Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-21 / 43. szám

1973. február 21., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A feladat: a megelőzé ÜgyéiRKs vSassgálat laze mi balesetekről V imitifcásvédcimi o « f Ötvenéves a Szerencsi Csokoládégyár Aranyozott jubileumi évkönyv előírások betartásának, be­tartatásának ellenőrzésére — más szervek mellett — az ügyészségek is gondot for­dítanak. Időről időre meg­vizsgálják : az üzemeknél a munkásvédelemre vonatkozó jogszabályok és egyébb ren­delkezések érvény esülinak-e. Megyénkben legutóbb a KGM felügyelete alá tartozó vállalatoknál tartottak ilyen jellegű ügyészi vizsgálatokat. A vizsgált vállalatok nagy összegeket fordítottak és fordítanak a munka- és szo­ciális körülmények, valamint a dolgozók életének és testi épségének védelmével össze­függő kiadásokra. A munkás- védelmi tevékenység a vizs­gált iparágban lényeges fej­lődést mutat. Ezt segítette elő az állami és szakszerve­zeti szervek ellenőrző tevé­kenysége a munkásvédelmi felügye’ők fokozódó közre­működése, továbbá az ügyé­szi szervek számos intézke­dése aj törvényesség betar­tása, megszilárdítása érdieké­ben. Az eredmények ellenére az iparági vállalatok egyré- szénél a munkásvédelmi helyzet nem mondható min­den tekintetben kielégítőnek. A havi (negyedévi) bizton­sági szemléken nem mindig vesznek részt kivétel nélkül az arra kötelezett személyek (munkahelyvezető, biztonsá­gi megbízott, üzemorvos stb.). Nem ellenőrzik • megfelelően a korábbi szemléken előírt intézkedések végrehajtását. Abban az esetben sem alkal­maznak felelősségrevonást, ha a korábbi szemlén meg­állapított hibákat a felelőssé tett személy a kitűzött, ha­táridőre nem szüntette meg. A vizsgált vállalatok több­sége eleget tett munkásvédel­mi oktatási kötelezettségé­nek. Néhol azonban az ok­tatás terén jogszabályellenes gyakorlatot folytattak, azál­tal, hogy a munkaviszony létesítése után a dolgozókat két héten belül a munkásvé­delmi ismeretekből nem számoltatták be, az oktatás­ról vezetett nyilvántartások pedig hiányosak, vagy egy­általán nem dokumentálják az oktatás megtörténtét. Tapasztalható J®1* hogy az oktatásról saját hi­bájukból távolmaradókat, illetve azokat, akik az előírt egészségvédelmi és biztonsá­gi vizsgát nem teszik le. a munkakörében történő mun­kavégzéstől nem tiltották el, jóllehet, ezt a Munka Tör­vénykönyve kötelezően elő­írja.. Megállapításaink szerint — bár a vállalatok az üzemi balesetek megelőzésére töre­kedtek, ennek érdekében szá­mos intézkedést tettek — a balesetek száma az előző évihez képest lényegében nem változott, az üzemi bal­esetek miatt kiesett munka­napok száma azonban a sé­rülések rövidebb gyógytar- tama következtében örven­detesen csökkent. Az üzemi balesetek több­sége a laza munkafegyelem­mel, italozással és az egyéni védőfelszerelések használatá­nak mellőzésével, továbbá az óvórendszabá lyok be nem tar­tásával függött össze. Példá­ul emelődaru kezelésére vo­natkozó előírás megszegésé­nek következményeként az LKM-ben a daruval szállí­tott anyag az egyik dolgozó lábát megnyomta. Nem egy baleset azonban a vállalat mulasztásának következmé­nye volt. Például a Borsod- nádasdi Lemezgyárban az egyik dolgozó kezén a lemez súlyos sérülést okozott, mert a védőkesztyű már nem volt megfelelő. Hiba az is, hogy a három napon túli keresőképtelen­séget okozó üzemi balesete­ket a rendelkezések ellenére gyakran nem vizsgálták ki 2-1 órán belül. A balesetek okainak tisztázása és a ha­sonló balesetek megelőzésére tett intézkedés sem volt mindig kielégítő. A baleset­ért felelős személyt rendsze­rint fegyelmi eljáráson kívü­li figyelmeztetésben, a leg­enyhébb fegyelmi büntetés­ben részesítették, vagy egy­általán nem történt felelős- ségrevonás (DIGÉP, Decem­ber 4. Drótművek). A bal­esetekből származó károk megtérítésével kapcsolatos jogszabályokat a vállalatok többsége betartja és helye­sen alkalmazza. A Borsodná- dasdi Lemezgyárban azon­ban mintegy 15 dolgozó üzemi baleseti kárigényét alapos vizsgálat nélkül el­utasították. Ügyészi intézke­désre a vállalat ezeket az ügyeket felülvizsgálta, és en­nek eredményeképpen a dol­gozók kárigényének jogossá­gát megállapította. A állandó *CI lilMfS növekedé­sével, a technika mind na­gyobb alkalmazásával foko­zottabban kerül előtérbe a dolgozók életét, testi épségét fenyegető veszély kiküszöbö­lésének, az üzemi balesetek megelőzésének, illetve a munkafeltételek állandó ja­vításának szükségessége. A munkásvédelemre vonatkozó jogszabályok következetes betartása és betartatása a biztonságos munkavégzés alapvető tényezője. A bal­esetek elleni védekezés azon­ban csak a munkáltatók és a dolgozók együttműködése esetén lehet sikeres. I>r. Szabó Imre csoportvezető ügyész Nagy eseményre, alapítá­sának 50. évfordulójára ké­szül megyénk egyik ország­szerte is kitűnő gyártmá­nyairól évről évre mind több külföldi országban ismert üzeme, a Szerencsi Csokolá­dégyár. Az évforduló alkalmából nagyon szép, díszes kivite­lű, aranyozott borítólappal ellátott jubileumi évkönyv örökíti meg a félévszázad emlékei* a l'elszabadu'ás óta eltelt évek munkasikereit. A tetszetős és tartalmas év­könyv bevezetőjét dr. Lenért Lajos, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes írta. Imri Gyula, a Szeren­csi járási Pártbizottság első titkára a gyár jelentőségét, eredményeit méltatja. Na­gyon sok érdekes, régi mun­kásemlékei, papjaink fejlődé­séről, a gyár eredményeiről és ígéretes terveiről szóló írást, nyugalmazott igazga­tó és aktív igazgató jubileu­mi üdvözletét, a gyárban dolgozó országgyűlési képvi­selőnőnek a csokoládégyári nők megváltozott életét is­mertető sorait és számos más dokumentumot, sok fényké­pet tartalmaz a jubileumi év­könyv. A Szerencsi Csokoládégyár félévszázadom útjáról, fejlő­déséről hadd idézzük az év­könyv néhány adatát. 1923- ban, az alapítás évében a gyár ötven dolgozója tíz va­gon édességárut gyárion. 1972-ben, a már 2873 mun­kást foglalkoztató gyár ter­melése elérte az 1880 vagont. A kezdetben évi 4 vagon volt a gyár exportja, s az elmúlt évbén már 108 va­gon édesáru. csokoládé és cu­korka került a világpiacra a Szerencsi Csokoládágyárból. A jövőről, a jelenleg fo­lyó nagy rekonstrukcióról, a 270 millió forintos beruhá­zással megifjodó, korszerűsö­dő gyár távlatairól is képet , ad a jubileumi évkönyv, Pu- ■ ties József, a Magyar Édes- ! ipar vezérigazgatója írja. 1 hogy a teljes rekonstrukció után már 26 600 tonna édes- . ipari árut termelnek majd j évente Szerencsen. A Szerencsi Csokoládégyár j alapításának évfordulóvá- j ról megemlékező jubileumi ünnepélyre "február 27-én. kedden délelőtt 11 órai kéz- ] dettel kerül sor a cukor- és | csokolád ágyán kultúrotthon- ban. Ugyanakkor a szeren- i esi Rákóczi-várban a gyár történetét és világhírű ter­mékeit bemutató gyártörté­neti kiállítás nyílik. (P. s.) Betonqyár az Avas tövében A miskolci összekötő városrész építkezésénél látható ez a kis betongyár. A munkát gyor­sítja, hogy az építkezéshez szükséges betont, habarcsot a helyszínen állítják elő. Foto: Sz. Gy. A nőnapra készülnek Az előző évekhez hason­lóan, idén is központi ünnep­ségen köszöntik március 8-an a nemzetközi nőnapot és a vállalat nödoigozóit a Diós­győri Gépgyárban. A gyár kultúrtermében rendezendő ünnepségen a DIGÉP politi­kai, gazdasági és társadalmi vezetői mondanak köszöne­tét a több mint kétezer nő­dolgozó szorgalmas, lelkiis­meretes munkájáért, a válla­lat érdekében kifejtett ered­ményes tevékenységért. Az ünnepségen számos, a gazda­sági és társadalmi munká­ban élen járó nőt tüntetnek ki. A DIGÉP szakszervezeti nöbizottsága a beteg, vagy gyermekgondozási szabad­ságon levő dolgozókról sem feledkezik meg. A társada­lombiztosítási tanács beteg­látogatói és a nőbizottság képviselői otthonukban kere­sik fel és köszöntik a tá­vollevő nőket, édesanyákat, számukra is ajándékcsomag­gal teszik még emlékezete­sebbé az idei nőnapot. Ha­sonlóan édességcsomaggal le­pik meg a Miskolc, III. ke­rületi öregek napközi ottho­na női lakóit. Szerviz­szolgálat A legtöbb mezőgazdasági berendezés, felszerelés garan­ciális javítása, a szervizzel kapcsolatos tevékenység éve­ken át gondot okozott a ter­melőknek. Ezért nagy jelen­tőségű az a megállapodás, amelyet dr. Bartos Lajos, az Agrotröszt kereskedelmi igazgatója és CsUag Sádor, a Mezőgép Tröszt vezérigaz­gató-helyettese aláirt. A szer­ződés értelmében az Agro­tröszt megyei vállalatán ke­resztül forgalomba hozott hazai és külföldi gyártmányú gépek és berendezések vevő- szolgálatát ezentúl a Mező­gép Tröszt vállalatai látják el. A tröszt az ország terüle­tén 22 vállalattal és 134 gyáregységgel széles körű garanciális szolgalatot szer­vez. s így megoldja a rend­szeres szervizellátást — ide­értve az úgynevezett null. szervizeket is — és a díja­zott műszaki felülvizsgálato­kat. „Felfedeztem” Bulgáriát IV. A tenger fia Kísérőnk egyre n>’usta- sissciomt ianabbul ko_ pogtat a barátságos, emele­tes halászház ajtaján. A zaj végigsurran a macskaköves keskeny utcácskában. A ta­vasszal, a nyáron élénk éle­tű tengerparti halászváros most csöndes, kihalt. Katalin Sztaresinszku ar­cáról szinte leolvasható a csalódás: — Hiába tettünk volna meg Burgasztól 35 kilométeres utat? Pedig azt ígértem, hogy magyar vendégeink megismerkedhetnek egy tisz­ta szívű halászemberrel. Az ajtó nincs kulcsra zár­va. Kísérőnk belép rajta, s hamarosan jól megtermett, pirospozsgás arcú. mackós mozgású férfival lép ki, s az szívből jövő örömmel nyit utat előttünk otthonába. — Szerencsétek van. Ma szabadságon vagyok. Éppen a pincében rendezkedtem. Ha tudom, hogy jösztök ... — Nem vendégségbe jöt­tünk. A halászéletről aka­runk valamit hallani. írni. — Jó — ingatja léiét bol­gár szokásként a kékszemű óriás — arra is sor kerül. Szó nélkül, meglepő fürge­séggel a terítéshez lát. Ké­sőbb megtudjuk, hogy ebben tapasztalata van. A halász­hajón végigpróbált a szakács­kodástól kezdve minden mes­terséget. amíg kapitánnyá lett. Sózott hal, saját főzésű pálinka, saját termésű bor kerül az asztalra. A hal igen ízeltes, a bor jó zamatú, kel­lemes és erős. Az üveg las­san kiürül. — Szereti a tengert? — Te is szereted. Azért jössz ide. A halászélet na­gyon szép mesterség, de na­gyon veszélyes is ... Janku Pajrfakov háza köz­vetlenül a tengerparton van. A ház a szüleié volt. Apja gazdálkodó volt. soha nem ment a tengerre. Az öt gye­rekből ő és a bátyja viszont a halászmesterséget válasz­totta. A tenger csöndes öble itt kéklik a ház tövében, csön­desen ringó bárkákkal, s tá­volabb kisebb hajókkal. Ez az öböl talán mindig csön­des. A viharok idején ősidők óta ide menekülnek a hajók, s talán a helység azért is kapta a nevét: Szozopol — a mentség városa. Csak lift napot tJ^ a tengerparton. A roppant víztömeg mégis száz arcát villantja fel. Burgaszban a szálló zárt ablakán át is be­hallatszik erős zúgása. A ta­rajos hullámok egymást kö­vetik. A hullámok olykor több emelet magasságba csapnak, s vadul ostromolják a teherkikötőket. A híres Neszeberbsn valamelyest ki- / sebb h ’hámok ostromolják a mólót, A halászok mégis sor­ra a partra vonszolják a csó­nakokat, s komor arcuk el­árulja. hogy a tenger most se tréfál. Házigazdánkat nem ri­asztja el a tengeri veszély. — Mi szinte a tengerben születünk, s benne éljük le életünket. Kamaszkorom óta élvezem a tengert. Gyakran kiutaztunk nyílt vizére a csónakokon .. Mint hivatásos halász 1953-ban kezdtem A következő évben volt egy ve­szélyes, nagy kalandom ... — Két nagy hajóval indul­tunk útnak. Az egvik hajó csavarjába beleakadt a mé­lyen fekvő háló. Alikor még nem volt rádiókapcsolat. Har- madmagammal szálltam csó­nakba, s elindultunk a part felé segítségért. A part mesz- sze. s az idő rossz volt. Ke­leti szél fújt. esett a hó."Part­ra vergődtünk. A legközeleb­bi helység postájáról végig­telefonáltuk a halászati köz­pontokat, de a központokban nem volt senki. Nagyon két­ségbe voltunk esve. Éjjel fel­támadt a vihar. A hajón nem ismerték a koordinátákat. El­vágták a kötelet, aztán be­kapcsolták a tartalék mo­tort. Így aztán hajnalban par­tot értek, amiken- már min­denki lemondott róluk. — Sokszor kerültünk ve­szélyes helyzetbe. 1959-ben a vihar a maszlemoszi öbölbe kergetett bennünket. Olyan erős volt a vihar, hogy a hajókon átfolyt a víz. Össze- roncsolta a fedélzeti lefolyó­kat, s a viharban új rést kel­lett vágni, hogy a hajó meg­könnyebbüljön. A legérdekesebb? 1955-ben delfinvadásaaí volt. Ritka szerencséjük volt Arról lett híres az ifjúsági brigád, amelynek vendéglátónk is tagja volt. hogy 1500 delfin­ből álló falkát kerítettek be. A bőréért ment a halászat. Janku éppen akkor gyako­rolta a szakácsmesterséget. A halászat elhúzódott, s a vége felé elfogyott az enni­való. Az idő rossz volt, a tenger örökké hullámzott. Kellemetlen helyzetükből az utolsó pillanatban repülőgép segítette ki őket. amelyről ennivalót dobtak a halászok­nak. A delfinhalászat azóta megszűnt, a delfin halászatát ma már tiltják. Vendéglátónk kicsiny, pre­parált halat mutat. — Muréna. — Csak ilyen kicsiny? — Nem — mosolyog ven­déglátónk —, 200—300 kilós példányok is vannak belőle. A muréna igen egészséges, erős hal. Ha a víz felszíné­re emelkedik, akkor felfú­vódik. s rövid időre meg­szédül. Ez a halászat pilla­nata. Igen erős, szívós, kü­lönösen, ha hűvös idő van. Szívós, hiszen a hálóban is egy teljes napig él. Volt már rá eset, amikor 23—24 ha­talmas példányt is fogtunk. Hogy akad-o cápa? Igen. Gyakori a kék törpe cápa. Vendéglátónk azt mondja, hogy a 20—30 kilós ragado­zó emberre nem veszélyes. A fókák szeretik megra­bolni a halászokat. Vannak halászok, akik kifeszítik a hálót, s egy hét múlva húz­zák fel. A fókák ragyogóan kihasználják a lehetőséget. Teljesen letisztítják a hala­kat, s a halcsontvázakat ka- jánságbó] szépen félakaszt- gatiák a háló szélére. Időnk teleli. Vendéglátónk szokatlanul nagy kezén kötél horzsolta, sós tengervíz marta vaskos ujjai barátságból, a satu ere­jével szorítja meg kezünk ujjait, Többször a lelkünkre köti: — Ha erre jártok, ne fe­lejtsetek el meglátogatni! Az én ajtóm, az én háziam előt­tetek mindig nyitva áll! Csorba Barnabás (Vége) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents