Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-21 / 17. szám
ESZAK-M AGY ÁRORSZÁG 4, 1573. jan. 21., vasárnap AZ ELSŐ TELJES ÉV KEZDETÉN . B orsod megyében a a megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár munkáját 20 esztendőn keresztül nehezítette, s a vége leié már nagymértékben gátolta is a könyvtár szűkös elhelyezése. A Szabadság téri, már rég kinőtt épület gátat szabott nemcsak az olvasószolgálat továbbfejlesztésének, hanem egy sor könyvtári teendő bevezetésének is, és igen rosz- szul befolyásolta a megyei módszertani, hálózati munkát is. Az elmúlt év április végén használatba vett új, korszerű könyvtárépület mindezeket megszüntette, feloldotta, megteremtődtek a jobb munka feltételéi. Jó elhelyezés, megfelelő technikai felszereltség, megjavult személyi ellátottság cs sok egyéb tényező szól amellett, hogy a könyvtár most már zavartalanabbal dolgozhat, jobban, elláthatja mindkét irányú. nagy feladatát: a helyi közönségszolgálatot és a megyei irányító munkát egyaránt. A 4 közönség is megkedvelte az új könyvtárat, a vonzó kör- - nyezet serkentőleg hatolt a látogatottságra, az olvasólétszám emelkedésére, és 1972. december iíl-ig 10 000 fölé emelkedett a beiratkozott olvasók száma. Ez pedig olyan teljesítmény, amelyre még nem volt példa a megyei könyvtár éleiében. Most, az első teljes év küszöbén áll a könyvtár. Hu- bay László ig'azgalóval és Szabó Gyula igazgatóhelyettessel vettük számba a könyvtár legfőbb gondjait, feladatait. Elsőként a hálózati módszertani munkáról beszéltünk. A módszertani irányító munka a könyvtár területén igen sajátos. A megyei könyvtárnak csak tanácsadó hatásköre van, s a tanácsadás — természetéből adódóan — nem mindenütt egyformán hatásos. Szerencsére jó személyi kapcsolatok alakullak ki a helyi tanácsok nagy többségével, az intézménynek van bizon3’os szakmai tekintélye is, s ezekre nagy szükség is van, hiszen az új könyvtári törvény még várat magára. A helyi tanácsok önállóságának értelmezésében pedig sok helyen kevés figyelem jut a könyvtárügyre. A tanácsok önállósága és a könyvtárhálózat megyei irányítása közölt bizonyos ellentmondás mutatkozik, s ez sokfelé furcsa eredményeket produkál. A helyi önállóság eredményeként többek között a könyvtárügy is nagymértékben függvénye a helyi vezetés értésének, „hozzáállásának”, s nem utolsósorban gazdálkodási lehetőségeinek. így adódhat olyan szélsőséges példa, hogy míg az egyik nagyközségben évi 6-1 000 forintot fordítanak könyvbeszerzésre, egy másikban, amely lélekszámban hét ,és félszer akkora, csak 15 ezret. Jóllehet, a tanács törvény a helyi tanácsok feladatainak i elsorolásánál első helyen említi a művelődésügyet, a könyvtár fontossága nincs eléggé a köztudatban. De ha már a köztudatban nincs, úgv helyi vezetők tudatában kellene lennie, és ennek a tudatnak gyakorlati tettekben kellene realizálódnia. A közművelődési töltésű gondolkodás hiánya, a könyvtárügy nem teljes értése tükröződik például egyes körzeti könyvtárak gondjaiban. A körzeti könyvtárak területe általában nem azonos a közös tanácsú községek területével. A közigazgatási és könyvtári körzetek különbözősége, és a szűkös anyagi lehetőségekből fakadó, rosz- szul értelmezett, költséglefaragásokban jelentkező gyakorlat, azt eredményezi, hogy a tagközségek végképp nem támogatják a körzeti székhelyen' levő könyvtárat, nem érzik magukénak, a körzeti székhely község pedig nem bírja egyedül a támogatást, vagy nem is akarja vállalni. A jövőben a körzetesítés jobban igazodik majd a köz- igazgatási körzetekhez, de teljesen azonos nem lehet, mert egy-egy közös tanácsú körzet kevés új körzeti könyvtár létesítéséhez, fejlesztéséhez. Már elkészült a könyvtári hálózat távlati fejlesztési terve, amely mintegy másfél évtizednyi munkát világit meg, s azt még ebben az évben 1 nyilvánosságra hozzák. A helyi tanácsok ebből tájékozódhatnak. milyen típusú könyvtárat leal 1. illetve kívánatos adott helyen létrehozni. Az irányelvek, illetve a fejlesztési tervek a megyei tanács jóváhagyásával készültek. A munkát azonban feltétlenül szemléletbeli változásnak kell segítenie. Meg kell változni a községek vezetésében a közművelődési szemléletnek, fel kell ismerni ennek tudatformáló, társadalomnevelő szerepét, s ahhoz mérten kell a község javaiból támogatni, S meg keli találni a közművelődésen belül a könyvtárnak, .a tudás forrásának szerepet, helyét is, s ezt nemcsak a szemléletben, a gondolkodásban, hanem a költségvetésben is realizálni .kell. A megyei könyvtár a Borsodi Könyvtáros című kiadványt, mint időszaki lapot jelenteti meg a jövőben rendszeresen, s ez a megyében levő összes közművelődési és iskolai könyvtárak szakmaimódszertani tájékoztatója lesz, amely a könyvtárügy minden dolgozója, s minden szerv számára segítséget nyújt, s az egész megyei könyvtárpolitikát tükrözni fogja. Szólni kell még a hálózati munka kanosán, hogy a könyvtárépületek — a járási, a városi és a nagyközségi jellegűek — különösen elavultak, korszerűtlenek. Még azok is, amelyeket egy évtizeddel ezelőtt építettek. Ezeknek fejlesztése mindenképpen helyi feladat, és hogy a feladatból gyakorlat legyen, megint csak a jobb közművelődési szemlélet vallása szükséges. A helyi könyvtármunkáról szólva, a megyei könyvtár vezetői a bevezetőben említett tízezres olvasói létszám túlszárnyalását tartják legfontosabb feladatnak, s most nagyarányú olvasótoborzás!: kezdenek. A cél: 1973-ban 1 tízezer felnőtt és háromezer gyermekolvasó. A könyvtár napi életéből megemlítjük — túl az olvasószolgálaton —. a sokszorosító szolgálatot, amely iránt igen nagy az érdeklődés. A közeljövőben elkészül a zenei stúdió technikai berendezése is, mert a VIMELUX Vállalat szívügyének tekinti, és mielőbbi befejezésén munkálkodik. Jelenleg az 1200 hanglemez ka- j talogizálása és a kották beszerzése folyik. Megkezdi a könyvtár a mikrofilmmásolást, hogy kiegészítse helyismereti gyűjteményét. 1974-re, a megye felszabadulásának 30. évfordulójára egy tudományos évkönyv kiadását tervezik, de addig is több kiadványt jelentetnek meg', köztük számos bibliográfiát. Folytatják a színházi bemutatókra készített kis bibliográfiák megjelentetését. Gazdagnak ígérkezik a rendezvényprogram. Irodalomesztétikái sorozatok, előadóművészek estjeinek sora, kamara- zenekari koncertek, képzőművészeti előadások, helyi képzőművészek kamarakiállításai, politikai szakírók estjei, a hagyományos könyvünnepek, valamint a hazai könyvnyomtatás 500. évfordulójának megünneplése jelentik majd a legfőbb rendezvényeket, És természetesen, méltón kapcsolódik a könyvtár Petőfi és Madách születésének 150. évfordulója ünnepléséhez is. ' Benedek Miklós Mérlegen a méh iád házi Salatok Az újjászülető Művészet munkája Január 19-én délelőtt Nyék- lúdházán, a művelődési házban tartotta meg ülését a Miskolc járási KISZ végrehajtó bizotlság, amelyen részt vettek a nyékládházi K1SZ- csúcsvezetöség tagjai is. Ez alkalommal értékelték a község KISZ-íiutaljainak elmúlt évben végzett munkáját. Külön napirendben foglalkoztak a szervező és irányító tevékenységgel, valamint a szabad idő programjaival. Nyék- ládháza — állapították meg — adottságainál fogva a miskolci járás egyik erőteljesen fejlődő települése, amely a KISZ-szervezetek. munkájában is tükröződik. A csúcsvezetőség tevékenysége egyértelműen jónak ítélhető — állapították meg. Ugyanakkor szóvá tették: a jövőben nagyobb gonddal és körültekintéssel egyeztessék azalap- szer.vezétek munkáját és feladatait. A tizennegyedik évfolyamába lépett Művészet című folyóirat januári száma a napokban kerül az újságárusok polcaira. A lap régi olvasói bizonyára örömmel fogadják a változást, amit már a lap külseje elárul. Színes nyomóssal jelenik meg, s -a januári szám fedőlapján megkapó népművészeti alkotások láthatók, fyz első oldalon egy hímzett, Csongrád megyei lepedővég, a hátsón pedig egy Észak- kelet-Magyarországról származó kanta. Az egyforma oldalak > helyett a lap belsejében is külön papírra nyomott szöveges részek, külön mélynyomásos lapoldalak találhatók, nem utolsósorban kellemes meglepetésként: színes reprodukciók. , Az új lapszámban írt beköszöntőjében Rideg Gábor, a lap főszerkesztője elmondja többek között, hogy az új, tetszetősebb külalakkal nemcsak régi, jogos igényt elégítenek ki, hanem egyúttal arra is törekszenek, hogy a lap tartalma megfelelően töltse ki a formát. Céljuk, hogy amit és ahogy írnak, ahogy a folyóiratot szerkesztik, az a jelen és a jövő társadalmát, ideológiáját, a jövő jelenben gyökerező művészeiét szolgálja. Figyelmüket az élő magyar művészetre koncentrálják, s kritikai, művészet-elméleti tevékenységük mércéje a marxista—leninista esztétika. Megbízható szakmai mércét kívánnak adni az alkotó művészeknek, ugyanakkor a képzőművészet iránt érdeklődő, közönség körében is szeretnék az elfogadható mérce rangját kivívni. Vitafórumot is biztosítani kívánnak, és ablakot akarnak nyitni a világ képzőművészetének minden olyan művészi minőségé, értéke előtt is, amely a korszerű magyar művészetet gazdagíthatja. A szerkesztő bizottság terveiről, gondjairól Rideg Gábor főszerkesztővel és Bojár Iván kritikussal beszélgettünk. Elmondották, hogy a magyar alkotó művészeknek mintegy 35—40 százaléka a vizuális kultúra területén működik (s ezenkívül vannak még a Művészeti Alap tagjai), a vizuális kultúrával, képzőművészettel foglalkozó publikációk pedig az egyéb művészetekhez képest egészen kis töredéket képeznek. Alig haladják meg az öt százalékot. Ez az arány a folyóiratokon belül is tükröződik, és különösképpen nincs, ilGyermekeinkért, iskoláinkért! FELHI VAS TÁRSADALMUNK szocialista fejlődése szükségessé teszi az iskolai oktató-nevelő- rnunka, a tanulás körűimé-, nyelnek gyorsabb ütemű fejlesztéséi. korszerűsítéséi. Pártunk Központi Bizottsága 1972. június 14-i cs 15-i ülésén hozott oktatási határozata is ennek nagy jelentőségéi hangsúlyozta és 'tennivalóit szabta meg. Népi államunk évről évre jelentős összegekkel biztosítja az iskolák fejlesztését. Megyénkben az alsó- és középfokú oktatási intézményekre fordított összeg megközelíti az évi nyolcszázmilliót. Jelentős az iskolák részére i nyújtott társadalmi munka értéke is. A fejlesztés üteme azonban a jelentős fejlődés lenére sem tud lépést, tartani az iskolákkal szemben támasztott társadalmi igényekkel. Általános iskolás tanulóink egy részének tanulási fel,télelei kedvezőtlenek és ez megnehezíti számukra az ismeretszerzést, a termelőmunkára, a továbbtanulásra való te (készülést. A párthatározat nyomán az iskolák korszerűsítésének társadalmi feladatát megyénk dolgozói is magukévá tették. A Lenin Kohászati Művek szociálisra brigádjainak „Gyermekeink korszerű neveléséért” címmel kezdeményezett példamutató felajánlása már- megyeszer le. sőt országszerte ismertté vált. Kezdeményezésük kalló visszhangra talált, és csatlakoztak hozzá más üzemek, vállalatok, szövetkezetek, .intézmények is. Az egyre szélesedő társadalmi mozgalom összefogásá- ra és kibontakozó eredményeinek célszerű hasznosítására alakult meg az „Iskoláinkért . Társadalmi Alap” Felügyelő Bizottsága, amely az általános iskolákban folyó oktató-nevelőmunka körülményeinek megjavítása érdekében felhívással fordul az üzemek, vállalatok, szövetkezetek, intézmények dolgozóihoz, megyénk lakosságához és kéri, hogy felajánlásaikkal segítsék iskoláinkat — a társadalmi munkán túl — anyagiakkal is. Az „Iskoláinkért Társadalmi Alap” céljára felajánlott összegek befizetésével kapcsolatosan az üzemi, vállalati, munkahelyi szakszervezeti bizottságok, községekben a helyi .népfrontbizottságok adnak részletes tájékoztatást. BÍZUNK ABBAN, hogy a ne velőm un ka feltételeinek biztosításában, megyénk társadalmának példamutató — kollektív és egyéni — segítsége ezúttal sem log elmaradni, és a társadalmi ösz- szefogás elősegíti a gyér- j mekeink művelődési körül- I ményeiben meglevő különbségek gyorsabb ütemű megszüntetését, s újabb lépést tehetünk előre szocialista művelődéspolitikánk megvalósítása útján. Miskolc, 1973. január. Iskoláinkért i Társadalmi Alap ) Felügyelő Biz«! tsága 1 lelve nem volt a képzőművészetnek népművelési jellegű, elméleti vitáknak is fórumot biztosító folyóirata. Az újjászületett és nemcsak külsejében, hanem tartalmában is megújho- dolt Művészet egymaga természetesen nem tudja ezt megváltoztatni, pusztán nagyobb távlatokban gondolkodva tehet valamit ennek a helyzetnek megjavításáért. A hosszú távú tervezés arra törekszik, hogy szélesedjen a lap érdeklődési köre, és minden valódi értéket képviselő művész meghatározott időn belül helyet kapjon benne. A. legjobb szakembergárdát gyűjti maga köré a lap, és Bereczky Loránd művészettörténész írásával már az első számban elindít egy hosszúnak szánt vitát. Segíteni szerelné as eszmei-ideológiai frontók tisztázását, a szerkesztő bizottság enciklopédikus sorozatot tervez a fogalmak tisztázására. Hangsúlyozzák, hogy a folyóirat a magyar képzőművészet lapja és nem a magyar képzőművészeké kíván lenni. A képzőművészetet szélesebb 'értelemben fogja fel: a vizuális kultúra teljes egészét — az építőművészeiét leszámítva — figyelemmel szeretné kísérni hosszabb távon. S mindezt a Budapesl-centrikusság feloldásával, országos szinten. A jelentősebb vidéki képzőművészeti centrumokban ankétokat is kívánnak szervezni. 'Bizonyos közművelődési megközelítéssel kívánnak foglalkozni a művészeti élettel, és egy-egy téma több oldalú megközelítése, jobb körüljárhatósága végett a témákat esetleg külön-külön lapszámokban dolgozzák fel. Arra is törekszenek, hogy a kritikai írások még a tárlatok ■nyitva tartása alatt jelenjenek meg. A z egyes számokat háromnyelvű summázat zárja, és jövőre szeretnék megjelentetni az 1973-as évkönyvüket, amely a mai magyar képzőművészet tükre kíván lenni. A lapot 'az Athenaeum Nyomdai állítja elő, ára a változások ellenére továbbra is 12 forint' Mint említettük, a januári szám a napokban kerül az olvasók kezébe. Érdeklődéssel várjuk. Ibm)
