Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

ESZAK-M AGY ÁRORSZÁG 4, 1573. jan. 21., vasárnap AZ ELSŐ TELJES ÉV KEZDETÉN . B orsod megyében a a megyei II. Rákó­czi Ferenc Könyv­tár munkáját 20 esztendőn keresz­tül nehezítette, s a vége leié már nagymér­tékben gátolta is a könyvtár szűkös elhelyezése. A Sza­badság téri, már rég kinőtt épület gátat szabott nem­csak az olvasószolgálat to­vábbfejlesztésének, hanem egy sor könyvtári teendő be­vezetésének is, és igen rosz- szul befolyásolta a megyei módszertani, hálózati mun­kát is. Az elmúlt év április végén használatba vett új, korsze­rű könyvtárépület mindeze­ket megszüntette, feloldotta, megteremtődtek a jobb mun­ka feltételéi. Jó elhelyezés, megfelelő technikai felsze­reltség, megjavult személyi ellátottság cs sok egyéb té­nyező szól amellett, hogy a könyvtár most már zavarta­lanabbal dolgozhat, jobban, elláthatja mindkét irányú. nagy feladatát: a helyi kö­zönségszolgálatot és a megyei irányító munkát egyaránt. A 4 közönség is megkedvelte az új könyvtárat, a vonzó kör- - nyezet serkentőleg hatolt a látogatottságra, az olvasólét­szám emelkedésére, és 1972. december iíl-ig 10 000 fölé emelkedett a beiratkozott ol­vasók száma. Ez pedig olyan teljesítmény, amelyre még nem volt példa a megyei könyvtár éleiében. Most, az első teljes év kü­szöbén áll a könyvtár. Hu- bay László ig'azgalóval és Szabó Gyula igazgatóhelyet­tessel vettük számba a könyvtár legfőbb gondjait, feladatait. Elsőként a hálózati mód­szertani munkáról beszéltünk. A módszertani irányító mun­ka a könyvtár területén igen sajátos. A megyei könyvtár­nak csak tanácsadó hatáskö­re van, s a tanácsadás — ter­mészetéből adódóan — nem mindenütt egyformán hatá­sos. Szerencsére jó személyi kapcsolatok alakullak ki a helyi tanácsok nagy többsé­gével, az intézménynek van bizon3’os szakmai tekintélye is, s ezekre nagy szükség is van, hiszen az új könyvtári törvény még várat magára. A helyi tanácsok önállóságá­nak értelmezésében pedig sok helyen kevés figyelem jut a könyvtárügyre. A taná­csok önállósága és a könyv­tárhálózat megyei irányítása közölt bizonyos ellentmon­dás mutatkozik, s ez sokfelé furcsa eredményeket produ­kál. A helyi önállóság ered­ményeként többek között a könyvtárügy is nagymérték­ben függvénye a helyi vezetés értésének, „hozzáállásának”, s nem utolsósorban gazdál­kodási lehetőségeinek. így adódhat olyan szélsőséges példa, hogy míg az egyik nagyközségben évi 6-1 000 fo­rintot fordítanak könyvbe­szerzésre, egy másikban, amely lélekszámban hét ,és félszer akkora, csak 15 ezret. Jóllehet, a tanács törvény a helyi tanácsok feladatainak i elsorolásánál első helyen említi a művelődésügyet, a könyvtár fontossága nincs eléggé a köztudatban. De ha már a köztudatban nincs, úgv helyi vezetők tudatában kellene lennie, és ennek a tu­datnak gyakorlati tettekben kellene realizálódnia. A közművelődési töltésű gondolkodás hiánya, a könyv­tárügy nem teljes értése tük­röződik például egyes körzeti könyvtárak gondjaiban. A körzeti könyvtárak területe általában nem azonos a kö­zös tanácsú községek terüle­tével. A közigazgatási és könyvtári körzetek különbö­zősége, és a szűkös anyagi lehetőségekből fakadó, rosz- szul értelmezett, költségle­faragásokban jelentkező gya­korlat, azt eredményezi, hogy a tagközségek végképp nem támogatják a körzeti szék­helyen' levő könyvtárat, nem érzik magukénak, a körzeti székhely község pedig nem bírja egyedül a támogatást, vagy nem is akarja vállalni. A jövőben a körzetesítés jobban igazodik majd a köz- igazgatási körzetekhez, de tel­jesen azonos nem lehet, mert egy-egy közös tanácsú kör­zet kevés új körzeti könyvtár létesítéséhez, fejlesztéséhez. Már elkészült a könyvtári hálózat távlati fejlesztési terve, amely mintegy másfél évtizednyi munkát világit meg, s azt még ebben az év­ben 1 nyilvánosságra hozzák. A helyi tanácsok ebből tájé­kozódhatnak. milyen típusú könyvtárat leal 1. illetve kívá­natos adott helyen létrehoz­ni. Az irányelvek, illetve a fejlesztési tervek a megyei tanács jóváhagyásával ké­szültek. A munkát azonban feltétlenül szemléletbeli vál­tozásnak kell segítenie. Meg kell változni a községek ve­zetésében a közművelődési szemléletnek, fel kell ismerni ennek tudatformáló, társa­dalomnevelő szerepét, s ah­hoz mérten kell a község ja­vaiból támogatni, S meg keli találni a közművelődésen be­lül a könyvtárnak, .a tudás forrásának szerepet, helyét is, s ezt nemcsak a szemlélet­ben, a gondolkodásban, ha­nem a költségvetésben is re­alizálni .kell. A megyei könyvtár a Bor­sodi Könyvtáros című kiad­ványt, mint időszaki lapot jelenteti meg a jövőben rend­szeresen, s ez a megyében le­vő összes közművelődési és iskolai könyvtárak szakmai­módszertani tájékoztatója lesz, amely a könyvtárügy minden dolgozója, s minden szerv számára segítséget nyújt, s az egész megyei könyvtárpolitikát tükrözni fogja. Szólni kell még a hálózati munka kanosán, hogy a könyvtárépületek — a járási, a városi és a nagyközségi jel­legűek — különösen elavul­tak, korszerűtlenek. Még azok is, amelyeket egy évti­zeddel ezelőtt építettek. Ezek­nek fejlesztése mindenkép­pen helyi feladat, és hogy a feladatból gyakorlat legyen, megint csak a jobb közmű­velődési szemlélet vallása szükséges. A helyi könyvtármunkáról szólva, a megyei könyvtár vezetői a bevezetőben emlí­tett tízezres olvasói létszám túlszárnyalását tartják leg­fontosabb feladatnak, s most nagyarányú olvasótoborzás!: kezdenek. A cél: 1973-ban 1 tízezer felnőtt és háromezer gyermekolvasó. A könyvtár napi életéből megemlítjük — túl az olvasószolgálaton —. a sokszorosító szolgálatot, amely iránt igen nagy az ér­deklődés. A közeljövőben el­készül a zenei stúdió tech­nikai berendezése is, mert a VIMELUX Vállalat szívügyé­nek tekinti, és mielőbbi be­fejezésén munkálkodik. Je­lenleg az 1200 hanglemez ka- j talogizálása és a kották be­szerzése folyik. Megkezdi a könyvtár a mikrofilmmáso­lást, hogy kiegészítse helyis­mereti gyűjteményét. 1974-re, a megye felszabadulásának 30. évfordulójára egy tudo­mányos évkönyv kiadását tervezik, de addig is több ki­adványt jelentetnek meg', köztük számos bibliográfiát. Folytatják a színházi bemu­tatókra készített kis bibliog­ráfiák megjelentetését. Gaz­dagnak ígérkezik a rendez­vényprogram. Irodalomeszté­tikái sorozatok, előadóművé­szek estjeinek sora, kamara- zenekari koncertek, képző­művészeti előadások, helyi képzőművészek kamarakiállí­tásai, politikai szakírók est­jei, a hagyományos könyvün­nepek, valamint a hazai könyvnyomtatás 500. évfor­dulójának megünneplése je­lentik majd a legfőbb ren­dezvényeket, És természete­sen, méltón kapcsolódik a könyvtár Petőfi és Madách születésének 150. évfordulója ünnepléséhez is. ' Benedek Miklós Mérlegen a méh iád házi Salatok Az újjászülető Művészet munkája Január 19-én délelőtt Nyék- lúdházán, a művelődési ház­ban tartotta meg ülését a Miskolc járási KISZ végre­hajtó bizotlság, amelyen részt vettek a nyékládházi K1SZ- csúcsvezetöség tagjai is. Ez alkalommal értékelték a köz­ség KISZ-íiutaljainak elmúlt évben végzett munkáját. Kü­lön napirendben foglalkoztak a szervező és irányító tevé­kenységgel, valamint a sza­bad idő programjaival. Nyék- ládháza — állapították meg — adottságainál fogva a mis­kolci járás egyik erőteljesen fejlődő települése, amely a KISZ-szervezetek. munkájá­ban is tükröződik. A csúcs­vezetőség tevékenysége egy­értelműen jónak ítélhető — állapították meg. Ugyanak­kor szóvá tették: a jövőben nagyobb gonddal és körülte­kintéssel egyeztessék azalap- szer.vezétek munkáját és fel­adatait. A tizennegyedik évfolyamába lépett Művészet című folyó­irat januári száma a napokban kerül az újságárusok polcaira. A lap régi olvasói bizonyára örömmel fogad­ják a változást, amit már a lap külseje elárul. Színes nyo­móssal jelenik meg, s -a januári szám fedőlapján megkapó népművészeti alkotások láthatók, fyz első oldalon egy hím­zett, Csongrád megyei lepedővég, a hátsón pedig egy Észak- kelet-Magyarországról származó kanta. Az egyforma oldalak > helyett a lap belsejében is külön papírra nyomott szöveges részek, külön mélynyomásos lapoldalak találhatók, nem utol­sósorban kellemes meglepetésként: színes reprodukciók. , Az új lapszámban írt beköszöntőjében Rideg Gábor, a lap főszerkesztője elmondja többek között, hogy az új, tetszető­sebb külalakkal nemcsak régi, jogos igényt elégítenek ki, ha­nem egyúttal arra is törekszenek, hogy a lap tartalma meg­felelően töltse ki a formát. Céljuk, hogy amit és ahogy ír­nak, ahogy a folyóiratot szerkesztik, az a jelen és a jövő társadalmát, ideológiáját, a jövő jelenben gyökerező művé­szeiét szolgálja. Figyelmüket az élő magyar művészetre kon­centrálják, s kritikai, művészet-elméleti tevékenységük mér­céje a marxista—leninista esztétika. Megbízható szakmai mér­cét kívánnak adni az alkotó művészeknek, ugyanakkor a képzőművészet iránt érdeklődő, közönség körében is szeret­nék az elfogadható mérce rangját kivívni. Vitafórumot is biz­tosítani kívánnak, és ablakot akarnak nyitni a világ képző­művészetének minden olyan művészi minőségé, értéke előtt is, amely a korszerű magyar művészetet gazdagíthatja. A szerkesztő bizottság terveiről, gondjairól Rideg Gábor főszerkesztővel és Bojár Iván kritikussal beszélgettünk. Elmondották, hogy a magyar alkotó művészeknek mint­egy 35—40 százaléka a vizuális kultúra területén működik (s ezenkívül vannak még a Művészeti Alap tagjai), a vizuá­lis kultúrával, képzőművészettel foglalkozó publikációk pedig az egyéb művészetekhez képest egészen kis töredéket képez­nek. Alig haladják meg az öt százalékot. Ez az arány a fo­lyóiratokon belül is tükröződik, és különösképpen nincs, il­Gyermekeinkért, iskoláinkért! FELHI VAS TÁRSADALMUNK szocia­lista fejlődése szükségessé te­szi az iskolai oktató-nevelő- rnunka, a tanulás körűimé-, nyelnek gyorsabb ütemű fej­lesztéséi. korszerűsítéséi. Pártunk Központi Bizottsága 1972. június 14-i cs 15-i ülé­sén hozott oktatási határoza­ta is ennek nagy jelentősé­géi hangsúlyozta és 'tenniva­lóit szabta meg. Népi államunk évről évre jelentős összegekkel biztosít­ja az iskolák fejlesztését. Me­gyénkben az alsó- és közép­fokú oktatási intézményekre fordított összeg megközelíti az évi nyolcszázmilliót. Je­lentős az iskolák részére i nyújtott társadalmi munka értéke is. A fejlesztés üteme azonban a jelentős fejlődés lenére sem tud lépést, tar­tani az iskolákkal szemben támasztott társadalmi igé­nyekkel. Általános iskolás tanulóink egy részének tanulási fel,té­lelei kedvezőtlenek és ez megnehezíti számukra az is­meretszerzést, a termelőmun­kára, a továbbtanulásra való te (készülést. A párthatározat nyomán az iskolák korszerűsítésének társadalmi feladatát megyénk dolgozói is magukévá tették. A Lenin Kohászati Művek szociálisra brigádjainak „Gyermekeink korszerű ne­veléséért” címmel kezdemé­nyezett példamutató felaján­lása már- megyeszer le. sőt or­szágszerte ismertté vált. Kez­deményezésük kalló vissz­hangra talált, és csatlakoz­tak hozzá más üzemek, vál­lalatok, szövetkezetek, .intéz­mények is. Az egyre szélesedő társa­dalmi mozgalom összefogásá- ra és kibontakozó eredmé­nyeinek célszerű hasznosítá­sára alakult meg az „Iskolá­inkért . Társadalmi Alap” Felügyelő Bizottsága, amely az általános iskolákban fo­lyó oktató-nevelőmunka kö­rülményeinek megjavítása érdekében felhívással fordul az üzemek, vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények dol­gozóihoz, megyénk lakossá­gához és kéri, hogy felaján­lásaikkal segítsék iskoláin­kat — a társadalmi munkán túl — anyagiakkal is. Az „Iskoláinkért Társadal­mi Alap” céljára felajánlott összegek befizetésével kapcso­latosan az üzemi, vállalati, munkahelyi szakszervezeti bizottságok, községekben a helyi .népfrontbizottságok ad­nak részletes tájékoztatást. BÍZUNK ABBAN, hogy a ne velőm un ka feltételeinek biztosításában, megyénk tár­sadalmának példamutató — kollektív és egyéni — segít­sége ezúttal sem log elma­radni, és a társadalmi ösz- szefogás elősegíti a gyér- j mekeink művelődési körül- I ményeiben meglevő különb­ségek gyorsabb ütemű meg­szüntetését, s újabb lépést tehetünk előre szocialista művelődéspolitikánk meg­valósítása útján. Miskolc, 1973. január. Iskoláinkért i Társadalmi Alap ) Felügyelő Biz«! tsága 1 lelve nem volt a képzőművészetnek népművelési jellegű, el­méleti vitáknak is fórumot biztosító folyóirata. Az újjászüle­tett és nemcsak külsejében, hanem tartalmában is megújho- dolt Művészet egymaga természetesen nem tudja ezt megvál­toztatni, pusztán nagyobb távlatokban gondolkodva tehet va­lamit ennek a helyzetnek megjavításáért. A hosszú távú ter­vezés arra törekszik, hogy szélesedjen a lap érdeklődési köre, és minden valódi értéket képviselő művész meghatározott időn belül helyet kapjon benne. A. legjobb szakembergárdát gyűjti maga köré a lap, és Bereczky Loránd művészettörténész írásával már az első szám­ban elindít egy hosszúnak szánt vitát. Segíteni szerelné as eszmei-ideológiai frontók tisztázását, a szerkesztő bizottság enciklopédikus sorozatot tervez a fogalmak tisztázására. Hangsúlyozzák, hogy a folyóirat a magyar képzőművészet lapja és nem a magyar képzőművészeké kíván lenni. A kép­zőművészetet szélesebb 'értelemben fogja fel: a vizuális kultúra teljes egészét — az építőművészeiét leszámítva — figyelemmel szeretné kísérni hosszabb távon. S mindezt a Budapesl-centrikusság feloldásával, országos szinten. A jelen­tősebb vidéki képzőművészeti centrumokban ankétokat is kí­vánnak szervezni. 'Bizonyos közművelődési megközelítéssel kívánnak foglalkozni a művészeti élettel, és egy-egy téma több oldalú megközelítése, jobb körüljárhatósága végett a témákat esetleg külön-külön lapszámokban dolgozzák fel. Arra is törekszenek, hogy a kritikai írások még a tárlatok ■nyitva tartása alatt jelenjenek meg. A z egyes számokat háromnyelvű summázat zárja, és jö­vőre szeretnék megjelentetni az 1973-as évkönyvüket, amely a mai magyar képzőművészet tükre kíván lenni. A lapot 'az Athenaeum Nyomdai állítja elő, ára a változások ellenére továbbra is 12 forint' Mint említettük, a januári szám a napokban kerül az olvasók kezébe. Érdeklődéssel várjuk. Ibm)

Next

/
Thumbnails
Contents