Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-11 / 8. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. január 11., csütörtök , Filmjegyzet j Filmek Petőfiről Színházi kockák Egy kocka a Petőfi ’73-ből. Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára egyszerre két film pereg a miskolci premiermozikban. A Petőfi ’73 sajátos jellegű alkotás. Irta — Kardos Istvánnal — Kardos Ferenc, aki maga rendezte is. Az operatőr Kende János volt. Hatszáz budapesti és pápai gimnazista játszik benne. A filmen azt látjuk, hogy ezek a gimnazisták miként értékelik Petőfit, a szabadságharcot, azt hogyan játszanék el maguknak, a saját játékukat miként értékelik. Mai öltözetben rokonszenves fiatalok nyüzsögnek, szaladgálnák, lelkesednek, szavalnak, verstöredékeket citálnak, majd több alkalommal kilépnek a játékból, és megbírálják önmaguk produkcióját. Igen értékes filmművészeti kísérlet a szakma számára. Nagymoziban, heterogén közönség előtt aligha sikeres filmvállalkozás. Nehéz elhinni, hogy napjaink fiataljai így lássák Petőfit és a szabadságharcot. Amit látunk, legfeljebb spontán diá- kos rögtönzéseknek, játékosságnak tűnne, ha nem érződne lépten-nyomon, hogy a diákok nem játszanak, hanem kínos igyekezettel keltenek életre egy látszólag játékos forgatókönyvet. Vitatható a film történelemszemlélete is. Egészében egy érdekes rendezői vállalkozás, kísérlet tanúi lehetünk, de nem kapunk olyan filmet, amely az évfordulóhoz méltó lenne, vagy egyáltalán a kísérleten túl, nagyközönséghez szólni akaró filmként fogadhatnék el. A másik alkotás dokumentumfilm. Kollonits Ilona, készítette, a címe Évfolyamtársak Nj’olc színművész, a felszabadulás utáni első színművészeti főiskolai osztály egykori hallgatója jön össze, hogy arról emlékezzék, pályája miként kapcsolódik Petőfihez, a nagy költő munkái mennyire kapcsolódtak életútjához. Nagyon szép, meghitt, bensőséges vallomások hangzanak el Szirtes Ádám, Keres Emil, Gordon Zsuzsa, Körmendi János, Békés Itala, Molnár Tibor, Táncsics Mária és Ko- hut Magda szájából. Petőfi- műveket hallunk tőlük. Az egész olyan, mint egy szép évfolyamtalálkozó, amelynek -van egy kilencedik vendége is: Petőfi, s amelynek mi is örvendő, boldog részesei, élvezői lehetünk. A félbeszakadt vallatás 19G9-ben borzalmas földrengés döntötte porba a ju- . goszláviai Banja-Luka várost. Branimir Tori Jankovic rendező részben hajdani dokumentumokat, részben rekonstruált részletek felhasználásával idézi a tragikus időszak egy vonását: a börtönökből kiszabadult bűnözők a tragédia során miként álltak helyt. Megrázó történet, talán kicsit szépített emberi epizódokkal, de izgalmasan, feszültséggel telten. (benedek) A színházi évad derekán járunk Miskolcon. Eddig 5 bemutatót tartott a színház a felnőtteknek és egyel a gyermekeknek. A felnőtteket szórakoztató, elgondolkoztató műveken kívül .végre sor kerülhetett a leendő felnőtt látogatók igényeinek kielégítésére is: a Mese a tűzpiros virágról című gyermekdarab minden alkalommal lelt házat vonz. Az élet most is lüktető, pezsgő a színházban. Pénteken premier lesz. ezzel együtt egy prózai darab és egy nagyoperett próbái folynak párhuzamosan, s megkezdődtek egy további prózai darab előkészületei. Doktor úr Egerben már decemberben bemutatta a színház, a produkció most költözött át Miskolcra. Tulajdonképpeni premierje az előadásnak tehát most, 12-én, pénteken este lesz. Molnár Ferenc Doktor úr című, immáron 71 esztendős komédiája vi.sz- szatérő vendégként jelentkezik a miskolci színpadon. Hegedűs László rendezte az előadást, újszerű felfogásban közelítve meg az ábrázolt és rég tovatűnt világot. Péntektől naponta százak nézhetik meg. Berci bácsi Januárban még egy premier lesz Miskolcon, ráadásul új magyar darab ősbemutatója. Szerzője Berkesi András, ismert népszerű író, akinek a Berci bácsi című tragikomédiája kilencedik színpadi műve. A darab a szerző megszokott közegében mozog, azt mutatja fel, hogy egy kisember, mint a címbeli Berci bácsi, egy egyszerű szabócska nehéz helyzetben miként lehet hőssé. Berkesinéi megszoktuk az izgalmat, a fordulatosságot, a széles sodrú meseszövést; hihetőleg ez a munkája sem lesz ezeknek híjával. A címszerepet Csapó János alakítja, és Somló Ferenc, Pá- kozdy János, Varga Gyula, Balogh Zsuzsa, Csiszár'András és egy kisfiú — Kovács József — játsszák a további főbb szerepeket. Az előadást Jurka László rendezi. Sybil I Jacobi Viktor nagyoperettje ugyancsak visszatérő vendég a miskolci színpadon. Most Orosz György rendezésében próbálja az együttes a látványos kiállítású zenés játékot, amelynek kiemelkedő érdekessége lesz, hogy Sybillt és a nagyhercegnőt felváltva játssza és énekli Várhegyi Márta és Korná- romy Éva. (Ilyen keresztbe történő szerepcseréket a színház egyszer már egy drámánál, a Stuart Máriánál alkalmazott.) A további főbb szerepeket Rozsa Sándor. Fehér Tibor. Abrahám István, Virágh Ilona, Botár Endre .játssza, vezényel Bellát* György és Kalmár Péter, koreográfus. Somos Zsuzsa, a díszleteket Wegenast Róbert, a jelmezeket Gregus Ildikó tervezte. További próbák Megkezdődtek Csehov Cse- resnyéskert című játékának előkészületei is. E darabot Illés István rendezi majd, s érdekessége, hogy ez a produkció lesz a fiatal végzős rendező diplomamunkája. Két előadás együttese átköltözik Egerbe. Ma, csütörtökön este a Viharos alkonyat, 25-én pedig a Cigánybáró egri bemutatójára kerül sor. Vendégszereplések, előkészületek A színház igazgatója, Sal- lós Gábor Jugoszláviából kapott meghívást, s annak eleget téve, március végén utazik Szarajevóba, hogy ott színpadra állítsa Szakonyj Károly Adáshiba című darabját. Komáromy Éva nagy si kerrel játssza a Szegedi Nemzeti Színházban a Ha- wai rózsája címszerepét. A tűzpiros virág című gyermekdarabbal — s ez egészen újszerű a: színház munkájában' — tájeíőadásra indulnak: 16-án Kazincbarcikán, 20-án pedig Ózdon mutatják be a gyermekeknek. A színház 150 éves jubileumának előkészületei során már több intézkedés történt. Kiss-Kovács Gyula szobrászművész már bemutatta az emlékplakietthez készített terveit, valamint a színház földszinti előtérben elhelyezendő relief tervét. A Magyar Színházi Intézet tudományos munkatársai már dolgoznak a jubileumra megjelen tetendő emlékalbumon. (bm) Új zenei kiadványok Két érdekességgel gazdagodtak azok, akik figyelemmel kísérik az új zenei kiadványok megjelenését. Az egyik egy most induló és előrelát hatólag negyedévenként jelentkező sorozat, a másik egy mozgalmi folyóiratnak rendszeresebbé válása. sűrűbb jelentkezése. A hél zeneműve A Zeneműkiadó Vállalat- gondozásában jelent meg Kroó György szerkesztésében A hét zeneműve című kiadványsorozat első száma, amely az 1973 első negyedévében jelentkező, azonos című rádiós programokat adja közre nyomtatásban. A sorozat afféle rendhagyó hangversenykalauz, amelyet a rádióműsorral párhuzamosan kaphat kézbe az olvasó. A rádmnak régi és igen népszerű műsora A hét zeneműve. amelyben a magyar zenetudomány jelentős képviselői a zeneirodalom egv- egv kiemelkedő alkotását mutatják be változatos, közérthető előadásokban. A Zeneműkiadó Vállalatnak az új könyvsorozattal az a célja, hogy a műsorok anyagát nyomtatott formában is hozzáférhetővé tegye az érdeklődő rádióhallgatók és az olvasóközönség számára. A kötetek mindig a negyedév elején jelennek meg, az olvasó figyelemmel követheti a minden hétfőn reggel a Kossuth-, ugyanaznap este a Petőfi-adón elhangzó ismertetést, a héten háromszor különböző előadásban elhangzó művet, és persze, kézbe veheti mindannyiszor, amikor hanglemezen, vagy hangversenyen ismét találkozik velük. * Az első kötetet számos kottapélda és az ismertetett művek Magyarországon forgalomban levő hanglemez- felvételeinek jegyzéke teszi teljessé. Prokofjev, Mahler. Beethoven, Ravel, Mozart. Puccini, Grieg. Schumann, Palestrina. Frank, Hindemith, Bach és Bartók egyegy remekművének ismertetése található a kötetben. KÓTA — kéthavonként Amikor az elmúlt évben először jelent meg a KÓTA, a Kórusok Országos Tanácsának lapja, bemutattuk olvasóinknak, írtunk a lap célkitűzéseiről. Azóta öt, tartalmában igen gazdag szám jelent meg, amelyekben a kórusmozgalom kedvelői, zenei életünk, közművelődésünk művelői, vagy az az iránt érdeklődők rendkívül sok tájékoztatást kaphatnak kulturális életünk e nagyon fontos, nagy jelentőségű ágazatának napi gondjairól, terveiről, életéről, a teendőkről, eredményekről, megismerhetik a leglelkesebb kórustagokat, s általában napról napra lépést tarthatnak a magyarországi kórusmozgalommal. Például a 2. számban a munkás énekkari bizottság terveiről Marosán György, a bizottság vezetője írt cikket, majd Vaszy Viktorról kaptunk művészportrét, megismerkedtünk Liszt-díjas művészekkel, az V. országos kamarakórus-feszitivállal, kórustagokkal. A lap — szerkezetileg rendkívül következetesen — minden számában bemutat egy-egy kiváló művészt, a harmadikban például Andor Ilonát, továbbá több kórustagot, eseményt. Több alkalommal szerepel borsodi esemény is a lapszámokban. Találunk az egyes számokhoz mellékelten kottákat is. A KÓTA az 1972-es esztendőben már rangot vívott ki magának. A kórusmozgalom kedvelői, művelődési életünk munkáiéi bizonyára megismerték és megszerették. Alighanem örömmel fogadják a hírt, hogy a II. évfolyamába lépett folyóirat 1973-tól kéthavonként jelenik meg rendszeresen. Évente tehát hatszor, minden páros hónapban eljut a kórusmozgalom részvevőihez, s a kórusok irányítóihoz. S míg eddig csak előfizetéssel lehetett hozzájutni, a jövőben lapárusi forgalomba is kerül, a hírlapboltokban és a nagyobb városok újságárusainál. ‘ A KÓTA eddig is kórus- mozgalmunk igen hasznos segítőjének bizonyult. Gyakoribb jelentkezésével bizonyára még inkább az lesz. Az új lakók és a művelődés Lehetőségekről és tervekről Az Ady Endre Művelődési Ház vonzási területéhez a régi Diósgyőr község belterületén kívül a környező új lakótelepek is hozzátartoznak. A diósgyőri új városközpont felépítése, a lakások átadása 1973. elejére befejeződik. 2000 lakásba költöznek be az ú.j lakók, ez körülbelül 9000 új lakost jelent. Az új lakók ideköltözése a lakosság foglalkozási struktúrájának heterogénebbé válását okozza. „Kedves szomszéd!” Hogyan változtak a művelődési igények az Ady Endre Művelődési Házban? Erről beszélgettünk Tóth Józseffel, a művelődési ház igazgatójával. — Az új városközpontban még a szomszédi kapcsolatok sem alakultak ki általánosságban, az olyan szomszédság, amely már kis társadalmi közösség, és az alapvető szükségletek kielégítését. a szabad idő nagyobb részének eltöltését biztosítja. Ennek a knpcsolatnak kialakítására törekedtünk a Kedves szomszéd sorozatunkkal ; szomszédi találkozóra három esetben összesen 1900 meghívót személyesen adtunk át az új lakóknak, felkeresve őket lakásukon. Égy ilyen és ennyi meghívásra összesen ketten jelentek meg! — Ebből nem lehet az igényekre következtetni. — Ha csak arra nem, hogy ezek az emberek a kapcsolatok kialakításában még csak az ajtószomszédságnál tartanak. E kapcsolatok tartalmát és mélységét , illetően az 'együttműködés' inkább amolyan gazdasági-racionális meggondolásokra támaszkodik, érzelmi tartalmak nélkül. Az itteni dolgozók szinte teljes egésze tölti szabad idejét otthon rádiózással, Lenézéssel, esetleg olvasással. Feljegyzéseink, beszélgetéseink alapján azt tapasztaljuk. hogy az új lakásokba költözők inkább a szakmai önképzés iránt érdeklődnek. Nem lesz „alvó lakónegyed” —■ Ennek megfelelően milyen programokat tervezett a művelődési ház? — Továbbra is helyet kap az ismeretterjesztés. Évente mintegy 160 ismeretterjesztő filmet vetítünk. A honvédelmi filmklub sorozatával a szakmunkástanuló fiúk körében már eddig is sikerült kialakítani a marxista szemléletű közízlést. Tovább szeretnénk fejleszteni a klubéletet is. A klub tagjai részére biztosítjuk a kulturált szórakozás lehetőségeit, a játékokon kívül az újságok és a folyóiratok olvasását. Bár igazi klubközösség még nem alakult ki. — Vajon mi az oka? — Ügy látszik, az életkorbeli heterogén összetétel nem kedvez a klubközösség kialakításának. Egyébként esténként minden helyiségünk foglalt. Például a 16 év körüli fiatalok igényeit egyszerűen nem tudjuk kielégíteni. A gyermekfoglalkozásokból már kinőttek, a felnőttek programja még nem érdekli őket. — De azért fiatalok is látogatják a háant... — Inkább csak a heti két filmvetítést, és a táncos-zenés rendezvényeket. No. és bábszakkörünk csakis fiatalokból áll. A szakkörök és az érdeklődők — Az igényekhez és a lehetőségekhez mérten milyen a szakköri élet? — A csillagászati szakkör tagjai főleg a Kilián Gimnázium tanulói. Eszperantó szakkörünk hatékonyan működik: a világ minden részében leveleznek eszperan- tistákkal. Sokrétű a textilművészeti szakkör tevékenysége is. A honismereti kör különböző tanulmányútjai igen jó hatással vannak a tagság összetartására és toborzására. A barlangkutató csoport munkája már két évtizede nagy segítséget jelent a város vízellátásának biztosításában, a Szinva-for- rások vízgyűjtőjének vizsgálatában. — Hogyan alakul a műkedvelő művészeti csoportok munkája? — Célunk, hogy művészeti csoportjaink tagjait alkalmassá tegyük a művészeti munka szeretetére, megbecsülésére, értékelésére. Énekkarunk 73 éves múltjához méltóan folytatja munkáját a zenei ízlésformálúsban. Képzőművészeti és fotókörünkben jó a kollektív szellem, szakmai vonatkozásban is jó munkát végeznek. Néptánc-csoportunk pedig a jövőben is a korszerű néptáncirányzatot követi. Mikes Márta A Vöröskereszt küldöttértekezlete r Ozdon A Vöröskereszt Ózd városi vezetősége tegnap, január 10-én délután tartotta meg küldöttértekezletét és alakuló ülését Ózdon, a pártoktatók házában. A szervezet 4 éves munkájáról számot adó értekezleten részt vettek a gyárváros párt-, állami és tömegszervezeti vezetői, illetve képviselői. A munkaértekezletet dr. Ignácz István főorvos, a Vöröskereszt városi szervezetének elnöke nyitotta meg, majd Stier Jánosné, a Vöröskereszt városi szervezetének titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. Az elmúlt négy év alatt sokat fejlődött Ózdon a vöröskeresztes munka. A beszámolási időszakban az alapszervezetek száma 26-ról 42-re nőtt, a taglétszám ennek megfelelően megduplázódott. A véradásban Miskolc után Ózd évek óta az első helyen áll megyénkben. Az elmúlt évben már ezer liter vért adtak térítés nélkül a város lakói. Itt kell megemlíteni, hogy a Vöröskereszt és a Hazafias Népfront irányításával meghirdetett Tiszta, virágos város mozgalom is eredményesen zárult 1972-ben, hiszen ismeretes, hogy a település jubileumán Ózd elnyerte a megtisztelő címet. Tegnap, a reszortfelelősöic újraválasztását követően került sor a vöröskeresztes munkáért járó kitüntetések átadására. Ketten kaptak arany, ketten ezüst és négyen bronz fokozatú kitüntetést.
