Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-06 / 4. szám

1973. január 6., szombat ESZM-WÄ©WCO^SZ'AG r 3< m A középszintű üzemek műszaki fejlesztése Ot év tapasztalatai Sátoraljaújhelyen öt év telt el az új gazda­ságirányítási rendszer beve- ■wtése óta. Megyénk legna­gyobb ipari üzeimeinek belső alakulását ez idő alatt folya­matos figyelemmel kísérte a közérdeklődés, kiemelkedő •leien tőségülenek megt el élőén foglalkozott a napi sajtó is az áj mechanizmus ottani ered­ményeivel, tanulságaival. Kém volna azonban teljes és hiteles a kép megyénk ipará­tól, ha mellőznénk a kö­zépszintű és a még kisebb üzemek arculatának megraj­zolását. Különösen fontos gazdasági és társadalmi sze­repet töltenek be ezek az üzemek a megye székhelyé­től távoli peremvidékek ipa - rost fásával. A zempléni táj székhelyén. Sátoraijaújhelyen a középüzemek meghatározó jelentőségű ékké váltak a vá­ros legújabbkori történeté­hen, s gazdasági hatásuk ki­férjed a környék falvaira is. Sok közhasznú tanulsággal szolgál a jövő tervezéséhez a legutóbbi fél évtized eredmé­nyeinek elemzése. A városi pártbizottság gaz­daság) Joli ti kai feladatát telje­sítve vizsgálta meg a város öt jellegzetes üzeméljen — a dohánygyárban, a bútorgyár­ban, a Finommechanikai Vál­lalatnál, a Hegyalja Ruházati Szövetkezetben és a Faipari Szövetkezetben — a műszaki fejlesztés és a munka terme­lékenysége alakulását 1 96B óta, s értékelte a tapasztala­tokat. Dinamika® fejlődés Az öt üzem teljes termelési értéke 196B-ban valamivel több mint 483 millió fo­rint volt. A mögöttünk le­vő 1972-es esztendőben pedig már jóval túlhaladta a fél­mitliárdot, elérte a (137 mil­lió forintot. A fejlődés dina­mikus ütemű. Még inkább elismerésre méltó az eredmény, ha szá­mításba vesszük, hogy a 31.8 százalékos termelési érték- növekedéssel szemben a dol­gozók létszáma csupán 5.1 százalékkal emelkedett — tehát a gazdasági eredmény 80 százaléka a munkaterme­lékenység növeléséből szár­mazik. Megállapítható az elemzés­ből az is, hogy a város te­rületén és közvetlen környé­kén a kezdeti extenzív ipar- fejlesztés után már alig ma­radt számottevő munkaerő- tartalék. így a termelés to­vábbi bővítésének a fő felté­telévé a műszaki fejlesztés — és az ezzel járó korszerű üzem- és munkaszervezés — vált. A sürgősségi sorrend­ben tavaly érkezett el pél­dául a dohánygyár oda. hogy iparági trösztje kiemelt- üzemmé nyilvánította, s el­avult gépi berendezését a IV. ötéves terv végéig folyama­tosan korszerűsíti. űi gépi beruházások A vizsgált üzemekben a fejlesztés közös jellemzője, hogy az ötéves ciklus első szakaszában a beruházások nagyobb hányadát építkezé­sekre fordították. Ekkor ala­kították ki az új követelmé­nyek teljesítéséhez nélkülöz­hetetlen modern munkahe­lyeket, 'műhelyeket, a szük­séges járulékos létesítmé­nyekkel, szociális és kulturá­lis célokat szolgáló helyisé­gekkel együtt. A legnagyobb szövetkezeti tizem, a Hegyalja Ruházati Szövetkezet például 1969-ben új üzemházának építésére költötte beruházási alapjának 90 százalékát. A szükséges alapvetést követő­en, kimutathatóan 1970-től. a fejlesztési alapokat mindin­kább a termelékenységet köz­vetlenül javító gépek vásár­lására fordítják. A gépi be­ruházások aránya 1972-ben már 85.8 százalékot jelent, A körültekintő műszaki fejlesztés tette lehetővé, hogy a sátoraljaújhelyi ipari üze­mekben is úgy térhettek át a 44 órás munkahétre, hogy a munka hatékonysága, az egy fő által egy munkanap alatt előállított termelési érték je­lentősen nőtt. Az emberi tényezők A hatékonyságot leghíveb­ben az anyag és anyagjellegű költségek nélkül számított új élték fejezi lei. Az új érték a vizsgált ciklusban összesen 24,7 százalékkal nőtt. Forintban érzékeltetve a fejlődést: míg 1968-ban egy munkás egy óra alatt 15 fo­rint új értéket állított elő, 1972-ben már 19 forintnyit! A munkahét óracsökkentését le­hat: bőségesen ellensúlyozta az intenzivebb teljesítmény. Az újhelyi üzemek töbljsé- gében gondot okoz azonban már most, hogy a műszaki fejlesztés tárgyi tényezőinek, a gépi berendezéseknek a gyarapodásával nincs arány­ban a7, emberi tényező, A korszerű — s gyakran bonyo­lult szerkezetű — gépekhéz nincs elegendő, s megfelelő képzettségű műszaki- dolgozó, irányító szakember. Pedig a korszerű követelmények kö­zölt helytálló műszála gárda ölen Redhet.et.len feltétele a termelékenység kívánatos to­vábbi növelésének. B. J. a DSGÉP^ts&n I’eterdy Györgyné gépészmérnök az irányítóija annak a fon­tos vizsgálatnak, amelyet a OIGÉP mérőállomásán végeznek. A laboratóriumban az SD—25 P körhagyós sajtó ellenőrzése látható képünkön. Fotó: Fo.jtán László-m nniwi A közúti közlekedés 1972- ben javuló színvonalon elé­gi let te ki a megnöveltedet! személy- és áruszállítási igé­nyeket — állapította meg pénteki ülésén a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak- szervezetének központi veze­tősége. — Ismét nőtt az autó­buszhálózatba kapcsolt, tele­pülések száma, a több mint ezer új járatpárral kulturál­tabb lett az utazás. A zsú­foltság további csökkenése mellett a Volán általában fennakadás nélkül tudta át­venni a megszűnő, gyéren használt vasútvonalak forgal­mát. A tervezettnél azonban jóval kevesebb árut szállítot­tak a közutakon, főként a beruházási korlátozás miatt. Nőtt - a vízi közlekedés telje­sítménye. ezzel szemben — főként a speciális járatok csökkenése miatt — a lééi közlekedésé mérséklődött. A közlekedés vállalatai sok jár­művet: és más eszközt szerez­lek be: a közúti közlekedés mintegy 600 autóbusszal. 1410 tehergépkocsival, a ha.'ózás négy uszállyal, egy átépített tolóhajóval. és egy 13 000 tonnás mélytengeri hajóval gyarapodott: az autójavító ipar szerviz- és javítóbázisa a múlt évben mintegy 600 OOP óra kapacitással bővült. A központi vezetőség meg­állapította. a munka verseny eredményei hozzájárullak a közlekedési szolgáltatásuk ja­vításához, az üzemi és a köz­úti balesetek csökkenéséhez. ül í¥uda Háromszázezer forinttal járult hozzá a kurityáni új óvoda építéséhez a Habse­lyem- ós Kötöltáiügyár kű­ri iyáni telepe. Ezért 25 gye­reket helyezhet el az üzem­egység a 75 személyes óvodá­ban. Ez. meg is oldja azok­nak a dolgozó asszonyoknak a gondjait, akik nemcsak a munkájukat végzik a bá­nyásztelepülésen, hanem ott is laknak. Zárszámadási előzetes A nagy beruházások ■egtiszzák a gyümölcsét Beszélgetés a Yii. Pártkongresszus Tsz-ben CSAKNEM egy hónap vá- dául a tervezettnél 82 vagon­UM 1 konyhai segédmunkást (női) szerződéssel, 1 asztalost, 1 liitö segédmunkást (férfi), állandó jelleggel felveszünk. Nyugdíjaso­kat, vidékieket nem alkalma­zunk. Cím: SZOT-üdtilők, Mis­kolc-Tapolca. Győri u. 6. sz., Kikelet-üdülő. A-épület. A Mezőgazdasági Gépgyárló és Szolgáltató Vállalat felsőzsolcai gyáregysége felvesz 2 fiatal gé­pésztechnikust minőségi ellenőr (meós) beosztásba. Jelentkezni lehet személyesen, Fclsőzsolca, Állomás u. 5. sz., MEO. A Belker. Szállítási Vállalat, Miskolc, Szeles u. 63., azonnali belépéssel alkalmaz gépjármű alkatrész ismerettel rendelkező férfi vagy női munkaerőt, rakta - rosi beosztásba. A Gönci ÁFÉSZ szakképzett­séggel rendelkező. Göncön üze­melő szabadlcasszás, melegkony­hás vendéglátó egységbe vezetőt keres. Férj és feleség előnyben. Az egység forgalma havi 100—130 ezer forint.. Továbbá szakképzett boltvezetőket keresünk havi 150 ezer forint forgalmú kiskeres­kedelmi vegyesboltjainkba. -Je­lentkezés személyesen, vagy írás­ban, az áfész lg.-elnökénél, Gönc, Kossuth u. 63. sz. alatt. Ipari tanulókat szerződtetünk 1973—74-es tanévre: kőműves, ács, asztalos, burkoló. festő, villany-, víz-, gázszerelő szak­mákban. Kőműves ipari tanulók­nál; Iparitanuló otthoni elhe­lyezést biztosítunk Előzetes írás­beli jelentkazésj ..Április t.” Építőipar» Szövetkezet munka­ügyi osztályán. Budapest. Vili.. Auróra u. 23—25.) A Beton- és Vasbetonipari Mű­vek miskolci gyára azonnali be­lépéssel alkalmaz nehézgépkeze­lői vizsgával rendelkező magas­nyomású kompresszorhoz komp resszorkeze’őt. Jc’cntkezés a t - lepvezetőnél. Boltvezetői és bolti eladói mun­kakörbe a krasznokvajdai 2. sz. vegyesboltba felveszünk dolgozót. Jelentkezni lehet: áfész, Bakia­kéi*. Az Építőipari Szállítási Válla­lat miskolci szállítási üzemegy­sége felvesz gyakorlott gyors- és gópirónőt, azonnali hatállyal. Je­lentkezés Miskolc, Tüzér u. 12. szám alatt személyesen, a mun­kaügyi osztályon. Télen-nyáron üzemelő üdülő állandó munkakör betöltésére konyhafőnöki beosztásba kere­sünk , gyakorlattal rendelkező szakácsházaspárt azonnali belé­péssel. A feleség nem konyhai beosztással nyer alkalmazást. Munkásszálláson külön bútoro­zott szoba áll rendelkezés­re. Személyes megbeszélés szük­séges. SZOT-üdülő, Hollóháza. Gyakorlott, gépírót, adminiszt­rációban való jártassággal kere­sünk. Fizetés megegyezés sze­rint,. Érdeklődni 16-007-cs telefo­non, hétköznap délelőtt. Felveszünk takarítónőt, állandó délutános műszakra. Cím; Vegyi­műveket Tervező Vállalat, mis­kolci fiók. Miskolc-Eg.vetem vá­ros. A Borsodi Ercelökészítőmű munkavédelmi főiskolát végzett és a munkavédelem területén jártas dolgozót keres felvételre, önálló munkakörbe. Jelentkez­ni: a 14-444-6$ telefonon, vagy személyesen, a főmérnök elvtárs­itól lehet. A Miskolci Tejüzem felvesz raktárosokat, szállítmány kísérőt. Jelentkezni lehet: Miskolc, III. kér., Erdély4 u. t. sz. alatt, a kereskedelmi vezetőnél. Budapesti vállalatok. Miskol­con levő boltjába kereskedelmi sza k k épzettséggel re n d e I k oző boltvezetőt ^elveszünk. Jelentke­zéseket részletes önéletraizzal „300 fős belvárosi vállalat 5466” jeligére, a Magyar Hirdetőbe kérjük. A Kazincbarcikai Könnyübeton- gvár számviteli és tervezési gya­korlattal. valamint felsőfokú végzettséggel rendelkező közgaz­dászt keres üzemgazdasági osz­tályvezető munkakörbe Bérezés a 7/1971. MŰM sz. rendelet alap­ján. Személyes jelentkezést ké­rünk a gyáregység munkaügyi vezetőjénél. Címünk Kazincbar­cika, (Berentc). SzárnyaStUHii Olyan volt, mintvnág! mindenség peremén járkál­tam volna. Körbegomolygott a köd, beszivárgott a bőr­kabátom i’ésein, átitatott, rá­fagyott a bajuszomra, a szemöldökömre. Nem is köd volt az, inkább egy rette­netes méretű, dermesztő szauna, megsemmisítő, fel­szívó szürkeség, de vadász­ni még alkalmas. Valahol Besenyőtelek környékén jár­tunk, az Alföld csücskén, ott. ahol hegyeknek ütközik a síkság, ahol e találkozást mennydörgés időjárás jelzi, ott, ahol mindig a leghide­gebb a tél. a legmelegebb a nyár. s a szélvihar könnyen hátára kapja a gyanútlan vándort... Az egyik láncszem vol­tam. Elölről a harmadik Egy hivatásos vadász vezette a társaságot, az ötezer holdas terület vadgazdálkodással foglalkozó szakembere. A puskát vállra vetette. A má­sodik karjára akasztotta a fegyverét. Készenlétbe. Az­tán következtem éfi. tartva a húszméteres távolságot. A barátommal jöttem. Róberl- tel, a vadászkutyával. Más­fél éves német vizsla. Ká­vébarna szőrzetéből fehér csík világít a nyakán — nyakkendője. A pórázt csuk­lómra csavartam. Különö­sebben nem kellett ügyel­nem az előttem járó ködbe vesző alakját, nem veszít­hettem el a nyomot. Róbert szimata megbízható kala­uz... Mögöttem újra pus­kás jött, aztán a hajtők és megint vadászok. Vagy negy­venen kerítettük be a lige­tet. Lassan összeszűkült a kör. Szorult a hurok. Innen fácán már nehezen mene­külhet. Egyre közelebb ke­rültünk egymáshoz. Mind gyorsabban léptünk. Tal­punk alatt csikorgóit a zúz- marás zsombékos. Tiportuk a meredtre fagyott fűszála­kat. Árkokon keltünk át. Gázoltuk a pár centiméte­resre nőtt. hidegbe kandi­káló gabonát. Az augusztusi Lágy szellőre gondoltam, az aranysárga hullámzó búza­táblára. A tél, a tetszhalál felismerhetetlenségig torzítja a világot. ... Loholtunk a ligetesbe, zsombákokon, kővé fagyott pocsolyákon, szoborrá kemé­nyeden cserjéken, fiatal fák ritkása között előre ... * üírnsedem a kutyát. Nem bír­ja kivárni, hogy levegyem a nyakáról a pórázt. Belega­balyodik. Kezdhetem elölről. Végre szabadul. Vágtat elő­re. . — Roben! Róbert... — hiába kiabálok, eltűnik, rám se hederit. Nem fegyelme­zetlen. tudja a dolgai. Ro­han, hajtól, szimatot kap. felveri a búvó fácánt. Ezért hoztuk. Mert a fácán na­gyon ravasz. Óvatos. Elrej­tőzik. A fácánka kasok lő­réimé tiszteletre méltó. Már rálép az ember, mégsem ve­szi észre. Aztán villámsebe- sen fut, majd berregve, to­J ászt ja el a zárszámadási közgyűléstől a szentistváni Vll. Pártkongresszus Terme­lőszövetkezetet, de a megye- szerto ismert gazdaság veze­tői nagyrészt «.ár elvégezték az 1972-es munka értékelé­sét, Antal Simon tsz-elnökkel beszélgettünk az elmúlt évi eredményekről, az értékelés néhány tapasztalatáról. Sajnos, e nagy gazdaság még az elmúlt évben is sínylette az 1970-es eszten­dő természeti csapását, az ár­víz okozta károkat. Akkori­ban, mint ismeretes, a ter­mészeti csapós több mint 23 millió forint termelési kiesést okozott a VII. Pártkongresz- szus Tsz-ben. Azonban még ez sem tudta megrendíteni a gazdaságot, de elvitte az ak­kor már szilárd, 13 millió forintnyi biztonsági alapju­kat, És bizony egyetlen tsz számára sem mindegy, hogy gazdálkodását kamatfizetés­sel járó hitelekkel kell meg­kezdenie. Szentistvánban ráadásul az elmúlt két gazdasági év a tsz jövőjét megalapozó nagy beruházások időszaka is volt. A két: év alatt összesen mint­egy 20 millió forintnyi be­ruházást. valósítottak meg. A mostani, zárszámadás előtti értékelés fontos tapasz­talata, hogy ezek a beruhá­zások jól sikerültek, meghoz­zák a várt gyümölcsöt. Igaz. 1972-ben a saját erős hozzá­járulások mellett 3.7 millió forintnyi hitelvisszafizetés tó esedékessé vált a tisztben, de az év során ezt az összeget is ki tudták gazdálkodni. Nagyon sokat jelent, hogy a tsz-ben szinte minden üzemág teljesítette, sőt. túl­teljesítette tervét. A kalá­szosok termesztésében pé!­nal értek el jobb eredményt. Nagyreszt szikes, gyenge ha- tarrészeikben is sikerült bú­zából 2500 hold, árpából pe­dig 350 hold átlagában 20. illetve 20,3 mázsás termésát­lagot elérniük Mintegy másfél millió forint többletbevételt ered­ményezett a lucernalermes/:- tésben elért kitűnő magfo­gás. 400 mázsa helyett 710 mázsán.vi értékes aprómagot tudott értékesíteni a gazda­ság. Kielégitöek az állattenyész­tés hozamai is, de különösen a juhászat volt eredményes, A jó minőségű bárányokért minden eddigit felülmúló árat sikerült elérniük Az év legvégén például 842 darab 14—20 kiló közötti tejesb.i- rányt értékesítettek export'-;. s minden kilón,yi bárányért 57 forintot kaptak. Ami a már gyümölcsöző, új beruházásokat illett kü­lönösen jól bevált a lucerna- liszt-üzem. Az előző évi 43 vagonnal szemben most már 75 vagon lucerna!isztet tud­tak készíteni, s ennek nagy részét ugyancsak sikerült, magas áron. exportcélokra értékesíteni. NAGYON szép a tsz három év alatt telepitelt. 300 holri- nvi bükkaljai .szőlőterülete. Az elmúlt évben csupán a támberendezásek mes ém+é- sére 3.8 millió forintot for­dítottak De jövőre már 1”8 holdnyi. termőre fordult sző­lőről várhatnak gazdag ter­mést. Már készül is a szőlők fejlesztésének további terv». Először is korszerűsíteni sze­retnék Cserén várni ián a régi. hnevománvos pincészetet, a későbbi esztendőkben t>ed:g sor kerülhet további lOOhold- nyi borszőlő telepitttó-tór is. (l>. sJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents