Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-12 / 9. szám

1973. január 12., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 ROVATUNK postájából Síin Az ÖKSE évi közgyűlését január 15-én, délután 4 óra­kor tartja a tekecsarnokban. A küldöttek már kézhez vet­ték az elnökség írásos beszá­molóját, hogy a közgyűlésen a megszokott, aktív vita ala­kulhasson ki. 112 lepte sportol ízdeti Az elmúlt év elején az ö/.tli Vasas szerkesztőség első ízben meghirdette „Az év legjobb sportolója,, tanulója, dolgozója” címert folyó versenyt. Á szer­kesztőség célja az ifjúság neve­lése volt. A sportolók a meg­tisztelő címért nagy versenyt vívtak. A díjakat Dobi Sándor, az Óz­di Vasas felelős szerkesztője adta át, Értékes serleget kaptak, fel­nőtt nők közül Szókéné Újhelyi Judit kézilabdás, \ Mihály Lajos kosárlabdázó. Ifjúsági korcsoport­ban Slefanek Mariann tőrvfvónő, a férfiaknál Mustos László ököl­vívó. Serdülő korosztályban: Szeles Mária asztaliteniszező, a fiúknál Bercczky János birkózó érdemelte ki a megtisztelő címet. Az ünnepélyes díjkiosztásra a szerkesztőség meghívta az első helyezést elért versenyzők ed­zőit is. Kónya Kálmán megkö­szönte a sportolóknak jó munká­jukat, az edzőknek a jó és ala­pos felkészítést, a szerkesztőség­nek pedig a nemes vetélkedő in­dítását, amely mindenképpen a sportolók nevelését szolgálta, eredményeiket növelte. Vincze Zoltán Borzov ❖ Olimpiai részvétel ❖ Fair p!ay A brazíliai Porlo Elegre- ben 1903-ban megrendezett Uni versiádén aranyérmet nyert női tornászcsapat tag­jai a következők voltak: Csapó Kornélia, Makray Ka­talin, Hidegkúti Jolán, Ro­mák Éva és Müller Katalin. Válaszunk Fenyves László (Sajóhídvég, Széchenyi u. 15.) olvasónknak szólt. * Rovatunk adta lehetősége­ket figyelembe véve megpró­báljuk teljesíteni Meixner Zoltán (Miskolc, Kisfaludy u. 142.) levelezőnk kérését, aki Valerij Borzov sportolói pá­lyafutásának bemutatását ké­ri. Borzov nemcsak azzal vált. híressé, hogy kétszeres olim­piai bajnok lett Münchenben. Aranyérmeit csillogóbbá te­szi az a tény, hogy a tenge­rentúliak régi nagy számai­ban európai sportolók közül neki sikerült először mind­két sprintszámot, a 100 és 200 méteres síkfutást meg­nyernie. Sportolói pályafutása nemzetközi szinten az athéni Európa-bajnokságon indult (akkor meg főiskolás, jelen­leg testnevelő tanár), amikor- is győzött a két vágtaszám­ban, s azóta is rendszeresen elsőnek szakítja át a célsza­lagot, még olyan nagy ver­senyeken is, mint a Szovjet­unió—Egyesült Államok kö­zötti atlétikai viadal. Versenyzői múltja még nem oly „patinás”, hogy sokat le­hetne írni róla. De az min­denképpen említést érdemel, hogy eddig már mindent megszerzett, amit egy ragyo­gó karrier során elérhet ver­senyző. Egyet kivéve: a vi­lágcsúcsot. A 100 m-en elért 10 mp és a 200 méteres 20 másodperces Európa-csúcs már nincs messze tőle. ■4: Miért van a dél-afrikai sportolók olimpiai részvételét illetően évek óta huzavona — írja levelében Máté Bar­nabás —, mikor ott bármely ország sportolója elindulhat minden megkülönböztetés nélkül? Levélírónk véleményét annyiban kell korrigálnunk, hogy olimpián csak azok az országok versenyzői vehetnek részt, amelyek valamennyi állampolgáruknak faji és egycb megkülönböztetés nél­kül lehetővé teszik a részvé­telt, es tagjai a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Miután a dél-afrikai kor­mány törvénybe iktatta a fa­ji megkülönböztetést, az „apartheid”-et (mellyel egyes néger törzseket megfosztanak legelemibb jogaiktól is) sa­ját magát hozta abba a hát­rányos helyzetbe, hogy nagy világversenyeken csak hosz- szas sportdiplomáciai vita után tudnak döntést hozni részvételükkel kapcsolatban. ik A már nyugdíjba vonult kitűnő labdarúgó játékveze­tőnk, Zsolt István „Fair play” dijáról érdeklődik Zombori Attila (Bodrogke- resztúr, Petőfi u. 45.) olva­sónk. A Pierre de Coubertinről elnevezett „fair play”-díjat Zsolt 1966-ban vette át a pá­rizsi UNESCO palotában. Ezt a megtisztelő kitüntetést min­den évben olyan sportembe­rek, vezetők, versenyzők, kap­ják. akik önzetlen magatar­tásukkal, példamutató sport- szerűségükkel emelkedtek ki sporttársaik közül. Zsolt István a Kupagyőz­tesek Kupájának döntőjét ve­zette a München 1860 és a West Kan United csapatai között, s a „fair play” dija­kat odaítélő bizottság ezt a döntőt minősítette az év leg­sportszerűbb mérkőzésének, igy a csapatvezetőkön kívül Zsolt is kiérdemelte a díjat. * i Kopáról. a franciák kitűnő labdarúgójáról szeretne ol­vasni Gecsö Bála, Bábonyi- bérc sor 46. sz. alatti levél­írónk. A '“ngvel származású Rav- mund Kopáról, „minden idők” legnagyobb francia labdarúgójáról új sztorit mi sem tudunk, mivel 1967 nya­rán visszavonult az aktív' labdarúgástól, a Stade Re­ims játékosaként, 45-szörös válogatottbeli szereplés és a Real Madridban elért három Európa-kupa győzelem birto- kában. Labdarúgó pályafutása ko­rán kezdődött: 16 esztendős korában már az Engers csa­patában jtászott és két évvel később a reimsieket erősítet- . te. 1952-ben (21 éves korá- 1 ban) az NSZK ellen, mint francia válogatott lépett a pályára. Hat esztendő múl­va a svédországi világbajnok­ságon Fontainnal (aki 13 gól- , javai a VB gólkirálya volt) ! együtt ő volt a francia együt- ! tes legjobbja. A kitűnő, sze- j replés alapján figyelt fel rá 1 a Real Madrid és szerződtet- I te. Négyévi spanyolországi tündöklés után tért vissza ré­gi sikerei színhelyére, Re- imsbe, ahol nyugdíjba vonu­lásáig játszott. Tóth László Az iskolai t&stnoveiés nyomaiban Az alapokat rakja le a 114-es — Hát nálunk nem sok sztorit jog összegyűjteni — ezzel a kijelentéssel kezdte a beszélgetést Farkas Sándor, a 114. sz. Szakmunkásképző Intézet testnevelő tanára. Az 1087 tanulót számláló építőipari szakmunkásképző iskolában labdarúgó, kézi­labda, atlétika, asztalitenisz és természetjáró szakosztály van. (A diákság teljes egé­szében fiú.) Atlétáik az Épí­tők napi versenyen 400 m-es síkfutásban egy első és egy második, távolűgrósban pedig harmadik helyet szereztek. Kézilabdásaik ugyanezen a tornán harmadikok lettek. Természetjáróik a megyei váltóbajnokságon értek el negyedik helyezést, asztali­teniszezőik pedig a városi serdülőbajnokság középme­zőnyében foglaltak helyet. Elindultak a középiskolás ba j n olts ágo n, sikerélményük azonban nem volt. Labdarú­góik az első, kézilabdásaik pedig a második fordulóban estek ki a városi küzdelmek során. Tehát néhány sorban össze lehetett foglalni az is­kola eredménylistáját. Ha csak erről az oldalról vizs­gáljuk az iskola sportját, bi­zony kissé elszomorító a kép. Ha azonban keressük — és ez törvényszerű — a miértet, altkor más színben fest a kép. Az iskolának nincs torna­terme, a testnevelési órákat a város másik végén, a Gép­ipariban tartják. Az iskola szomszédságában van egy városi játszótér, ha éppen nem foglalt, akkor birtokuk­ba vehetik a diákok. Ilyen körülmények között nyilván­való. nem lehet eredményes sportélet. Tornaterem nincs, pálya nincs, a sport legfel­jebb az asztaliteniszre kor­látozódhat. Például olyan megoldással, hogy egy terem­ből kiürítik a berendezést és beállítanak égy pingpong­asztalt. Ami vigasztaló, hogy szeptember 1-re elkészül a tornaterem. Erre minden re­mény megvan: az épület mór áll, a belső szerelés és a be­fejező munkák vannak hátra. Ígéretet kaptak arra is, hogy a városi játszóteret megkap­jak, így megoldódik az iskola ma még oly égető létesít­mény-problémája. Főijük a tervezgetés, hogy mit építsenek a mai grun- don. Pillanatnyilag az az el­képzelés, hogy két bitumenes pályát készítenek kézi-, ko­sár- és röplabda játszására, valamint egy salakpályát, és egy 300 m-es kör-futópályát létesítenek. Az előzőekben leírtam, hogy milyen szakosztályok vannak az iskolánál. Az való igaz, de le kell szögezni, hogy a küzdősportok „feksze­nek” a diákoknak. Ökölvívás, birkózás, cselgáncs. Ebben már értek el eredményeket, s jelenleg is van néhány te­hetséges gyerek. Az ökölvívó Bara András is ifjúsági vá­logatott kerettag, s ugyan­csak sokra viheti az MVSC- ben versenyző Varga István cselgáncsozó. A birkózásnak olyan elődei vannak, mint az 1970-es országos serdülőbaj­nok, Bakos, és az ifi válo­gatott Cabóczi. Ugyan most nincs ilyen kiugró tehetség, de sokan járnak a DVTKr hoz edzésekre, önkéntelenül felvetődik a kérdés, ahol ilyen jól állnak tehetségek­kel, miért nem törekszenek rá, hogy az iskolának saját szakosztályai legyenek? A válasz is kézenfekvő, nincs terem, ahol az edzéseket le lehetne bonyolítani, s nehéz­kes az edzökérdés is. Szeptember elseje után t megoldódik a terem. Az • ökölvívóknak már sikerült edzöl biztosítani, a birkózók ' problémája is megoldódik (a DVTK ad edzőt, az iskola termet), a cselgáncs marad ... A tanári kar támogatja a sportot, az iskola igazgatója pádig kifejezetten nagyvonalú ember, aki nem sajnálja a befektetést, aminek látszata is van. Így tehát megfelelő alap van a reménykedésre. A jelenlegi 15. hely a körül­ményeknek megfelelő. Az elbírálásnál alapul kell venni azt is, hogy míg a többi kö­zépfokú iskolánál a tanulók négy éven keresztül állnak rendelkezésre, itt ez az idő a felére szűkül. A harmadéve­sek már teljesítménybérben dolgoznak, s ez nyilván a sport rovására megy. j Tehát ilyen szemüvegen keresztül kell nézni a szak­munkásképző-intézetek sport­ját. Nem véletlen, hogy ami­kor a városi TS kiküldi a középiskolák pontversenyé­nek végső sorrendjét, egy külön kategóriába sorolja a szakmunkásképző-intézete­ket. A 114-es a megye 19 is­kolája közül a 4. helyet fog­lalja el. Uollósi Jenő Közgazdasági egyetemi, vagy számviteli főiskolai végzettséggel rendelkező munkaerőt csoportvezetői beosztásba telveszünk Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a Miskolci Háziipari Szövetkezet elnökénél, Miskolc, Széchenyi u. 19. sz. alatt. (Weidlich-udvar, félemelet.) Naptár 1973. január 12.. péntek A nap kelte 7.28, nyugta 16.16 órakor. A hold kelte 10.36, nyugta 0.10 orakor. Névnap: Ernő. Évforduló Hetven évvel ezelőtt, 1903. január 12-én született — és 57 éves korában, 1960-ban halt meg — Igor Va szil je vies Kur csa­ton szovjet atomfizikus, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának tagja cs Atomenergiai Intézetének igazgatója. Várható időjárás ina estig: felhöatvonulások, tóként az ország keleti felében szórványosan kisebb havazás, hózápor. Mérsékelt, időnként élénk, helyenként átmenetileg még erős északi, északkeleti szel. A nappali felmelegedés alig válto­zik. Várható leg"-----—Uh nappali hőmérséklet kevéssel f agypont felett. — Külföldi vendégek veszik igénybe az előre lefoglalt szálláshelyek egyharmadát a balatoni főszezonban. A déli partra legtöbben Csehszlo­vákiából, az NDK-ból és az NSZK-bol érkeznek. — Taggyűlést tart holnap, január 13-án délután 3 óra­kor a Magyar Gépírók és Gyorsírók Országos Szövet­ségének miskolci csoportja a miskolci Gépíró és Gyorsíró Iskola előadótermében. A taggyűlés után a szövetség titkársága hivatalos órát tart. — Oigitcalor elnevezéssel olyan érzékelőt konstruált a Nehézvegyipari Kutató In­tézet, amelynek segítségevei pontosan megállapítható, hogy az egyes lakótelepeken, vagy gyárban a távfűtés so­rán felhasznált hőmennyiség biztositja-e a megfelelő hő­mérsékletet. — Mi hoztuk az időt cím­mel nyílik meg január 15- én, hétfőn délután fél 5 óra­kor az MSZMP KB agitá- ciós és propaganda bizott­ságának vándorkiállítása Ka­zincbarcikán, az Egressy Bé­ni Művelődési Központban. — Duzzasztómű létesül a jugoszláviai Újbecsénél. En­nek elkészültével a Tisza magyarországi alsó szaka­szán megszűnnek az utóbbi években gyakran jelentkező rendkívül alacsony vízállá­sok, a mínusz értékek. — Húszezerrel nőtt a Ma­gyar Nemzeti Múzeum láto­gatóinak száma tavaly — decembert nem számítva — az előző évhez képest. — Több mint ötmillióan be­tegedtek meg Spanyolor­szágban az „angol influen­zában” az utóbbi két hét alatt. Ez az ország lakossá­gának 15 százaié'"' — Elraboltak 490 csiszolat­lan gyémántot egy New York-i ékszerüzletből. Há­rom rabló — miután a tu­lajdonost megverte és tele­fonzsinórral .megkötözte — négyszázezer dollár érékű zsákmánnyal távozott. — A tél veszélyeiről ren­dez beszélgetést a nyugdíja­sok klubja dr. Elek Zoltán orvossal január 15-én. hét­főn este 6 órakor a miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Házban. — Nagy torlódás keletkezett a karácsonyi és újévi ün­nepnapok miatt a trieszti ki­kötőben, így az január 20-ig nem fogad vasúton érkező szállítmányokat. Az olasz bürokraták jóvoltá­ból „sorban állnak” a halottak a Ravenna közelében levő törli temetőben. A hátramaradt hoz­zátartozók legnagyobb megrö­könyödésére kiderült, hogy né­hány megboldogultnak hetek Óta várakoznia kell a végső nyugalomra. Az ok megdöb­bentő: a temetői hatóságok nem tudták, vajon a temeté­sek árkalkulációjában figye­lembe kell-e venniük a január elseién életbe lépett új adó- rendelkezéseket? — Elhalasztották a Taurus együttes mára hirdetett mű­sorát Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Köz­pontban. Az együttes több tagjának megbetegedése mi­att a könnyűzenei estet ja­nuár 19-én tartják meg. — A Tisza Bútoripari Válla­lat új típusú, színes ■ lakó- szobabútorait gyorsan meg­kedvelték a vásárlók az el­múlt évi kiállításokon. Az idén már sorozatban gyárt­ják őket és ezerkétszáz ké­sőbb is tovább bővíthető és variálható szobagarnitúra készül. — Hármas jubileumot ün­nepei 1973-ban Mezöberény: a község újratelepítésének 250., Petőfi születésének 150., a helyi vegyeskórus fennál­lásának 75. évfordulóját. A jubileumi évben leplezik le Petőfi és barátja. Orlai Pet- rich Soma emléktábláját és kiállítás nyílik személyes tárgyaikból. — Hálózsákok gyártását kezdte meg tivaly a Textil­hasznosító Vállalat. A me­leg és tetszetős hálózsákok iránt nagy az érdeklődés a Szovjetunióban. Lengyelor­szágban és Görögországban is. Az idén százezer hálózsák készül — zömmel exportra. — GONDOT okoz a med­véknek a fagy és a hó hiá­nya a keleti Beszkidekben. Az enyhe télben nem ’vd- nak aludni, és csak kóbo­rolnak. A rzeszoici vadász- társaság több mint 20 mac­kót etet a hegyekben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents