Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

1973. jan. 21., vasárnap

ESZAK-MAGYARORSZÁG 3

beszélgetés DudEa Jizsef sEvtársssi, a snegye! EdiSZ-Eiizottság első titkárával

Rendkívül mozgalmas évet hagyott maga mögött a Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bizottsága, s az előjelek szerint 1973 is számos tennivalót tartogat valamennyiünk, így a fiatalok számára is. Az év végi „leltározásnak” a régi értelemben vett szokásáról már ritkán beszélhetünk, hiszen tennivalóink olyanok, amelyek aligha kapcsolhatók naptári időszakokhoz. Nem kezdődnek az év elején, s nem fejeződnek be az év végén. Folyamatosak, mondhatnánk úgy is, hosszú tá- vúak. A visszapillantás ezúttal azért aktuális^ mert három esztendő telt el azóta, hogy megjelent pártunk ifjúságpolitikával kapcsolatos határozata, s egy esztendeje, hogy tanácskozott a KISZ VIII. kongresszusa. Néhány hete pedig összeült az MSZMP Központi Bizottsága, s mindaz, ami ott elhangzott, egyfajta iránytű az ifjúsági szövetség sokrétű munkájához, számos tennivalóihoz.

— Történtek változások a KISZ mindennapi munkájában Borsodban is és történtek változások tevékenységünk megítélésében — mondja Dudla József, a megyebizottság első titkára, amint szó esik tevékenységükről.

— Melyek a legszembetűnőbb változások — kérdem közbe.

— A párt ifjúságpolitikai határozata fontos állomás volt ifjúsági mozgalmunk munkáját és megítélését illetően. Mióta ez a dokumentum napvilágot látott, jelentős változás történt az úgynevezett „örökzöld” témák kapcsán. Gondolok itt az if;,óság megítélésére, a farmernadrág és a miniszoknya helyeit a munkában, az életben való helytállására. Ma már egységes álláspontunk van abban, milyen célokat állítsunk a fiatalok nevelésében a társadalom elé. F.gyre igazságosabb a fiatalok nevelésében a közteherviselés,' jobb lett a társadalmi munkamegosztás.

— Mindez általános és konkrét tennivalókkal jár az élet számos területén és a KISZ-ben is.

— Így van. Javulnia kell

ál talárfos értelemben is az ifjúság nevelésének, és javulnia kell a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájának is. A KISZ-en belül is keressük az újat. Érvényesülnek az olyan törekvések, amelyek a jobb szervezeti munkát eredményezik. Az ifjúság között és az ifjúság érdekében kifejtett munkánk során napról napra tapasztaljuk, hogy a fiatalokat mindinkább aszerint ítélik meg, mit tesznek a gyakorlatban, hogyan élnek, tanulnak, dolgoznak, miként teljesítik kötelességüket. Meg teljesítik kötelességüket. Meggyőződésem, hogy az az aktivitás, amelyet a fiatalok, tanúsítanak a munkában, a közéleti tevékenységben,

szükségszerűen tovább növeli az irántuk táplált bizalmat.

— Javult-e a KISZ közvetlen pártirányítása a határozat megjelenése óta?

— Úgy érzem, minden szinten kedvező tapasztalatokról számolhatok be. Azokban a közegekben, amelyekben valami feladat adódik az ifjúság nevelésében, kedvező változás történt, önálló arculata lett az ifjúságpolitikának a szakszervezetben, a Hazafias Népfrontban és más tömegszervezetekben. Pedig korábban volt egy olyan vélemény, hoav az ifjúság nevelése a KISZ-re tartozik. így tehát nyugodtan mondhatom, hogy alapvető változás történt a fiatalokkal kapcsolatos szemléletben.

Az ember önkéntelenül is arra gondol, milv sok állami intézkedés született, mely

jogilag is rendezte az ifjúsággal kapcsolatos teendőket. Ezek közül is a legfontosabb az ifjúsági törvény, az egyetemeken a működési szabályzat, az új ösztöndíj rendelet, a középiskolákban pedig a diákönkormányzat, az üzemekben a kollektív szerződés, a termelőszövetkezetekben pedig az alapszabály-módosítás.

— A KISZ persze nemcsak jogait akarja gyakorolni, hanem igyekszünk teljesíteni kötelezettségeinket is — mondja Dudla elvtárs. Éppen ezért, csak ott helyeselhetünk, ahol a jogok szinkronban vannak a kötelességekkel. Nincsenek külön útjaink, együtt akarunk haladni a társadalommal.

— Következésképpen tehát a gazdasági munkában is részt vesz az ifjúság. Mi jellemezte megyénk fiataljainak e tevékenységét az elmúlt évben?

— A válasz egyszerű: azokban az eredményekben, amelyeket megyénk dolgozói

1972-ben elérlek, benne van a fiatalok munkája is. Csaknem 200 000 fiatal, köztük mintegy 60 000 KISZ-tag dolgozik megyénkben. Mindenütt ott vannak, ki-ki a saját posztján igyekszik teljesíteni feladatát. Ez alapvető követelmény, s csak ezek után be- szélhetünk olyan pluszokról, amelyeket mint KISZ-tagtól elvárunk. Ügy érzem, látják fiataljaink, hogy csak a közösség boldogulásán keresztül juthatnak ők is előbbre.

Ezután hosszú felsorolás következik, minden teljességre való törekvés nélkül. Részt vettek a borsodi fiatalok az országos védnökségekben. így a jánnűprógramtiál, a vegyiparban a Barátság II. kő- olajvezeték és a Tisza II. vízlépcső építésénél. Most pedig azzal foglalkoznak megyénk műszaki fiataljai, hogy bekapcsolódnak a számítástechnikai és a könnyűszerkezetes program végrehajtásába. Ahogy így átgondolja az ember, szinte nincs olyan országos védnökség, melyben közvetlenül vagy közvetve ne lennének ott a borsodiak.

Jelentősek a helyi védnökségek is. Ilyen például a diósgyőri városközpont, ahol több mint 2000 lakás épül a legkorszerűbb technológiával. KISZ-védnökség van a Húsipari Kombinát és a Hejő- csabai Cement- és Mészmű építésénél. Az olefinprogram megvalósításánál, amely a Tiszai Vegyikombinátot és a Borsodi Vegyikombinátot érinti, ugyancsak védnökséget vállalt a KISZ. Néhány üzemben, társadalmi munkával, kommunista műszakokkal, egy-egy konkrét feladatot is megoldott az ifjúság. Ilyen volt Özdon a nagyolvasztó átépítésénél, a Lenin Kohászati Művekben a nemesacél-hengermű beruházásánál, a DIGÉP-ben a szivattyú gyártásánál.

— A kommunista »szombatokról egyébként külön is érdemes beszélni — mondja a megyei első titkár. — Százezerre tehető a ledolgozott munkaórák száma és tízezrekre azoknak a száma, akik szabad idejüket feláldozva fáradoztak, hogy milliók kerülhessenek a szolidaritási számlára Borsodból is. Különösen a nagyüzemekben, á bányákban, a Borsodnádasdi Lemezgyárban és az építőiparban értek el kiemelkedő eredményeket, de számos intézmény, hivatni, tsz és a diákifjúság is sokat tett.

— Most azon dolgozunk, hogyan kapcsolódhatnánk be még jobban az oktatás és nevelés feletti védnökségbe. Rorsodban is sok bölcsődére, óvodára, iskolára, kollégiumra van szükség. Ezek' építésénél komplex táborokat akarunk szervezni, ahol a

szakmunkástanulók például

saját szakmájukban dolgozhatnak. Előkészítésével máris foglalkozunk.

Ezután a szervezeti életről beszélgetünk, hiszen a kong- reszus kimondta: a szervezetek munkája legyen olyan, . amely tükrözi a tagság gondolatvilágát, elképzelését, vonzó a KISZ-tagok számára.

— Egyre jobban számolunk vele. hogy dolgozó és tanuló fiatalok vannak a KISZ-ben. Nagyrészt 14-töl 26 éves korig. De akadnak idősebbek is. Ezért azt akarjuk elérni, hogy' a foglalkoztatás kor szerint is differenciált legyen. Vagyis, javuljon a KISZ rétegmunkája. Ennek olyan szervezeti feltételei vannak, mint a rétegtanácsok. Rendszeresen foglalkoznak az adott ifjúsági réteg KISZ-munkájával. Elemzik ezeket, és megfelelő javaslatokkal élnek. Nekünk jelenleg a legnagyobb gondunk a tanintézeti KISZ- munkával van. Hiányzik itt a mozgalom önálló arculata. Talán ezért is döntött úgy a KISZ Központi Bizottsága, kétévi kísérlet után, hogy új szervezeti formát kell bevezetnünk 1975-ig. Ennek az a lényege, hogy a jelenlegi osztálykülönbségekre épített alapszervezetek helyett úgynevezett vegyes életkorú alapszerveket hoztunk létre. Tehát megszűnik az e%y osztály, egy alapszervezet felépítés.

■—- Sokat vitatott kérdés a KISZ-ben az érdekvédelem [..

— Szeretnénk, ha a KISZ mint politikai tényező is jól érzékelné a területükön élő fiatalok gondjait, örömeit. Konstruktív javaslatokat tenne a környezetében élő fiatalok gondjainak megoldásé-' ra. Gondolok itt elsősorban lakással, bérezéssel, munka-. körrel összefüggő témákra. Ugyanakkor fel kell lépnünk a társadalmunktól idegen szemléletekkel szemben.

— Sok feladata van tehát a KISZ-nek, s nyilván felkészült ezek megoldására.

— Van programunk, mely tartalmazza soron következő feladatainkat, s érinti az ifjúsági rétegeket. Az volna a jó, ha ebben mindenki felfedezné saját tennivalóját. Készülünk a. X. VIT-re, amely Berlinben lesz ez év nyarán. A diákoknál tavasz- szal, a dolgozó fiataloknál ősszel alapszervezeti választások lesznek. Megvizsgáljuk, meddig jutottunk a VIII. kongresszus határozatainak végrehajtásában, hogyan veszünk részt a népgazdasági tervek megvalósításában. Tudjuk, hogy szükség lesz a fiatalok példamutató munkájára. Sokat foglalkozunk az ifjúság szabad idejének hasznos kitöltésével. Szeretnénk, ha a párthatározat szellemében a művelődési intézmények valóban az ifjúság otthonaivá válnának. S ez nemcsak helyiségtéma, hanem sok szubjektív igényt is tartalmaz. S ez utóbbiért már sokat tehet a KISZ is. Tudjuk, hogy a sportban kettős feladatunk van. Ott akarunk lenni a minősített sportolók között, szeretnénk érvényesíteni befolyásunkat, s ugyanakkor mozgatnunk kell a tömegeket különböző versenyekre. Ehhez viszont nemcsak több pálya kell. hanem a meglevőket is jobban kell hasznosítani. Külön téma nálunk a diáksport, melyet még mindig nem tartunk kielégítőnek — mondta befejezésül Dudla József elvtárs.

Paulovits Ágoston

Átlagosan 200 tonna égetett meszet szállítanak a népgazdaságnak naponta a Hejőcsabai Cement- és Mészmű aknakemencéjéből

Fotó: Kozák Péter

Kislorosre készül a Pili-lirigád

A Diósgyőri Gépgyár termelési igazgatóságának Petó- fi-brigád.ia 1986-ban alakult. A Ficsor Lajos vezette kis kollektíva már az első év után elnyerte a Szocialista Brigád címet. Munkájuk szorosan kapcsolódik a gyáregységek tevékenységéhez, hiszen bekapcsolódnak a munkaerő-gazdálkodási, az eszközelosztási és ellenőrzési feladatok elvégzésébe is A Petőfi-brigád mi ■ eddig is szép eredményeket ért el a szocialista munkaversenyben. Petőfi Sándor születése 150. évfordulójának évében pedig az aranykoszorús brigád cím elnyerését tűzték ki célul maguk elé.

Nem feledkeznek meg névadójukról sem. Adatokat gyűjtenek a forradalom költőjének életéről, munkásságáról, részt vettek a Peíőfi- jubileum tiszteletére rendezett ünnepségeken, s brigádon belül is megemlékeztek a jubileumról. Egyik szép tervük, hogy felkeresik Petőfi Sándor kiskőrösi szülőházát.

A 12 tagú Petőfi-brigád nem feledkezik meg'azokról a brigádtagokról sem, akik szülési szabadságon vannak. Rendszeresen tartják velük a kapcsolatot, felkeresik őket otthonaikban, s ajándékokkal is kedveskednek nekik.

A liepljai szakszövetkezetek gyorsmérlege

A toka j-hegyaljai szőlőtermelő szakszövetkezetek már elkészítették gyorsmérlegüket az elmúlt gazdasági évről, a hamarosan esedékes zárszámadásokhoz. A sátoraljaújhelyi és a szerencsi járásban működő 10 szakszövetkezet összesen 504 hektár közös művelésű ültetvényről 33 706 mázsa szőlőt, ezenfelül 1698 mázsa aszút szüretelt. Kereken 86 mázsa az egy hektárra jutó átlagtermés. ‘

A szakszövetkezetek 9530 mázsa szőlőt és 10 500 hektoliter mustot értékesítettek a Tokaj-hegyaljai Borkombinátnál, 5500 hektoliter mustot pedig saját pincéikben tároltak. Jelentős mennyiségű, ’ 953 mázsa aszút is saját maguk dolgoztak fel.

A szakszövetkezetek 6100 tagjának egyéni kezelésében levő, összesen 1870 hektár termő szőlőből 71 400 mázsa bogyót szüreteltek gazdáik, s a kipréselt mustból 46 464 hektolitert adtak el a borkombinát felvásárló pincéinek. Saját használatra, érle- j lésre a maguk pincéiben 7310 hektoliter mustot tároltak. Az egyéni kezelésű szőlőkből ezenkívül 4329 mázsa aszút adtak el a borkombinátnak.

Az elmúlt évi, hegyaljai szőlő és must mennyisége a szakszövetkezetek szőlőiben nagyjából annyi volt, mint a legutóbi jó esztendőben,

1969-ben, felülmúlta azonban azt az évet a mostani rendkívül jó aszútermés, amelynek a következő évekre is nagy a távlati jelentősége a tokaj-hegyaljai bor minősége szempontjából.

Lehetőség az anyagi ösztönzésre

E

gymillió 300 ezer embert érintő javaslat felett döntött legutóbb a kormány. Március 1-től, fizetésnapokon ennyien kapnak vastagabb borítékot. Az év végéig, tíz hónap alatt 2,3 milliárd forinttal növekszik a munkások jövedelme.

Honnan, milyen forrásokból teremthető elő ez az összeg, miből képződik a fedezet ahhoz, hogy a nagy horderejű kormányintézkedést mindenütt maradéktalanul végrehajtsák?

Van egy, immár szállóigévé vált mondás, amit a Központi Bizottság novemberi határozata is megfogalmaz, nevezetesen az. hogy „elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk .,.” Erre fi- gyeimeztet a most törvényerőre emelt, az állami ipart érintő, központi béremelésre vonatkozó dokumentum is, amelyben „A kormány felhívja a figyelmet arra, hogy a bérpolitikai intézkedés nyereségmérséklő hatását az üzem- és munkaszervezés javításával, a kapacitás jobb kihasználásával, a termelékenység növelésével, összességében: a vállalati eszközök jobb hasznosításával kell ellensúlyozni.”

A feladat tehát nagyon pontosan körülhatárolt és konkrét. Aprópénzre váltani, a helyi viszonyokhoz igazítani a teendőket csak a helyi sajátosságok adta lehetőségek messzemenő kiaknázásával lehet. Könnyelműség lenne azt állítani, hogy csak el kell kezdeni, és megy minden, mint a karikacsapás Erről szó sincs, hiszen kellő körültekintés, alaposan megfontolt tervezés, a béremelés mértéke által megkövetelt igények mélyreható tanulmányozása nélkül — egyben- másban — könnyen mellékvágányra csúszhat bárki ..,

Tudvalévőén — mint az a határozatban is olvasható — a munkások bérét az iparban átlagosan 8. az építőiparban átlagosan 6 százalékkal kell emelni úgy, hogy ezen belül a szakmunkások bérc az iparban átlagosan 10. az építőiparban 8. a segédmunkások bére pedig átlagosan 5, illetve 4 százalékkal emelkedjék általában. A félreértések elkerülésére feltét’.

_ál

s

zükséges hangsúlyozni: nem arról van szó, hogy most mindenkinek, kivétel nélkül ilyen mértékben növekszik a fizetése, a jövedelme. Ez a fajta megoldás egyenlősdihez vezetne, sértené azoknak a munkásoknak az igazságérzetét, akik felkészültségük, szakmai gyakorlatuk, derekas helytállásuk révén lényegesen többet tesznek az ország asztalára, mint azok, akik szeretnek „lazítani”, gyakran megsértik a fegyelmet, általában csak dolgozgatni és nem dolgozni járnak a munkahelyre.

Fontos és lényeges vonása az új bérintézkedésnek, hogy nemcsak kiemeli, hanem elő is írja a differenciált elbírálást, az anyagi ösztönzésnek ezt a jól bevált, a párt politikájának szellemét tükröző hatékony módszerét. Senki által sem vitatható tény: aki többet tesz. többet ad. annak több is jár az anyagi javakból.

A gyárak, üzemek, minden olyan munkahely, amelyre érvényes a kormány rendelkezése, csak a legnagyobb felelősségtudattal oszthatja el a központi és saját erőforrásokból eredő és béremelésre fordítható összeget. Az a helyzet ugyanis, hogy nemcsak az államháztartás által nyújtott lehetőséggel élhetnek a vállalatok, hanem — mint az a törvényerejű rendeletben is olvasható — ezen felül a kollektív szerződésekben is rögzített mértékű bérrendezéssel is. E kettőt összehangolni, jól kimunkálni és mindennek alapján dönteni — ez a kötelesség. Ahhoz, hogy részletekben is kialakuljanak az elképzelések. van idő, hiszen a kormányrendelet március elsejétől érvényes.

E

z az újabb keletű határozat és a már korábban megalkotott intézkedések mind-mind a párt kongresszusának szellemét tükrözik, az elmúlt évi. novemberi központi bizottsági határozatra épülve azt bizonyítják: az életszínvonal további emelésére irányuló terveink megalapozottak, tettekre ösztönzőek és a távlatokat tekintve előremutató»’’'

T. F.