gress Sándor, .lordi József és Lip- kovics Miklós 300—300 forint jutalomban részesültek. A tsz szállítási és traktoros üzemének három szocialista brigádjának tagjai nyolcezer

vetélkedőt követő kis ünnepségen.

A borsodsziráki művelődési házban lezajlott irodalmi és zenei est volt a Bartók Béla Tsz másik sikeres rendezvénye. A műsor irodalmi része Petőfi Sándorra emlékezett, majd a borsodsziráki és a szomszédok bold- vaj „Röpülj, páva” kórus ismert és helyi gyűjtésű népdalok, valamint kórusművek színvonalas előadásával szórakoztatta a nagyszámú érdeklődőt.

Szakíróolvasó

találkozók

A mezőgazdasági könyvhónap rendezvényeinek sorában jól sikerült szakíró—olvasó találkozók voltak az edelényl járásban. A járási könyvtár meghívására J. Horváth László mezőgazdasági szakíró kereste fel a járást, és hétfőn Zubogyon, kedden pedig Ládbesenyőn találkozott olvasóival. Különösen jól sikerült a zubogyi találkozó, amelyen 70-en vettek részt. Ma Tomorba látogat az író, ahol a tsz tagjaival találkozik és beszélget munkáiról. Munkái egyébként a járási könyvtárban minden érdeklődőnek rendelkezésére állnak.

Közművelődési tervek

MEGHÍVJUK ÖNT ÉS MUNKATÁRSAIT

A GÁBOR ÁRON KOHÓ- ÉS ÖNTÖIPARI

SZAKKÖZÉPISKOLA

íMiskolc, IIJ., Bolyai Farkas u. 10.)

kohó- és üntőipari technikusminősítő

vizsgára

1

jelentkezést hirdet

A választható technikusi szakok: KOHÁSZTECHNIKUS,

HŐKEZELŐ TECHNIKUS,

ÖNTÖTECHNIKUS,

FORGÁCSOUÁSNÉLKÜLI MELEG ALAKÍTÓ TECHNIKUS

A technikusminősítő vizsgára jelentkezés feltételei:

1973-ban csak azok jelentkezhetnek, akik középiskolái érettségi bizonyítvánnyal, szakmunkásbizony írvánnyal és a választott szaknak megfelelő 2 éves üzemi gyakorlattal rendelkeznek, valamint sikeres különbözeti vizsgát tesznek 1973. •ún’usában.

Különbözeti vtzsgára 1973. február 28-ig lehet jelentkezni az iskola igazgatói irodájában kapható jelentkezesi lapon Kellő számú jelentkező esetén a különbözeti vizsgára önköltséges előkészítő t.anfolyamot szervezünk, "bővebb felvilágosítás az intézet igazgatói Írótálában

II

mm

1973. február 27-e és március 2-a között MISKOLCON,

a Szentpéteri kapui kórház kultúrházában rendezendő ORVOSIMÜSZER-,

KÉSZÜLÉKES BÜTORKIÁLLÍTÁSÁRA Bemutatásra kerülnek:

korszerű orvosi, fogorvosi műszerek és berendezések,

laboratóriumi eszközök és készülékek, kórházi berendezések, kórházi és bölcsődei bútArok.

A kiállítás megtekinthető:

február 27-ón, 10.30-tól 17 óráig;

február 28-án, 9-től 17 óráig:

március 1-én, 9-től 17 óráig;

március 2-án, 9-től 13 óráig.

Bükkszentkereszten tartotta tanácskozását tegnap, február 20-án, a megyei tanács kibővített népművelési csoportja.

A tanácskozáson Gulyás István, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának népművelési csoportvezetője ismertette a közművelődés 1973. évi tervezésének megyei tapasztalatait.

Sokirányú előkészítő munka vezette be az 1973. évi közművelődési tervek elkészítését. S az évek óta hangsúlyozott eszmei-politikai tudatosságnak a szükségessége, a népművelési munka pedagógiai, pszichológiai, szocio- _ lógiai megalapozottságának ' fontossága — úgy tűnik — kezdi meghozni az eredményeket, s ez elsősorban a színvonalasabb, tartalmasabb tervezésben, a helyi sajátosságokra épülő elképzelésekben mutatkozUr meg.

E pozitívum mellett azonban hiányosságként állapították meg, hogy a községi , tanácsok vezetői — természetesen vannak kivételek — még mindig lényegesen kevesebb energiát fordítanak a közművelődés irányítására és segítésére, mint az ellenőrzésre. Az idei közművelődési tervek egyik negatívuma még —• bár e témában megoszlanak a vélemények —, hogy az egységes községi népművelési tervekből nagyon gyakran kimarad a könyvtári munka megtervezése. vagy alig kap helyet abban. Ugya.nakkor olyan vélemények is megfogalmazódtak, hogy az egységes közművelődésnek nem elsősorban a közös munkaterv, hanem az együttes gondolkodás és cselekvés az alapkövetelménye.

Az idei tervek tapasztalata az is, hogy az általános célkitűzések megfogalmazása mellett még mindig kevés figyelmet fordítanak egyes helyeken a részleladatokra, mint például a világnézeti nevelésre, a felnőttoktatásra vagy például a családi ünnepek megtervezésére. A, legjobb tervek — formáiban és módszereiben a legszínesebbek és legtartalmasabbak — a termelési kultúra színvonalának emelése érdekében készültek, s ez nem véletlen, hiszen ez a feladat igazodik legjobban a helyi igényekhez. Nagyon jó tervek készültek a művészeti nevelés színvonalának még magasabbra emelésére,

ugyanakkor egyes művészeti csoportok nevelési tervei meglehetősen hiányosak.

A tanácskozáson szóba kerültek olyan konkrét gondok, problémák is, amelyek nehezítették a közművelődési munka egységesebb tervezését. Még mindig nem sikerült például szinkronba hozni a szakszervezeti és a tanácsi művelődési intézményeknél a tervkészítés időpontját, koordinálását, sok helyütt készítenek olyan terveket, amelyek megoldásához nem áll rendelkezésükre megfelelő anyagi, tárgyi és személyi feltétel.

összességében azonban elmondhatjuk: az előző évinél szervezettebb, tartalmasabb tervek készültek, olyan tervek, amelyek az általános feladatokon túl a helyi igényekhez és lehetőségekhez jobban igazodnak. A következő hónapok egyik fontos feladata, hogv a közművelődés irányítói rendszeresen segítsék és ellenőrizzék a tervezett feladatok végrehajtását.

Cs. A.

MISKOLC BELTERÜLETÉN,

iegalább 10x6 m nagyságú szabászműhedynek, vagy raktárnak alkalmas fűthető

HELYISÉGET,

BÉRLEMÉNYKÉNT ÁTVENNÉNK.

Ajánlatokat: i

Nőászabó Szövetkezet,

Miskolc, Széchenyi u, 29. címre várjuk. Telefon: 33-507.

IPARI ÜZEMEK, ÜZEMAGAK!

1973-ra szabad kapacitásunk van az alábbi bérmunkák elvégzésére:

Keménykrómozás

(max. 600 mm hosszúságig, 200 cm3 alapterületig)

Precíziós öntés

(0,7—0.8 kg-os súlyhatárig)

Süllyesztékes kovácsolás

(rúdanyagból, 0,2—3 kg-os súlyhatárig)

Hőkezelés, edzés

(6000 mm hosszúságig, 2,5—3 kg-os súlyhatárig)

Burnítás

(feketítés lúgos oldatban)

Érdeklődés, és információ:

FÉG, FEGYVER- ÉS GAZKÉSZÜLÉKGYAR

áruforgalmi osztályán

Telefon: 470-024, ügyintéző: Rakottyai Ágnes Műszaki tanácsadás a termelési főosztályon Telefon: 276-127, ügyintéző: Radványi J. gyártásvezető Levélcím: 1440. Budapest. IX.. Soroksári út 15«

Telex: 22-4213