Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-12 / 9. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. január 12., péntek MOZI A MŰVÉSZFÍLMEK KEDVELŐINEK Több alkalommal beszámoltunk róla, hogy átépítik Miskolcon a Hevesy Iván Filmklubot, ezzel együtt megváltozik az intézmény tartalmi munkája, műsorrendje, műsorpolitikája is. Az átépítés — anélkül, hogy akár egy napra is szüneteltették volna a vetítést —, rendben befejeződött, a vetítőterem korszerű berendezést kapott, rendkívül vonzó lett a helyiség, vetítésre, vitákra igen alkalmas, otthonos. Megjavították a műszaki feltételeket is. Ezzel egyidejűleg az illetékes szervek a premier-mozik közé sorolták, ami nemcsak a filmek premier-vetítését, hanem az ennek megfelelő 10 forintos egységes belépti díjat is jelenti. Az újjáalakított filmklubot megtekintette Bors Bereue, a MOKÉP igazgatója, s ezt követően beszélgettünk vele a filmklubbal kapcsolatos tervekről, illetve a művészi i Írnek iránt érdeklődő közönség igényeinek kielégítésére tett országos intézkedésekről. — A művészfilmek, illetve a nem minden közönségréteg érdeklődésével találkozó filmalkotások iránt országszerte nagy az érdeklődés, es gyakorta okoz gondot a műsorosztásban, hogy ugyanabban a moziban kell vetíteni mind ezeket a filmeket, mind pedig a legszélesebb • közönsegretegeknek szóló, értékesebo, vagy kevésbe értékes kommersz alkotásokat. Gond az is, hogy ezeket a míivészjilmeket is rendes műsor oszlásban mulatták be a mozik, s jellegüknél lógva ezek termcsze- resen nem vonzottak nagyobb számú közönségét, s eűböi hely te ten következtetéseket is levontak. Régi gondunk az ilyenfajta igények kielégítése. Miskolcon örömmel tapasztaltait, hogy helyileg kezdeményeztek. A Hevesy Iván Filmklub, illetve annak vezetője, Szekrényest Lajos, a megyei mozi üzemi vállalat és a tanácsi szervek segítségével, hosszú evek óta kitartó, de jól álgondolt munkájával alakította ki azt a filmklub, vagy művészmozi koncepciót, amelyben ez a Hevesy-klub ma au és dolgozik, és amely alkalmas, hogy országos elképzeléseink realizálásának egyik 10 bázisa legyen. — Sokat hallani az úgynevezett második mozihálózatról. Ez a művészmozi-el- képzclés, gondoljuk, kapcsolatban áll azzal. — Természetesen. Az elképzelésünk a következő: az országban jelenleg három olyan mozi működik, amely kifejezetten a művészfilmék iránti igények kielégítését fogja szolgálni. A miskolci Hevesy Iván Filmklubon kívül a debreceni Művészmozi, valamint a Budapesten erre a célra átalakított Toldi mozi. E három mozih kívül képezzük ki folyamatosan az úgynevezett második hálózatot. Ez azt jelenti, hogy egyes városokban, ahol igény mutatkozik rá, vagy akár nagyobb községekben is. az egyébként is ott működő mozinak külön napokon, vagy külön vetítési időben osztunk olyan filmeket, amelyek szűkebb, magasabb művészi igényű közönségréteg érdeklődésére tarthatnak számot. Szeretném elmondani, hogy ezek az intézmények akár film-- klubokmk, akár művészmoziknak tekintjük őket, nem azonosak a köztudatban filmklub néven ismert, elsősorban archív filmeket forgalmazó intézményekkel, a Filmtudományi Intézet és Filmarchívum hálózatával. Alapvető célunk a kortárs művészet értékesebb, kiemelkedő darabjainak népszerűsítése, az igényesebb közönségrétegek és a magasabb művészi igényű filmek rendszeres és mind gyakoribb találkozásának lehetővé tétele. Archív filmekkel elsősoi'ban abban az esetben számolunk, ha életmű-sorozatokat mutatunk be ebben a hálózatban. Ilyen mozikat ott szervezünk, ahol erre a tárgyi, nem utolsósorban a személyi feltételek biztosítót tak. — E tájékoztatásból úgy érzékeljük, hogy a müvészmo- zik egy magasabb igényű mozihálózatot jelentenek, nem pedig rossz értelmű „csemegék” vetítési helyét. — Valóban. Nem kívánunk ezekben a mozikban az ilyenfajta csemegézésre lehetőséget biztosítani, de számolni lehet évi öt-tíz olyan filmmel, amely különböző okok miatt nem kerül rendes mozi hálózati bemutatásra. hanem csak ezekben a mozikban találkozhat vet» a közönség. Értékes, régebbi filmek reprízelését is tervezzük ebben a hálózatban, s nem utolsósorban a rö- vidfilmék népszerűsítését is szolgálni fogja ez a szervezés, Lesz még egy érdekes feladata ennek a hálózatnak. Egyes új filmeket —r magyarokat és külföldieket egyaránt — elővetítéseken fogunk itt bemutatni a közönségnek. Az itteni fogadtatás befolyásolja majd a filmek további bemutatását, azaz, miként tűzzük műsorra a szélesebb közönségréteg számára. Budapesten a Toldi mozitjan rnár kísérletezünk ezzel, s a jövő héten a Toldi moziban mutatjuk be Zolnay Pál új filmjét. A fotográfust ilyen felmérő, elővetítási jelleggel. Ezt az alkotást ugyanebben az időben beosztjuk a Hevesy Iván Filmklub műsorába is. A sokesztendei munka után Miskolcon is beérett hát a művészmozi. örülünk, hogy a Hevesy Iván Filmklub bázisa lehet egy most, országos szinten kibontakozó mozgalomnak, az értékesebb filmek és a közönség jobb kapcsolatát segítő, újfajta hálózat megteremtésének. Benedek Miklós Ma délelőtt 11 órakor avatják fel Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetem parkjában, a központi könyvtár épülete előtt Vilt Tibor szobrászművész alkotását. A hegesztett vaslemezekből komponált szobor a mindenek fölébe emelkedő és mindeneken úrrá lenni tudó embert, a tudományt szimbolizálja (Fotó: Szabados) Petőficmlékünnepség Aggteleken CG Petőfi-ünnepség színhelye volt a napokban Aggtelek. A Hazafias Népfront megyei tanfolyamának hallgatói tartottak megemlékezést a cseppkőbarlang bejáratánál elhelyezett Petőfi-emléktáblá- nál. Aggtelek község Tanácsának elnöke. J. Bódis Istvánná idézte fel a nagy költő útinaplójából azokat a sorokat, amelyék a cseppkőbarlang, és a természet szépségét idézik. A helyi vonatkozású, és ihletésű Petőfi- alkotásokon kívül á tanfolyam 200 résztvevője a forradalmár költő több versét is meghallgathatta. A KISZ Borsod megyei Bizottságának tervei 1973-ta Borsod megyében csaknem 177 ezer fiatal él. A megyei XlSZ-bizottság célja, hogy ezeket a fiatalokat egyetlen szervezetbe tömörítve irányítsa, kommunista szellemben nevelje, a párt-, állami és társadalmi szervekkel közösen segítse feladataik megölöd ábon, terveik, vágyaik, el-, k' -'.eléseik megvalósításában \z idei. 1973-as év főbb célkitűzéseit, feladatait már meghatározták, összefoglalták a KISZ megyei bizottságán. A terveket a X. pártkong- ■ :?szus és a KISZ VIII kongresszusa határozatainak alapján készítették el. A KISZ megyei bizottság feladatainak megvalósításakor a két évvel ezelőtti megyei küldöttértekezlet határozataira támaszkodva négyéves feladattervet fogadott el, amelyet éves és féléves munka- 'rogramokra bontott fel Ezek alapján a járási jogú KT.SZ-bizottságok, szervek már elkészítették éves tervüket, az alapszervezetek pedig a közeljövőben fejezik be 1973-as évi akcióprogramjaik 1 összeállítását. A legfontosabb feladat aktivizálni a fiatalokat a szocializmus felépítését elősegítő feladatok végrehajtására. Az MSZMP 1972. november 14— 15-i határozata kimondja, hogy megyénk fiataljai és KISZ-szervezetei — a sajátos lehetőségek szerint — vegyenek részt a X. pártkongresz- szus programjának, a IV. ötéves tervnek, valamint a2 1973. évi népgazdasági terv előirányzatainak megvalósításában. Az év legfontosabb eseményeire, a forradalmi ifjúsági napokra, a X. világ- ifjúsági és diáktalálkozóra, az alapszervezeti választásokra, valamint á helyi tanácsi választásokra különös figyelemmel és gonddal kell készülni a fiataloknak. A KISZ megyei Végrehajtó Bizottsága idei első féléves üléstervének legfontosabb programjai között szerepel a megyei KISZ vb és az MHSZ megyei elnökségének együttműködése, intézkedési terv létrehozása a tanintézeti KISZ-vezetőségek és bizottságok 1973-as évi újjává- lasztására, javaslatok, tervek a tanácsi választások politikai előkészítésére és lebonyolítására. Kísérjék figyelemmel az állami oktatásra vonatkozó határozatok végrehajtását, a munkásfiatalok művelődési lehetőségeit. A feladatok közölt szerepel a fiatalok lakásellátásának további javítása, tervezik a KlSZ-vezető- képzés rendszerének továbbfejlesztését. Megyénk KISZ- szervei és szervezetei törekednek arra, hogy az eszmeipolitikai nevelőmunka további javításával — rendszeres KISZ-politikai oktatások, rendezvények, demonstrációk, vetélkedők segítségével — az ifjúság szocialista hazafiság- ra és proletár internacionalizmusra nevelődjön. A forradalmi ifjúsági napok hagyományos rendezvénysorozatán túl különös figyelmet fordítanak Petőfi Sándor születésének 150. és a magyar polgári forradalom 125. évfordulójának méltó megünneplésére. A tömegpolitikai munka egyik formája továbbra is folytatódik, a „Vádoljuk az imperializmust!”, amelyben a vietnami nép harcának támogatása, az USA agresszív tevékenysének elítélése kap hangot. Rendezvényekkel, emlékműsorokkal köszöntik Lenin születésének évfordulóját, a győzelem napját, a fegyveres erők napját, a KMP megalakulását, a fontosabb hazai és nemzetközi évfordulókat. A gazdasági építőmunkába a KISZ társadalmi munkaakciókkal kapcsolódik be, továbbfejlesztve a szakszervezetekkel a szocialista mun- kaverseny-mozgalmakat. Az ifjúsági törvény végrehajtásában* a KISZ a szakszervezetekkel közösen figyelmmel kíséri a vállalati intézkedési tervek elkészítését, ügyelve arra, hogy az ifjúság érdekei kellőképpen érvényesül- . jenek. A tervek, feladatok 'megszülettek. Az elméleti rész után most már a gyakorlati megvalósítás következik. A Borsod megyei KISZ Végrehajtó Bizottság január 17-én tartja ennek előkészítő értekezletét, ahol javaslatok hangzanak el a gyors, pontos és célszerű megoldásokról. (Monos) Mesélő kert, égig érő fa Az olvasóvá nevelésért A Borsod megyei pedagógusok továbbképző kabineté 1971 márciusában kezdett hozzá egy két évig tartó kutató, kísérletező munkához. A kutatás célja — az általános iskolai tanulók túlterhelésének csökkentésén kívül — annak a járható útnak a megtalálása: hogyan lehet már kisgyermekkorban az önművelési igényt felkelteni, fejleszteni. Ezt a munkát a külön erre a célra alakult kutatócsoport pedagógusai, a megye több általános iskolájában végzik. A Szikszói Általános Iskola alsótagozatos nevelőjének, Fekésházy Erzsébet tanítónőnek az olvasóvá nevelés a kutatási részterülete. Már két éve foglalkozik mélyrehatóan az izgalmas kérdéssel: milyen lehetőségek kínálkoznak osztályában az olvasóvá nevelésre, hogyan lehet a szép- irodalommal segíteni a tantervi anyag elmélyítését. S az olvasási készség fejlesztésén kívül milyen úton-módon aknázhatja ki az olvasással a nevelési és oktatási feladatokat. — Hogyan kezdett ehhez a felelősségteljes munkához? — kérdeztük Fekésházy Erzsébet tanítónőt. — A továbbképzési kabinet nagy segítséget nyújtott, amikor kérdőíveket bocsátott rendelkezésünkre: mérjük fel a harmadik ostzályosok olvasottsági, műveltségi szintjét. így átfogó képet kaphattam a gyerekek érdeklődési köréről is. Volt min munkálkodni ... Kerestem, kutattam a módszereket, hogyan szerettethetem meg a tanulókkal az olvasást. Játékos, változatos formákkal keltettem fel a gyerekek érdeklődését az olvasás iránt. Előkerülnek a tanítónő asztalából a mesekutató füzetek, a színes képekkel teleragasztott olvasólapok. A füzeteket maguk a gyerekek készítették: leírták, miért tetszett nekik egy-egy mese, még azt is, mit tanultak abból a meséből. A mesekutató füzeteket lapozgatva is lemérhető a fejlődés, egyikmásik kisdiák szinte kritikai véleményt alkotott olvasmányairól. A kis naplókból az is kitűnik, hogyan hatnak a mai, modern mesefigurák a tíz.éves gyerek gondolatvilá- I gára. — Ma már a 33 tanulóból | csak hat nem jár rendszeresen könyvtárba — folytatja a tanítónő. — Az őrsök gyakran tartanak önállóan is foglalkozást a könyvtárban, közösen készítenek feljegyzéseket, megbeszélik az olvasott meséket. Nagy kedvvel olvasnak: igen szeretik Mészöly Miklós meséit. Februárban a könyvtárral közösen meg is hívjuk egy író—olvasó találkozóra. — Gondolom, nagyban fejlődik a gyerekek önállósága is... — Ezt a kezdeményező készségük, ötletgazdagságuk bizonyítja legjobban. Legutóbb teljesen önállóan dramatizálták az Égig érő fa című népmesét, amit egy délutáni foglalkozáson be is mu- I latiak. Ügyes forgatókönyveket készítettek például a november 7-i műsorhoz is. ösz- szeszámolták, hogy az utóbbi időben összesen 881 mesét olvastak, és 237 mesét néztek meg a televízióban. A pedagógus munkája még ma is tart. A szép eredmények újabb célok elérésére sarkallják. S örömmel veszi tudomásul, hogy a gyerekek olvasóvá nevelése során a szülők szemlélete is nagyban változott: sokkal több könyv sorakozik otthonukban a polcokon. (Mikes) Újabb múzeumi közlemények A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. kötete a közelmúlt napokban hagyta el a nyomdát. A csaknem 200 oldalas, igen jó nyomdai kiállítású kiadvány — a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalatnál készült — rendkívül gazdag, színes, változatos tartalommal nyújt tájékoztatást több témakörben a megye- és várostörténet, valamint a néprajz iránt intenzívebben érdeklődőknek, ugyanakkor rendkívül olvasmányosak is az egyes közlemények. © A kötet első negyven oldalán Szlovákiai Téka címmel összeállítást olvashatunk a szomszédos szlovákiai területek néprajzi és helytörténeti jellegű tanulmányaiból. Ezek az írások hasznos ismereteket adnak a hazai olvasónak, érdekes adalékokkal szolgálnak a szomszédos területek néprajzi, helytörténeti jellegzetességeiről, és összességükben — minthogy ez a sorozatban már nem először jelentkezik, még ha ennyire szerkesztet- ten csak most látjuk is először — a szomszédos területek jó együttműködését, tudományos ismeretcseréjét is szolgálják. Kár, hogy az egyes közlemények címe nem magyarul olvasható, mégha a magyar nyelvű szövegből aztán a címre következtetni is lehet. 9 A megye- és városlörténeti közlemények című részben a diósgyőri várban előtalált ólomplombáról olvashatunk Huszár Lajos tollából, Bodó Sándor a miskolci avasi templom északi cintermével kapcsolatosan közöl újabb kutatási adatokat, Joó Tibor és Zsóri József pedig a bánfalvi és a sálai kastélyt ismerteti. A Hangácsy-család ! története Nyíriben és Jókai tardonai élményei olvashatók Dömötör Sándor tollából; Miskolc első tudományos folyóiratáról Dankó Imre, az ózdi kohászok életkörülményeinek változásáról Vass Tibor, a kassai múzeumról Lukács József ír; a húszéves Matyó múzeumról pedig Zá- dor Tibor emlékbeszédét olvashatjuk. Ennek a résznek külön érdekessége Kilián István és Tóth Pál írása. Kilián Szűcs Sámuel naplója alapján egy miskolci reformkori diák színházi műveltségéhez közöl adalékokat, közreadva Szűcs Sámuel színházi jegyzeteit Eperjes, Miskolc, Pest, Becs és Párád 1833. és 1847. közötti színházi élményeiről. Ez a publikáció a Miskolci Nem- zeti Színház 150 éves jubilu- ma alkalmából különösen aktuális. Miskolc várostörténete szempontjából különös figyelmet érdemel Tóth Pál Bankvezérek, cégvezetők és „kistisztviselők” című tanulmánya, amely a magánalkalmazásban álló értelmiségi foglalkozásúak társadalmi- gazdasági helyzetét elemzi Miskolcon, a Horthy-korszak- | ban. A közölt adatok Miskolc [ egyéb vonatkozású történetéhez is jó adalékul szolgálnak. Ugyancsak Tóth Pál publikálta Az első magyar műszaki könyvtár és ritkaságai című cikket a Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtárában levő Selmeci Műemlékkönyvtárról. A kötetet több néprajzi közlemény és az elhunyt dr. Bodgál Ferencre történő emlékezés egészíti ki. (halj
