Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-11 / 8. szám
t973. január 11., csütörtök ÉtSZAK-MAGYARORSZÁG 3 m BomzúmaSó taggyűiésmt II szocialista munka gyáregységékeu A Diósgyőri Gépgyár ,,E”~ egységéfc tavaly a szocialista, ■munka gyáregysége címmel tüntették ki, előző évi teljesítménye alapján. A megtisztelő cím elnyerésében nem kis szerepet játszott a gyáregység kommunista kö- ! zosségének példamutató munkája, a párlalapszervezet céltudatos irányító-ellenőrző tevékenysége, a politikai és gazdasági vezetés egybehangolt munkája. Az eredményeket természetesen a gyáregység pár- tonkivüli dolgozóival egyetemben, velük összefogva és eggyé forrva, a több száz tagú nagy kollektíva szorgalmas munkájával, mindennapos helytállásával érték el. A kitüntetett gyáregység és pártszervezetének munkájára 1972 elején felfigyelt a gyári közvélemény. Az egykori „riválisok” körében talán akadtak megjegyzések: majd meglátjuk, mire viszik az idén ... Mire vitték? Azóta ismét eltelt egy év. S hogy az „E”-egység pártszervezete és munkáskollektívája „mire vitte” tavaly, erről képet nyerhettünk hétfőn délután, a pártszervezet beszámoló taggyűlésén. A vezetőség beszámolójából — amelyet Czövek István párttitkár terjesztett a taggyűlés elé — és az ezt követően elhangzott 12 felszólalásból éppúgy, mint Kovács .Jánosnak., a nagyüzemi pártbizottság képviselőjének értékeléséből meglehetősen egységes kép bontakozott ki. A 97 tagú kommunista közösség és annak 7 tagú vezetősége tavaly is teljes egységben, következetesen és eredményesen munkálkodott a X. pártkongresszus határozatainak megvalósításáért — az alapvető párthatározatok követelményeinek teljesítéséért: a pártvezetőség gazdaságszervező munkája egységes erővé kovácsolta a kommunistákat és a párton- kivüli dolgozókat a termelő- . munka nehézségeinek leküzdésében. Meri; akadtak nehézségek is. Egész évben gondot okozott például a vasszerkezeti üzemrész zsúfoltsága és az a fülsiketítő zaj, amelyben — enyhén szólva — nem éppen leányálom a nehéz fizikai munka. Aztán akadtak más nehézségek is. amelyek akadályozták a folyamatos munkát, s főként az exporttervek teljesítését. Mindezek ellenére — állapította meg a beszámoló — a gyáregység több mint egymillióval túlteljesítette 251 és \ tél milliós termelési tervét, 76 milliós exporttervének teljesítésében is csak mintegy 13 millióval maradt le — igaz, rajtuk kívülálló okok mialt —; viszont a pótalkatrész gyártásának 60 milliós tervét így is csaknem ötmillióval túlteljesítették. Kedvezően alakult a gyáregység önköltségterve, eszközgazdálkodása és ismét szép eredményeket értek el a gyáregységek közötti szocialista munkaversenyben isAz „E”-gyáregység elmúlt évi munkájáról kialakítható képben csupán egyetlen sö- tétebb tónus jelentkezett. Ez pedig a baleseti statisztika, amely szerint tavaly négy üzemi balesettel több fordult elő. mint az előző évben, s 200 munkanappal több esett ki a termelésből, mint 1971- ben . .. A balesetek alakulásában nyilván közrejátszott a zsúfoltság, a. zajártalom, de előfordult fegyelmezetlenség, a munkásvédelmi szabályok, megsértése is. Az üzemi balesetek növekedésébe azonban — amint ez a beszámolóból, s a felszólalásokból is kiderült — a gyáregység kommunistái semmiképp sem nyugodhatnak bele. A pártélet fejlődése A gazdasági eredmények — állapíthattuk meg a taggyűlésen — nem függetlenek a pártáiét rendjének, szervezettségének és a politikai munka hatékonyságának növekedésétől. Az alapszervezet vezetősége szinte együtt él, együtt lélegzik a párttagsággal. s — jórészt a tömeg- szervezetek útján — a pár- tonkívüli dolgozókkal is. Főként a pár (csoportok útján, de közvetlenül is rendszeresen tanulmányozza a dolgozókat foglalkoztató problémákat, s a rendszeresen megtartott taggyűléseken és pártnapokon őszintén válaszolnak minden felmerülő kérdésre. A tömegszervezetekben dolgozó kommunisták rendszeresen kapnak pártmegbízatási, s a szakszervezeti műhelybizottságban, a KISZ- alapszervezetben és az MHSZ lövészklubban dolgozók rendszeresen beszámolnak tevékenységükről. A 97 tagú alapszervezetben több mint 00 kommunistának van állandó és konkrét pártmegbízatása. Az alapszervezet vezetősége egész tevékenységében következetesen képviseli pártunk politikáját, a felsőbb pártszervek útmutatásait, határozatait. s mindenekelőtt a pártcsoportok, s általában az üzemi munkások véleményéi figyelembe véve alakítja. ki a helyi politikái. Nagy gondot fordít' a munka terv- szerűségére, a. féléves munkatervek teljesítéséről, a menet közben jelentkező gondokról rendszeresen tájékoztatja a taggyűlést. Úgyszintén nagy gondot fordít a vezetőség a kommunisták és a vezetők eszme i-poUli- Icai továbbképzésére, a párt- és tömegszer'vezeti politikai oktatás szervezésére és irányítására. Tavaly mintegy 110-en tanultak, többen pedig az állami oktatás rendszerében, vagy mint propagandisták képezték magukat. A politikai továbbképzés eszközeként szorgalmazzák a. párt folyóiratok — a Pártélet. a Társadalmi Szemle, a Nemzetközi Szemle stb. ■—■ terjesztését és felhasználását, valamint az üzemi lap, a Diósgyőri Munkás olvasását. A pártépítő munkát — kivéve a forgácsoló üzemet — szintén jónak tekinthetjük, habár a fizikai munkások és a fiatal munkások aránya a statisztikai adatok — és megítélésünk — szerint a jövőben még tovább javítható. Az alapszervez'et tagságának fegyelmét,' erkölcsi és politikai arculatát híven tükrözte orr. alkalommal is az a felirat, amelyet a beszámoló taggyűlés „mottójául” választottak: „A párt önkéntes harci szövetség, aki ide belép, az aláveti mayái a. párt szervezeti szabályzatának, és köteles ezért a politikáért. minden erejével, tudásával dolgozni”. A taggyűlés határozata A beszámoló alapján — amely nem fukarkodott a j név szerinti elismerő és bi- ; ráló megjegyzésekkel sem — mindvégig konstruktív, előretekintő elvtársi vitának, eszmecserének lehettünk tanúi az „E”-gyáregység taggyűlésén. Mint már említettünk, 12-en szólaltak fel, s szinte valamennyi hozzászólás így kezdődött: „A beszámoló megállapításai reálisak, azzal egyetértek, elfogadom | és elfogadásra ajánlom...” j Aztán következtek az észre- vételek, a megjegyzések és a I javaslatok, amelyek már az idei feladatokra, a még színvonalasabb és hatékonyabb politikai munkára hívták fel a vezetőség és a párttagság figyelmét. I Hűen tükrözte ezt a tö- | rekvést az a határozati ja- 1 vaslat is, amely — mindössze 6 pontba sűrítve — a legfontosabb idei tennivalókra hívta fel a párttagság figyel- ( mét. s amelyet a taggyűlés egyha ngűlag határozattá emelt. Csépányi Lajos A Saiöszcntpcteri Üveggyárban automata gépek gyártják az üveget. Fotó: Laraó József Két fronton Nehéz körülmények között dől goznak a bányászok a Szuhavölgyi Bányaüzem Szeles-aknájának R 3-as frontján. Vise és sár hátráltatja a munkát. A bal oldali kép ezen a fronton ké- 'ziilt, ahol gumiruhában dolgoznak az emberek. A front „szomszédságában” üzemel az K its front, ahol „porzik” a bány a, nincs víz. Jobb oldali képünk a „száraz” munkahelyen készült. Fotó: Laczó József Eredményes évzárás után jó kezdés az ÓKÜ-ben Mit várnak a gyárrészlegvezetök 1973-ban? Mint korábban 'hírt'“adtunk róla, az Ózdi Kohászati Üzemek valamennyi termelő egysége eredményes évet zárt 1972. december 31-én. A nagyolvasztómű gyárrészlegnél országos rekord születeti, 1103 941 tonna nyersvasat csapoltak, s ezzel 103,9 százalékra teljesítették évi tervüket. Az acélgyártók szintén egyedülálló teljesítményt értek el az elmúlt esztendőben. Egymillió 2350 tonna acélt gyártottak, 45 ezer tonnával többet, mint egy évvel korábban, és 32 350 tonnával többet az eredeti tervüknél. Az acélgyártók dicséretére legyen mondva, bog)’ a minőség javításában is rekordot értek el. A selejt 1,07 százalékról 0,96 százalékra csökkent, s ilyen alacsony hibaszázalékra még nem volt példa a gyár életében. Meg kell itt jegyezni, hogy a vállalat. vezetői félmillió forint célprémiumot tűztek ki az 1 millió tonna acél gyártásának esetére, s az összeget a napokban már kifizették az acélgyártóknak. Az elmúlt hetekben kevesebb szó esett a kohászati üzem két hengerművéről, a durva- és a finomhengermű gyárrészlegről. Egyik helyen sem született országos csúcs- eredmény, noha mindkét hengermű termelése magasabb volt, mint ezt megelőzően a gyár történetében bármikor. A durvahengerműben különösen kiemelkedő volt a blokksori brigádok teljesítménye. 900 ezer tonna tervüket 934 ezer tonnára, 103,8 százalékra teljesítették, s még ennél is jobb a tartósori brigádok 108 százalékos teljesítménye. Gyárrészlegi szinten a 758 ezer tonna hengerelt áru tervüket 784 ezer tonnára, 103,4 százalékra teljesítetlek, készáru tervük túlteljesítése pedig 5 százalékos. A finomhengerműben a minőségi mutatók javulásán kívül egy év alatt 21 ezer tonnával nőtt a hengersorok-termelése, 19 600 tonnával több készárut gyártottak, mint 1971-ben, s 17 ezer tonnával több hengerelt árut szállítottak el a rendelőknek. * Az új év megkezdése után néhány nappal megkérdeztük az ÓKÜ gy árrészleg vezetőit, mit várnak az 1973-as évtől, milyen tervekkel indulnak, s hogyan dolgoztak gyárrészlegeik az első héten? Halász József, a nagyol- vasztómű gyárrészlegvezetője: — Az elmúlt évben 800 - ezer tonna nyersvasat csapoltunk, s ezzel országos rekordot értünk el. Az idén saját rekordunkat szeretnénk meg- dönteni, s már eleve 845 ezer tonnát terveztünk. Az acél- nyersvason kívül, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan, most is gyáriunk szürke nyersvasat exportra és ferro- mangánt a hazai kohászati vállalatok számára. A magas, megemelt terv teljesítésének egyik feltétele a IV. számú kohó átépítésének határidőre történő befejezése, a másik, hogy egész évben jó minőségű BÉM-zsugorítványt kapjunk. Kurta László, az acélmű főmérnöke: — Tavalyi teljesítményünket, az 1 millió tonnát „ter- vesítettük" 1973-ban. Külső szemlélők szerint ez úgy tűnik. könnyű teljesíteni ugyanazt, ami egyszer mér megvolt. A valóságban ez nem így van. Ez az esztendő az átállás éve nálunk, most készülünk fel az 1974-ben tervezett újabb, jelentős terme- lésnövekedésde. Az idén a kemencéket átalakítjuk, kapacitásukat 96 tonna adagsúlyról 105 tonnára növeljük, s ezzel együtt a berakódaruk is kicserélődnek. Ezzel párhuzamosan fel kell készülni a folyamatos aeélöntőmű indulására is. Mindezek ismeretében már nem is olyan könnyű újra 1 millió tonnái csapolni. Pohánka Plemér, a durva- hengermű gyárrészleg vezetője: — 1973 nálunk is a felkészülés éve. A harmadik negyedévben a nagyjavítással egyidőben kerül sor a blokksor villamosítására, s ez a munka csaknem három hónapig fékezi a termelést. Ezért az idén a tavalyinál már eleve mintegy 50 ezer tonna készáruval kevesebbet tervezhettünk, s ennek teljesítése sem kis feladatot jelent. A blokksor villamosítását követően, jövőre viszont már képesek leszünk feldolgozni az acélmű várhatóan növekvő termelését. l.ukács Gábor, a íinomhen- germü gyárrészlegvezetője: — Az elmúlt évben annyit termeltünk, amennyit a középtávú terv csak 1973-ra írt elő gyárrészlegünknek. Az idén 462 ezer tonna készárut terveztünk, de reméljük, hogy a sokévi hagyományhoz hlyen, most is jelentős túltelj esi léssel zárhatjuk az évet. * Az ÓKÜ valamennyi termelő gyáregységében biztató volt az évkezdés. Az első hetet a nagyolvasztómű 1200 tonna többlet .nyersvassal zárta, három kohóból 13 384 tonna nyersvasat csapoltak. Salakból 3300 tonnával többet szállítottak ki a tervezettnél. Az acélműben csaknem 20 ezer tonna acélt csapoltak. 132 tonnával túlteljesítették heti tervüket. A durva- és a finomhengermüben a brigádok valamennyi sorozaton túlteljesítették tervüket. A tartóson kollektívák 15 százalékkal, a blokksoriak 4,3 százalékkal, a finomhenger- müben. gyárrészlegi szinten. 5.2 százalékos a túlteljesítés. Meg kell még ugyanitt említeni, hogy már 1450 tonna finomhengerműi. export késztermék vár elszállításra. 'Tóth István
