Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

1973. jan. 21., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 beszélgetés DudEa Jizsef sEvtársssi, a snegye! EdiSZ-Eiizottság első titkárával Rendkívül mozgalmas évet hagyott maga mögött a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bizottsága, s az előjelek szerint 1973 is számos tennivalót tartogat valamennyiünk, így a fiata­lok számára is. Az év végi „leltározásnak” a régi érte­lemben vett szokásáról már ritkán beszélhetünk, hiszen tennivalóink olyanok, ame­lyek aligha kapcsolhatók naptári időszakokhoz. Nem kezdődnek az év elején, s nem fejeződnek be az év végén. Folyamatosak, mond­hatnánk úgy is, hosszú tá- vúak. A visszapillantás ez­úttal azért aktuális^ mert három esztendő telt el az­óta, hogy megjelent pártunk ifjúságpolitikával kapcsolatos határozata, s egy esztendeje, hogy tanácskozott a KISZ VIII. kongresszusa. Néhány hete pedig összeült az MSZMP Központi Bizottsága, s mindaz, ami ott elhangzott, egyfajta iránytű az ifjúsági szövetség sokrétű munkájá­hoz, számos tennivalóihoz. — Történtek változások a KISZ mindennapi munkájá­ban Borsodban is és történ­tek változások tevékenysé­günk megítélésében — mond­ja Dudla József, a megyebi­zottság első titkára, amint szó esik tevékenységükről. — Melyek a legszembetű­nőbb változások — kérdem közbe. — A párt ifjúságpolitikai határozata fontos állomás volt ifjúsági mozgalmunk munkáját és megítélését ille­tően. Mióta ez a dokumentum napvilágot látott, jelentős változás történt az úgyne­vezett „örökzöld” témák kap­csán. Gondolok itt az if;,óság megítélésére, a farmernadrág és a miniszoknya helyeit a munkában, az életben való helytállására. Ma már egysé­ges álláspontunk van abban, milyen célokat állítsunk a fi­atalok nevelésében a társa­dalom elé. F.gyre igazságo­sabb a fiatalok nevelésében a közteherviselés,' jobb lett a társadalmi munkamegosztás. — Mindez általános és konkrét tennivalókkal jár az élet számos területén és a KISZ-ben is. — Így van. Javulnia kell ál talárfos értelemben is az ifjú­ság nevelésének, és javulnia kell a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájának is. A KISZ-en belül is keressük az újat. Érvényesülnek az olyan törekvések, amelyek a jobb szervezeti munkát eredmé­nyezik. Az ifjúság között és az ifjúság érdekében kifejtett munkánk során napról napra tapasztaljuk, hogy a fiatalo­kat mindinkább aszerint íté­lik meg, mit tesznek a gya­korlatban, hogyan élnek, ta­nulnak, dolgoznak, miként teljesítik kötelességüket. Meg teljesítik kötelességüket. Meg­győződésem, hogy az az akti­vitás, amelyet a fiatalok, ta­núsítanak a munkában, a közéleti tevékenységben, szükségszerűen tovább növeli az irántuk táplált bizalmat. — Javult-e a KISZ köz­vetlen pártirányítása a hatá­rozat megjelenése óta? — Úgy érzem, minden szin­ten kedvező tapasztalatokról számolhatok be. Azokban a közegekben, amelyekben va­lami feladat adódik az ifjú­ság nevelésében, kedvező vál­tozás történt, önálló arculata lett az ifjúságpolitikának a szakszervezetben, a Hazafias Népfrontban és más tömeg­szervezetekben. Pedig koráb­ban volt egy olyan vélemény, hoav az ifjúság nevelése a KISZ-re tartozik. így tehát nyugodtan mondhatom, hogy alapvető változás történt a fiatalokkal kapcsolatos szem­léletben. Az ember önkéntelenül is arra gondol, milv sok állami intézkedés született, mely jogilag is rendezte az ifjú­sággal kapcsolatos teendő­ket. Ezek közül is a legfonto­sabb az ifjúsági törvény, az egyetemeken a működési szabályzat, az új ösztöndíj rendelet, a középiskolákban pedig a diákönkormányzat, az üzemekben a kollektív szerződés, a termelőszövetke­zetekben pedig az alapsza­bály-módosítás. — A KISZ persze nemcsak jogait akarja gyakorolni, ha­nem igyekszünk teljesíteni kötelezettségeinket is — mondja Dudla elvtárs. Éppen ezért, csak ott helyeselhe­tünk, ahol a jogok szinkron­ban vannak a kötelességek­kel. Nincsenek külön útjaink, együtt akarunk haladni a társadalommal. — Következésképpen tehát a gazdasági munkában is részt vesz az ifjúság. Mi jel­lemezte megyénk fiataljainak e tevékenységét az elmúlt évben? — A válasz egyszerű: azok­ban az eredményekben, ame­lyeket megyénk dolgozói 1972-ben elérlek, benne van a fiatalok munkája is. Csak­nem 200 000 fiatal, köztük mintegy 60 000 KISZ-tag dol­gozik megyénkben. Minde­nütt ott vannak, ki-ki a saját posztján igyekszik teljesíteni feladatát. Ez alapvető köve­telmény, s csak ezek után be- szélhetünk olyan pluszokról, amelyeket mint KISZ-tagtól elvárunk. Ügy érzem, látják fiataljaink, hogy csak a kö­zösség boldogulásán keresztül juthatnak ők is előbbre. Ezután hosszú felsorolás következik, minden teljesség­re való törekvés nélkül. Részt vettek a borsodi fiatalok az országos védnökségekben. így a jánnűprógramtiál, a vegy­iparban a Barátság II. kő- olajvezeték és a Tisza II. víz­lépcső építésénél. Most pedig azzal foglalkoznak megyénk műszaki fiataljai, hogy be­kapcsolódnak a számítástech­nikai és a könnyűszerkezetes program végrehajtásába. Ahogy így átgondolja az em­ber, szinte nincs olyan or­szágos védnökség, melyben közvetlenül vagy közvetve ne lennének ott a borsodiak. Jelentősek a helyi védnök­ségek is. Ilyen például a di­ósgyőri városközpont, ahol több mint 2000 lakás épül a legkorszerűbb technológiával. KISZ-védnökség van a Hús­ipari Kombinát és a Hejő- csabai Cement- és Mészmű építésénél. Az olefinprog­ram megvalósításánál, amely a Tiszai Vegyikombinátot és a Borsodi Vegyikombinátot érinti, ugyancsak védnöksé­get vállalt a KISZ. Néhány üzemben, társadalmi munká­val, kommunista műszakok­kal, egy-egy konkrét felada­tot is megoldott az ifjúság. Ilyen volt Özdon a nagyol­vasztó átépítésénél, a Lenin Kohászati Művekben a ne­mesacél-hengermű beruházá­sánál, a DIGÉP-ben a szi­vattyú gyártásánál. — A kommunista »szomba­tokról egyébként külön is ér­demes beszélni — mondja a megyei első titkár. — Száz­ezerre tehető a ledolgozott munkaórák száma és tízez­rekre azoknak a száma, akik szabad idejüket feláldozva fáradoztak, hogy milliók ke­rülhessenek a szolidaritási számlára Borsodból is. Kü­lönösen a nagyüzemekben, á bányákban, a Borsodnádasdi Lemezgyárban és az építő­iparban értek el kiemelkedő eredményeket, de számos in­tézmény, hivatni, tsz és a di­ákifjúság is sokat tett. — Most azon dolgozunk, hogyan kapcsolódhatnánk be még jobban az oktatás és ne­velés feletti védnökségbe. Rorsodban is sok bölcső­dére, óvodára, iskolára, kol­légiumra van szükség. Ezek' építésénél komplex táborokat akarunk szervezni, ahol a szakmunkástanulók például saját szakmájukban dolgoz­hatnak. Előkészítésével máris foglalkozunk. Ezután a szervezeti életről beszélgetünk, hiszen a kong- reszus kimondta: a szerveze­tek munkája legyen olyan, . amely tükrözi a tagság gon­dolatvilágát, elképzelését, vonzó a KISZ-tagok számára. — Egyre jobban számo­lunk vele. hogy dolgozó és tanuló fiatalok vannak a KISZ-ben. Nagyrészt 14-töl 26 éves korig. De akadnak idősebbek is. Ezért azt akar­juk elérni, hogy' a foglalkoz­tatás kor szerint is differen­ciált legyen. Vagyis, javuljon a KISZ rétegmunkája. Ennek olyan szervezeti feltételei vannak, mint a rétegtaná­csok. Rendszeresen foglal­koznak az adott ifjúsági ré­teg KISZ-munkájával. Elem­zik ezeket, és megfelelő ja­vaslatokkal élnek. Nekünk jelenleg a legnagyobb gon­dunk a tanintézeti KISZ- munkával van. Hiányzik itt a mozgalom önálló arculata. Talán ezért is döntött úgy a KISZ Központi Bizottsága, kétévi kísérlet után, hogy új szervezeti formát kell beve­zetnünk 1975-ig. Ennek az a lényege, hogy a jelenlegi osz­tálykülönbségekre épített alapszervezetek helyett úgy­nevezett vegyes életkorú alapszerveket hoztunk lét­re. Tehát megszűnik az e%y osztály, egy alapszervezet felépítés. ■—- Sokat vitatott kérdés a KISZ-ben az érdekvédelem [.. — Szeretnénk, ha a KISZ mint politikai tényező is jól érzékelné a területükön élő fiatalok gondjait, örömeit. Konstruktív javaslatokat ten­ne a környezetében élő fia­talok gondjainak megoldásé-' ra. Gondolok itt elsősorban lakással, bérezéssel, munka-. körrel összefüggő témákra. Ugyanakkor fel kell lépnünk a társadalmunktól idegen szemléletekkel szemben. — Sok feladata van tehát a KISZ-nek, s nyilván felké­szült ezek megoldására. — Van programunk, mely tartalmazza soron következő feladatainkat, s érinti az if­júsági rétegeket. Az volna a jó, ha ebben mindenki fel­fedezné saját tennivalóját. Készülünk a. X. VIT-re, amely Berlinben lesz ez év nyarán. A diákoknál tavasz- szal, a dolgozó fiataloknál ősszel alapszervezeti válasz­tások lesznek. Megvizsgáljuk, meddig jutottunk a VIII. kongresszus határozatainak végrehajtásában, hogyan ve­szünk részt a népgazdasági tervek megvalósításában. Tudjuk, hogy szükség lesz a fiatalok példamutató munká­jára. Sokat foglalkozunk az ifjúság szabad idejének hasz­nos kitöltésével. Szeretnénk, ha a párthatározat szellemé­ben a művelődési intézmények valóban az ifjúság otthonai­vá válnának. S ez nemcsak helyiségtéma, hanem sok szubjektív igényt is tartal­maz. S ez utóbbiért már so­kat tehet a KISZ is. Tudjuk, hogy a sportban kettős fel­adatunk van. Ott akarunk lenni a minősített sportolók között, szeretnénk érvényesí­teni befolyásunkat, s ugyan­akkor mozgatnunk kell a tö­megeket különböző verse­nyekre. Ehhez viszont nem­csak több pálya kell. hanem a meglevőket is jobban kell hasznosítani. Külön téma ná­lunk a diáksport, melyet még mindig nem tartunk kielégí­tőnek — mondta befejezésül Dudla József elvtárs. Paulovits Ágoston Átlagosan 200 tonna égetett meszet szállítanak a népgazda­ságnak naponta a Hejőcsabai Cement- és Mészmű aknake­mencéjéből Fotó: Kozák Péter Kislorosre készül a Pili-lirigád A Diósgyőri Gépgyár ter­melési igazgatóságának Petó- fi-brigád.ia 1986-ban alakult. A Ficsor Lajos vezette kis kollektíva már az első év után elnyerte a Szocialista Brigád címet. Munkájuk szo­rosan kapcsolódik a gyáregy­ségek tevékenységéhez, hi­szen bekapcsolódnak a mun­kaerő-gazdálkodási, az esz­közelosztási és ellenőrzési feladatok elvégzésébe is A Petőfi-brigád mi ■ eddig is szép eredményeket ért el a szocialista munkaverseny­ben. Petőfi Sándor születése 150. évfordulójának évében pedig az aranykoszorús bri­gád cím elnyerését tűzték ki célul maguk elé. Nem feledkeznek meg név­adójukról sem. Adatokat gyűjtenek a forradalom köl­tőjének életéről, munkássá­gáról, részt vettek a Peíőfi- jubileum tiszteletére rende­zett ünnepségeken, s brigá­don belül is megemlékeztek a jubileumról. Egyik szép tervük, hogy felkeresik Pető­fi Sándor kiskőrösi szülőhá­zát. A 12 tagú Petőfi-brigád nem feledkezik meg'azokról a brigádtagokról sem, akik szülési szabadságon vannak. Rendszeresen tartják velük a kapcsolatot, felkeresik őket otthonaikban, s ajándékokkal is kedveskednek nekik. A liepljai szakszövetkezetek gyorsmérlege A toka j-hegyaljai szőlőter­melő szakszövetkezetek már elkészítették gyorsmérlegüket az elmúlt gazdasági évről, a hamarosan esedékes zár­számadásokhoz. A sátoralja­újhelyi és a szerencsi járás­ban működő 10 szakszövet­kezet összesen 504 hektár közös művelésű ültetvényről 33 706 mázsa szőlőt, ezen­felül 1698 mázsa aszút szüre­telt. Kereken 86 mázsa az egy hektárra jutó átlagter­més. ‘ A szakszövetkezetek 9530 mázsa szőlőt és 10 500 hek­toliter mustot értékesítettek a Tokaj-hegyaljai Borkombi­nátnál, 5500 hektoliter mus­tot pedig saját pincéikben tá­roltak. Jelentős mennyiségű, ’ 953 mázsa aszút is saját ma­guk dolgoztak fel. A szakszövetkezetek 6100 tagjának egyéni kezelésében levő, összesen 1870 hektár termő szőlőből 71 400 mázsa bogyót szüreteltek gazdáik, s a kipréselt mustból 46 464 hektolitert adtak el a bor­kombinát felvásárló pincéi­nek. Saját használatra, érle- j lésre a maguk pincéiben 7310 hektoliter mustot tárol­tak. Az egyéni kezelésű sző­lőkből ezenkívül 4329 mázsa aszút adtak el a borkombi­nátnak. Az elmúlt évi, hegyaljai szőlő és must mennyisége a szakszövetkezetek szőlőiben nagyjából annyi volt, mint a legutóbi jó esztendőben, 1969-ben, felülmúlta azonban azt az évet a mostani rend­kívül jó aszútermés, amely­nek a következő évekre is nagy a távlati jelentősége a tokaj-hegyaljai bor minősége szempontjából. Lehetőség az anyagi ösztönzésre E gymillió 300 ezer em­bert érintő javaslat felett döntött legutóbb a kormány. Március 1-től, fizetésnapokon ennyien kap­nak vastagabb borítékot. Az év végéig, tíz hónap alatt 2,3 milliárd forinttal növekszik a munkások jövedelme. Honnan, milyen források­ból teremthető elő ez az összeg, miből képződik a fedezet ahhoz, hogy a nagy horderejű kormányintézke­dést mindenütt maradékta­lanul végrehajtsák? Van egy, immár szállóigé­vé vált mondás, amit a Köz­ponti Bizottság novemberi határozata is megfogalmaz, nevezetesen az. hogy „elosz­tani csak azt lehet, amit megtermelünk .,.” Erre fi- gyeimeztet a most törvény­erőre emelt, az állami ipart érintő, központi béremelésre vonatkozó dokumentum is, amelyben „A kormány fel­hívja a figyelmet arra, hogy a bérpolitikai intézkedés nyereségmérséklő hatását az üzem- és munkaszervezés ja­vításával, a kapacitás jobb kihasználásával, a termelé­kenység növelésével, összes­ségében: a vállalati eszközök jobb hasznosításával kell el­lensúlyozni.” A feladat tehát nagyon pontosan körülhatárolt és konkrét. Aprópénzre válta­ni, a helyi viszonyokhoz iga­zítani a teendőket csak a he­lyi sajátosságok adta lehető­ségek messzemenő kiaknázá­sával lehet. Könnyelműség lenne azt állítani, hogy csak el kell kezdeni, és megy min­den, mint a karikacsapás Erről szó sincs, hiszen kellő körültekintés, alaposan meg­fontolt tervezés, a béremelés mértéke által megkövetelt igények mélyreható tanulmá­nyozása nélkül — egyben- másban — könnyen mellék­vágányra csúszhat bárki .., Tudvalévőén — mint az a határozatban is olvasható — a munkások bérét az ipar­ban átlagosan 8. az építőipar­ban átlagosan 6 százalékkal kell emelni úgy, hogy ezen belül a szakmunkások bérc az iparban átlagosan 10. az építőiparban 8. a segédmun­kások bére pedig átlagosan 5, illetve 4 százalékkal emel­kedjék általában. A félreér­tések elkerülésére feltét’. _ál s zükséges hangsúlyozni: nem arról van szó, hogy most mindenkinek, kivétel nélkül ilyen mértékben növekszik a fizetése, a jövedelme. Ez a fajta megoldás egyenlősdihez vezetne, sértené azoknak a munkásoknak az igazságér­zetét, akik felkészültségük, szakmai gyakorlatuk, derekas helytállásuk révén lényege­sen többet tesznek az ország asztalára, mint azok, akik szeretnek „lazítani”, gyakran megsértik a fegyelmet, álta­lában csak dolgozgatni és nem dolgozni járnak a mun­kahelyre. Fontos és lényeges vonása az új bérintézkedésnek, hogy nemcsak kiemeli, hanem elő is írja a differenciált elbírá­lást, az anyagi ösztönzésnek ezt a jól bevált, a párt poli­tikájának szellemét tükröző hatékony módszerét. Senki által sem vitatható tény: aki többet tesz. többet ad. an­nak több is jár az anyagi javakból. A gyárak, üzemek, minden olyan munkahely, amelyre érvényes a kormány rendel­kezése, csak a legnagyobb fe­lelősségtudattal oszthatja el a központi és saját erőforrá­sokból eredő és béremelésre fordítható összeget. Az a helyzet ugyanis, hogy nem­csak az államháztartás által nyújtott lehetőséggel élhet­nek a vállalatok, hanem — mint az a törvényerejű ren­deletben is olvasható — ezen felül a kollektív szerződé­sekben is rögzített mértékű bérrendezéssel is. E kettőt összehangolni, jól kimunkál­ni és mindennek alapján dönteni — ez a kötelesség. Ahhoz, hogy részletekben is kialakuljanak az elképzelé­sek. van idő, hiszen a kor­mányrendelet március else­jétől érvényes. E z az újabb keletű ha­tározat és a már ko­rábban megalkotott in­tézkedések mind-mind a párt kongresszusának szellemét tükrözik, az elmúlt évi. no­vemberi központi bizottsági határozatra épülve azt bizo­nyítják: az életszínvonal to­vábbi emelésére irányuló ter­veink megalapozottak, tettek­re ösztönzőek és a távlatokat tekintve előremutató»’’' T. F.

Next

/
Thumbnails
Contents