Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-06 / 4. szám
«I ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 4 fsnmm 1973. január 6., szombat A Borsodi Szemle, a TIT Borsod megyei szervezete, a Borsod megyei és a Miskolc városi Tanács ismeretterjesztő folyóirata legújabb, 1972. évi 4. számában igen jelentős helyet foglalnak el a művelődésügy különböző területeivel foglalkozó cikkek. Találunk gazdasági témájú cikket — Fehér Alajos: Ipar- szerű termelés — termelőszövetkezeti konstrukció —, történelmi témát, — Deák Gábor: A Dózsa parasztháború problematikájához —, sőt jogi és társadalomszociológiai témájú cikkek — Novák István: Perhullám — perkultúra. Nemecskay Tivadar— Szombathy Zsigmond: Cigánykérdés és anyavédelem Borsod megyében — is olvashatók, a lapszám nagyobb felét azonban a művelődési témák töltik ki. Három művészeti, irodalmi témájú cikket találunk. — Kabdebó Lóránd Szabó Lőrinc egy újabb alkotó korszakát elemzi „Egy téli bodzabokorhoz” című tanulmányában, Gyárfás Ágnes Kaffka Margit, Miklóssy Ilona. Reinhardt Piroska és Kiss Olga munkásságáról szól Miskolci nőirók a századfordulón című írásában, Sonkoly István pedig Lévav József megzenésített verseit ismerteti. Számunkra ez alkalommal sokkal érdekesebbek a Napjaink kérdései című rovatban talált művelődési témájú írások. Négy ilyen tanulmány értékű írást tartalmaz ez a rovat. Tóth Sándor Szocialista fejlődés és művelődés című tanulmánya a szocializmus építésének előrehaladásával jelentkező szükséglétét, s annak, jelentkezési formáit elemzi. Tóth Pál cikkének már a címe is érdekes: Mit ér az ember, ha pedagógus? Ez a cikk a miskolci pedagógusok körében 1972. tavaszán lefolytatott szociológiai felmérés adataira támaszkodva elemzi, hogy az 1971-es bérrendezés miként hatott a pedagógusok önértékelésére, önbecsülésére, az anyagiakban kifejezett megbecsülés, emelése mennyiben befolyásolta, vagy változtatta meg a korábbi, egy 1970-es felmérésben tükröződő képet. Megállapítja a tanulmány, hogv a pedagógusok anyagi hely7 cetének javítása érdekében hozott erőfeszítéseink eredményeként a pedagógusok igényei a reális lehetőségekhez közeledtek. A társadalmi megbecsülés szintjeivel kapcsolatos adatok értelmezése már nehezebbnek mutatkozott. A jelenlegi társadalmi megbecsülésük színvonalát magasabbra értékelik a miskolci pedagógusok, mint vidéki kollégáik 1.970-ben, A kívánatosnak tartott megbecsülés! szint, tehát a társadalmi megbecsülés igazságosnak tartott szintje 1970. óta jóformán semmit sem változott. Mint ahogyan a megkérdezettek szöveges válaszai sem változtak. A tanulmány megállapítja, hogy a pedagógusok helyzetével kapcsolatos határozatok va- lóraváltása feltehetően segíteni fog majd. a pedagógusoknak ab'öan is, hogy saját fontosságúitól, szerepüket, munkájuk értékét reálisabban, Iceveseiib illúzióval, legendákkal és mesterségesen táplált tévhitektől mentesebben ítéljék meg. Kevesebb sértődöttséggel, mellőzöttség- gi komplexusoktól mentesebben. kisebb indulati töltéssel és nagyobb józansággal mérik fel már most is a miskolci pedagógusok helyzetüket, fontosságukat, reálisabban mérlegelik, mint korábban. Két múvelödcs-szociológiai felmerésről is tájékoztatást kapunk a Borsodi Szemle új számából, illetve két egymástól független felmérésoől levont következtetéseket is megismerhetünk. Az egyik Kövér Árpád tanulmánya, A művelődés és a szabadidő néhány kérdése a Tiszai Vegyikombinátban, a Nehézipari Műszaki Egyetem szociológiai kutatócsoportja által 1970. szeptemberében végzett vizsgálat adataira épül. Ez a tanulmány azt vizsgálgatta, vajon a TVK dolgozói milyen mértékben élnek a művelődés lehetőségeivel, a városiak, nagyközségiek és falusiak hogyan vesznek részt a tanulásban, továbbképzésben, milyen az olvasási szintjük, szórakozásuk, időtöltésük. tömegkommunVcációhoz való viszonyuk. A felmérés 230 embert érintett, néhány kontrolljeUegű mérés azonban 1150 emberre terjed ki. A tanulmány írója szerint a felmérés jól reprezentálja a TVK fizikai, szellemi, valamint Leninváros és környéke dolgozóinak kulturális viselkedését. Megállapítja a tanulmány, hogy sok a tv-elö- 'fizető és tv-néző, sokan hallgatják a rádiót, a megkérde-, zettek közül kevesen járnak italboltba, nem létszükséglet számukra a presszó. A politikai oktatás első helyen áll a szervezett oktatási formák között, ugyanakkor a munkahelyek alig ösztönzik a dolgozókat a továbbtanulásra, az állami és szakmai oktatásban való részvételre, keveset tesznek a KISZ-en kívüli fiatalok megnyeréséért, s elég mérsékelt az érdeklődés a helyi művelődési központ sokirányú és igen értékes tevékenysége iránt. Az egy keresőre és az egy családtagra jutó havi jövedelem itt nagyobb az országos ipari és megyei átlagnál, nagyobb a családi jövedelem is. A felmérés adataiból kiolvasható művelődési igényszint és a helyileg átlagos jövedelmek szintje közötti elA Sátoraljaújhelyi Faipari FELVÉTELRE KÉRI gyakorlattal rendeli« bútoripari szakmába: FAIPARI MÉRNÖKI Fizetés megegyezés szerint Jelentkezni lehet a szöveti illetve a személyzeti vezel Sátoraljaújhely, Kazinczy lentmondás elgondolkoztató, s művelődési, valamint tömegszervezeteink számára már sürgős teendőket is jelöl. Kisebb körre terjed ki, de nem kevésbé fontos lehet az a felmérés, amelyet 1971. decemberében Miskolcon a VI. országos grafikai biennálé látogatói között végeztek, s amelynek eredményét Czeg- lédi Ilona publikálja a lapszámban. Részben ' megkérdezték az erre vállalkozó tár- latlátogatókat, részben azok önszántukból állítottak ki kérdőíveket, de az összesen megkérdezettek száma is mindössze 169, ami a tárlaton megjelent 4365 látogatóhoz képest nem kielégítő. Ezek megoszlása érdekes. 79 százalékuk huszonöt év alatti fiatal. Ez. nem véletlen, hiszen a megkérdezettek 69 százaléka tanuló. Többségben középiskolás diák. Azon kívül egyetemista. Ha ilyen nagy százalékot képvisel a megkérdezettek között a szervezett keretek között élő és kulturális igényének kielégítését is szervezetten kereső diákság, a kapott adatok fél- revezetőek lehetnek. Mert ezek reprezentálhatják a megkérdezetteket, bizonyos mértékig reprezentálhatják a kiállításnak otthont adó Miskolci Galéria törzsközönségét, de kevéssé a város társadalmát. A tanulmány is utal rá, hogy a Galéria közvetlen szomszédságában levő tanintézetek. az egyetemisták és a szocialista brigád-vállalásban foglalt kulturális kötelezettségek teljesítéséért megjelenők adják a látogatók zömét. A megkérdezettek között mindössze egy százalékot jelentett a munkás. A tanulók viszont 69-et. Igen sok okos dolgot kérdeztek azoktól, akik részt vettek a vizsgálatban, s az így kapott adatokat rendkívül jól, hasznosíthatnak egy város képzőművészeti arculatának formálásához, ha valóban szélesebb társadalmi hátteret képviselné Tegnap, január 5-én reggel fél 9 órakor pályaválasztási kiállítás nyílt a miskolci 10. számú Általános Iskolában. A kiállítást dr. Veres Béla, Miskolc város Tanácsa művelődésügyi osztályának iskolai csoportvezetője nyitotta meg. Megnyitójában szólt a Miskolc városi Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és a 10. sz. Általános Iskola közös kiállításának jelentőségéről, az összefogás szép példájáról. Hangsúlyozta, hogy a kiállítás nagyban segíti az egyéni és a társadalmi érdekek összeegyeztetését a pályaválasztásban. A megnyitó után a város iskoláinak pályaválasztási tanácsadó pedagógusai megtekintették a kiállítást Ezután szakmai tanácskozás kezdődött. A pályaismeret kialakításának fontossága, a helyes pályaválasztás szempontjából címmel Öry Istvánné, a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet vezetője tartott előadást. Majd dr. Puskás Zoltán tanár a pálya- választást segítő kiállítás j céljáról és értelméről beszélt. | Berecz Árpád tanár A pá- j lyaválasztás életközeiben címmel tartotta korreferátumát. Ezután a tanácskozás résztvevői a leánytanulók pályaválasztásáról szóló, Egyenlő eséllyel című filmet nézték meg. Délután folytatódott a tanácskozás. Csikós Ferenc j munkaügyi osztályvezető a j város Ifjúságának pályaválasztási helyzetéről tartott, előadást. Végül a tanácsko- j zás résztvevői megbeszélték ! ra á 1 ypuólq cvt c’t c Jüüa A Népszava megjelenésének 100. évfordulója alkalmából a SZOT elnöksége fogadást tartott, melyen Gáspár Sándor, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, a SZOT főtitkára kormány- és SZOT-kitüntetéseket adott át a Népszava dolgozóinak. Képünkön: Gáspár Sándor kitüntetést nyújt át Wollák Ignácné nyugdíjasnak A kínai nagykövet búcsúfogadása Lü Csi-hszien, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete pénteken fogadást adott a nagykövetségen abból az alkalomból, hogy a közeljövőben végleg elutazik Magyarországról. A fogadáson megjelent dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes, a magyar—kínai műszaki tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Szakmunkástanulók és a művelődés Diósgyőri példa Egy szocialista szerződés eredményei HÁROM ÉVE annak, hogy a Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központ először kötött szocialista szerződést a szakmunkástanulók iskolán kívüli művelődésének 1 segítésére, a MŰM 160. számú Pataki István Szakmunkásképző Intézettel és a 116. sz. önálló Ipari Szakmunkás- tanuló Kollégiummal. A szerződést hétéves kapcsolat előzte meg. A szakmunkástanuló fiatalok ez alatt az idő alatt is rendszeresen látogatták a művelődési ház rendezvényeit, részt vettek a házon belül működő szakkörök, művészeti csoportok munkájában. Az 1972—73-as tanévre kötött szocialista szerződés célja, hogy a művelődési ház elősegítse a szakmunkástanulók iskolán kívüli művelődését, politikai, világnézeti, általános és szakmai műveltségi szintjük állandó emelését. Erősítse a magyar nép haladó hagyományait, a szocializmus építésében elért eredmények iránti tiszteletet, fejlessze a szocialista humanizmus eszméit és a haza- szeretetek A vállalkozás jelentősége nagy, hiszen lénve- . ge a jövendő munkásosztály sokoldalú nevelése. A Bartók Béla Művelődési Központ ennek érdekében az 1972—73-as tanévben tovább folytatta a Világosságkor előadássorozatát, a 116. sz. Szakmunkástanuló Kollégiumban. A művelődési ház központi könyvtára segítséget nyújt ahhoz, hogy a két intézet könyvállományát az újonnan megjelent könyvekkel felfrissítse. Letéti könyvtárat helyezett el a kollégiumban, és a könyveket negyedévenként cseréli. Ezenkívül a két intézet könyvtárosát szakmai tanácsokkal segíti. A Fiatalok fórumának vi- - taestjeln erkölcsi, vallásetikai kérdésekkel foglalkoztak a szakmunkástanulók. Volt olyan eset, amikor háromórás vita után a fiatalok kérték, hogy folytassák a következő héten a témát. A csillagászati szakkör előadásain és bemutatóin a ház hozzásegíti a fiatalokat a természettudományos világkép kialakításához. szakkör ugyan- zongás átterjed a toooi j.w„ kólára is: rohamrendőrök szórják szét a felvonulókat. Sok diák ülősztrájkot tart az egyetemeken. Végül a kormány a kedélyek lecsillapítására a hagyományos módszert alkalmazza: elrendeli az öt egyetem — a kairói, a heliopoliszi. az alexandriai, az asszuiuti és az ezeréves A1 Azhat. valamint a kéttucatnyi főiskola bezárását. Vajon mi rejlik a diákok megmozdulása mögött? Miért ismétlődtek meg a villongások, kereken egy évvel a tavalyiak után? Á múlt ev januárjában a diákok csalódottságukban, elkeseredettségükben, türelmetlenségükben tüntettek. Elmúlt az 1971-es év, amelyet Szádat elnök sok beszédében „döntőnek” nyilvánított, anélkül, nogy megoldódott volna a közel-keleti válság, anélkül, hogy sikerült volna eltávolítani az egyiptomi területeket megszálló izraeli csapatokat. A diákok katonai akciót sürgetlek, pipogya- sággal vádolták a kormányt. A tavalyi zavargások azzal végződtek, hogy Szadat megbocsátott a letartóztatott diákoknak; mindenkit szabadon engedtek és megígérték, hogy az országot felkészítik a felszabadító küzdelemre. Eltelt az 1972-es esztendő is. és lényegében semmi sem változott a Közel-Keleten — a válság most is megoldatlan. Megmaradtak azok az okok, amelyek miatt a diákság — és nemcsak a diákság — megalázottnak érzi magát, türelmetlen, nyugtalan. Az egész közvéleményt nemzeti érzéseiben mélyen sérti az. hogy több, mint öt ismeretek fejlesztéséhez nyújt segítségei. A művelődési központ országos és megyei előadókkal rendszeres bel- és külpolitikai tájékoztatót nyújt a fiatalok részére. Ebben a tanévben jogi előadássorozatot is indított: a társadalomtudományok megismerése érdekében biztosítja a tanulók részére, hogy el tudjanak igazodni a jogi kérdésekben, a közgazdasági ismeretekben, és a művészetek ízlésformáló világában. A 116. sz. kollégium pinceklubjában több alkalommal olyan jellegű kerékasztal-találkozót rendeztek, ahol a meghívott vendégek a társadalom problémáira adtak választ. AZ ELMÚLT fél év folyamán la ház két alkalommal komolyzenei hangversenyt rendezett, amelyen 500—500 tanuló vett részt. Decemberben Munkásábrázolás a mai irodalomban címmel író—olvasó találkozót rendezett a szakmunkástanuló fiatalok részére. Ugyancsak decemberben szakmai vetélkedőt rendeztek a vasasszakmából. .. Márciusban önálló kiállítás nyílik az intézetben a diósgyőri vasas képzőművészek kiállítási anyagából. Áprilisban pedig a 100. sz. intézet igazgatósága a vasasszakma megszerettetése céljából pályaválasztási kiállítást rendez, amelyre a művelődési központ a vonzási körébe tartozó általános iskolák felső tagozatos tanulóit is meghívja. Ugyancsak a második félévben lesz Miskolc város szakmunkástanulóinak szavalóversenye, amelyre a művelődési központ díjat biztosít. Februárban pedig a kollégium leánytanulói részére népművészeti szakkört hoz létre a művelődési központ. Es természetesen a jövőben is lehetőséget biztosít arra, hogy á szakmunkástanulók a különböző művészeti csoportokban, illetve szakkörökben tevékenykedhessenek. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS példája szép és követendő. Az igazi eredmény a jövőben mutatkozik majd meg: ezek a fiatalok minden bizonnyal szélesebb látókörű, sokoldalú műveltséggel ren- - pv.ő munkások lesznek. Biztonsági Tanaca határozata ellenére nem . hajlandó kivonulni a megszállt arab területekről, azok egy részének bekebelezését akarja. Létrejött a „sem béke. sem háború” állapota, amelyben Egyiptom nem képes katonai erővel felszabadítani megszállt területeit, de nem tudja megvalósítani a békés fejlődés programját sem, mert a hadihelyzet fenntartása felemészti erejének javarészét. A katonai megoldásra Kairó nincs felkészülve — a politikai meg- . oldás pedig halasztódik és ugyanakkor nem elég intenzívek azok az intézkedések, amelyek az ország modernizálását, belső helyzetének megszilárdítását. erejének fokozását célozzák. Ezért a türelmetlenség, nyugtalanság. A diákok bizonyos mértékben az általános érzelmeket tükrözik tehát. De a hazai hibák1 miatti elégedetlenség is fűti az amúgy is forrófejű fiatalokat. A tüntetők jelszavai nemcsak katonai akciót követellek a Sinai-félszigeten, hanem erélyes intézkedéseket is a lakásuzsora, a drágulás. az ellátási nehézségek felszámolására — az egész országban. A belső front minden repedését örömmel fogadja Izrael, amely amúgy is az arabok _ megosztottságából meríti fő erejét. Hiszen az egyiptomi pozíciók gyengülése mindig is hátráltatta az egész közel-keleti válság békés rendezését. V Művelődés-szociológiai \ Pályaválasztási vizsgálódások kiállítás A Borsodi Szemle legújabb számáéban olvastuk és laílácslíOZSS
