Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-12 / 9. szám

1973. január 12., péntek ESZAK-MAGYARQR5ZÁG 3 Csapolás az ózdi önt ócsarnokba n. Íí Magasabb szinten ifitől Sess eredményesebb a munka? A szocialista brigádmoz­galom a gazdálkodás ered­ményességének fő hajtóere­jévé vált a Bodrogközi Ál­lami Gazdaságban. Ez volt a veleje a gazdasági vezetők értékelő véleményének a | szocialista brigádok1 év eleji első munkaértekezletén. Eb­ben a mezőgazdasági nagy­üzemben a legutóbbi négy évben bontakozott ki a szo­cialista munkaverseny új, j korszerű szervezete, de a vi- j szonylag rövid idő alatt már számos szembeötlő ered- ! ményt 'ért el. A tavalyi tel- ! jssítmények alapján mind a 13 benevezett brigád kiérde- i melle a szocialista címet. Közülük kettő — a Bodrog és a Tisza nevét viselő gyü­mölcstermesztő brigád — harmadízben lett. aranyér­mes, a szintén gyümölcster­mesztő Mohácsy Mátyás-bri­gád és ,a sértéstenyésztő te­lep brigádja másodszor érte cl az arany fokozatot. Vállalások és teljesítések A versenyszerződésbe ik­tatott önköltség-megtakarí­tási, a minőség javítására irányuló, s a jövedelmezö- ségfokozó felajánlásokat rendre teljesítették a szo­cialista brigádok. A vállalá­sok összértéke meghaladta az egymillió-háromszázezer forintot. Az egyik fő üzem­ágban, a gyümölcstermesz- I tésben a négy szocialista brigád 201 ezer forintot ta­karított meg felajánlásaival a gazdaságnak. A mozgalom j itteni elindítója, a Jobb gé- I pékért névválasztással fel- j adata lényegét is kifejező szocialista brigád — a gép­javító műhelyben kötelező | munkáján felül — 135 ezer i forint értékű gépalkatrészt készített, s kilenc elfogadott újítással tette hatékonyabbá a műhely teljesítőképessé­gét. A munkában, s a ba- I rátságban erős közösséggé kovácsolódott brigád az idén Az Észak-magyarországi Állanti Építőipari Vállalat dolgozóira az új esztendőben is nagy feladatok várnak, hogy Borsod leendő üzemei­ben mielőbb megkezdhessék a termelési próbákat. A vál­lalat 000 millió forint érté­kű munka elvégzésére kö­tött szerződést, és a jelentős összeg felhasználásával nem­csak új üzemeket építenek, hanem segítik Miskolc vá­ros közműveinek korszerűsí­tését is. A programban az idén két fontos beruházás átadása szerepel. A Lenin Kohásza­ti Művekben az cv végére befejezik a nemesacél-íi- nomhengermű építését. A hat egymásba kapcsolódó — átlag 300 méternél hosszabb — üzemcsarnok kialakítását három és fél évvel ezelőtt kezdték meg. és építésére eddig 4 ezer tonna acélszer­kezetet valamint 150 ezer köbméter betont használtak fel. Első üzemében, a kö- zéphengerdáben rnég az idén megkezdik a termelési pró­bákat, és az ú.i műben az NDK-ból vásárolt automati­zált berendezésekkel évente 220 ezer tonna ötvözött hen­gerelt árut gyártanak majd. Ózdon az évi 325 ezer ton­na teljesítményű folyamatos acélüntömű építését az első negyedévben fejezik be. Eb­ben a korszerű üzemben egy sor munkafolyamat elhagyá­sával — a folyékony acélt ! közvetlenül bugákba öntik. már a Dolgozz hibátlanul! mozgalom bevezetésének le­hetőségeit iparkodik megte­remteni a javítóműhelyben. A kiragadott jellemző pél­dák önmagukért érvelnek. A gazdaság vezetősége a tava- Ivi teljesítményekért, a többleteredményekért 73 ezer forint jutalmat ítélt meg a szocialista brigádoknak. Az anyagi ösztönzést erre az esztendőre is a szerződésben rögzített feltételekhez szabja a gazdaság. Minden korábbi gazdasági esztendőétől nagyobb arányú fejlesztést tervez 1973-ra a gazdaság. Azért vállalhatja a fokozott ütemet, mert a szocialista brigádmozgalom révén jól összeforrott a szakember- és a munkás- gárda, képes a gondosan megalapozott terv teljesíté­sére. A növénytermesztés ho­zama 1972-ben 56 millió fo­rintnyi volt, az idén ennél másfél millió forinttal több­re számit a gazdaság — el­sősorban mintegy 55 vagon alma és 20 vagon körte többlettermelésével. Ehhez biztosítottak az agrotechni­kai feltételek, s a szakmai vezetők bizton számíthatnak a négy gyümölcstermesztő brigád odaadó közreműkö­désére is. Fejlesztés az állattenyésztésben Még nagyobb mérvű a fej­lesztési terv az állattenyész­tésben. A reális összehason­lítás kedvéért a tavalyi ára­kat véve alapul, a szarvas­marha-tenyésztés hozama az elűző évi, 8.6 millió forint­ról 10 és fél millió forint­ra növekedik. Már eddig is elismerésre méltó a tehené­szet eredménye. Néhány éve az itteni tehénállomány tej- hozama a legalacsonyabbak közé tartozott a megyében, tavaly viszont már az évi fejési átlag meghaladta a 3100 litert, tehenenként.. Az A gazdasági számítások sze­rint ezzel a módszerrel egy tonna acélból az eddigi 830 kilogramm helyett 900 kilo­gramm bugát készítenek. A folyamatos acélöntőműben ez év végén kerül sor a ter­melési próbákra, és az itt gyártott bugákat a kohásza­ti üzem másik nagy létesít­ményében, a Center hatórá­ban épülő rúd-dróthenger- műben dolgozzák majd fel. Az új üzemet 1975-ben ad­ják át, annak építésére 220 millió forintot költenek. Ar­ra törekszenek, hogy a két — 30 méter széles és 300 méter hosszú — hengersor! csarnok acél vázszerkezetének szerelésén kívül — hozzá­foghassanak a gépalapok be­tonozásához. Folytatják a Szerencsi Csokoládégyár új üzemré­szének, valamint a miskolci húskombinátnak építését, és ezeken a helyeken sor kerül a berendezések szerelésére is Segítséget nyújtanak az úi. Hejőcsabai Cement- és Mészmű építésében is. A még üzemelő tmk-mühely helyén tavasszal mintegy 70 millió forintos beruházás fel­használásával hatalmos siló- rendszerből álló csomagoló­üzemet építenek, amely 1974- re készül el. Ezeken kívül megkezdik az új. miskolci szennyvízderítő és szenny­vízcsatorna-rendszer építé­sét; s a város új lakótele­pein több mint 2 ezer lakás vasbeton alapjait készítik cl. idén további 200 literrel nö­velik a tejhozamot. Tetemes mennyiségű — 838 mázsa — löbblethúsl is értékesít a gazdaság, a szarvasmarha­hizlalás fejlesztésével. Híres a gazdaság kacsate­lepe. Innen már tavaly majd- j nem 12 és fél milliós érték származott, az idén a telep hozamát 17 millió forintnál is többre tervezik. Valós a terv. hogy tojónként átlag 10 tojással többre számít­hatnak az idén, mint az el­múlt évben, ezáltal 234 ezer­rel több kacsát keltethetnek a telepen, s 682 mázsával több kacsahúst küldhetnek innét piacra. Ládagyáriás és darálás A Bodrogközi Állami Gaz­daság a szántóföldi terme­lésben hátrányos helyzetben van, a kedvezőtlen talaj- adottságok miatt. Ezért a jövedelmezőség fokozására szükséges a kiegészítő, s met- . léküzemágak fejlesztése is. j A gyümölcstermesztéshez j szorosan kapcsolódik .a gyü­mölcstároló ládák gyártása. A ládaüzem termelése az új évben megközelíti a 6 mil­lió forintnyi értéket. | A gazdaságosabb állatte­nyésztést segíti, hogy az idén már — a baromfitelep ki­vételével — valamennyi jó­szág számára a saját dará­ló- és keverőüzemben állít­ják elő a keveréktakarmá­nyokat. Hogy milyen tekin­télyes mennyiségi teljesít­ményt követel ez meg, ér­zékeltetésül álljon itt: egész évben 17 ezer 256 mázsa csupán a feldolgozandó ab­rak. ehhez az alapanyaghoz kevernek még 1öbb mint kél és fél ezer mázsa koncent- rátumot és egyéb, Ipari ere­detű tápot. Az új, megnövekedett fel­adatok megvalósításához a j szocialista brigádok már ke- | sziták felajánlásaikat, válla­lásaikat az idei esztendőre, t Bercez József | —au—ao——pi—i Súly cs Borsodgeszt közös gazdasága, a sályi Bükkalja Tsz az elmúlt gazdasági év­ben a tervezettnél magasabb termésátlagokat ért el a leg­több növényfélcségból. A nagyrészt dombos balárré­szekben, az alig 8 aranykoro­na értékű földeken a terve­zettnél 72 vagonnal több ka­lászost. zömmel kenyérgabo­nát sikerült termelniük, A nagy ültetvények termé­se is meghaladta a tervezet­let. Szőlőből például az ere­detileg várt 9000 mázsa he­lyett 13 000 mázsát szüretel­tek, az őszibarackos a ter­vezett 80 helyett 100 vagonos terméssel fizetett. Sajnos, az őszibaracknál csak elég ala­csony értékesítési árat sike­rült elérniük. A tsz víztárolója az érté­kes öntözővízen kívül nagy mennyiségű halát is adott. A mesterséges tóból több mint 120 mázsa tenyészhalat ha­lászlak le. 100 mázsa pontyot pedig a piacon értékesítettek. Törő Sándor, a MEZŐGÉP Vállalat mezőcsáti gyáregy­ségének igazgatója immár nyolcadik esztendeje irányít­ja egyre eredményesebben a rábízott üzemet.. Ez idő alatt számos fiatal nevelődött jó szakmunkássá, akik' közül sokan most is a gyáregység­ben dolgoznak. Es nem is akármilyen szakemberek. — Nemrégen történt — mondotta egy beszélgetés al­kalmával a z igazgató —, hogy egy kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező fia­tal neve ás szóba került, ami­kor a kiváló dolgozó kitün­tetés odaítéléséről vitatkoz­tunk. A fiatalember köztu­dottan jó dolgozó hírében állt. Ennek ellenére akad­tak. akik ellenezték felter­jesztését. Azzal érveltek, hogy az ifjú szakmunkás niindössze két éve dolgozik a gyáregységben. Én erre azt. mondtam: nem kizárólag a vállalatnál eltöltött évek szá­ma dönti azt el, hogy valaki megérdemel-e, vagy sem ilyen, vagy olyan kitünte­tést, jutalmat. Mert szerin­tem lehet éveken keresztül úgy is dolgozgatni, hogy ab­ban nem sok köszönet van. Melyik hát. az értékesebb ember? — tettem fel a kér­dést. Végül is sikerült közös nevezőre jutnunk, ugyanis abban valamennyien egyet­értettünk. hogy a fiú kez­dettől fogva rendkívül szor­galmasan. fegyelmezetten vészi munkáját. Megszüle­tett tehát a döntés; a fiatal szakmunkás esetében két év is elegendő volt a bízón ju­tásra. megérdemli az elisme­rést. Több példát is lehetne említeni arról, hogy Törő Sándor igazgató és az üze­mi négyszög többi tagja igen jó véleménnyel van a fiata­lokról, akik közül, az évek múlásával egyre többen vál­nak a törzsgárda megbecsült tagjává. Évenként mintegy tíz-tizenöt fiatal jelentkezik ipari tanulónak, s többségük ott is marad az üzemben. — Pedig esetenként elő­fordul. hogy más vállalatnál több fizetést ígérnek nekik, mint. amennyit mi tudunk biztosítani a kezdő szakmun­kásoknak — mondotta a to­vábbiakban az igazgató. — A fiatalok nagyobbik része azonban — minden ..kísér­tés" ellenére — ittmarad ná­lunk. mert bízik benne, .hogv megtalálja számítását, vagy­is megfelelő perspektívát lát a gyáregység előtt. Talán mondanom sem kell. hogy aki becsületesen dolgozik, azok számára a gyárvezetés is igyekszik a lehető legna­gyobb támogatást megadni. Természetesen a törvényes kereteken belül. Elmondha­tom, hogj' ma már stabil munkás- és műszaki gárdá­val rendelkezünk. — Persze nálunk sem min­dig volt ez így. Jó pár év­vel ezelőtt bizony eléggé nagy volt a munkaerőmoz­gás a mezőcsáti gyáregység­ben is. Szerencsére, ez már csak rossz emlék. Az utóbbi négy esztendő óta minden évben egj-enletesen emelke­dik az üzem termelése. Etzer- kilencszázhatvanldlencben 24. 1970-ben pedig 27 millió fo­rintot teljesítettünk. Egy év­vel később újabb három­millióval nőtt a gyáregység termelési értéke, amely az elmúlt esztendőben Qlértc a 36 millió forintot. Ez két­millióval volt több a terve­zettnél. Külön örülünk an- nak, hogy a megnövekedett termelési feladatokat lénye­gében minden évben azonos munkás-, műszaki és alkal­mazotti létszámmal teljesí­tettük. Vajon minek köszönhető mindez? Törő Sándor igazgató er­ről a következőket mondta: — Eredményeinknek sok összetevője van. Nem fontos­sági sorrendben néhányat megemlítek ezekből. Minde­nekelőtt azt, hogy bevezet­tük a különböző mezőgaz­dasági pótalkatrészek soro­zatgyártását. Ennek érdeké­ben belső átszervezést haj­tottunk végre: a munkafo­lyamatoknak megfelelően át­csoportosítottuk dolgozóin­kat. így kialakult több olj’an műhely, illetve üzemrész, amely alkalmassá vált az igényekhez igazodó nagy szériák gyártására. Ezenkí­vül számos gépi berendezés­sel gyarapodott gyáregysé­günk. Elsősorban a gyártás- előkészítés gépesítésére he­lyeztük a l-ő súlyt, ugyanis a legtöbb időt ez a munka- íolyamat igényli. Több új korszerű daraboló és hidrau­likus présgépet helyeztünk üzembe. — Nem utolsósorban á fi­zikai és a műszaki dolgo­zók áldozatos munkájának, összefogásának köszönhető a gyáregység egyenletesén emelkedő termelése. Ezen belül is igen nagy hajtóerő­nek bizonyult az utóbbi né­hány évben a szocialista brigádmozgalom. amelyben ma már több mint száznegy­venen. a gyáregység össz- dolgozóinak mintegy nyolc­van százaléka vesz részt és 1 ér el mind nagyobb sikere­ket — mondotta végezetül Törő Sándor igazgató L. 1­Üzem bävésések Miskolc&n és a mes „Uszódaru” a szélcsatornában A Budapesti Műszaki Egyetem áramlástani tanszékének ha­talmas szélcsatornájában a Magyar Hajó- és Darugyár leg­újabb típusú 50« tonnás úszódarujának makettje vizsgázik. A merőtérben a legerősebb viharnak megfelelő szélsebesség­gel terhelik meg a 75-szörös kicsinyítcsű modellt Akikre Binili bizton számíthatnak v / V. Szocialista brigádok a Bodrogközi Mmi Gazdaságban

Next

/
Thumbnails
Contents